Digitális technika 1 - HT partíciók

A VIK Wikiből
A lap korábbi változatát látod, amilyen Kory (vitalap | szerkesztései) 2013. január 24., 20:08-kor történt szerkesztése után volt.

-- ANewsEE - 2008.12.03.

HT partíciók - egy példán keresztül

Adott egy szinkron sorrendi hálózat állapottáblája

*y \ X1X2* 00 01 11 10
*A* C 1 C 1 A 1 D 1
*B* B 1 A 1 A 1 C 1
*C* C 0 A 0 A 0 B 0
*D* D 0 A 0 A 0 C 0

Kódolja az állapotokat önfüggő szekunder változócsoportok alapján.

  1. Adja meg a triviális HT partíciókat és legalább kettő, triviálistól eltérő HT partíciót.
  2. Kódolja a hálózatot a minimális számú szekunder változót igénylő triviálistól eltérő partícióval, és jelölje meg, hogy melyik változó lesz önfüggő!
  3. Töltse ki a kódolt állapottáblát

Megoldás

1. A triviális HT partíciók: 2 ilyen van minden állapot külön blokkban: azaz esetünkben minden állapot egy blokkban: esetünkben
Keressünk 2 triviálistól eltérőt: vizsgáljuk meg például a következő partíciót: (AB)(CD) AB egy csoportba tartozásának feltétele: BC, AC, DC egy csoportba tartozása. Mivel ezek nem tartoznak azonos csoportba - hiszen a mostani 2 csoportunk AB és CD -, így (AB)(CD) nem HT partíció.
vizsgáljuk meg ezután a következő partíciót: (AC)(BD) AC egy csoportba tartozásának feltétele BD egy csoportba tartozása, BD pedig egy csoportba tartozik. Tehát HT partíció. az algoritmus tehát, hogy minden lehetséges csoportosításra megvizsgáljuk, hogy az HT partíció-e. Most azonban csak 2-t kell keresnünk. Jelen esetben például jó lesz a következő csoportosítás: (BCD)(A) BCD egy csoportba tartozik, ha a benne lévő állapotok közül bármelyik 2 egy csoportba tartozik. Vegyük sorba: BC egy csoportba tartozik -> OK BD is egy csoportba tartozik -> OK CD egy csoportba tartozik, ha BC egy csoportba tartozik, ami igaz. -> OK Láthatjuk, hogy BC, BD, CD mind a BCD csoportba vannak, tehát is HT partíció. 2. Mivel 4 állapotunk van, ezért minimum 2 szekunder változóra van szükségünk(). Azt, hogy egy adott HT partíció szerinti kódoláshoz hány szekunder változóra van szükség, a következő összefüggés határozza meg: , ahol jelölés az értéknek a legközelebbi egész számra történő felkerekítésére utal. *A* az egy blokkban előforduló állapotok legnagyobb száma, *B* pedig a blokkok száma Nézzük meg p értékét a nem triviális partícióinkra: |*HT*||*B*||*A*||*p* |} |||2||2||2 |} |||2||3||3 |} Tehát minimális. kódolás: |* *||*y1*||*y2* |} |*A*||0||0 |} |*C*||0||1 |} |*B*||1||0 |} |*D*||1||1 |} Így Y1 lesz önfüggő, azaz és . Ami jól látszik, ha felrajzoljuk Y1 és Y2 Karnaugh tábláját(ügyelve a peremezésre) és abból felírjuk a logikai függvényüket. Ezek után a kódolt állapottábla kitöltése gyerekjáték, csak be kell másolni az állapotok betűi helyére a nekik megfelelő kódokat. |*y1y2 \ X1X2 *|| 00 || 01 || 11 || 10 |} | 00 || 01 1 || 01 1 || 00 1 || 11 1 |} | 10 || 10 1 || 00 1 || 00 1 || 01 1 |} | 01 || 01 0 || 00 0 || 00 0 || 10 0 |} | 11 || 11 0 || 00 0 || 00 0 || 01 0 |}