|
|
| 198. sor: |
198. sor: |
| # bírósági eljárás (döntés) határozza meg | | # bírósági eljárás (döntés) határozza meg |
| # az érintett felek (szennyezők és szennyezettek) közötti önkéntes magánalku határozza meg | | # az érintett felek (szennyezők és szennyezettek) közötti önkéntes magánalku határozza meg |
|
| |
| == Válassza ki az alábbi felsorolásból a kizárólag a gazdasági ösztönzőeszközöket tartalmazó pontot! ==
| |
|
| |
| {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}
| |
| # emissziós norma, immissziós norma, szennyezés kiegyenlítés, letéti díj
| |
| # környezeti adók, kibocsátási díj, termékdíj, betétdíj
| |
| # emissziós norma, immissziós norma, termelési folyamat szabályozása, termékszabályozás
| |
| # termékszabályozás, termelési folyamat szabályozása, letéti díj, betétdíj
| |
|
| |
|
| == Statikus ösztönző hatás: == | | == Statikus ösztönző hatás: == |
| 222. sor: |
214. sor: |
| # termék tulajdonságaira vonatkozó előírás, környezeti adó, emissziós határérték, immisziós határérték | | # termék tulajdonságaira vonatkozó előírás, környezeti adó, emissziós határérték, immisziós határérték |
| # kibocsátási technológiai határérték, területi (immisziós) határérték, termelési technológiára vonatkozó előírás, környezeti hatásvizsgálat | | # kibocsátási technológiai határérték, területi (immisziós) határérték, termelési technológiára vonatkozó előírás, környezeti hatásvizsgálat |
|
| |
| == A normatív Coase-tétel értelme, hogy segítse a Coase-tétel szerinti, a környezethasználat hatékony szintjéről szóló alkuk létrejöttét azáltal, hogy ... ==
| |
|
| |
| {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=3|pontozás=-}}
| |
| # megköveteli a jogalkotótól, hogy a környezethasználati jogok kezdeti elosztása minél inkább közelítsen a hatékony szinthez.
| |
| # megköveteli a jogalkotótól a környezethasználati jogok pontos és világos megfogalmazását.
| |
| # olyan intézményi környezetet alakítsunk ki, amelyben a tranzakciós költségek minimálisak lehetnek.
| |
| # olyan intézményi környezet alakítsunk ki, amelyben a vagyoni hatás nem jelentkezik.
| |
|
| |
|
| == Egy környezeti jószág (pl. erdő) tulajdonjogától az önkormányzat szívesen megszabadulna (mert nincsenek erőforrásai a hatékony menedzseléséhez), de biztosítani akarja, hogy a polgárai jólétének érdekében az új tulajdonos nem változtatja meg a jószág alapvető funkcióit (pl. az erdő erdő marad, nem vágják ki, nem építenek a helyére semmi mást). Ezt a célt hatékonyan biztosítja... == | | == Egy környezeti jószág (pl. erdő) tulajdonjogától az önkormányzat szívesen megszabadulna (mert nincsenek erőforrásai a hatékony menedzseléséhez), de biztosítani akarja, hogy a polgárai jólétének érdekében az új tulajdonos nem változtatja meg a jószág alapvető funkcióit (pl. az erdő erdő marad, nem vágják ki, nem építenek a helyére semmi mást). Ezt a célt hatékonyan biztosítja... == |
| 238. sor: |
222. sor: |
| # az átruházás joga | | # az átruházás joga |
| # a fejlesztési jog (easement) | | # a fejlesztési jog (easement) |
|
| |
| == A szubvenció, a környezetminőséget javító beruházások állami támogatása ... ==
| |
|
| |
| {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}
| |
| # káros, mert kivétel nélkül a korrupció lehetőségét veti fel, ha az állam pénzt oszt a vállalatoknak.
| |
| # csak kivételes esetekben hatékony ("second-best") megoldás, mert nehezen biztosítható, hogy csak alacsony határköltségű megoldások valósuljanak meg, sőt, a szennyezés-csökkentés támogatási ígéretei vonzhatják a szennyező vállalatok beruházásait is.
| |
| # hasznos és az egyik leghatékonyabb környezetpolitikai beavatkozás, mert lehetővé tesz az Európai Uniós támogatási alapok forrásainak a tagállami költségvetésbe való becsatornázását, ezzel fokozza a gazdasági növekedést.
| |
| # hasznos és az egyik leghatékonyabb környezetpolitikai beavatkozás, mert a kormányzat számára sokkal népszerűbb forrást osztani a szennyezőknek, mint megadóztatni a kibocsátásaikat.
| |
|
| |
| == Egy környezetszennyezéssel kapcsolatban tudjuk, hogy (1) az érintett felek száma rendkívül nagy, (2) a szennyezés hatása időben késleltetve jelentkezik, és (3) a szennyezés által okozott externális kár értéke rendkívül nagy (a MEC függvény "meredek"). Ezen feltételek között az alábbi környezetpolitikai beavatkozási eszközök közül a következőt érdemes választani: ==
| |
|
| |
| {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=3|pontozás=-}}
| |
| # jogallokálás
| |
| # gazdasági ösztönző
| |
| # közvetlen előírás
| |
| # felelősségi (pl. kártérítési) szabály
| |
|
| |
| == A környezethasználat hatékony szintjét célzó Pigou-i és Coase-i elmélet között az a különbség, hogy... ==
| |
|
| |
| {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=3|pontozás=-}}
| |
| # a Coase-féle megoldás állami beavatkozásokon alapul, a Pigou-i pedig a gazdasági szereplők önkéntes együttműködésén.
| |
| # a Pigou-i megoldás során a környezethasználat hatékony szintjét a hatóság (kormányzat, önkormányzat) írja elő, a Coase-féle megoldás pedig a gazdasági szereplők önkéntes együttműködésén alapul, ebben az esetben nincs szükség állami szerepvállalásra.
| |
| # más az állam szerepe a beavatkozásban: a Pigou-i megoldás során az állam számítja ki és érvényesíti a környezethasználat optimumát, a Coase-féle megoldás során a környezettel kapcsolatos jogok valamilyen kezdeti kijelölése - megfelelő intézményi környezet kialakítása - az állam feladata.
| |
| # mindkét esetben az állam (önkormányzat) állapítja meg a környezethasználat hatékony szintjét,de aztán a Pigou-i megoldás gazdasági ösztönzőket és közvetlen előírásokat alkalmaz, a Coase-féle megoldás pedig felelősségi szabályokat és a tulajdonjog kijelölését alkalmazza.
| |
|
| |
|
| == Egy környezethasználattal kapcsolatosan jelentősek, magasak az információs költségek, viszont a tranzakciós költségek alacsonyak. Ez esetben ... == | | == Egy környezethasználattal kapcsolatosan jelentősek, magasak az információs költségek, viszont a tranzakciós költségek alacsonyak. Ez esetben ... == |
| 270. sor: |
230. sor: |
| # csak a jogallokálás alkalmazható, a felelősségi szabályok (kártérítés) nem. | | # csak a jogallokálás alkalmazható, a felelősségi szabályok (kártérítés) nem. |
| # egyik Coase-típusú beavatkozás sem használható, a szabályozás csak Pigou-féle eszközökkel valósítható meg. | | # egyik Coase-típusú beavatkozás sem használható, a szabályozás csak Pigou-féle eszközökkel valósítható meg. |
|
| |
| == Pigou tétele szerint... ==
| |
|
| |
| {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=3|pontozás=-}}
| |
| # minden környezethasználóra kivethető egy olyan T nagyságú adó, aminek hatására a környezethasználat a szennyező vállalat egyéni hatékony szintjére áll be.
| |
| # minden környezethasználóra kivethető egy olyan T nagyságú adó, aminek hatására a környezethasználat nagysága a legkisebb környezeti externális költséget fogja eredményezni.
| |
| # minden környezethasználóra kivethető egy olyan T nagyságú adó, melynek hatására a környezethasználat tényleges nagysága a társadalmi hatékony szinttel (optimummal) lesz egyenlő.
| |
| # minden gazdasági szereplőre kivethető egy olyan T nagyságú adó, ami biztosítja az állam környezetvédelmi feladatainak finanszírozását.
| |
|
| |
|
| == Az összes szennyezés változatlansága mellett az egyes kibocsátók a szennyezéscsökkentési terheiket egymás között átcsoportosíthatják, ha a hatályban lévő szabályozás eszköze… == | | == Az összes szennyezés változatlansága mellett az egyes kibocsátók a szennyezéscsökkentési terheiket egymás között átcsoportosíthatják, ha a hatályban lévő szabályozás eszköze… == |
| 294. sor: |
246. sor: |
| # a jogosultság megsértője tulajdoni védelem esetén csak a kárt köteles megtéríteni, kártérítési védelem esetén a kártérítésen túl büntetésre is számíthat. | | # a jogosultság megsértője tulajdoni védelem esetén csak a kárt köteles megtéríteni, kártérítési védelem esetén a kártérítésen túl büntetésre is számíthat. |
| # a jogosultság megsértője kártérítési védelem esetén csak a kárt köteles megtéríteni, tulajdoni védelem esetén a kártérítésen túl köteles az eredeti állapot helyreállítására és még büntetésre is számíthat. | | # a jogosultság megsértője kártérítési védelem esetén csak a kárt köteles megtéríteni, tulajdoni védelem esetén a kártérítésen túl köteles az eredeti állapot helyreállítására és még büntetésre is számíthat. |
|
| |
| == Van-e a kártérítésnek (egy bekövetkezett környezeti károsítás esetén az okozott kár utólagos megtéríttetésének) a jövő környezethasználataira vonatkozó ösztönző hatása? ==
| |
|
| |
| {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}
| |
| # Nincs, mert a jogrendszernek előre meg kell mondania, hogy az egyes környezeti kár esetekben az objektív vagy a vétkességi felelősséget fogja-e alkalmazni.
| |
| # Igen, van, mert a potenciális (a hasonló szennyezést okozni képes) károkozó precedensnek tekintheti az ügyet - ha ő fog kárt okozni, vele szemben is hasonlóan fognak eljárni, ezért minden hatékony elővigyázatossági intézkedést megtehet.
| |
| # Igen, van, mert minden más hasonló környezeti kárt okozni képes környezethasználót az illetékes környezeti hatóságok fokozottabban fognak ellenőrizni, így a környezeti balesetet megelőzni képes technológiai fegyelem javulni fog.
| |
| # Nincs: az európai, kontinentális jogrendben nincs precedensjog, minden eset egyedileg ítélhető meg, a hasonló ügyekben hozott ítéletek között nincs logikai összefüggés.
| |
|
| |
| == Egy környezethasználattal kapcsolatosan jelentősek, magasak az információs költségek, viszont a tranzakciós költségek alacsonyak. Ez esetben ... ==
| |
|
| |
| {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}
| |
| # .. egyik Coase-típusú beavatkozás sem használható, a szabályozás csak Pigou-féle eszközökkel valósítható meg.
| |
| # .. mind a jogallokálás, mind a felelősségi szabályok (kártérítés) alkalmazhatóak.
| |
| # .. csak a kártérítés alkalmazható, a jogallokálás nem.
| |
| # .. csak a jogallokálás alkalmazható, a felelősségi szabályok (kártérítés) nem.
| |
|
| |
|
| == A szubvenció, a környezetminőséget javító beruházások állami támogatása ... == | | == A szubvenció, a környezetminőséget javító beruházások állami támogatása ... == |
| 350. sor: |
286. sor: |
| # közvetlen előírás (pl. emissziós határérték) | | # közvetlen előírás (pl. emissziós határérték) |
| # felelősségi (pl. kártérítési) szabály | | # felelősségi (pl. kártérítési) szabály |
|
| |
| == Vagyoni hatás akkor jelentkezik, ha ... ==
| |
|
| |
| {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}
| |
| # .. egy megszerzett természeti jószág értéke a jövőbeli hozamainak számított értéke nagyságával megemelkedik.
| |
| # .. egy jószággal kapcsolatosan az elfogadási hajlandóság mindig magasabb, mint a fizetési hajlandóság; vagyis: egy jogról való lemondás többet ér, mint ugyanannak a jognak a megszerzése.
| |
| # .. egy a környezethasználat hatékony szintjéről szóló alkuban a felek közötti tárgyalások csak magas tranzakciós költség mellett lennének lebonyolíthatók.
| |
| # .. egy a környezethasználat hatékony szintjéről szóló alkuban a felek környezeti jószággal kapcsolatos jogai nem pontosan tisztázottak és ismertek.
| |
|
| |
|
| == Válassza ki az alábbi felsorolásból a kizárólag a gazdasági ösztönzőeszközöket tartalmazó pontot! == | | == Válassza ki az alábbi felsorolásból a kizárólag a gazdasági ösztönzőeszközöket tartalmazó pontot! == |
| 366. sor: |
294. sor: |
| # emissziós norma, immissziós norma, termelési folyamat szabályozása, termékszabályozás | | # emissziós norma, immissziós norma, termelési folyamat szabályozása, termékszabályozás |
| # termékszabályozás, termelési folyamat szabályozása, letéti díj, betétdíj | | # termékszabályozás, termelési folyamat szabályozása, letéti díj, betétdíj |
|
| |
| == Az összes szennyezés változatlansága mellett az egyes kibocsátók a szennyezéscsökkentési terheiket egymás között átcsoportosíthatják, ha a hatályban lévő szabályozás eszköze ... ==
| |
|
| |
| {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}
| |
| # .. a kibocsátási jogok kereskedelmi rendszere
| |
| # .. az emissziós határérték
| |
| # .. a kibocsátási (környezetterhelési) díj
| |
| # .. a termékdíj
| |
|
| |
|
| == Egy termelési technológia környezeti hatásairól tudjuk, hogy a termelés normál körülmények között elhanyagolható környezeti hatással jár, azonban technológiai hiba esetén a havária következménye igen jelentős lehet. Ezen feltételek között az alábbi környezetpolitikai beavatkozási eszközök közül a következőt biztosan NEM érdemes választani: == | | == Egy termelési technológia környezeti hatásairól tudjuk, hogy a termelés normál körülmények között elhanyagolható környezeti hatással jár, azonban technológiai hiba esetén a havária következménye igen jelentős lehet. Ezen feltételek között az alábbi környezetpolitikai beavatkozási eszközök közül a következőt biztosan NEM érdemes választani: == |
| 422. sor: |
342. sor: |
| # a vállalatok környezeti költsége így piaci alkun alapul, a leértékelés szűkössé teszi a jogokat ezért az áruk emelkedik, a szennyezés teljes nagyságával kapcsolatosan a társadalmi elvárások érvényesíthetők | | # a vállalatok környezeti költsége így piaci alkun alapul, a leértékelés szűkössé teszi a jogokat ezért az áruk emelkedik, a szennyezés teljes nagyságával kapcsolatosan a társadalmi elvárások érvényesíthetők |
| # a kibocsátási főösszeg szétosztása után minden vállalatnak már rövidtávon is technológiai fejlesztést kell végrehajtania | | # a kibocsátási főösszeg szétosztása után minden vállalatnak már rövidtávon is technológiai fejlesztést kell végrehajtania |
|
| |
| == Egy környezeti jószág (pl. erdő) tulajdonjogától az önkormányzat szívesen megszabadulna (mert nincsenek erőforrásai a hatékony menedzseléséhez), de biztosítani akarja, hogy a polgárai jólétének érdekében az új tulajdonos nem változtatja meg a jószág alapvető funkcióit (pl. az erdő erdő marad, nem vágják ki, nem építenek a helyére semmi mást). Ezt a célt hatékonyan biztosítja ... ==
| |
|
| |
| {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=4|pontozás=-}}
| |
| # .. a kizárás joga
| |
| # .. az átruházás joga
| |
| # .. a menedzsment jog
| |
| # .. a fejlesztési jog (easement)
| |
|
| |
|
| == Van-e a kártérítésnek (egy bekövetkezett környezeti károsítás esetén az okozott kár utólagos megtéríttetésének) a jövő környezethasználataira vonatkozó ösztönző hatása? == | | == Van-e a kártérítésnek (egy bekövetkezett környezeti károsítás esetén az okozott kár utólagos megtéríttetésének) a jövő környezethasználataira vonatkozó ösztönző hatása? == |
| 462. sor: |
374. sor: |
| # .. a vállalatok fajlagos környezetvédelmi költségeit nem tudja figyelembe venni, ezért nem versenysemleges, továbbá csak a határértékig ösztönöz csökkentésre | | # .. a vállalatok fajlagos környezetvédelmi költségeit nem tudja figyelembe venni, ezért nem versenysemleges, továbbá csak a határértékig ösztönöz csökkentésre |
| # .. a szennyezéssel kapcsolatos jogosítványok kiindulási szabályozása érdekében a magánmegállapodások betartásához szükséges intézményrendszert ki kell építeni | | # .. a szennyezéssel kapcsolatos jogosítványok kiindulási szabályozása érdekében a magánmegállapodások betartásához szükséges intézményrendszert ki kell építeni |
|
| |
| == Coase-tételen alapuló szabályzóeszközök .. ==
| |
|
| |
| {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}
| |
| # .. a gazdasági ösztönzők és a morális késztetés
| |
| # .. a szennyezési jogosultságok allokálása és a felelősségi szabályok (kártérítés)
| |
| # .. a közvetlen előírások és a gazdasági ösztönzők
| |
| # .. a közvetlen előírások és a szennyezési jogosultságok allokálása
| |
|
| |
|
| == Válassza ki az alábbi felsorolásból a kizárólag a közvetlen előírásokat tartalmazó pontot! == | | == Válassza ki az alábbi felsorolásból a kizárólag a közvetlen előírásokat tartalmazó pontot! == |
| 478. sor: |
382. sor: |
| # termék tulajdonságaira vonatkozó előírás, környezeti adó, emissziós határérték, immisziós határérték | | # termék tulajdonságaira vonatkozó előírás, környezeti adó, emissziós határérték, immisziós határérték |
| # emissziós határérték, immisziós határérték, termelési technológiára vonatkozó előírás, termék tulajdonságaira vonatkozó előírás | | # emissziós határérték, immisziós határérték, termelési technológiára vonatkozó előírás, termék tulajdonságaira vonatkozó előírás |
|
| |
| == Felelősségi szabályok (kártérítés) alkalmazása során a környezethasználatok adott, egyedi esetében a használat optimális szintjét .. ==
| |
|
| |
| {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}
| |
| # .. az érintett felek (szennyezők és szennyezettek) közötti önkéntes magánalku határozza meg
| |
| # .. bírósági eljárás (döntés) határozza meg
| |
| # .. környezetvédelmi hatósági döntés határozza meg
| |
| # .. a törvényalkotó jogszabályban határozza meg.
| |
|
| |
|
| == Gazdasági ösztönzők alkalmazása esetén az innováció (szennyezéscsökkentő technológia fejlesztése) hatására .. == | | == Gazdasági ösztönzők alkalmazása esetén az innováció (szennyezéscsökkentő technológia fejlesztése) hatására .. == |
| 502. sor: |
398. sor: |
| # kártérítés | | # kártérítés |
| # környezeti adók | | # környezeti adók |
|
| |
| == Az összes szennyezés változatlansága mellett az egyes kibocsátók a szennyezéscsökkentési terheiket egymás között átcsoportosíthatják, ha a hatályban lévő szabályozás eszköze .. ==
| |
|
| |
| {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=3|pontozás=-}}
| |
| # .. a kibocsátási (környezetterhelési) díj
| |
| # .. az emissziós határérték
| |
| # .. a kibocsátási jogok kereskedelmi rendszere
| |
| # .. a termékdíj
| |
|
| |
|
| == Szennyezési jogot jellemzően az ad el, aki .. == | | == Szennyezési jogot jellemzően az ad el, aki .. == |