„Jelek és jelfeldolgozás kvíz” változatai közötti eltérés
a Visszavontam a saját szerkesztésemet (oldid: 205594) – nem ezzel volt a gond Címke: Visszavonás |
a Sortörések javítása |
||
| 37. sor: | 37. sor: | ||
\end{cases}</math> Adja meg a rendszer állapotváltozóinak <math>x(t)</math> közelítő számításához szolgáló előrelépő Euler-séma formuláját!== | \end{cases}</math> Adja meg a rendszer állapotváltozóinak <math>x(t)</math> közelítő számításához szolgáló előrelépő Euler-séma formuláját!== | ||
{{Kvízkérdés|típus=egy|válasz=4}} | {{Kvízkérdés|típus=egy|válasz=4}} | ||
#<math>x(t_k+h_k)\approx(1-h_k)x(t_k)-3h_ku(t_k)</math> | #<math>x(t_k+h_k)\approx(1-h_k)x(t_k)-3h_ku(t_k)</math> | ||
#<math>x(t_k+h_k)\approx(1-2h_k)x(t_k)+3h_ku(t_k)</math> | #<math>x(t_k+h_k)\approx(1-2h_k)x(t_k)+3h_ku(t_k)</math> | ||
| 48. sor: | 47. sor: | ||
\end{cases}</math> Adja meg a rendszer állapotváltozóinak <math>x(t)</math> közelítő számításához szolgáló előrelépő Euler-séma formuláját!== | \end{cases}</math> Adja meg a rendszer állapotváltozóinak <math>x(t)</math> közelítő számításához szolgáló előrelépő Euler-séma formuláját!== | ||
{{Kvízkérdés|típus=egy|válasz=2}} | {{Kvízkérdés|típus=egy|válasz=2}} | ||
#<math>x(t_k+h_k)\approx(1+3h_k)x(t_k)+h_ku(t_k)</math> | #<math>x(t_k+h_k)\approx(1+3h_k)x(t_k)+h_ku(t_k)</math> | ||
#<math>x(t_k+h_k)\approx(1+3h_k)x(t_k)+2h_ku(t_k)</math> | #<math>x(t_k+h_k)\approx(1+3h_k)x(t_k)+2h_ku(t_k)</math> | ||
| 57. sor: | 55. sor: | ||
Jelölje meg az összes tulajdonságot, melyet igaznak tart! | Jelölje meg az összes tulajdonságot, melyet igaznak tart! | ||
{{Kvízkérdés|típus=több|válasz=1,2,4}} | {{Kvízkérdés|típus=több|válasz=1,2,4}} | ||
#invariáns | #invariáns | ||
#kauzális | #kauzális | ||
| 66. sor: | 63. sor: | ||
Jelölje meg az összes tulajdonságot, melyet igaznak tart! | Jelölje meg az összes tulajdonságot, melyet igaznak tart! | ||
{{Kvízkérdés|típus=több|válasz=1,3,4}} | {{Kvízkérdés|típus=több|válasz=1,3,4}} | ||
#invariáns | #invariáns | ||
#kauzális | #kauzális | ||
| 73. sor: | 69. sor: | ||
==Az alábbi ábrán látható egy folytonos idejű rendszert reprezentáló jelfolyamhálózat. Adja meg a rendszer állapotváltozós leírásának normálalakját!== | ==Az alábbi ábrán látható egy folytonos idejű rendszert reprezentáló jelfolyamhálózat. Adja meg a rendszer állapotváltozós leírásának normálalakját!== | ||
[[Fájl:Jelek_20240424_ZH_jelfolyamhálózat.png|keret|keretnélküli|500x500px]]{{Kvízkérdés|típus=egy|válasz=4}} | [[Fájl:Jelek_20240424_ZH_jelfolyamhálózat.png|keret|keretnélküli|500x500px]] | ||
{{Kvízkérdés|típus=egy|válasz=4}} | |||
#<math>\begin{cases} | #<math>\begin{cases} | ||
x'(t)=4x(t)+2u(t) \\ | x'(t)=4x(t)+2u(t) \\ | ||
| 94. sor: | 90. sor: | ||
==Egy diszkrét idejű rendszer ugrásválasza <math>g[k]=\varepsilon[k]2^k</math>. Adja meg a rendszer <math>h[k]</math> impulzusválaszát!== | ==Egy diszkrét idejű rendszer ugrásválasza <math>g[k]=\varepsilon[k]2^k</math>. Adja meg a rendszer <math>h[k]</math> impulzusválaszát!== | ||
{{Kvízkérdés|típus=egy|válasz=3}} | {{Kvízkérdés|típus=egy|válasz=3}} | ||
#<math>\frac{1}{2}\delta[k]</math> | #<math>\frac{1}{2}\delta[k]</math> | ||
#<math>\frac{1}{2}\varepsilon[k]2^k</math> | #<math>\frac{1}{2}\varepsilon[k]2^k</math> | ||
| 103. sor: | 98. sor: | ||
==Egy diszkrét idejű rendszer rendszeregyenlete <math>y[k]+5y[k-1]=u[k]-2u[k-1]</math>. Adja meg a rendszer átviteli karakterisztikáját!== | ==Egy diszkrét idejű rendszer rendszeregyenlete <math>y[k]+5y[k-1]=u[k]-2u[k-1]</math>. Adja meg a rendszer átviteli karakterisztikáját!== | ||
{{Kvízkérdés|típus=egy|válasz=3}} | {{Kvízkérdés|típus=egy|válasz=3}} | ||
#<math>H(e^{j\vartheta})=\frac{-1+2e^{-j\vartheta}}{1+5e^{-j\vartheta}}</math> | #<math>H(e^{j\vartheta})=\frac{-1+2e^{-j\vartheta}}{1+5e^{-j\vartheta}}</math> | ||
#Nem létezik | #Nem létezik | ||
| 113. sor: | 107. sor: | ||
A vizsgán nincsenek válaszlehetőségek, csak egy szövegmező. | A vizsgán nincsenek válaszlehetőségek, csak egy szövegmező. | ||
{{Kvízkérdés|típus=egy|válasz=3}} | {{Kvízkérdés|típus=egy|válasz=3}} | ||
#3 | #3 | ||
#4 | #4 | ||
| 122. sor: | 115. sor: | ||
A vizsgán nincsenek válaszlehetőségek, csak egy szövegmező. | A vizsgán nincsenek válaszlehetőségek, csak egy szövegmező. | ||
{{Kvízkérdés|típus=egy|válasz=2}} | {{Kvízkérdés|típus=egy|válasz=2}} | ||
#3 | #3 | ||
#4 | #4 | ||
| 130. sor: | 122. sor: | ||
==Egy diszkrét idejű, lineáris, invariáns rendszer ugrásválasza <math>y[k]=5\cdot0,8^k\varepsilon[k]</math>. Adja meg a rendszer válaszát az <math>u[k]=2\cdot\varepsilon[k+3]</math> gerjesztésre!== | ==Egy diszkrét idejű, lineáris, invariáns rendszer ugrásválasza <math>y[k]=5\cdot0,8^k\varepsilon[k]</math>. Adja meg a rendszer válaszát az <math>u[k]=2\cdot\varepsilon[k+3]</math> gerjesztésre!== | ||
{{Kvízkérdés|típus=egy|válasz=3}} | {{Kvízkérdés|típus=egy|válasz=3}} | ||
#<math>5\cdot0,8^{k+3}\varepsilon[k+3]</math> | #<math>5\cdot0,8^{k+3}\varepsilon[k+3]</math> | ||
#Az <math>u[k]</math> nem belépő, ezért nem létezik | #Az <math>u[k]</math> nem belépő, ezért nem létezik | ||
| 139. sor: | 130. sor: | ||
==Egy diszkrét idejű jel időfüggvénye <math>x[k]=2\cos[0,25\pi k-1,25]</math>. Adja meg a jel fazorát (komplex csúcsértékét)!== | ==Egy diszkrét idejű jel időfüggvénye <math>x[k]=2\cos[0,25\pi k-1,25]</math>. Adja meg a jel fazorát (komplex csúcsértékét)!== | ||
{{Kvízkérdés|típus=egy|válasz=4}} | {{Kvízkérdés|típus=egy|válasz=4}} | ||
#<math>\bar X=2e^{j0,25}</math> | #<math>\bar X=2e^{j0,25}</math> | ||
#<math>\bar X=2e^{j1,25}</math> | #<math>\bar X=2e^{j1,25}</math> | ||
#<math>\bar X=2e^{-j0,25}</math> | #<math>\bar X=2e^{-j0,25}</math> | ||
#<math>\bar X=2e^{-j1,25}</math> | #<math>\bar X=2e^{-j1,25}</math> | ||
==Egy diszkrét idejű jel időfüggvénye <math>x[k]=5\cos[0,5\pi k-0,5]</math>. Adja meg a jel fazorát (komplex csúcsértékét)!== | ==Egy diszkrét idejű jel időfüggvénye <math>x[k]=5\cos[0,5\pi k-0,5]</math>. Adja meg a jel fazorát (komplex csúcsértékét)!== | ||
{{Kvízkérdés|típus=egy|válasz=3}} | {{Kvízkérdés|típus=egy|válasz=3}} | ||
#<math>\bar X=5e^{j0,5}</math> | #<math>\bar X=5e^{j0,5}</math> | ||
#<math>\bar X=0,5e^{j0,5}</math> | #<math>\bar X=0,5e^{j0,5}</math> | ||
#<math>\bar X=5e^{-j0,5}</math> | #<math>\bar X=5e^{-j0,5}</math> | ||
#<math>\bar X=0,5e^{-j0,05}</math> | #<math>\bar X=0,5e^{-j0,05}</math> | ||