„Záróvizsga kvíz - Algoritmusok” változatai közötti eltérés

A VIK Wikiből
kérdések hozzáadása
kérdések hozzáadása
29. sor: 29. sor:
# <math>\left(\begin{array}{c}2 n-3 \\ n\end{array}\right)</math>
# <math>\left(\begin{array}{c}2 n-3 \\ n\end{array}\right)</math>
# <math>\left(\begin{array}{c}2 n \\ n\end{array}\right) \cdot \frac{1}{3 !}</math>
# <math>\left(\begin{array}{c}2 n \\ n\end{array}\right) \cdot \frac{1}{3 !}</math>
== Pozitív egész számokat szeretnénk tárolni valami adatszerkezet segítségével úgy, hogy <math>n</math> tárolt elem esetén tetszőleges <math>x</math> egész számról <math>O(\log n)</math> lépésben meg tudjuk mondani, hogy igaz-e rá, hogy <math>x</math> a tárolt számok között van, de sem <math>x-1</math>, sem <math>x+1</math> nincsen. (2022 jun) ==
Melyik adatszerkezettel valósítható ez meg?
{{Kvízkérdés|típus=egy|válasz=1}}
# 2-3 fa
# rendezett lista
# nyílt címzésú hash
# (nem feltétlenül kiegyensúlyozott) bináris keresőfa
== Az 1, 8, 10,12, 20, 27, 30 rendezett tömbben bináris kereséssel keressük a 30-at. Hány összehasonlítás után találjuk meg? (2022 jun) ==
{{Kvízkérdés|típus=egy|válasz=4}}
# 2
# 1
# 7
# 3
== Egy kezdetben üres bináris keresőfába szúrtunk be elemeket (törlés nem volt). Az alábbiak közül melyik beszúrási sorrend eredményezi az ábrán látható fát? (2022 jun) ==
[[Fájl:2022 jun info zv adatb fagraf.png|keretnélküli]]
{{Kvízkérdés|típus=egy|válasz=3}}
# <math>5,9,1,7,3,4</math>
# <math>5,7,4,9,3,1</math>
# <math>5,3,4,9,1,7</math>
# <math>5,4,7,3,9,1</math>
== Tekintsük azt a feladatot, ahol egy <math>n>100</math> csúcsú irányított <math>G</math> gráfról azt szeretnénk eldönteni, hogy van-e 100 olyan csúcsa, hogy a gráfból ezeket elhagyva a maradék gráf csupa izolált pontból áll. (2022 jun) ==
Melyik állítás igaz az alábbiak közül, ha feltesszük, hogy <math>P \neq N P</math> ?
{{Kvízkérdés|típus=egy|válasz=4}}
# A probléma <math>P</math>-ben van, de nincs <math>N P</math>-ben.
# A probléma <math>N P</math>-teljes és nincs <math>P</math>-ben.
# A probléma <math>P</math>-ben van és <math>N P</math>-teljes.
# A probléma <math>P</math>-ben és <math>N P</math>-ben is benne van.
== A megadottak közül melyik egy topologikus sorrendje az ábrán látható gráfnak? (2022 jun) ==
[[Fájl:2022 jun info zv algoritmusok graf.png|keretnélküli]]
{{Kvízkérdés|típus=egy|válasz=1}}
# <math>A, B, D, E, F, G, H, C</math>
# <math>A, D, F, G, H, C, E, B</math>
# <math>A, B, C, D, E, F, G, H</math>
# <math>A, D, F, E, B, G, H, C</math>


== Egy <math>n \times n</math>-es táblázat mezőin akarunk eljutni a bal felső cellából az utolsó sorba (itt mindegy, hogy a soron belül melyik oszlopba érkezünk). (2022 jun) ==
== Egy <math>n \times n</math>-es táblázat mezőin akarunk eljutni a bal felső cellából az utolsó sorba (itt mindegy, hogy a soron belül melyik oszlopba érkezünk). (2022 jun) ==
A szabályok a következők:
A szabályok a következők:
* Az első oszlop első mezőjéről kell indulnunk és a végén az utolsó sor tetszőleges mezőjére kell érkeznünk.
# Az első oszlop első mezőjéről kell indulnunk és a végén az utolsó sor tetszőleges mezőjére kell érkeznünk.
* Egy lépésben vagy egy cellát mehetünk lefele (és maradunk ugyanabban az oszlopban) vagy egy cellát megyünk jobbra (és maradunk  ugyanabban a sorban) vagy átlósan lépünk egyet lefele jobbra (azaz egy sort lefele és egy oszlopnyit jobbra).
# Egy lépésben vagy egy cellát mehetünk lefele (és maradunk ugyanabban az oszlopban) vagy egy cellát megyünk jobbra (és maradunk  ugyanabban a sorban) vagy átlósan lépünk egyet lefele jobbra (azaz egy sort lefele és egy oszlopnyit jobbra).
Jelölje <math>T[i, j](1 \leq i, j \leq n</math> esetén) azt, hogy az <math>i</math>-edik sor <math>j</math>-edik oszlopában levő mezőbe hányféleképpen juthatok el a bal felső cellából.
Jelölje <math>T[i, j](1 \leq i, j \leq n</math> esetén) azt, hogy az <math>i</math>-edik sor <math>j</math>-edik oszlopában levő mezőbe hányféleképpen juthatok el a bal felső cellából.
Inicializáljuk a kezdeti értékeket így: mivel az első sor minden cellájába egyféleképpen juthatunk, ezért <math>T[1, j]=1</math> minden <math>1 \leq j \leq n</math> esetén és hasonlóan, mivel az első oszlop minden cellájába is egy út vezet, ezért <math>T[i, 1]=1</math> minden <math>1 \leq i \leq n</math> esetén.
Inicializáljuk a kezdeti értékeket így: mivel az első sor minden cellájába egyféleképpen juthatunk, ezért <math>T[1, j]=1</math> minden <math>1 \leq j \leq n</math> esetén és hasonlóan, mivel az első oszlop minden cellájába is egy út vezet, ezért <math>T[i, 1]=1</math> minden <math>1 \leq i \leq n</math> esetén.

A lap 2023. december 11., 22:51-kori változata

ZVAlgo
Statisztika
Átlagteljesítmény
Eddigi kérdések
0
Kapott pontok
0
Alapbeállított pontozás
(-)
Beállítások
Minden kérdés látszik
Véletlenszerű sorrend

Az 1, 8, 10,12, 20, 27, 30 rendezett tömbben bináris kereséssel keressük a 30-at. Hány összehasonlítás után találjuk meg? (2022 jun)

Típus: egy. Válasz: 4. Pontozás: nincs megadva.

  1. 2
  2. 1
  3. 7
  4. 3

A hátizsák feladatra tanult dinamikus programozást használó algoritmust futtatjuk C=10-es hátizsák kapacitással. A táblázat i=7-es sora az értékekkel így néz ki: (2022 jan)

X 0 1 2 3 4 5 6 7 8 9 10
7 0 0 7 7 8 12 12 12 12 20 20

Mi igaz a következő, i=8-as sor V[8,b] értékeire az alábbiak közül, ha a 8. tárgy w8 súlya 5, v8 értéke pedig 6? (V[i,b] jelentése: az első i tárgyból b hátizsák kapacitás mellett elérhető maximális érték.)

Típus: egy. Válasz: 2. Pontozás: nincs megadva.

  1. V[8,4]=8 és V[8,9]=17
  2. V[8,3]=7 és V[8,8]=13
  3. V[8,4]=8 és V[8,8]=12
  4. V[8,4]=5 és V[8,8]=12

A 4,3,2,1,5,6,7,8 tömböt rendezzük öszefésüléses rendezéssel. Hány összehasonlítás történik a rendezés teljes futása alatt? (2022 jan)

Típus: egy. Válasz: 1. Pontozás: nincs megadva.

  1. 12
  2. 7
  3. 4
  4. 8

Egy irányítatlan nyolc csúcsú gráfon DFS-t (mélységi bejárást) futtatunk úgy, hogy ha döntési helyzetben vagyunk, akkor az ábécé szerinti sorrend szerint haladunk. A DFS fába az alábbi élek kerülnek be ebben a sorrendben: AB,BD,AF,FE,EC,FG,GH. Mi igaz a csúcs fokszámára az alábbiak közül? (2022 jan)

Típus: egy. Válasz: 3. Pontozás: nincs megadva.

  1. H fokszáma lehet 1 vagy 2, és más nem lehet
  2. H fokszáma lehet 1, 2, 3 vagy 4, és más nem lehet
  3. H fokszáma lehet 1, 2 vagy 3, és más nem lehet
  4. H fokszáma lehet 1, 2, 3, 4 vagy 5, és más nem lehet

Egy n×n-es táblázat mezőin akarunk eljutni a bal felső cellából az utolsó sorba (itt mindegy, hogy a soron belül melyik oszlopba érkezünk). (2022 jun)

A szabályok a következők:

  1. Az első oszlop első mezőjéről kell indulnunk és a végén az utolsó sor tetszőleges mezőjére kell érkeznünk.
  2. Egy lépésben vagy egy cellát mehetünk lefele (és maradunk ugyanabban az oszlopban) vagy egy cellát megyünk jobbra (és maradunk ugyanabban a sorban) vagy átlósan lépünk egyet lefele jobbra (azaz egy sort lefele és egy oszlopnyit jobbra).

Jelölje T[i,j](1i,jn esetén) azt, hogy az i-edik sor j-edik oszlopában levő mezőbe hányféleképpen juthatok el a bal felső cellából. Inicializáljuk a kezdeti értékeket így: mivel az első sor minden cellájába egyféleképpen juthatunk, ezért T[1,j]=1 minden 1jn esetén és hasonlóan, mivel az első oszlop minden cellájába is egy út vezet, ezért T[i,1]=1 minden 1in esetén. Melyik rekurziós képlet a helyes a többi T[i,j] érték meghatározására?

Típus: egy. Válasz: 1. Pontozás: nincs megadva.

  1. T[i,j]=T[i1,j]+T[i,j1]+T[i1,j1]
  2. T[i,j]=max{T[i1,j],T[i,j1],T[i1,j1]}
  3. T[i,j]=T[i1,j]+T[i,j1]+T[i1,j1]+1
  4. T[i,j]=T[i1,j1]+1

Az előző feladat folytatása:

A teljesen kitöltött T táblázat segítségével hogyan kaphatjuk meg azt, hogy hányféleképpen lehet eljutni a bal felső cellából a legalsó sorba?

Típus: egy. Válasz: 5. Pontozás: nincs megadva.

  1. max1<i<nT[i,n] adja meg ezt.
  2. Σi=1nT[i,n] adja meg ezt.
  3. T[n,n] adja meg ezt.
  4. max1jnT[n,j] adja meg ezt
  5. Σj=1nT[n,j] adja meg ezt.

Egy kezdetben üres bináris keresőfába beszúrtuk az egész számokat valamilyen sorrendben (a sorrend nem ismert). Mi igaz biztosan az alábbiak közül? (2022 jan)

Típus: egy. Válasz: 3. Pontozás: nincs megadva.

  1. Az 1 levélben van.
  2. A fának 7 szintje van.
  3. A legutoljára beszúrt érték levélben van.
  4. A középső érték, azaz a 64, a gyökérben van.

Tekintsük az alábbi két függvényt (itt a log függvény kettes alapú logaritmust jelöl): (2023 jun)

f(n)=2023n2logn100n

g(n)=11010n3+82nlogn

Az alábbiak közül melyik állítás igaz?

Típus: egy. Válasz: 3. Pontozás: nincs megadva.

  1. f(n)O(g(n)), mert mindkét függvényre igaz, hogy O(n3)
  2. f(n)O(g(n)), mert f(n)O(n2) és g(n)O(n3)
  3. f(n)O(g(n)), de az előző két indoklás egyike sem helyes
  4. f(n)O(g(n))

Legyen X a Értelmezés sikertelen (formai hiba): {\displaystyle 2SZÍN} eldöntési probléma, azaz ahol egy egyszerü, irányítatlan G gráfról azt szeretnénk eldönteni, hogy ki lehet-e színezni a csúcsait két színnel úgy, hogy azonos színú csúcsok közőtt ne menjen él. Az Y eldöntési problémában pedig azt kell eldöntenünk n darab pozitív egész számról, hogy van-e ezeknek a számoknak egy olyan részhalmaza, hogy a részhalmazban levő számok összege megegyezik a részhalmazba be nem vett számok összegével. (2022 jun)

Mi igaz az alábbiak közül, ha feltételezzük, hogy PNP ?

Típus: egy. Válasz: 4. Pontozás: nincs megadva.

  1. X nem Karp-redukálható Y-ra, de Y Karp-redukálható X-re.
  2. X Karp-redukálható Y-ra és Y is Karp-redukálható X-re.
  3. X sem Karp-redukálható Y-ra és Y sem Karp-redukálható X-re.
  4. X Karp-redukálható Y-ra, de Y nem Karp-redukálható X-re.

Tekintsük az alábbi három függvényt (itt a log függvény mindig kettes alapú logaritmust jelöl): (2022 jan)

f(n)=2022n2logn+7ng(n)=logn+1000+n(logn)2h(n)=nn+11000n28

Az alábbiak közül melyik állítás igaz ezen három függvény nagyságrendjére?

Típus: egy. Válasz: 1. Pontozás: nincs megadva.

  1. f(n)O(h(n)) és g(n)O(h(n))
  2. f(n)O(h(n)) és g(n)O(h(n))
  3. f(n)O(h(n)) és g(n)O(h(n))
  4. f(n)O(h(n)) és g(n)O(h(n))

Adott egy 3n csúcsú teljes gráf, a csúcsok számozottak, az 1, 2,…, n számozású csúcsok pirosra vannak színezve, a többi csúcs színtelen. Hány olyan különböző Hamilton-út van a gráfban, amelyben az első n csúcs piros? (2022 jan)

Típus: egy. Válasz: 4. Pontozás: nincs megadva.

  1. n!2*n!
  2. n!*n!*n!
  3. 2*n!*n!
  4. n!*(2n)!

A megadottak közül melyik egy topologikus sorrendje az ábrán látható gráfnak? (2022 jun)

Típus: egy. Válasz: 1. Pontozás: nincs megadva.

  1. A,B,D,E,F,G,H,C
  2. A,D,F,G,H,C,E,B
  3. A,B,C,D,E,F,G,H
  4. A,D,F,E,B,G,H,C


Radix rendezéssel rendezünk 5 hosszú karaktersorozatokat, ahol a karakterek mindegyik pozícióban a 4-elemű {a,b,c,d} ábécéből kerülnek ki. Mi igaz ekkor a radix rendezés során használt ládarendezésekre? (2022 jan)

Típus: egy. Válasz: 2. Pontozás: nincs megadva.

  1. 1 ládarendezést használunk 45 ládával.
  2. 5 ládarendezést használunk, mindegyik esetben 4 ládával.
  3. 4 ládarendezést használunk, mindegyik esetben 5 ládával.
  4. 1 ládarendezést használunk 20 ládával.

Egy bináris keresőfa preorder bejárása a csúcsokat 5,2,4,12,8,7,10,20 sorrendben látogatja meg. (2023 jun)

Melyik igaz az alábbi állítások közül a keresőfára?

Típus: egy. Válasz: 1. Pontozás: nincs megadva.

  1. A 7 a 12 egyik részfájában van.
  2. A 8 a gyökérben van.
  3. A 10 a 2 egyik részfájában van.
  4. A 2 egy levélben van.

Pozitív egész számokat szeretnénk tárolni valami adatszerkezet segítségével úgy, hogy n tárolt elem esetén tetszőleges x egész számról O(logn) lépésben meg tudjuk mondani, hogy igaz-e rá, hogy x a tárolt számok között van, de sem x1, sem x+1 nincsen. (2022 jun)

Melyik adatszerkezettel valósítható ez meg?

Típus: egy. Válasz: 1. Pontozás: nincs megadva.

  1. 2-3 fa
  2. rendezett lista
  3. nyílt címzésú hash
  4. (nem feltétlenül kiegyensúlyozott) bináris keresőfa

2n darab különböző csokiból hányféleképpen tudunk kiválasztani n darabot úgy, hogy a három kedvenc csokink a kiválasztottak között legyen? (2023 jun)

Típus: egy. Válasz: 3. Pontozás: nincs megadva.

  1. (2nn)(n3)
  2. (2n3)(2n4)(n2)
  3. (2n3n)
  4. (2nn)13!

Legyen X az az eldöntési probléma, ahol egy irányítatlan G páros gráfról és egy k számról azt szeretnénk eldönteni, hogy van-e G-ben k élű párosítás és legyen Y az a kérdés, ahol egy irányítatlan G gráfról és egy számról azt szeretnénk eldönteni, hogy van-e G-ben k pontból álló klikk (azaz teljes gráf). (2022 jan)

Mi igaz az alábbiak közül, ha feltételezzük, hogy PNP?

Típus: egy. Válasz: 1. Pontozás: nincs megadva.

  1. X Karp-redukálható Y-ra, de Y nem Karp-redukálható X-re.
  2. X nem Karp-redukálható Y-ra, de Y Karp-redukálható X-re.
  3. X Karp-redukálható Y-ra és Y is Karp-redukálható X-re.
  4. X sem Karp-redukálható Y-ra és Y sem Karp-redukálható X-re.

Tekintsük azt a feladatot, ahol egy n>100 csúcsú irányított G gráfról azt szeretnénk eldönteni, hogy van-e 100 olyan csúcsa, hogy a gráfból ezeket elhagyva a maradék gráf csupa izolált pontból áll. (2022 jun)

Melyik állítás igaz az alábbiak közül, ha feltesszük, hogy PNP ?

Típus: egy. Válasz: 4. Pontozás: nincs megadva.

  1. A probléma P-ben van, de nincs NP-ben.
  2. A probléma NP-teljes és nincs P-ben.
  3. A probléma P-ben van és NP-teljes.
  4. A probléma P-ben és NP-ben is benne van.


A G egyszerű, irányítatlan gráf élei súlyozottak. Tegyük fel, hogy az élek súlyai különbözőek és hogy van legalább három éle a gráfnak. (2022 jun)

Tekintsük a következő állításokat: A: G minden minimális feszítőfája tartalmazza a legkisebb súlyú élt. B: G minden minimális feszítőfája tartalmazza a második legkisebb súlyú élt. C: G egyik minimális feszítőfája sem tartalmazza a legnagyobb súlyú élt. Melyik a helyes az alábbi lehetőségek közül?

Típus: egy. Válasz: 3. Pontozás: nincs megadva.

  1. Csak az A állítás igaz, a másik kettő nem
  2. Az A, a B és a C állítás is igaz.
  3. Csak az A és a B állítás igaz, a C nem.
  4. Csak az A és a C állítás igaz, a B nem.

Az 𝒜 algoritmusról tudjuk, hogy lépésszáma a bemenet hosszának, n-nek a függvényében O(n2). (2022 jun)

Melyik nem igaz az alábbiak közül?

Típus: egy. Válasz: 2. Pontozás: nincs megadva.

  1. Minden n pozitív számhoz lehet olyan n hosszú bemenet, amelyiken 𝒜 lépésszáma kisebb, mint n3.
  2. Minden n pozitív számhoz lehet olyan n hosszú bemenet, amelyiken 𝒜 lépésszáma nagyobb, mint n3.
  3. Minden n pozitív számhoz lehet olyan n hosszú bemenet, amelyiken 𝒜 lépésszáma kisebb, mint n.
  4. Minden n pozitív számhoz lehet olyan n hosszú bemenet, amelyiken 𝒜 lépésszáma nagyobb, mint n.

Egy csupa különböző egész számot tartalmazó bináris keresőfában egy keresés során az alábbi értékeket látjuk (x értéke nem ismert): 10,5,x,7,8. Az alábbiak közül mi igaz x értékére? (2022 jan)

Típus: egy. Válasz: 2. Pontozás: nincs megadva.

  1. x lehet 1 is és 9 is
  2. x lehet 6 is és 9 is
  3. x lehet 1 is és 6 is
  4. x lehet 2 is és 12 is

Egy kezdetben üres bináris keresőfába szúrtunk be elemeket (törlés nem volt). Az alábbiak közül melyik beszúrási sorrend eredményezi az ábrán látható fát? (2022 jun)

Típus: egy. Válasz: 3. Pontozás: nincs megadva.

  1. 5,9,1,7,3,4
  2. 5,7,4,9,3,1
  3. 5,3,4,9,1,7
  4. 5,4,7,3,9,1


Az 1,2,3,4,5,6,7,8,9,10,11,12,13,14,15,16 tömböt rendezzük a szokásos (módosítás nélkül futtatott) öszefésüléses rendezéssel. Hány összehasonlítás történik a rendezés teljes futása alatt? (2022 jun)

Típus: egy. Válasz: 4. Pontozás: nincs megadva.

  1. 0
  2. 64
  3. (162)
  4. 32

Tekintsük azt a K20,40 teljes páros gráfot, melynek A={a1,a2,,a20} és B={b1,b2,,b40} a két osztálya. Hány maximális (azaz tovább nem bővíthető) párosítás van ebben a gráfban? (Két párosítás különböző, ha nem pontosan ugyanazokból az (ai,bj) élekből áll.) (2022 jun)

Típus: egy. Válasz: 1. Pontozás: nincs megadva.

  1. (4020)20 !
  2. (4020)
  3. 4020
  4. 40!

Tekintsük azt az eldöntési feladatot, ahol egy irányított G gráfról azt szeretnénk eldönteni, hogy van-e két olyan s és t csúcsa, hogy s-ből van irányított út t-be, de t-ből nincsen irányított út s-be (2022 jan)

Melyik állítás igaz az alábbiak közül, ha feltesszük, hogy PNP?

Típus: egy. Válasz: 1. Pontozás: nincs megadva.

  1. A probléma P-ben és NP-ben is benne van.
  2. A probléma P-ben van, de nincs NP-ben.
  3. A probléma NP-teljes és nincs P-ben.
  4. A probléma P-ben van és NP-teljes.