Fizika1 vizsga 2007.01.17.

A VIK Wikiből
A lap korábbi változatát látod, amilyen Lordviktor (vitalap | szerkesztései) 2013. január 24., 08:33-kor történt szerkesztése után volt. (→‎Feladatok)

A ketteshez az elméleti részből 12 pont, a feladatokból 7,5 pont kell. A vizsga scannelt változata.

Kifejtős kérdések

max. 15 pont

  1. Tömegközéppont tétele (3p)
  2. Doppler hatás frekvencia tétele
  3. Ideális gázok esetén adiabatikus folyamatokra jellemző pVk összefüggés levezetése
  4. Elektrosztatika Gauss tétele
  5. Ohm törvény integrális és differenciális alakja

Igaz-hamis kérdések

max. 15 pont, jó: 1p, rossz: -1p

  1. Ha egydimenziós mozgásnál a gyorsulás nő, akkor a sebesség is mindig nő (gondoljon a gyorsulás grafikus jelentésére is).
  2. A sebességnek soha nincs pályára merőleges komponense, de a gyorsulásnak lehet mindkettő (érintőleges és normális).
  3. A körmozgás szögsebesség vektora mindig merőleges egy adott pont ezen körmozgásából származó sebességére.
  4. A tehetetlen tömeg és a súlyos (súlyból számolt) tömeg értéke a földön megegyezik, de a holdon már a súlyos tömeg kisebb, mert ott a gravitációs gyorsulás is kisebb.
  5. Matematikai inga mozgása során az ingára ható erők eredője minden pillanatban érintőirányú.
  6. A munka szempontjából mindegy, azaz a munka ugyanaz az érték lesz, ha a tömegpont nyugalomból v sebességre gyorsítunk, vagy a v sebességről megállítunk egy egyenes mentén – feltéve, hogy ugyanakkora útszakaszon történik mindez
  7. A munkatétel nem érvényes, ha az erők között surlódási erők is vannak
  8. A forgó Földön a vízszintesen mozgó testre északi féltekén mindig balra, a délin pedig mindig jobbra irányuló oldalsó eltérítő erő hat
  9. Merev test perdülete állandó, ha a rá ható erők eredő forgatónyomatéka 0.
  10. Párhuzamos tengelyek esetén mindig TKP-on átmenő tengelyhez tartozó tehetetlenségi nyomaték a legkisebb
  11. A Carnot-féle körfolyamat megfordítható, de ekkor a hasznos munka mindig negatív, azaz munkát kell befektetni hozzá
  12. Az entrópia állapotfüggvény, azaz független attól, hogy reverzibilis, vagy irreverzibilis változással jutott a gáz adott állapotába
  13. Az elektrosztatikában a potenciál állandó fémes vezetők felületén és a térerősség zérus azok belsejében.
  14. Kondenzátorok energiája egyenesen arányos a rajtuk lévő feszültséggel.
  15. Stacionárius áramoknál fémes vezetők belsejében a térerővonalak a felülethez közel a felületre merőlegesek.


Megoldás

non-official 

  1	2	3	4	5	6	7	8	9	10	11	12	13	14	15
  H	I	I	H	H	I/H	H	H	I	I	I	H	H	H	?

Megjegyzés: A 6. kérdésnél mindkét választ elfogadták. Amennyiben eltekintünk a testre ható egyéb erőktől, mint pl. a gravitációs erő, az állítás igaz.

Feladatok

max. 20 pont, jó: 2,5p

1. Egy tömegpont egyenes vonalú mozgást végez az x tengely mentén. Mozgását az alábbi függvénnyel írhatjuk le: x = -1 + 3t2 - 2t3. Mekkora a tömegpont átlagsebessége a t = 0 s indulástól az első megállásig tekintve? 

A: 9 m/s			  B: 1 m/s			  C: 3 m/s			  D: 5 m/s			  E: egyik sem

2. Anyagi pontnak tekinthető 4 kg tömegű test vízszintes lemezen fekszik, a súrlódás elhanyagolható. A lemez közepén lyuk van, amelyen keresztül zsineget vezetünk át és a testre erösítjük. A test kezdetben 0,5 m távolságra van a középponttól és ekkor 4 m/s sebességgel a TKP körüli mozgásra indítjuk. A zsineggel előbb körpályán tartjuk, majd befelé húzzuk a testet. A zsineg 600 N feszítőerőnél szakad el. Mekkora sugarú körön mozgott ekkor a test? (Tipp: Tekintsük a feladatot az impulzusmomentum illetve a perdület szemszögéből.) 

A: 2,4 cm			 B: 29,9 cm			C: 12 cm			  D: 41,2 cm			E: egyik sem

3. Egy m1 = 3 kg tömegű test tökéletesen rugalmatlanul ütközik egy m2 = 7 kg tömegű testtel. Határozzuk meg, hány százaléka vész el együttes kinetikus energiájuknak az ütközés során, ha az m2 tömegű test az ütközés előtt nyugalomban volt. 

A: 70%				 B: 59,5%			  C: 53,2%			  D: 24,5%			  E: egyik sem

4. Az északi sarkon egyenesen megcélzott vízszintes irányú lövést adunk le egy 500 m-re lévő tárgyra, a lövedék sebessége 500 m/s. Milyen irányba és milyen eltéréssel csapódik be a lövedék a cél mellé - ha első közelítésben feltételezzük, hogy a lövedék rövid röpte alatt nem hagyja el a vízszintes síkot, és a rá ható eltérítő erő állandónak vehető? 

A: balra 0,036 m	B: jobbra 0,056 m  C: jobbra 0,036 m  D: jobbra 0,016 m  E: egyik sem

5. 100 kPa nyomású és 200 m3 térfogatú levegőt (2 atomos!) állandó térfogaton melegítünk amíg 300 kPa lesz a nyomása. Mennyivel változott meg a gáz belső energiája? 

A: 10<sup>3</sup> J			  B: 10<sup>2</sup> J			  C: 10<sup>8</sup> J				D: 10<sup>6</sup> J			  E: egyik sem

6. Egy mólnyi ideális gáz izoterm módon 104 Pa-ról 10 Pa-ra terjed ki. Mennyi az entrópia megváltozása? 

A: 57 J/K			 B: 255 J/K			C: 6523 J/K		  D: 606 J/K			E: egyik sem

7. Mekkora munkát kell végeznünk ha egy 6·10-9 C töltést egy 10-7 C töltés kezdeti terében a kezdeti 15 cm-es távolságból 5 cm távolságra viszünk közelebb? 

A: 2,4·10<sup>-4</sup> J		B: 7,2·10<sup>-5</sup> J		 C: 1,2·10<sup>-5</sup> J		D: 9,6·10<sup>-7</sup> J		 E: egyik sem

8. Egymástól 40 cm-re lévő végtelen kiterjedésű párhuzamos síkok felületi töltéssűrűsége 3·10-9 C/m2 és 7·10-9 C/m2. Mekkora a síkok közötti potenciálkülönbség abszolút értéke? 

A: 452 V			  B: 22,6 V			 C: 67,8 V			 D: 90,4 V			 E: egyik sem

Megoldás

non-official 

 1  2  3  4  5  6  7  8
 B  B  A  C  C  A  B  ?(D)


Mo.: m=4 kg, r0=0,5m ; vo=4 m/s; K=600 N
  pedület megmaradas lesz, ezert L=r*m*v=r0*m*v0 -> 4*r*v=4*0,5*4
  v=2/r

  K=m*a(cp) -> acp=K/m=150
  a(cp)=v^2/r=4/r^3=150 
  
  r=sqrt[3]{4/150}=0,298 m = 29,8 cm ami a B-t adja ki helyesnek :)

-- tg - 2007.01.21. -- Pierre - 2007.01.21. -- Kittka - 2007.01.22. -- luos - 2010.01.21. -- waczkor - 2011.01.05. -- Lord Viktor - 2013.01.24

A lap eredeti címe: „https://vik.wiki/index.php?title=Fizika1_vizsga_2007.01.17.&oldid=154256”