1. Ellenőrző kérdések

101 Mi korlátozza az „analóg elvű” feldolgozó egységekből kialakítható rendszer méreteit?: A csatornába beszűrődő zaj: Távolsági átvitel során a jelhez zaj adódik, amelyet a távolsági közvetítés során használt erősítő felerősít. Analóg egységenként ~0.1% zaj keletkezik.
102 Mi korlátozza a „digitális elvű” feldolgozó egységekből kialakítható rendszer méreteit?: A p-faktor (megbízhatósági faktor), mely megadja, hogy az alkatrész mekkora valószínűséggel romlik el. Általában: $10^{-14}\leq p\leq 10^{-10}$
103 Milyen feladatai lehetnek a „kódoló egységnek”?: forráskódolás (tömörítés), csatornakódolás, titkosítás
104 Milyen rossz tulajdonságai lehetnek a „csatornának”?: zaj, támadhatóság, költséges
105 Mi a „forráskódolás” célja?: Célja az információ tömörítése (pl. analóg (végtelen) jel digitalizálása (véges adatok)). Egy jelhez egy kódszó rendelése.
106 Mikor mondjuk egy kódkészletről, hogy megfejthető?: Egy kód megfejhető, ha a kódszavaiból előállított tetszőleges üzenet egyértelműen felbontható a kód kódszavaira. Ha minden kódszóból visszanyerhető az eredeti információ (pl. prefix kódok (pl. fix hosszuságú kód), végkarakteres kód)
107 Mi a prefix kód?: A lehetséges kódszavak közül egyik sem folytatása a másiknak.
108 Melyik kódolási módszert nevezzük „optimálisnak”?: Huffman kódolást
109 Hogyan kell kiszámolni az „átlagos kódhosszt”?: ${\bar {l}}=\sum p_{i}l_{i}$ , ahol p az előfordulási valószínűség, l a kódszóhossz
110 Hogyan kell kiszámolni egy forrás „entrópiáját”?: $H(x)=-\sum p_{i}\log(2p_{i})$ , ahol p a bekövetkezés valószínűsége
111 Mi az a „forráskiterjesztés” és mi a célja?: Kettő vagy több esemény egy eseményként kezelése. Célja a kód optimalizálása.
112 Mennyi a „veszteségmentes tömörítés” alsó határa?: Az entrópia.
113 Mennyi a „veszteséges tömörítés” alsó határa?: Nincs alsó határa, maximum elveszítünk az összes adatot.
114 Mi a „folt hiba” és mi a „véletlen hiba”?: Folt hiba: átvitel során több egymás utáni hiba. Véletlen hiba: átvitel során véletlenül, nem egymás után bekövetkezett hibák.
115 Mi az „eltörlődéses hiba”?: Az átvitel során egy bit törlődik, de a hibát észreveszi a vevő.
116 Mi az „átállítódásos hiba”?: Az átvitel során egy bit értéke invertálódik.

117 Milyen hibavédelmi stratégiákat ismer?

paritásbit; ismétléses kód; Hamming-kód (többszörös paritásbit a kódszó bitcsoportjaira); többszörös elküldés
118 Egy $d_{min}$ Hamming távolságú kód mire használható eltörlődéses csatornánál?: Hibajelzésre n hosszig, hibajavításra $d_{min}-1$ hosszig.
119 Egy $d_{min}$ Hamming távolságú kód mire használható átállítódásos csatornánál?: Hibajelzésre $d_{min}-1$ hosszig, hibajavításra ${\frac {d_{min}-1}{2}}$ alsó egészrészéig
120 q elemű abc-ből képzett k hosszúságú információt akarunk védeni paritáskóddal. Milyen hosszú lesz a kód, mekkora lesz a Hamming távolsága és hogyan kell megkonstruálni a redundáns részt?: k+1 hosszúságú lesz a kód. Az ABC minden eleméhez hozzárendelünk egy számot. Előre eldöntjük, hogy az összegük páratlan vagy páros lesz a teljes kódszóban és az alapján teszünk a kódszó végére redundáns részt. A Hamming-távolság 2.
121 Mennyi a Hamming kód Hamming távolsága és milyen hibavédelemre használható?: H=3, Egy hiba javítására alkalmas, vagy két hiba jelzésére.
122 Milyen számábrázolási módszereket tanultunk?: előjeles abszolútértékes; egyes komplemens; kettes komplemens; offszet
123 Írja fel 5 biten a decimális +9 és -9 értékeit a tanult számábrázolásokban!

Számábrázolás	+9	-9
Előjeles abszolút értékes	01001	11001
Egyes komplemens	01001	10110
Kettes komplemens	01001	10111
Offszet	11001	00111

124 Milyen tulajdonságú kódokat nevezünk „pozíciókódnak”?: Az egymásután következő pozíciók kódjának Hamming-távolsága egy.
125 Milyen pozíciókódokat ismer és n biten hány pozíció kódolható velük?: Gray-kód: n biten $2^{n}$ pozíció. Generálása rekurzív módon, tükrözéses módszerrel történik.; Johnson-kód: n biten 2n pozíció