„KörnytanZH1 kvíz” változatai közötti eltérés
| 230. sor: | 230. sor: | ||
# .. az épített és a természetes környezet nagysága közötti viszonyt érzékelteti. | # .. az épített és a természetes környezet nagysága közötti viszonyt érzékelteti. | ||
# .. a környezetvédelemre szánt javak és a gazdasági javak nagysága közötti viszonyt érzékelteti. | # .. a környezetvédelemre szánt javak és a gazdasági javak nagysága közötti viszonyt érzékelteti. | ||
== A környezetgazdaságtan .. == | |||
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}} | |||
# .. a műszaki tudományok közé tartozik és a környezetszennyezéseket kezelő technológiai megoldásokkal, azok beruházási és üzemeltetési költségeivel, menedzselésével foglalkozik. | |||
# .. a társadalomtudományok közé tartozik, a közgazdaságtan azon részterülete, ami a társadalom-környezet kölcsönhatásokat (és annak problémáit, konfliktusait) írja le, vizsgálja a közgazdaságtan módszereivel. | |||
# .. a menedzsment tudományok közé tartozik, a vállalatok hatékony környezetszennyezés-csökkentő tevékenységeit támogatja. | |||
# .. a társadalomtudományok közé tartozik, a közgazdaságtan azon részterülete, ami a nyersanyagok kitermelésének optimalizálásával foglalkozik. | |||
== A társadalom (a gazdaság) .. == | |||
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=4|pontozás=-}} | |||
# .. nem veszi igénybe olyan mértékben a természeti környezet szolgáltatásait, hogy azt figyelembe kellene venni a gazdasági döntésekben. | |||
# .. olyan módon használja a természeti környezetét, hogy oda különféle szennyező melléktermékeket és hulladékokat bocsát ki, ezt minimalizálni kell. | |||
# .. a természeti környezetből veszi az inputjait (alapanyagokat, energiahordozókat), ezt a gazdasági döntésekben figyelembe kell venni. | |||
# .. és a természeti környezet kapcsolata kettős: input oldalon erőforrásokat használunk fel, output oldalon szennyezéseket és hulladékokat bocsátunk lel, a gazdaság döntésekben mindkét kapcsolatot figyelembe kell venni, s keresni kell ennek optimumait. | |||
== A közgazdaságtani gondolkodás a természeti környezet által a társadalomnak nyújtott javakat, szolgáltatásokat (pl. hogy a méhek beporozzák a gyümölcsfákat) .. == | |||
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}} | |||
# .. tőkejavakként értékeli. | |||
# .. mint tőkejószág hozamát, mint ökoszisztéma-szolgáltatást értékeli (ami olykor lehet piaci jószág, de legtöbbször nem piaci jószágként használjuk). | |||
# .. piaci termékként, annak árával értékeli. | |||
# .. egyáltalán nem tudja értékelni. | |||
== A szénalapú villamosenergia-termelés során felhasznált ökoszisztéma-szolgáltatások: (válassza ki a legteljesebb helyes felsorolást!) == | |||
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=4|pontozás=-}} | |||
# nincsenek. | |||
# a légkör magába fogadja a szén-dioxidot. | |||
# a kibányászott szén; a légkör magába fogadja a szén-dioxidot. | |||
# a kibányászott szén; a korábban biológiailag aktív földterület, amire az erőművet építettük; a légkör magába fogadja a szén-dioxidot. | |||
== A szennyezési lánc modell .. == | |||
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}} | |||
# .. az igények megjelenésétől a károk kialakulásáig követi végig logikailag a szennyezés folyamatát. | |||
# .. a különböző szennyezések egymásba fűződő lánchatását modellezi. | |||
# .. a szennyezés kialakulásának folyamatára koncentrál, nem veszi figyelembe a károk megjelenését. | |||
# .. a szennyezés ökoszisztémán belüli terjedésének fizikai-kémiai-biológiai modelljét | |||
== A Növekedés határai" kutatási jelentés (1972) szerint .. == | |||
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}} | |||
# .. az emberiség hamarosan eléri a gazdasági növekedésének határait a növekedéshez kapcsolódó nagymértékű szennyezések, a népességnövekedés és a természeti erőforrások gyorsuló felélése miatt. | |||
# .. a gazdasági növekedés minden határon túl lehetséges. | |||
# .. a gazdasági növekedés hosszútávon nem lehetséges, mert a gazdálkodásnak szigorú termodinamikai korlátai vannak. | |||
# .. a gazdasági növekedés hosszútávon nem lehetséges, mert a természeti erőforrásaink végesek. | |||
== A környezeti Kuznets-görbe .. == | |||
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}} | |||
# .. a káros hatásokat mutatja a környezetszennyező anyagok kibocsátott mennyiségének függvényében. | |||
# .. a környezetterhelés változását mutatja az ep,, főre eső nemzeti jövedelem függvényében. | |||
# .. a környezetszennyezést csökkentő technológiai fejlődést ábrázolja az Idő függvényében. | |||
# .. a környezetterhelés változását ábrázolja az időben. | |||
== Az ökológiai közgazdaságtan Georgescu-Roegen által megfogalmazott elmélete szerint a gazdasági növekedés nem helyes gazdaságpolitikai cél, mert .. == | |||
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=3|pontozás=-}} | |||
# .. az egyre növekvő népesség mellett csak a gazdag társadalmak részesednek belőle. | |||
# .. a biodiverzítás állandó degradációjával jár együtt. | |||
# .. a gazdasági tevékenységek fogyasztják a szűkösen rendelkezésünkre álló alacsony entrópiájú erőforrásokat. | |||
# .. egyre nagyobb mértékű környezetszennyezést okoz. | |||
== A fenntarthatóság közgazdaságtani értelme, hogy .. == | |||
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=3|pontozás=-}} | |||
# .. a gazdasági növekedést hosszútávon is biztosítani tudjuk. | |||
# .. a természeti erőforrásokat hosszútávon is megőrizzük. | |||
# .. a termelési lehetőségeink határa hosszútávon sem zsugorodhat. | |||
# .. a környezetszennyezést ne engedjük egy kritikus érték fölé emelkedni. | |||
== A szigorú fenntarthatóság jelentése, hogy .. == | |||
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=3|pontozás=-}} | |||
# .. egyes környezetszennyező anyagok kibocsátását teljesen megtiltjuk. | |||
# .. a megújuló természeti erőforrások kitermelése csak a biológiai megújulási ütemnél kisebb lehet. | |||
# .. a természeti tőke értékét hosszútávon is legalább állandó szinten tartjuk, annak csökkentése tiltott. | |||
# .. lemondunk a gazdasági növekedésről. | |||
== Az "enyhe" fenntarthatóság jelentése, hogy .. == | |||
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}} | |||
# .. egyes környezetszennyező anyagok klbocsátását teljesen megtiltjuk. | |||
# .. a termelési lehetőségek változatlan fenntartásán belül megengedjük a természeti tőke más tőkeformával való helyettesítését. | |||
# .. a megújuló természeti erőforrások kitermelése csak a biológiai megújulási ütemnél kisebb lehet. | |||
# .. lemondunk a gazdasági növekedésről. | |||
== Válassza ki a helyes meghatározást az alábbiak közül! == | |||
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=4|pontozás=-}} | |||
# A termelési lehetőségek görbéin alatt a nem lehetséges termelési kombinációk találhatók, a görbe fölött pedig a környezeti szempontból optimális megoldások. | |||
# A környezeti válság miatt a termelési lehetőségek határa a jövőben sem bővíthető. | |||
# A nem elégséges szintű környezetvédelem - parciális értelemben - bővíti a termelési lehetőségeket. | |||
# A természeti erőforrások fenntartásában, a környezetvédelemben létezik egy olyan küszöbérték, hogy annál kevesebb költés esetén a termelési lehetőségek határa zsugorodhat. | |||
== A "fenntartható fejlődés" politikai koncepciója abban különbözik a fenntarthatóság közgazdasági elméletétől, hogy .. == | |||
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=4|pontozás=-}} | |||
# .. kritikusabb a gazdasági növekedéssel szemben. | |||
# .. szigorúbban értékeli a természeti erőforrások állapotát. | |||
# .. tekintettel van a megelőzés, az elővigyázatosság modern környezetpolitikai elveire is. | |||
# .. a termelési tényezők hosszútávú alakulásán túl értékeli a társadalmi egyenlőség alakulását és a jólétet befolyásoló más tényezők állapotát is. | |||
== Mit tekintünk a nemzetgazdasági teljesítményt mérő bruttó hazai termék (GDP) mutató alapvető hibájának környezeti szempontból? == | |||
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=3|pontozás=-}} | |||
# A GDP a gazdaság teljesítményét teljes körűen számba veszi. | |||
# A GDP különbséget tesz a jólétet növelő és csökkentő pénzmozgások között. | |||
# A GDP a gazdaságnak csak azt a részét veszi számba, amelyhez pénzmozgás kapcsolódik, míg a környezeti hatások sokszor piacon kívüli, külső hatások. | |||
# A GDP a teljesítménymérés egyedüli mérőszáma. | |||
== Válassza ki, hogy az alábbiak közül melyik ismert makrogazdasági teljesítménymutató veszi figyelembe a hosszú távú környezeti károk jelenértékét! == | |||
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}} | |||
# Fenntartható gazdasági jólét - ISEW | |||
# Bruttó hazai termék - GDP | |||
# Nettó gazdasági jólét - NEW | |||
# Humán fejlődés - HDI | |||
== Az alábbi felsorolásban mely tényezők jellemzik a HDI mutatót! == | |||
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}} | |||
# GDP, iskolázottsági szint, összes környezetszennyezés költségének levonása. | |||
# GDP, iskolázottsági szint, születéskor várható élettartam. | |||
# GDP, önkéntes munka, a háztartási munka; levegőszennyezés levonva. | |||
# GINI, iskolázottsági szint, születéskor várható élettartam | |||
== Melyek az ökológiai lábnyom számítás fázisai? == | |||
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=3|pontozás=-}} | |||
# A természeti erőforrások meghatározása és a környezetszennyezések értékelése. | |||
# Az ökológiai túlfutás és az ökológiai deficit meghatározása. | |||
# A természeti erőforrások iránti kereslet és a szennyezések megállapítása, ezek mindegyikének átváltása területegységre, majd ezen területegységek (hektár) aggregálása, végül a rendelkezésre álló biológiailag aktív területtel (biokapacitással) való összehasonlítása | |||
# Az ökológiai kínálat és az élelmiszertermelés összevetése. | |||
== Milyen módon jeleníti meg a környezeti teljesítmény index (EPI/ESI) az értékelni kívánt országok természeti erőforrás felhasználását és szennyezéseit! == | |||
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}} | |||
# 0-100-ig terjedő pontozást használ | |||
# Területértékben adja meg | |||
# A GDP-hez viszonyított arányszámot ad meg | |||
# Területértékben normalizál, majd a biokapacitáshoz viszonyított arányszámot ad meg | |||
== Ha egy műtrágyát gyártó vegyipari üzem melléktermékeivel szennyezi a közeli folyót, s ez a jelenség káros külső gazdasági hatásként írható le, akkor .. == | |||
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}} | |||
# .. a szennyezés miatt a kereslet-kínálati egyensúlyban a termelés a társadalmi jóléti optimumhoz képest nagyobb lesz ("túltermelés"). | |||
# .. a szennyezés nincs befolyással arra, hogy a műtrágya piacán az optimális piaci egyensúly alakuljon ki. | |||
# .. a szennyezés miatt a kereslet-kínálati egyensúlyban a termelés a társadalmi jóléti optimumhoz képest kisebb lesz ("alultermelés"). | |||
# .. nem jön létre a társadalmi szempontból optimális egyensúly, de nem tudható, hogy annál nagyobb vagy kisebb lesz-e a termelés. | |||
== Ha a környezetszennyezés gazdasági értelemben külső gazdasági hatásként írható le, akkor ez pontosan azt jelenti, hogy .. == | |||
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}} | |||
# .. a környezetszennyezés egyben egy szuboptimális termelési tényező allokációhoz vezető hatás, azaz közgazdasági értelemben sem hatékony jelenség. | |||
# .. a gazdaság hatékonysága javul, mert nem kell számolni a környezetvédelmi költségekkel. | |||
# .. konfliktus áll fenn a környezeti és a gazdasági érdekek között. | |||
# .. a fejlődés nem lesz fenntartható. | |||
[[Category:Gazdasági_és_humánismereti_tárgyak]] | [[Category:Gazdasági_és_humánismereti_tárgyak]] | ||