„Rendszermodellezés 2. ZH/Rendszermodellezés” változatai közötti eltérés
Nincs szerkesztési összefoglaló |
Nincs szerkesztési összefoglaló |
||
| 26. sor: | 26. sor: | ||
== A tesztfedettség... == | == A tesztfedettség... == | ||
{{kvízkérdés|típus=több|válasz=2,3|pontozás=-}} | {{kvízkérdés|típus=több|válasz=2,3|pontozás=-}} | ||
# ...az elvárt és tapasztalt kimenet egyezőségének mértéke | # ...az elvárt és tapasztalt kimenet egyezőségének mértéke. | ||
# ...0 és 1 közötti érték. | # ...0 és 1 közötti érték. | ||
# ...új tesztesetek elkészítésével növelhető | # ...új tesztesetek elkészítésével növelhető. | ||
# ...ha eléri az 1 értéket, akkor garantáltan nincs hiba a modellben / kódban | # ...ha eléri az 1 értéket, akkor garantáltan nincs hiba a modellben / kódban. | ||
== A modellellenőrzés... == | == A modellellenőrzés... == | ||
| 40. sor: | 40. sor: | ||
== A folyamatban egy elemi tevékenység vizitációs száma... == | == A folyamatban egy elemi tevékenység vizitációs száma... == | ||
{{kvízkérdés|típus=több|válasz=2|pontozás=-}} | {{kvízkérdés|típus=több|válasz=2|pontozás=-}} | ||
# ...a tevékenység átbocsátása és átbocsátóképessége közti arány | # ...a tevékenység átbocsátása és átbocsátóképessége közti arány. | ||
# ...a tevékenység átbocsátása és az egész folyamat átbocsátása közti arány | # ...a tevékenység átbocsátása és az egész folyamat átbocsátása közti arány. | ||
# ...kisebb vagy egyenlő az átbocsátóképességnél | # ...kisebb vagy egyenlő az átbocsátóképességnél. | ||
# ...egyensúlyi helyzetben megegyezik az érkezési rátával | # ...egyensúlyi helyzetben megegyezik az érkezési rátával. | ||
== A rendre XP és XQ átbocsátóképességű P és Q elemi tevékenységekből tetszőleges vezérlési elemekkel összeállított folyamat átbocsátóképessége... == | == A rendre XP és XQ átbocsátóképességű P és Q elemi tevékenységekből tetszőleges vezérlési elemekkel összeállított folyamat átbocsátóképessége... == | ||
{{kvízkérdés|típus=több|válasz=1,2|pontozás=-}} | {{kvízkérdés|típus=több|válasz=1,2|pontozás=-}} | ||
# ...min(XP, XQ), ha P és Q egy fork-join blokk két ága. | # ...min(XP, XQ), ha P és Q egy fork-join blokk két ága. | ||
# ... (XP + XQ), amennyiben szabad a döntés P és Q között | # ... (XP + XQ), amennyiben szabad a döntés P és Q között. | ||
# ...mindig P és Q közül a szűk keresztmetszet átbocsátóképességével egyezik | # ...mindig P és Q közül a szűk keresztmetszet átbocsátóképességével egyezik. | ||
# ...mindenképpen min(XP, XQ) | # ...mindenképpen min(XP, XQ). | ||
== Hallgatók lábméretét és a két Rendszermodellezés ZH-n elért összpontszámát vizsgáljuk. == | == Hallgatók lábméretét és a két Rendszermodellezés ZH-n elért összpontszámát vizsgáljuk. == | ||
{{kvízkérdés|típus=több|válasz=2|pontozás=-}} | {{kvízkérdés|típus=több|válasz=2|pontozás=-}} | ||
# Ha a két változót párhuzamos koordináta diagramon ábrázolva azt tapasztaljuk, | # Ha a két változót párhuzamos koordináta diagramon ábrázolva azt tapasztaljuk, hogy a töröttvonalak párhuzamosak egymással, akkor mindenki ugyanannyi pontot ért el, mint amekkora a lábmérete. | ||
# Ha a két változót párhuzamos koordináta diagramon ábrázolva azt tapasztaljuk, hogy a töröttvonalak párhuzamosak egymással, akkor a lábméret lineárisan függ a ZH összpontszámtól. | # Ha a két változót párhuzamos koordináta diagramon ábrázolva azt tapasztaljuk, hogy a töröttvonalak párhuzamosak egymással, akkor a lábméret lineárisan függ a ZH összpontszámtól. | ||
# Ha a lábméretet és a ZH összpontszámot hisztogramon ábrázolva azt tapasztaljuk, hogy a két hisztogram pontosan ugyanúgy néz ki, akkor mindenki ugyanannyi pontot ért el, mint amekkora a lábmérete. | # Ha a lábméretet és a ZH összpontszámot hisztogramon ábrázolva azt tapasztaljuk, hogy a két hisztogram pontosan ugyanúgy néz ki, akkor mindenki ugyanannyi pontot ért el, mint amekkora a lábmérete. | ||
| 65. sor: | 65. sor: | ||
# ...célja lehet a rendszer logikai helyességének vizsgálata. | # ...célja lehet a rendszer logikai helyességének vizsgálata. | ||
# ...nem támogatja osztott erőforrásokért versengő folyamatok modellezését. | # ...nem támogatja osztott erőforrásokért versengő folyamatok modellezését. | ||
== Egy rendszer teljesítményének (kapacitásának) tervezésekor... == | == Egy rendszer teljesítményének (kapacitásának) tervezésekor... == | ||
{{kvízkérdés|típus=több|válasz=1,4|pontozás=-}} | {{kvízkérdés|típus=több|válasz=1,4|pontozás=-}} | ||
# ... felhasználhatjuk a Zipf törvényt cache tervezésre, mert segítségével megadható, mekkora terhelést jelent a leggyakoribb kérések kiszolgálása | # ... felhasználhatjuk a Zipf törvényt cache tervezésre, mert segítségével megadható, mekkora terhelést jelent a leggyakoribb kérések kiszolgálása. | ||
# ... | # ...felhasználhatjuk a Zipf törvényt, mert fordított arányosságot feltételez a válaszidő és a kihasználtság közt. | ||
# ...benchmarkokat használhatunk a teljesítménytesztek kiváltására | # ...benchmarkokat használhatunk a teljesítménytesztek kiváltására. | ||
# ...benchmarkokat használhatunk arra, hogy egy rendszer áteresztőképességét becsüljük adott felhasználószám mellett | # ...benchmarkokat használhatunk arra, hogy egy rendszer áteresztőképességét becsüljük adott felhasználószám mellett. | ||
== 1000 mért adatpontot összesítve... == | == 1000 mért adatpontot összesítve... == | ||
{{kvízkérdés|típus=több|válasz=1 | {{kvízkérdés|típus=több|válasz=1,3|pontozás=-}} | ||
# ...a módusz lehet kisebb a 0.1-es kvantilisnél. | # ...a módusz lehet kisebb a 0.1-es kvantilisnél. | ||
# ...a medián lehet kisebb a 0.1-es kvantilisnél. | # ...a medián lehet kisebb a 0.1-es kvantilisnél. | ||
| 97. sor: | 83. sor: | ||
{{kvízkérdés|típus=több|válasz=3|pontozás=-}} | {{kvízkérdés|típus=több|válasz=3|pontozás=-}} | ||
#A lábméret egy rendezett kategorikus változó. | #A lábméret egy rendezett kategorikus változó. | ||
#A szemszín egy rendezett kategorikus változó | #A szemszín egy rendezett kategorikus változó. | ||
#A képzés foka egy rendezett kategorikus változó. | #A képzés foka egy rendezett kategorikus változó. | ||
#A képzés foka numerikus változó. | #A képzés foka numerikus változó. | ||
| 103. sor: | 89. sor: | ||
==A specifikáció és az implementáció...== | ==A specifikáció és az implementáció...== | ||
{{kvízkérdés|típus=több|válasz=1,3|pontozás=-}} | {{kvízkérdés|típus=több|válasz=1,3|pontozás=-}} | ||
#…egy fejlesztési lépés/lépéssorozat bemenete | #…egy fejlesztési lépés/lépéssorozat bemenete illetve kimenete. | ||
#…közül a specifikációban van több információtartalom, az a konkrétabb. | #…közül a specifikációban van több információtartalom, az a konkrétabb. | ||
#…lehet például egy szöveges leírás és egy azonos jelentésű állapotgép. | #…lehet például egy szöveges leírás és egy azonos jelentésű állapotgép. | ||
| 146. sor: | 132. sor: | ||
{{kvízkérdés|típus=több|válasz=2,4|pontozás=-}} | {{kvízkérdés|típus=több|válasz=2,4|pontozás=-}} | ||
#…az érkezési ráta meghaladhatja az átbocsátóképességet. | #…az érkezési ráta meghaladhatja az átbocsátóképességet. | ||
#…időegységenként ugyanannyi folyamatpéldány indul, mint ahány befejeződik | #…időegységenként ugyanannyi folyamatpéldány indul, mint ahány befejeződik. | ||
#…az átbocsátási ráta és az átbocsátóképesség mindig megegyezik | #…az átbocsátási ráta és az átbocsátóképesség mindig megegyezik. | ||
#…a Little-törvény mindenképpen fennáll | #…a Little-törvény mindenképpen fennáll. | ||
==A folyamatszimuláció és a teljesítménymodellezés esetén...== | ==A folyamatszimuláció és a teljesítménymodellezés esetén...== | ||
| 160. sor: | 146. sor: | ||
{{kvízkérdés|típus=több|válasz=1|pontozás=-}} | {{kvízkérdés|típus=több|válasz=1|pontozás=-}} | ||
#A boxplotról mindig könnyedén leolvasható az első kvartilis. | #A boxplotról mindig könnyedén leolvasható az első kvartilis. | ||
#A boxplotról mindig könnyedén leolvasható a 40. percentilis | #A boxplotról mindig könnyedén leolvasható a 40. percentilis. | ||
#A boxplotról mindig könnyedén leolvasható a módusz. | #A boxplotról mindig könnyedén leolvasható a módusz. | ||
# | #Minden információ, ami a doboz diagramról könnyen leolvasható, a hisztogramról is könnyen leolvasható, emiatt tekintjük a doboz diagramot a hisztogram egyfajta absztrakciójának. | ||
==Vizuális elemzésnél...== | ==Vizuális elemzésnél...== | ||
| 233. sor: | 212. sor: | ||
#…statikus elemzés, mivel (pl. a teszteléssel ellentétben) nem szükséges hozzá végrehajtani vagy szimulálni a modellt. | #…statikus elemzés, mivel (pl. a teszteléssel ellentétben) nem szükséges hozzá végrehajtani vagy szimulálni a modellt. | ||
#…a modell összes lehetséges viselkedését kimerítően elemzi. | #…a modell összes lehetséges viselkedését kimerítően elemzi. | ||
==A végtelen ciklus (livelock) ...== | |||
{{kvízkérdés|típus=több|válasz=1,4|pontozás=-}} | |||
#…jólstrukturált folyamatmodell esetén is előfordulhat. | |||
#…nem fordulhat elő, ha a folyamatmodell teljesen specifikált. | |||
#…esetén a rendszer a modelltől való eltérés nélkül nem képes elhagyni egy adott állapotot, és nem képes input/output viselkedést mutatni | |||
#…esetén a rendszer a modelltől való eltérés nélkül nem képes elhagyni az állapottér egy bizonyos részét (pl. ciklus), de azon belül képes lehet állapotváltozásra. | |||
==A modellező eszközök...== | |||
{{kvízkérdés|típus=több|válasz=1,4|pontozás=-}} | |||
#…egy modell különböző részeit különböző konkrét szintaxisszal is megjeleníthetik. | |||
#…mindig grafikus konkrét szintaxissal dolgoznak, mivel szöveges szintaxisa csak a kódgenerátoroknak és programozási nyelveknek van. | |||
#…abban különböznek a kódgenerátoroktól, hogy a modellező eszközök nem dolgoznak konkrét szintaxissal, míg a kódgenerátorok grafikus konkrét szintaxissal dolgoznak. | |||
#…a strukturális helyességet az absztrakt szintaxison végzett statikus ellenőrzésekkel vizsgálhatják, akár szerkesztés közben is. | |||
==A medián...== | |||
{{kvízkérdés|típus=több|válasz=1,3|pontozás=-}} | |||
#...megegyezik egy második kvartilissel, és az 50%-os kvantilissel. | |||
#...mindenképpen nagyobb, mint a módusz, és kisebb, mint az átlag. | |||
#...explicite fel van tüntetve a doboz diagramon (boxplot). | |||
#...csak páratlan sok adat esetén definiált. | |||