„KörnytanZH2 kvíz” változatai közötti eltérés

302. sor:

# Igen, van, mert minden más hasonló környezeti kárt okozni képes környezethasználót az illetékes környezeti hatóságok fokozottabban fognak ellenőrizni, így a környezeti balesetet megelőzni képes technológiai fegyelem javulni fog.

# Nincs: az európai, kontinentális jogrendben nincs precedensjog, minden eset egyedileg ítélhető meg, a hasonló ügyekben hozott ítéletek között nincs logikai összefüggés.

== Egy környezethasználattal kapcsolatosan jelentősek, magasak az információs költségek, viszont a tranzakciós költségek alacsonyak. Ez esetben ... ==

# .. egyik Coase-típusú beavatkozás sem használható, a szabályozás csak Pigou-féle eszközökkel valósítható meg.

# .. mind a jogallokálás, mind a felelősségi szabályok (kártérítés) alkalmazhatóak.

# .. csak a kártérítés alkalmazható, a jogallokálás nem.

# .. csak a jogallokálás alkalmazható, a felelősségi szabályok (kártérítés) nem.

== A szubvenció, a környezetminőséget javító beruházások állami támogatása ... ==

# .. csak kivételes esetekben hatékony ("second-best") megoldás, mert nehezen biztosítható, hogy csak alacsony határköltségű megoldások valósuljanak meg, sőt, a szennyezés-csökkentés támogatási ígéretei vonzhatják a szennyező vállalatok beruházásait is.

# .. hasznos és az egyik leghatékonyabb környezetpolitikai beavatkozás, mert a kormányzat számára sokkal népszerűbb forrást osztani a szennyezőknek, mint megadóztatni a kibocsátásaikat.

# .. káros, mert kivétel nélkül a korrupció lehetőségét veti fel, ha az állam pénzt oszt a vállalatoknak.

# .. hasznos és az egyik leghatékonyabb környezetpolitikai beavatkozás, mert lehetővé tesz az Európai Uniós támogatási alapok forrásainak a tagállami költségvetésbe való becsatornázását, ezzel fokozza a gazdasági növekedést.

== A "gyenge" Coase-tétel (vagy hatékonysági tétel) szerint ... ==

# .. ha egy a környezethasználat szintjéről szóló alkuban a felek jogai pontosan szabályozottak és ismertek, a tranzakciós költség "nulla" és vagyoni hatás nem jelentkezik, akkor a felek szabad alkujában létrejövő végeredmény mindig Pareto-hatékony és ugyanaz a szint lesz a jogok kezdeti eloszlásától függetlenül.

# .. ha egy a környezethasználat szintjéről szóló alkuban a felek jogai pontosan szabályozottak és ismertek és a tranzakciós költség "nulla", akkor a felek szabad alkujában létrejövő végeredmény mindig Pareto-hatékony lesz a jogok kezdeti eloszlásától függetlenül.

# .. ha egy a környezethasználat szintjéről szóló alkuban a felek jogai pontosan szabályozottak és ismertek és a tranzakciós költség "nulla", akkor a felek szabad alkujában létrejövő végeredmény mindig ugyanaz a hatékony szint lesz a jogok kezdeti eloszlásától függetlenül.

# .. ha egy a környezethasználat szintjéről szóló alkuban a felek jogai pontosan szabályozottak és ismertek, a tranzakciós költség "nulla" és vagyoni hatás nem jelentkezik, akkor a felek szabad alkujában létrejövő végeredmény mindig Pareto-hatékony lesz a jogok kezdeti eloszlásától függetlenül.

== A környezethasználat hatékony szintjét célzó Pigou-i és Coase-i elmélet között az a különbség, hogy ... ==

# .. a Coase-féle megoldás állami beavatkozásokon alapul, a Pigou-i pedig a gazdasági szereplők önkéntes együttműködésén.

# .. mindkét esetben az állam (önkormányzat) állapítja meg a környezethasználat hatékony szintjét,de aztán a Pigou-i megoldás gazdasági ösztönzőket és közvetlen előírásokat alkalmaz, a Coase-féle megoldás pedig felelősségi szabályokat és a tulajdonjog kijelölését alkalmazza.

# .. más az állam szerepe a beavatkozásban: a Pigou-i megoldás során az állam számítja ki és érvényesíti a környezethasználat optimumát, a Coase-féle megoldás során a környezettel kapcsolatos jogok valamilyen kezdeti kijelölése - megfelelő intézményi környezet kialakítása - az állam feladata.

# .. a Pigou-i megoldás során a környezethasználat hatékony szintjét a hatóság (kormányzat, önkormányzat) írja elő, a Coase-féle megoldás pedig a gazdasági szereplők önkéntes együttműködésén alapul, ebben az esetben nincs szükség állami szerepvállalásra.

== A normatív Coase-tétel értelme, hogy segítse a Coase-tétel szerinti, a környezethasználat hatékony szintjéről szóló alkuk létrejöttét azáltal, hogy ... ==

# .. megköveteli a jogalkotótól a környezethasználati jogok pontos és világos megfogalmazását.

# .. megköveteli a jogalkotótól, hogy a környezethasználati jogok kezdeti elosztása minél inkább közelítsen a hatékony szinthez.

# .. olyan intézményi környezetet alakítsunk ki, amelyben a tranzakciós költségek minimálisak lehetnek.

# .. olyan intézményi környezet alakítsunk ki, amelyben a vagyoni hatás nem jelentkezik.

== Egy környezetszennyezéssel kapcsolatban tudjuk, hogy (1) az érintett felek száma rendkívül nagy (a tranzakciós és az információs költség is magas), (2) a szennyezés által okozott externális kár értéke nem nagy (a MEC függvény "lapos"), és (3) a szennyezéssel kapcsolatos termékeket homogén módon, jelentéktelen technológiai és így szennyezési különbséggel állítják elő. Ezen feltételek között az alábbi környezetpolitikai beavatkozási eszközök közül a következőt érdemes választani: ==

# kibocsátási (környezetterhelési) díj

# termékdíj

# közvetlen előírás (pl. emissziós határérték)

# felelősségi (pl. kártérítési) szabály

== Vagyoni hatás akkor jelentkezik, ha ... ==

# .. egy megszerzett természeti jószág értéke a jövőbeli hozamainak számított értéke nagyságával megemelkedik.

# .. egy jószággal kapcsolatosan az elfogadási hajlandóság mindig magasabb, mint a fizetési hajlandóság; vagyis: egy jogról való lemondás többet ér, mint ugyanannak a jognak a megszerzése.

# .. egy a környezethasználat hatékony szintjéről szóló alkuban a felek közötti tárgyalások csak magas tranzakciós költség mellett lennének lebonyolíthatók.

# .. egy a környezethasználat hatékony szintjéről szóló alkuban a felek környezeti jószággal kapcsolatos jogai nem pontosan tisztázottak és ismertek.

== Válassza ki az alábbi felsorolásból a kizárólag a gazdasági ösztönzőeszközöket tartalmazó pontot! ==

# környezeti adók, kibocsátási díj, termékdíj, betétdíj

# emissziós norma, immissziós norma, szennyezés kiegyenlítés, letéti díj

# emissziós norma, immissziós norma, termelési folyamat szabályozása, termékszabályozás

# termékszabályozás, termelési folyamat szabályozása, letéti díj, betétdíj

== Az összes szennyezés változatlansága mellett az egyes kibocsátók a szennyezéscsökkentési terheiket egymás között átcsoportosíthatják, ha a hatályban lévő szabályozás eszköze ... ==

# .. a kibocsátási jogok kereskedelmi rendszere

# .. az emissziós határérték

# .. a kibocsátási (környezetterhelési) díj

# .. a termékdíj

== Egy termelési technológia környezeti hatásairól tudjuk, hogy a termelés normál körülmények között elhanyagolható környezeti hatással jár, azonban technológiai hiba esetén a havária következménye igen jelentős lehet. Ezen feltételek között az alábbi környezetpolitikai beavatkozási eszközök közül a következőt biztosan NEM érdemes választani: ==

# felelősségi (pl. kártérítési) szabály

# letéti díj

# kibocsátási (környezetterhelési) díj

# kötelező környezeti felelősségbiztosítás

== A jogalkotó a környezetszennyezés hatékony szintjének kiszámítása után, az ezt az optimumot biztosító, a szennyezés vagy a termék/technológia tulajdonságait meghatározó fizikai, technológiai, műszaki szabályt ír elő, vagy a tevékenységet előzetes engedélyezéshez köti. Ez a környezetpolitikai beavatkozás: ==

# a gazdasági ösztönzők

# a közvetlen előírások

# a jogallokálás

# a felelősségi szabályok

== Ki dönt a környezethasználat hatékony szintjéről? ==

# a jogallokálásnál és a felelősségi szabályok esetén (Coase-i megoldások) az érintettek alkuja, a gazdasági ösztönzők és a közvetlen előírások esetén (Pigou-i elv alapján) a kormányzat (önkormányzat).

# a jogallokálásnál és felelősségi szabályok esetén az érintettek alkuja, a gazdasági ösztönzők esetén a gazdálkodó szervezetek, piaci szereplők megállapodásai, valamint a közvetlen előírások esetén a kormányzat (önkormányzat).

# a jogallokálásnál az érintettek alkuja, a felelősségi szabályok esetén a bíróság, a gazdasági ösztönzők és a közvetlen előírások esetén a kormányzat (önkormányzat).

# bármely esetben (jogallokálás, felelősségi szabályok, gazdasági ösztönzők, közvetlen előírások) az állam (kormányzat, önkormányzat).

== Egy környezetszennyezéssel kapcsolatban tudjuk, hogy (1) az érintett felek száma rendkívül nagy, (2) a szennyezés hatása időben késleltetve jelentkezik, és (3) a szennyezés által okozott externális kár értéke rendkívül nagy (a MEC függvény "meredek"). Ezen feltételek között az alábbi környezetpolitikai beavatkozási eszközök közül a következőt érdemes választani: ==

# jogallokálás

# felelősségi (pl. kártérítési) szabály

# közvetlen előírás

# gazdasági ösztönző

== Pigou tétele szerint ... ==

# .. minden gazdasági szereplőre kivethető egy olyan T nagyságú adó, ami biztosítja az állam környezetvédelmi feladatainak finanszírozását.

# .. minden környezethasználóra kivethető egy olyan T nagyságú adó, melynek hatására a környezethasználat tényleges nagysága a társadalmi hatékony szinttel (optimummal) lesz egyenlő.

# .. minden környezethasználóra kivethető egy olyan T nagyságú adó, aminek hatására a környezethasználat nagysága a legkisebb környezeti externális költséget fogja eredményezni.

# .. minden környezethasználóra kivethető egy olyan T nagyságú adó, aminek hatására a környezethasználat a szennyező vállalat egyéni hatékony szintjére áll be.

== Válassza ki, hogy a kibocsátási jogok kereskedelme miért előnyös! ==

# mindig a legkisebb költséggel megvalósítható szennyezés-csökkentésre kerülhet sor, a jogok felértékelése segíti a szennyezés visszafogás pénzügyi támogatását

# nincs szükség tranzakciókra, automatikusan elérhető az optimális szennyezés

# a vállalatok környezeti költsége így piaci alkun alapul, a leértékelés szűkössé teszi a jogokat ezért az áruk emelkedik, a szennyezés teljes nagyságával kapcsolatosan a társadalmi elvárások érvényesíthetők

# a kibocsátási főösszeg szétosztása után minden vállalatnak már rövidtávon is technológiai fejlesztést kell végrehajtania

== Egy környezeti jószág (pl. erdő) tulajdonjogától az önkormányzat szívesen megszabadulna (mert nincsenek erőforrásai a hatékony menedzseléséhez), de biztosítani akarja, hogy a polgárai jólétének érdekében az új tulajdonos nem változtatja meg a jószág alapvető funkcióit (pl. az erdő erdő marad, nem vágják ki, nem építenek a helyére semmi mást). Ezt a célt hatékonyan biztosítja ... ==

# .. a kizárás joga

# .. az átruházás joga

# .. a menedzsment jog

# .. a fejlesztési jog (easement)

== Van-e a kártérítésnek (egy bekövetkezett környezeti károsítás esetén az okozott kár utólagos megtéríttetésének) a jövő környezethasználataira vonatkozó ösztönző hatása? ==

# Nincs, mert a jogrendszernek előre meg kell mondania, hogy az egyes környezeti kár esetekben az objektív vagy a vétkességi felelősséget fogja-e alkalmazni.

# Igen, van, mert minden más hasonló környezeti kárt okozni képes környezethasználót az illetékes környezeti hatóságok fokozottabban fognak ellenőrizni, így a környezeti balesetet megelőzni képes technológiai fegyelem javulni fog.

# Igen, van, mert a potenciális (a hasonló szennyezést okozni képes) károkozó precedensnek tekintheti az ügyet - ha ő fog kárt okozni, vele szemben is hasonlóan fognak eljárni, ezért minden hatékony elővigyázatossági intézkedést megtehet.

# Nincs: az európai, kontinentális jogrendben nincs precedensjog, minden eset egyedileg ítélhető meg, a hasonló ügyekben hozott ítéletek között nincs logikai összefüggés.

== A nem megújuló erőforrások optimális kitermelésének meghatározása .. ==

# .. a Hotelling-szabály szerint az erőforrás jelenlegi és jövőbeni árain és a banki kamatlábon alapul

# .. az erőforrás után fizetendő igénybevételi járulékon alapul

# .. a Hotelling-szabály szerint az erőforrás jelenlegi és jövőbeni árain és a diszkonttényezőn alapul

# .. a Hotelling-szabály szerint az erőforrás jövőbeni árán, a banki kamatlábon és a diszkonttényezőn alapul

== A Coase-tétel értelmében az érintett felek alkuja a tulajdonosi (vagy a szennyezéssel kapcsolatos más) jogok kezdeti szabályozásától függetlenül .. ==

# .. mindig ugyanahhoz a Pareto hatékony szennyezési szinthez (környezethasználathoz) vezetnek, feltéve, hogy nincsenek (vagy elhanyagolhatóan kicsik a) tranzakciós költségek

# .. mindig ugyanahhoz a Pareto hatékony szennyezési szinthez (környezethasználathoz) vezetnek, feltéve, hogy a tranzakciós költségek jelentősek

# .. mindig az erőforrások hatékony felhasználási szintjéhez vezetnek, feltéve, hogy nincsenek (vagy elhanyagolhatóan kicsik a) tranzakciós költségek

# .. mindig az erőforrások hatékony felhasználási szintjéhez vezetnek, feltéve, hogy a tranzakciós költségek jelentősek

== A közvetlen előírások alkalmazásának hátránya, hogy .. ==

# .. nincs bevételtermelő képessége az állam számára

# .. az előírások betartását bírsággal könnyen ki lehet váltani

# .. a vállalatok fajlagos környezetvédelmi költségeit nem tudja figyelembe venni, ezért nem versenysemleges, továbbá csak a határértékig ösztönöz csökkentésre

# .. a szennyezéssel kapcsolatos jogosítványok kiindulási szabályozása érdekében a magánmegállapodások betartásához szükséges intézményrendszert ki kell építeni

== Coase-tételen alapuló szabályzóeszközök .. ==

# .. a gazdasági ösztönzők és a morális késztetés

# .. a szennyezési jogosultságok allokálása és a felelősségi szabályok (kártérítés)

# .. a közvetlen előírások és a gazdasági ösztönzők

# .. a közvetlen előírások és a szennyezési jogosultságok allokálása

== Válassza ki az alábbi felsorolásból a kizárólag a közvetlen előírásokat tartalmazó pontot! ==

# emissziós határérték, immisziós határérték, szennyezés kiegyenlítés, letéti díj

# környezetvédelmi hozzájárulás, környezetterhelési díj, emissziós határérték, immisziós határérték

# termék tulajdonságaira vonatkozó előírás, környezeti adó, emissziós határérték, immisziós határérték

# emissziós határérték, immisziós határérték, termelési technológiára vonatkozó előírás, termék tulajdonságaira vonatkozó előírás

== Felelősségi szabályok (kártérítés) alkalmazása során a környezethasználatok adott, egyedi esetében a használat optimális szintjét .. ==

# .. az érintett felek (szennyezők és szennyezettek) közötti önkéntes magánalku határozza meg

# .. bírósági eljárás (döntés) határozza meg

# .. környezetvédelmi hatósági döntés határozza meg

# .. a törvényalkotó jogszabályban határozza meg.

== Gazdasági ösztönzők alkalmazása esetén az innováció (szennyezéscsökkentő technológia fejlesztése) hatására .. ==

# .. nem mozdul el a szennyezés-elhárítási határköltség görbe, ezért nincs közvetlen hatás

# .. nem csak a vállalat számára lesz olcsóbb a szennyezés-csökkentés, de a teljes kibocsátás is csökkenni fog

# .. az innováció költségei miatt növekedni fog a szennyezési szint

# .. a vállalat számára olcsóbb lesz az előírások betartása, ugyanakkor nincs ok a szennyezés további csökkentésére

== Válassza ki, hogy melyik szabályozóeszköz nem tartozik a gazdasági ösztönzők közé! ==

# letéti díjak

# kibocsátási díj

# kártérítés

# környezeti adók

== Az összes szennyezés változatlansága mellett az egyes kibocsátók a szennyezéscsökkentési terheiket egymás között átcsoportosíthatják, ha a hatályban lévő szabályozás eszköze .. ==

# .. a kibocsátási (környezetterhelési) díj

# .. az emissziós határérték

# .. a kibocsátási jogok kereskedelmi rendszere

# .. a termékdíj

== Szennyezési jogot jellemzően az ad el, aki .. ==

# .. magas szennyezés-csökkentési határköltséggel rendelkezik

# .. az állami szabályozás miatt erre kényszerül

# .. tőkehiányban szenved és magas szennyezés-csökkentési határköltséggel rendelkezik

# .. alacsony szennyezés-csökkentési határköltséggel rendelkezik

== A termékdíjak használata azokban az esetekben javasolt a kibocsátási díj helyett, ha .. ==

# .. ezzel a tranzakciós (szabályozási) költség csökkenthető és a méltányossági veszteség kicsi

# .. csak a termékek szűk körére vonatkozik a szabályozás

# .. túlzottan szennyező a termék előállításának folyamata

# .. kevésbé szennyező a termék előállításának folyamata

[[Category:Gazdasági_és_humánismereti_tárgyak]]

@@ 302. sor: / 302. sor: @@
 # Igen, van, mert minden más hasonló környezeti kárt okozni képes környezethasználót az illetékes környezeti hatóságok fokozottabban fognak ellenőrizni, így a környezeti balesetet megelőzni képes technológiai fegyelem javulni fog.
 # Nincs: az európai, kontinentális jogrendben nincs precedensjog, minden eset egyedileg ítélhető meg, a hasonló ügyekben hozott ítéletek között nincs logikai összefüggés.
+== Egy környezethasználattal kapcsolatosan jelentősek, magasak az információs költségek, viszont a tranzakciós költségek alacsonyak. Ez esetben ... ==
+{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}
+# .. egyik Coase-típusú beavatkozás sem használható, a szabályozás csak Pigou-féle eszközökkel valósítható meg.
+# .. mind a jogallokálás, mind a felelősségi szabályok (kártérítés) alkalmazhatóak.
+# .. csak a kártérítés alkalmazható, a jogallokálás nem.
+# .. csak a jogallokálás alkalmazható, a felelősségi szabályok (kártérítés) nem.
+== A szubvenció, a környezetminőséget javító beruházások állami támogatása ... ==
+{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}
+# .. csak kivételes esetekben hatékony ("second-best") megoldás, mert nehezen biztosítható, hogy csak alacsony határköltségű megoldások valósuljanak meg, sőt, a szennyezés-csökkentés támogatási ígéretei vonzhatják a szennyező vállalatok beruházásait is.
+# .. hasznos és az egyik leghatékonyabb környezetpolitikai beavatkozás, mert a kormányzat számára sokkal népszerűbb forrást osztani a szennyezőknek, mint megadóztatni a kibocsátásaikat.
+# .. káros, mert kivétel nélkül a korrupció lehetőségét veti fel, ha az állam pénzt oszt a vállalatoknak.
+# .. hasznos és az egyik leghatékonyabb környezetpolitikai beavatkozás, mert lehetővé tesz az Európai Uniós támogatási alapok forrásainak a tagállami költségvetésbe való becsatornázását, ezzel fokozza a gazdasági növekedést.
+== A "gyenge" Coase-tétel (vagy hatékonysági tétel) szerint ... ==
+{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}
+# .. ha egy a környezethasználat szintjéről szóló alkuban a felek jogai pontosan szabályozottak és ismertek, a tranzakciós költség "nulla" és vagyoni hatás nem jelentkezik, akkor a felek szabad alkujában létrejövő végeredmény mindig Pareto-hatékony és ugyanaz a szint lesz a jogok kezdeti eloszlásától függetlenül.
+# .. ha egy a környezethasználat szintjéről szóló alkuban a felek jogai pontosan szabályozottak és ismertek és a tranzakciós költség "nulla", akkor a felek szabad alkujában létrejövő végeredmény mindig Pareto-hatékony lesz a jogok kezdeti eloszlásától függetlenül.
+# .. ha egy a környezethasználat szintjéről szóló alkuban a felek jogai pontosan szabályozottak és ismertek és a tranzakciós költség "nulla", akkor a felek szabad alkujában létrejövő végeredmény mindig ugyanaz a hatékony szint lesz a jogok kezdeti eloszlásától függetlenül.
+# .. ha egy a környezethasználat szintjéről szóló alkuban a felek jogai pontosan szabályozottak és ismertek, a tranzakciós költség "nulla" és vagyoni hatás nem jelentkezik, akkor a felek szabad alkujában létrejövő végeredmény mindig Pareto-hatékony lesz a jogok kezdeti eloszlásától függetlenül.
+== A környezethasználat hatékony szintjét célzó Pigou-i és Coase-i elmélet között az a különbség, hogy ... ==
+{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=3|pontozás=-}}
+# .. a Coase-féle megoldás állami beavatkozásokon alapul, a Pigou-i pedig a gazdasági szereplők önkéntes együttműködésén.
+# .. mindkét esetben az állam (önkormányzat) állapítja meg a környezethasználat hatékony szintjét,de aztán a Pigou-i megoldás gazdasági ösztönzőket és közvetlen előírásokat alkalmaz, a Coase-féle megoldás pedig felelősségi szabályokat és a tulajdonjog kijelölését alkalmazza.
+# .. más az állam szerepe a beavatkozásban: a Pigou-i megoldás során az állam számítja ki és érvényesíti a környezethasználat optimumát, a Coase-féle megoldás során a környezettel kapcsolatos jogok valamilyen kezdeti kijelölése - megfelelő intézményi környezet kialakítása - az állam feladata.
+# .. a Pigou-i megoldás során a környezethasználat hatékony szintjét a hatóság (kormányzat, önkormányzat) írja elő, a Coase-féle megoldás pedig a gazdasági szereplők önkéntes együttműködésén alapul, ebben az esetben nincs szükség állami szerepvállalásra.
+== A normatív Coase-tétel értelme, hogy segítse a Coase-tétel szerinti, a környezethasználat hatékony szintjéről szóló alkuk létrejöttét azáltal, hogy ... ==
+{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=3|pontozás=-}}
+# .. megköveteli a jogalkotótól a környezethasználati jogok pontos és világos megfogalmazását.
+# .. megköveteli a jogalkotótól, hogy a környezethasználati jogok kezdeti elosztása minél inkább közelítsen a hatékony szinthez.
+# .. olyan intézményi környezetet alakítsunk ki, amelyben a tranzakciós költségek minimálisak lehetnek.
+# .. olyan intézményi környezet alakítsunk ki, amelyben a vagyoni hatás nem jelentkezik.
+== Egy környezetszennyezéssel kapcsolatban tudjuk, hogy (1) az érintett felek száma rendkívül nagy (a tranzakciós és az információs költség is magas), (2) a szennyezés által okozott externális kár értéke nem nagy (a MEC függvény "lapos"), és (3) a szennyezéssel kapcsolatos termékeket homogén módon, jelentéktelen technológiai és így szennyezési különbséggel állítják elő. Ezen feltételek között az alábbi környezetpolitikai beavatkozási eszközök közül a következőt érdemes választani: ==
+{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}
+# kibocsátási (környezetterhelési) díj
+# termékdíj
+# közvetlen előírás (pl. emissziós határérték)
+# felelősségi (pl. kártérítési) szabály
+== Vagyoni hatás akkor jelentkezik, ha ... ==
+{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}
+# .. egy megszerzett természeti jószág értéke a jövőbeli hozamainak számított értéke nagyságával megemelkedik.
+# .. egy jószággal kapcsolatosan az elfogadási hajlandóság mindig magasabb, mint a fizetési hajlandóság; vagyis: egy jogról való lemondás többet ér, mint ugyanannak a jognak a megszerzése.
+# .. egy a környezethasználat hatékony szintjéről szóló alkuban a felek közötti tárgyalások csak magas tranzakciós költség mellett lennének lebonyolíthatók.
+# .. egy a környezethasználat hatékony szintjéről szóló alkuban a felek környezeti jószággal kapcsolatos jogai nem pontosan tisztázottak és ismertek.
+== Válassza ki az alábbi felsorolásból a kizárólag a gazdasági ösztönzőeszközöket tartalmazó pontot! ==
+{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}
+# környezeti adók, kibocsátási díj, termékdíj, betétdíj
+# emissziós norma, immissziós norma, szennyezés kiegyenlítés, letéti díj
+# emissziós norma, immissziós norma, termelési folyamat szabályozása, termékszabályozás
+# termékszabályozás, termelési folyamat szabályozása, letéti díj, betétdíj
+== Az összes szennyezés változatlansága mellett az egyes kibocsátók a szennyezéscsökkentési terheiket egymás között átcsoportosíthatják, ha a hatályban lévő szabályozás eszköze ... ==
+{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}
+# .. a kibocsátási jogok kereskedelmi rendszere
+# .. az emissziós határérték
+# .. a kibocsátási (környezetterhelési) díj
+# .. a termékdíj
+== Egy termelési technológia környezeti hatásairól tudjuk, hogy a termelés normál körülmények között elhanyagolható környezeti hatással jár, azonban technológiai hiba esetén a havária következménye igen jelentős lehet. Ezen feltételek között az alábbi környezetpolitikai beavatkozási eszközök közül a következőt biztosan NEM érdemes választani: ==
+{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=3|pontozás=-}}
+# felelősségi (pl. kártérítési) szabály
+# letéti díj
+# kibocsátási (környezetterhelési) díj
+# kötelező környezeti felelősségbiztosítás
+== A jogalkotó a környezetszennyezés hatékony szintjének kiszámítása után, az ezt az optimumot biztosító, a szennyezés vagy a termék/technológia tulajdonságait meghatározó fizikai, technológiai, műszaki szabályt ír elő, vagy a tevékenységet előzetes engedélyezéshez köti. Ez a környezetpolitikai beavatkozás: ==
+{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}
+# a gazdasági ösztönzők
+# a közvetlen előírások
+# a jogallokálás
+# a felelősségi szabályok
+== Ki dönt a környezethasználat hatékony szintjéről? ==
+{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=3|pontozás=-}}
+# a jogallokálásnál és a felelősségi szabályok esetén (Coase-i megoldások) az érintettek alkuja, a gazdasági ösztönzők és a közvetlen előírások esetén (Pigou-i elv alapján) a kormányzat (önkormányzat).
+# a jogallokálásnál és felelősségi szabályok esetén az érintettek alkuja, a gazdasági ösztönzők esetén a gazdálkodó szervezetek, piaci szereplők megállapodásai, valamint a közvetlen előírások esetén a kormányzat (önkormányzat).
+# a jogallokálásnál az érintettek alkuja, a felelősségi szabályok esetén a bíróság, a gazdasági ösztönzők és a közvetlen előírások esetén a kormányzat (önkormányzat).
+# bármely esetben (jogallokálás, felelősségi szabályok, gazdasági ösztönzők, közvetlen előírások) az állam (kormányzat, önkormányzat).
+== Egy környezetszennyezéssel kapcsolatban tudjuk, hogy (1) az érintett felek száma rendkívül nagy, (2) a szennyezés hatása időben késleltetve jelentkezik, és (3) a szennyezés által okozott externális kár értéke rendkívül nagy (a MEC függvény "meredek"). Ezen feltételek között az alábbi környezetpolitikai beavatkozási eszközök közül a következőt érdemes választani: ==
+{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=3|pontozás=-}}
+# jogallokálás
+# felelősségi (pl. kártérítési) szabály
+# közvetlen előírás
+# gazdasági ösztönző
+== Pigou tétele szerint ... ==
+{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}
+# .. minden gazdasági szereplőre kivethető egy olyan T nagyságú adó, ami biztosítja az állam környezetvédelmi feladatainak finanszírozását.
+# .. minden környezethasználóra kivethető egy olyan T nagyságú adó, melynek hatására a környezethasználat tényleges nagysága a társadalmi hatékony szinttel (optimummal) lesz egyenlő.
+# .. minden környezethasználóra kivethető egy olyan T nagyságú adó, aminek hatására a környezethasználat nagysága a legkisebb környezeti externális költséget fogja eredményezni.
+# .. minden környezethasználóra kivethető egy olyan T nagyságú adó, aminek hatására a környezethasználat a szennyező vállalat egyéni hatékony szintjére áll be.
+== Válassza ki, hogy a kibocsátási jogok kereskedelme miért előnyös! ==
+{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=3|pontozás=-}}
+# mindig a legkisebb költséggel megvalósítható szennyezés-csökkentésre kerülhet sor, a jogok felértékelése segíti a szennyezés visszafogás pénzügyi támogatását
+# nincs szükség tranzakciókra, automatikusan elérhető az optimális szennyezés
+# a vállalatok környezeti költsége így piaci alkun alapul, a leértékelés szűkössé teszi a jogokat ezért az áruk emelkedik, a szennyezés teljes nagyságával kapcsolatosan a társadalmi elvárások érvényesíthetők
+# a kibocsátási főösszeg szétosztása után minden vállalatnak már rövidtávon is technológiai fejlesztést kell végrehajtania
+== Egy környezeti jószág (pl. erdő) tulajdonjogától az önkormányzat szívesen megszabadulna (mert nincsenek erőforrásai a hatékony menedzseléséhez), de biztosítani akarja, hogy a polgárai jólétének érdekében az új tulajdonos nem változtatja meg a jószág alapvető funkcióit (pl. az erdő erdő marad, nem vágják ki, nem építenek a helyére semmi mást). Ezt a célt hatékonyan biztosítja ... ==
+{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=4|pontozás=-}}
+# .. a kizárás joga
+# .. az átruházás joga
+# .. a menedzsment jog
+# .. a fejlesztési jog (easement)
+== Van-e a kártérítésnek (egy bekövetkezett környezeti károsítás esetén az okozott kár utólagos megtéríttetésének) a jövő környezethasználataira vonatkozó ösztönző hatása? ==
+{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=3|pontozás=-}}
+# Nincs, mert a jogrendszernek előre meg kell mondania, hogy az egyes környezeti kár esetekben az objektív vagy a vétkességi felelősséget fogja-e alkalmazni.
+# Igen, van, mert minden más hasonló környezeti kárt okozni képes környezethasználót az illetékes környezeti hatóságok fokozottabban fognak ellenőrizni, így a környezeti balesetet megelőzni képes technológiai fegyelem javulni fog.
+# Igen, van, mert a potenciális (a hasonló szennyezést okozni képes) károkozó precedensnek tekintheti az ügyet - ha ő fog kárt okozni, vele szemben is hasonlóan fognak eljárni, ezért minden hatékony elővigyázatossági intézkedést megtehet.
+# Nincs: az európai, kontinentális jogrendben nincs precedensjog, minden eset egyedileg ítélhető meg, a hasonló ügyekben hozott ítéletek között nincs logikai összefüggés.
+== A nem megújuló erőforrások optimális kitermelésének meghatározása .. ==
+{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}
+# .. a Hotelling-szabály szerint az erőforrás jelenlegi és jövőbeni árain és a banki kamatlábon alapul
+# .. az erőforrás után fizetendő igénybevételi járulékon alapul
+# .. a Hotelling-szabály szerint az erőforrás jelenlegi és jövőbeni árain és a diszkonttényezőn alapul
+# .. a Hotelling-szabály szerint az erőforrás jövőbeni árán, a banki kamatlábon és a diszkonttényezőn alapul
+== A Coase-tétel értelmében az érintett felek alkuja a tulajdonosi (vagy a szennyezéssel kapcsolatos más) jogok kezdeti szabályozásától függetlenül .. ==
+{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}
+# .. mindig ugyanahhoz a Pareto hatékony szennyezési szinthez (környezethasználathoz) vezetnek, feltéve, hogy nincsenek (vagy elhanyagolhatóan kicsik a) tranzakciós költségek
+# .. mindig ugyanahhoz a Pareto hatékony szennyezési szinthez (környezethasználathoz) vezetnek, feltéve, hogy a tranzakciós költségek jelentősek
+# .. mindig az erőforrások hatékony felhasználási szintjéhez vezetnek, feltéve, hogy nincsenek (vagy elhanyagolhatóan kicsik a) tranzakciós költségek
+# .. mindig az erőforrások hatékony felhasználási szintjéhez vezetnek, feltéve, hogy a tranzakciós költségek jelentősek
+== A közvetlen előírások alkalmazásának hátránya, hogy .. ==
+{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=3|pontozás=-}}
+# .. nincs bevételtermelő képessége az állam számára
+# .. az előírások betartását bírsággal könnyen ki lehet váltani
+# .. a vállalatok fajlagos környezetvédelmi költségeit nem tudja figyelembe venni, ezért nem versenysemleges, továbbá csak a határértékig ösztönöz csökkentésre
+# .. a szennyezéssel kapcsolatos jogosítványok kiindulási szabályozása érdekében a magánmegállapodások betartásához szükséges intézményrendszert ki kell építeni
+==  Coase-tételen alapuló szabályzóeszközök .. ==
+{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}
+# .. a gazdasági ösztönzők és a morális késztetés
+# .. a szennyezési jogosultságok allokálása és a felelősségi szabályok (kártérítés)
+# .. a közvetlen előírások és a gazdasági ösztönzők
+# .. a közvetlen előírások és a szennyezési jogosultságok allokálása
+==  Válassza ki az alábbi felsorolásból a kizárólag a közvetlen előírásokat tartalmazó pontot! ==
+{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=4|pontozás=-}}
+# emissziós határérték, immisziós határérték, szennyezés kiegyenlítés, letéti díj
+# környezetvédelmi hozzájárulás, környezetterhelési díj, emissziós határérték, immisziós határérték
+# termék tulajdonságaira vonatkozó előírás, környezeti adó, emissziós határérték, immisziós határérték
+# emissziós határérték, immisziós határérték, termelési technológiára vonatkozó előírás, termék tulajdonságaira vonatkozó előírás
+==  Felelősségi szabályok (kártérítés) alkalmazása során a környezethasználatok adott, egyedi esetében a használat optimális szintjét .. ==
+{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}
+# .. az érintett felek (szennyezők és szennyezettek) közötti önkéntes magánalku határozza meg
+# .. bírósági eljárás (döntés) határozza meg
+# .. környezetvédelmi hatósági döntés határozza meg
+# .. a törvényalkotó jogszabályban határozza meg.
+==  Gazdasági ösztönzők alkalmazása esetén az innováció (szennyezéscsökkentő technológia fejlesztése) hatására .. ==
+{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}
+# .. nem mozdul el a szennyezés-elhárítási határköltség görbe, ezért nincs közvetlen hatás
+# .. nem csak a vállalat számára lesz olcsóbb a szennyezés-csökkentés, de a teljes kibocsátás is csökkenni fog
+# .. az innováció költségei miatt növekedni fog a szennyezési szint
+# .. a vállalat számára olcsóbb lesz az előírások betartása, ugyanakkor nincs ok a szennyezés további csökkentésére
+==  Válassza ki, hogy melyik szabályozóeszköz nem tartozik a gazdasági ösztönzők közé! ==
+{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=3|pontozás=-}}
+# letéti díjak
+# kibocsátási díj
+# kártérítés
+# környezeti adók
+==  Az összes szennyezés változatlansága mellett az egyes kibocsátók a szennyezéscsökkentési terheiket egymás között átcsoportosíthatják, ha a hatályban lévő szabályozás eszköze .. ==
+{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=3|pontozás=-}}
+# .. a kibocsátási (környezetterhelési) díj
+# .. az emissziós határérték
+# .. a kibocsátási jogok kereskedelmi rendszere
+# .. a termékdíj
+==  Szennyezési jogot jellemzően az ad el, aki .. ==
+{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=4|pontozás=-}}
+# .. magas szennyezés-csökkentési határköltséggel rendelkezik
+# .. az állami szabályozás miatt erre kényszerül
+# .. tőkehiányban szenved és magas szennyezés-csökkentési határköltséggel rendelkezik
+# .. alacsony szennyezés-csökkentési határköltséggel rendelkezik
+== A termékdíjak használata azokban az esetekben javasolt a kibocsátási díj helyett, ha .. ==
+{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}
+# .. ezzel a tranzakciós (szabályozási) költség csökkenthető és a méltányossági veszteség kicsi
+# .. csak a termékek szűk körére vonatkozik a szabályozás
+# .. túlzottan szennyező a termék előállításának folyamata
+# .. kevésbé szennyező a termék előállításának folyamata
 [[Category:Gazdasági_és_humánismereti_tárgyak]]