„Befektetések - 1. ZH feleletválasztós kvíz” változatai közötti eltérés
A VIK Wikiből
Eltávolította a lap teljes tartalmát |
Visszavontam Magyar Tamás (vita | szerkesztései) szerkesztését (oldid: 194083) |
||
1. sor: | 1. sor: | ||
{{vissza|Befektetések}} | |||
{{Kvízoldal | |||
|cím=Befektetések - 1. ZH<br/>Feleletválasztás | |||
|pontozás=+ | |||
}} | |||
== Az eladási piaci ajánlat adója megadja ... == | |||
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=4|pontozás=+}} | |||
# az eladni kívánt mennyiséget és a piaci árat, amelyen kereskedni kíván. | |||
# az eladni kívánt mennyiséget és egy minimális árat, amelyen hajlandó eladni. | |||
# azt az árat, amelyen eladni kíván (a piaci ajánlattal eladható mennyiséget a tőzsde szabályozza, így azt nem kell megadni). | |||
# az eladni kívánt mennyiséget. Az ajánlat a könyvben már jelentévő vételi ajánlatok által meghatározott áron teljesül. | |||
== Az vételi piaci ajánlat adója megadja ... == | |||
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=4|pontozás=+}} | |||
# a venni kívánt mennyiséget és a piaci árat, amelyen kereskedni kíván. | |||
# az eladni kívánt mennyiséget és egy minimális árat, amelyen hajlandó vásárolni. | |||
# azt az árat, amelyen vásárolni kíván (a piaci ajánlattal eladható mennyiséget a tőzsde szabályozza, így azt nem kell megadni). | |||
# a vásárolni kívánt mennyiséget. Az ajánlat a könyvben már jelentévő vételi ajánlatok által meghatározott áron teljesül. | |||
== A tőzsdén a legmagasabb árú vételi limit ajánlat ára ... == | |||
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=+}} | |||
# a bid ár. | |||
# az ask ár. | |||
# a spread. | |||
# a tick. | |||
== A tőzsdén a legalacsonyabb árú eladási limit ajánlat ára ... == | |||
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=+}} | |||
# a bid ár. | |||
# az ask ár. | |||
# a spread. | |||
# a tick. | |||
== A tőzsdén a legalacsonyabb árú eladási limit ajánlat ára és a legmagasabb árú vételi limit ajánlat ára közötti különbség ... == | |||
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=+}} | |||
# a bid ár. | |||
# a spread. | |||
# az ask ár. | |||
# a tick. | |||
== A specialisták sosem felelnek ... == | |||
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=4|pontozás=+}} | |||
# a piac fair működéséért. | |||
# egyes részvények likviditásáért (árjegyzés). | |||
# az átláthatóságért. | |||
# a részvények kibocsátásáért. | |||
== A határidő kötés esetén ... == | |||
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=+}} | |||
# az eladó és a vevő megegyeznek abban, hogy adott áron, adott árúból, adott mennyiséget egy fix későbbi időpontban elcserélnek. | |||
# az eladó és a vevő megegyeznek abban, hogy az akkor érvényes piaci áron, adott árúból, adott mennyiséget egy fix későbbi időpontban elcserélnek. | |||
# az eladó és a vevő megegyeznek abban, hogy adott áron, adott árúból, később kialkudott mennyiséget egy fix későbbi időpontban elcserélnek. | |||
# az eladó és a vevő megegyeznek abban, hogy adott áron, adott árúból, adott mennyiséget egy fix későbbi időpontban a vevő megvehet (de nem kötelezően megvesz). | |||
== A Flash Crash-t az utólagos vizsgálat szerint beindító nagy eladási ajánlatot a következő algoritmussal hajtották végre: == | |||
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=3|pontozás=+}} | |||
# Az algoritmus mindig az előző perces átlagár alapján döntött a következő percben eladandó mennyiségről. | |||
# Az algoritmus mindig az előző perces átlagár és forgalom alapján döntött a következő percben eladandó mennyiségről. | |||
# Az algoritmus mindig az előző perces forgalom alapján döntött a következő percben eladandó mennyiségről. | |||
# Az algoritmus mindig az előző perces volatilitás alapján döntött a következő percben eladandó mennyiségről. | |||
== A bid-ask bounce jelenség lényege, hogy ... == | |||
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=+}} | |||
# az ár a középár körül ide-oda ugrál aszerint, hogy épp a vevő vagy az eladó fizet az azonnaliságért. | |||
# az ár növekszik, de eközben hol az ask, hol a bid oldalon történik kötés. | |||
# az ár csökken, de eközben hol az ask, hl a bid oldalon történik kötés. | |||
# a tőzsde a likviditás fenntartása érdekében 50%-50% valószínűséggel az ask és a bid oldalon szimulál. | |||
== A tranzakciókat teljes részletességgel tartalmazó adatsorokra jellemző ... == | |||
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=3|pontozás=+}} | |||
# az időben egyenletes eloszlás. | |||
# a folytonos árak. | |||
# hogy a nap elején és a végén több gyakoribbak a kötések, mint a nap közepén. | |||
# hogy egy másodpercen belül legfeljebb egy tranzakció történik. | |||
== A tranzakciókat teljes részletességgel tartalmazó adatsorokra jellemző ... == | |||
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=+}} | |||
# az időben egyenletes eloszlás. | |||
# diszkrét árak. | |||
# a napon belül egyenletes tranzakció eloszlás. | |||
# hogy egy másodpercen belül legfeljebb egy tranzakció történik. | |||
== Egy vállalkozás gazdasági profitja adott évben ... == | |||
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=4|pontozás=+}} | |||
# az összes bevétel, mínusz a pénzbeli kiadások. | |||
# tartalmazza a befektetett tőke költségét is. | |||
# tartalmazza a tulajdonos munkabérét. | |||
# egyik fenti sem igaz. | |||
== Kockázatos pénzügyi helyzet az, amikor ... == | |||
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=+}} | |||
# sem a kimenetek, sem azok valószínűségei nem ismertek. | |||
# mind a kimenetek, mint azok valószínűségei ismertek. | |||
# a kimenetek nem ismertek, de ezek valószínűségeit ismerjük. | |||
# a kimenetek ismertek de ezek valószínűségei nem. | |||
== A hasznosságfüggvény deriváltja ... == | |||
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=+}} | |||
# csökkenő ütemben csökken, de sosem válik negatívvá. | |||
# csökkenő ütemben csökken, és negatívvá is válhat (telítődés). | |||
# állandó. | |||
# csökkenő ütemben, nő. | |||
== A közömbösségi görbék alakja kockázat semleges egyének esetén: == | |||
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=+}} | |||
# növekedő. | |||
# vízszintes. | |||
# csökkenő. | |||
# változó, bármelyik lehet az egyéntől függően. | |||
== A közömbösségi görbék alakja kockázatkerülő egyének esetén: == | |||
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=+}} | |||
# növekedő. | |||
# vízszintes. | |||
# csökkenő. | |||
# változó, bármelyik lehet az egyéntől függően. | |||
== A közömbösségi görbék alakja kockázat kedvelő egyének esetén: == | |||
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=3|pontozás=+}} | |||
# növekedő. | |||
# vízszintes. | |||
# csökkenő. | |||
# változó, bármelyik lehet az egyéntől függően. | |||
== Markowitz modelljének nem volt feltételezése: == | |||
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=4|pontozás=+}} | |||
# a racionális befektetők. | |||
# a kockázatkerülés. | |||
# a hasznosságmaximalizálás. | |||
# a homogén várakozások. | |||
== A portfólió hozamának szórása az elemek teljes (=1) korreláltsága esetén: == | |||
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=+}} | |||
# a portfólió elemei szórásainak súlyozott átlaga. | |||
# a portfólió elemei szórásainak maximuma. | |||
# a portfólió elemei szórásainak minimuma. | |||
# zérus. | |||
== Az önkéntes csere ... == | |||
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=+}} | |||
# nem termelőtevékenység, a jólétet nem növeli. | |||
# is termelőtevékenység, a dolgok létezése ugyanis kevés, ezeknek jókor, jó kezekbe is kell kerülniük. | |||
# csak kereskedő segítségével történhet meg. | |||
# során egyenlő értékek cserélnek gazdát. | |||
== A kockázatmentes befektetésért is jár reálhozam ... == | |||
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=3|pontozás=+}} | |||
# hiszen ilyen nem is létezik, minden befektetés kockázatos kicsit. | |||
# ha a gazdaság recesszióban van, hiszen ekkor mindenki a kockázatmentes eszközöket keresi. | |||
# a pozitív időpreferencia miatt. | |||
# és ennek a mértéke a jegybanki alapkamat. | |||
== Az emberek hasznosságfüggvénye egy termék fogyasztásának növelésével ... == | |||
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=+}} | |||
# emelkedő ütemben, de azért nem exponenciálisan nő. | |||
# csökkenő ütemben nő, telítődés után csökken. | |||
# csökkenő ütemben nő, de sosem csökken. | |||
# exponenciálisa nő. | |||
== Két k=1 korrelációjú elemből összeállított portfóliók a szórás-várható hozam koordináta rendszerben ... == | |||
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=+}} | |||
# a kockázatmentes befektetés és a két elem által kifeszített háromszögön belül találhatóak. | |||
# a két elemet összekötő szakaszon találhatóak. | |||
# a két elem között húzódó, az őket összekötő szakasznál magasabban lévő görbén találhatóak. | |||
# egyetlen pontban találhatóak, hiszen a teljesen korrelált elemek is azonos pontban vannak. | |||
== A Sharpe-féle modell tőkepiacra vonatkozó feltételezése, hogy ... == | |||
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=+}} | |||
# sok befektető van akik árelfogadóak. | |||
# az adóknak komoly hatása van a befektetők preferenciáira. | |||
# az informáltság nem teljesen tökéletes. | |||
# tranzakciós költségek vannak, de nem jelentősek. | |||
== Sharpe modelljében ... == | |||
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=4|pontozás=+}} | |||
# kockázatmentes befektetésre van, hitelfelvételre nincs lehetőség. | |||
# kockázatmentes befektetésre nincs, de hitelfelvételre van lehetőség. | |||
# kockázatmentes befektetésre és hitelfelvételre is van lehetőség, de ezek kamata különbözik (a különbözet a banki haszon). | |||
# kockázatmentes befektetésre és hitelfelvételre is van lehetőség és ezek kamata megegyezik. | |||
== Sharpe modelljében ... == | |||
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=+}} | |||
# minden befektető azonos portfóliót tart. | |||
# minden befektető portfóliójának kockázatos része azonos, ez a piaci portfólió. | |||
# a befektetők különböző portfóliókat tarthatnak. | |||
# egyik fenti sem igaz. | |||
== Sharpe modelljében a teljes kockázat ... == | |||
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=3|pontozás=+}} | |||
# nem szisztematikus és egyedi kockázatra oszlik. | |||
# nem diverzifikálható és piaci kockázatra oszlik. | |||
# szisztematikus és diverzifikálható kockázatra oszlik. | |||
# egyik fenti sem helyes. | |||
== Az értékpapírpiaci egyenesen található ... == | |||
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=4|pontozás=+}} | |||
# minden hatékony portfólió. | |||
# a piaci portfólió. | |||
# az Apple részvény. | |||
# az a, b és c válaszok mindegyike igaz. | |||
== A béták ... == | |||
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=3|pontozás=+}} | |||
# folyamatosan és jelentősen változnak és csak nehezen mérhetőek. | |||
# stabilak, de csak nehezen mérhetőek. | |||
# stabilak, és a múltbeli hozamokból jól mérhetőek. | |||
# folyamatosan és jelentősen változnak, de legalább jól mérhetőek. | |||
== A tőzsdén beérkező ajánlatok prioritása általában ... == | |||
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=3|pontozás=+}} | |||
# first come, first served. | |||
# last come, first served. | |||
# jobb árú ajánlatok (olcsóbb eladási és drágább vételi) prioritást élveznek, azonos árúak között first come, first served. | |||
# jobb árú ajánlatok (olcsóbb eladási és drágább vételi) prioritást élveznek, azonos árúak között last come, first served. | |||
== X részvény piaci ára ma 100 dollár. Határidő ügylettel egy évvel későbbre szeretnénk rá eladási ügyletet kötni. A határidő ár ... == | |||
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=4|pontozás=+}} | |||
# attól függ, hogy az eladó és a vevő milyen véleményen van a részvény következő egy éves teljesítményéről. | |||
# minden esetben 100 dollárnál kevesebb. | |||
# szintén pontosan 100 dollár. | |||
# a kockázatmentes hozam mértékétől függ. | |||
== Az NYSE-n ... == | |||
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=4|pontozás=+}} | |||
# kizárólag kizárólag hagyományos, személyes kapcsolatot igénylő kereskedés folyik. | |||
# kizárólag elektronikus kereskedést használnak. | |||
# vegyesen elektronikus és teljesen ajánlatvezérelt (fast) és hagyományos (slow) piac működik. | |||
# egyik fenti állítás sem igaz. | |||
== Az E-Mini piacán kibontakozó áresés a ... tevékenysége nyomán tevődött át a NYSE-n kereskedett SPY árára. == | |||
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=4|pontozás=+}} | |||
# noise traderek | |||
# high-frequency traderek | |||
# fundamental traderek | |||
# arbitrazsőrök | |||
== Vegyük a kötési árra a következő egyszerű modellt: <math>P_t = P_t^* + I_t {S \over 2}</math>, ahol <math>I_t</math> változó 50% valószínűséggel +1, 50% valószínűséggel -1 értéket vesz fel, <math>S</math> pedig a bid-ask spread. Ekkor a két egymást követő hozam kovarianciája: == | |||
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=+}} | |||
# <math>+{S^2 \over 4}</math> | |||
# <math>-{S^2 \over 4}</math> | |||
# <math>+{S^2 \over 2}</math> | |||
# <math>-{S^2 \over 2}</math> | |||
== A reál kamatláb ... == | |||
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=4|pontozás=+}} | |||
# pontosan a nominál kamatláb és az infláció különbsége. | |||
# pontosan a nominál kamatláb és az infláció összege. | |||
# jó közelítéssel a nominál kamatláb és az infláció összege. | |||
# jó közelítéssel a nominál kamatláb és az infláció különbsége. | |||
== A kiemelkedően nagy volumenű (top 10%) ajánlatok által okozott árelmozdulás az átlagos árelmozdulás ... == | |||
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=+}} | |||
# -sal körülbelül megegyezik. | |||
# -t jelentősen meghaladja. | |||
# -hoz képest jelentősen alacsonyabb. | |||
# -nál jelentősen nagyobb és kisebb is lehet, de csak nagyon ritkán van az átlagoshoz közel. | |||
== Bizonytalan pénzügyi helyzet az, amikor ... == | |||
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=+}} | |||
# a kimenetek ismertek, de azok valószínűségei nem. | |||
# sem a kimenetek, sem azok valószínűségei nem ismertek. | |||
# mind a kimenetek, mind azok valószínűségei ismertek. | |||
# a kimenetek nem ismertek, de azok valószínűségei igen. | |||
== Egy pénzügyi döntésnél ... == | |||
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=+}} | |||
# még ha ismertek is a kimenetek, ezek valószínűségeit nehéz becsülni, hiszen a jövőbeli viselkedés és a múltbeli viselkedés között semmi sem biztosítja a kapcsolatot. | |||
# a lehetséges kimenetek sosem ismertek. | |||
# mindig kockázatos helyzettel állunk szemben, melyet - jobb híján - bizonytalan helyzetként modellezünk. | |||
# a kimenetek mindig ismertek, a valószínűségek pedig a múltbéli adatokból jól becsülhetők. | |||
== A közömbösségi görbéket a ... == | |||
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=+}} | |||
# a szórás - várható hozam koordináta rendszerben értelmezzük. | |||
# a béta - várható hozam koordináta rendszerben értelmezzük. | |||
# a szórás - várható hasznosság koordináta rendszerben értelmezzük. | |||
# a béta - várható hasznosság koordináta rendszerben értelmezzük. | |||
== A portfólió szórása a diverzifikáció hatására annál inkább csökken, ... == | |||
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=3|pontozás=+}} | |||
# minél nagyobb az elemek közötti korreláció. | |||
# minél kevesebb elemű a portfólió. | |||
# minél kisebb az elemek közötti korreláció. | |||
# minél kockázatosabbak a portfólió elemei. | |||
== A közömbösségi görbéken jobb haladva ... == | |||
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=4|pontozás=+}} | |||
# az egyén számára egyre kívánatosabb befektetések találhatóak, hiszen a várható hozam nő. | |||
# az egyén számára egyre kevésbé kívánatos befektetések találhatóak, hiszen a hozam szórása nő. | |||
# az egyén számára egyre kevésbé kívánatos befektetések találhatóak, hiszen a várható hozam csökken. | |||
# egyik fenti sem igaz. | |||
== A Sharpe-féle modell tőkepiacra vonatkozó feltételezése, hogy ... == | |||
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=3|pontozás=+}} | |||
# bár sok befektető van, a legnagyobbak befolyásolhatják az árakat. | |||
# az adóknak komoly hatása van a befektetők preferenciáira. | |||
# az informáltság tökéletes. | |||
# tranzakciós költségek vannak, de csak ritkán jelentősek. | |||
== A homogén várakozások hipotézise ... == | |||
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=3|pontozás=+}} | |||
# következik a teljes informáltságból. | |||
# azt eredményezi, hogy mindenki szerint ugyanott vannak a részvények a szórás - várató hozam koordináta rendszerben. | |||
# azt jelenti, hogy mindenki a piaci portfóliót tartja. | |||
# több a teljes informáltságnál, azt jelenti, hogy a befektetők azt információkból különböző következtetéseket vonhatnak le. | |||
== A Sharpe-modellben a teljes kockázat ... == | |||
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=3|pontozás=+}} | |||
# diverzifikálható és egyedi kockázatra oszlik. | |||
# szisztematikus és piaci kockázatra oszlik. | |||
# egyedi és piaci kockázatra oszlik. | |||
# egyik fenti állítás sem helyes. | |||
== A tőkepiaci egyenesen található ... == | |||
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=+}} | |||
# minden hatékony portfólió. | |||
# a piaci portfólió. | |||
# az Apple részvény. | |||
# az a, b és c mindegyike igaz. | |||
== A tőkepiaci egyenest a ... == | |||
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=+}} | |||
# szórás - várható hozam koordináta rendszerben értelmezzük. | |||
# variancia - várható hozam hozam koordináta rendszerben értelmezzük. | |||
# béta - várható hozam koordináta rendszerben értelmezzük. | |||
# béta - szórás koordináta rendszerben értelmezzük. | |||
== A tőkepiaci egyenes a tojáshéjat ... == | |||
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=+}} | |||
# a hatékony portfóliónál érinti. | |||
# a piaci portfóliónál érinti. | |||
# a kockázatmentes befektetésnek megfelelő pontban érinti. | |||
# metszi. | |||
== Az értékpapírpiaci egyenest a ... == | |||
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=+}} | |||
# béta - szórás koordináta rendszerben értelmezzük. | |||
# béta - várható hozam koordináta rendszerben értelmezzük. | |||
# variancia - várható hozam koordináta rendszerben értelmezzük. | |||
# szórás - várható hozam koordináta rendszerben értelmezzük. | |||
== A béták egy-egy befektetési lehetőség esetén ... == | |||
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=4|pontozás=+}} | |||
# nagyon változékonyak, napról napra más értékeket mérhetünk ki. | |||
# teljesen állandóak és pontosan mérhetőek. | |||
# annyira változékonyak, hogy nem is mérhetőek. | |||
# bár nem állandóak, de időben stabilak, csak viszonylag lassan változnak. | |||
== A NYSE-n ... == | |||
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=+}} | |||
# közvetlenül csak a tőzsdetagok kereskedhetnek. | |||
# követlenül csak a floor brokerek kereskedhetnek. | |||
# közvetlenül csak a specialisták kereskedhetnek. | |||
# egy egyszerű regisztráció után bárki közvetlenül kereskedhet. | |||
== Az immediate or candel (IOC) ajánlatok ... == | |||
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=+}} | |||
# vagy teljes egészében azonnal teljesülnek, vagy egyáltalán nem teljesülnek. | |||
# részben azonnal teljesülhetnek, de a fennmaradó, azonnal nem teljesíthető rész automatikusan visszavonásra kerül. | |||
# is bekerülnek a könyvbe, de csak egyben teljesülhetnek. | |||
# bekerülnek a könyvbe, de az első őket érintő (akár részleges) kötés után visszavonódnak. | |||
== Az SPY ... == | |||
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=3|pontozás=+}} | |||
# egy tőzsdén kereskedett határidő szerződés (futures constact) | |||
# egy részvény. | |||
# egy ETF | |||
# egy kötvény. | |||
== A Sharpe-féle modell tőkepiacra vonatkozó feltételezése, hogy ... == | |||
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=+}} | |||
# bár sok befektető van, a legnagyobbak befolyásolják az árakat. | |||
# az adóknak és a törvényi szabályozóknak nincs hatása a befektetői preferenciákra. | |||
# az informáltság nem teljesen tökéletes. | |||
# tranzakciós költségek vannak, de csak ritkán jelentősek. | |||
== A hatékony portfóliók ... == | |||
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=+}} | |||
# adott kockázati szinten a legnagyobb hozamot, míg adott hozamszinten a legkisebb kockázatot nyújtják. | |||
# adott kockázati szinten a legkisebb hozamot, és adott hozamszinten a legkisebb kockázatot nyújtják. | |||
# adott kockázati szinten a legnagyobb hozamot, és adott hozamszinten a legnagyobb kockázatot nyújtják. | |||
# adott kockázati szinten a legkisebb hozamot, míg adott hozamszinten a legnagyobb kockázatot nyújtják. | |||
== Markowitz olyan befektetőknek állít össze portfóliókat, akik ... == | |||
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=+}} | |||
# a várt hozamot kívánatosnak, a hozadék szórását nemkívánatosnak tartják. | |||
# a várt hozamot nemkívánatosnak, a hozadék szórását kívánatosnak tartják. | |||
# mind a várt hozamot, mind a hozadék szórását nemkívánatosnak tartják. | |||
# mind a várt hozamot, mind a hozadék szórását kívánatosnak tartják. | |||
== Sharpe-modelljében a befektetők ... == | |||
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=+}} | |||
# a várt hozamot kívánatosnak, a hozadék szórását nemkívánatosnak tartják. | |||
# a várt hozamot nemkívánatosnak, a hozadék szórását kívánatosnak tartják. | |||
# mind a várt hozamot, mind a hozadék szórását nemkívánatosnak tartják. | |||
# egyik sem helyes Sharpe-modelljére. | |||
== A Sharpe-modelljében a várható hozamok ... == | |||
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=3|pontozás=+}} | |||
# a szórással arányosak. | |||
# a varianciával arányosak. | |||
# a bétával arányosak. | |||
# a diverzifikálható kockázattal arányosak. | |||
== A béta azt méri, hogy ... == | |||
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=+}} | |||
# a befektetési lehetőségek hozamai mennyire mozognak együtt egymással. | |||
# egy adott befektetési lehetőség hozamait mekkora mértékben magyarázzák a piaci portfólió teljesítmények. | |||
# az adott befektetési lehetőség hozamai mennyire nagyok. | |||
# egyik fenti sem igaz. | |||
== Két, kockázatos elemből álló portfólió elemei között a korreláció értéke -1. Ekkor ... == | |||
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=+}} | |||
# biztosan összeállítható (megfelelő súlyokkal) kockázatmentes portfólió. | |||
# gyakran összeállítható (megfelelő súlyokkal) kockázatmentes portfólió, de ehhez még más feltételek teljesülése is szükséges. | |||
# sem állítható össze kockázatmentes portfólió. | |||
# a portfólió kockázata nagyobb lesz, mint az elemeké külön-külön. | |||
== Az egyenetlen kereskedés egyik lehetséges hatása ... == | |||
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=3|pontozás=+}} | |||
# portfólión belüli autokorreláció. | |||
# egy részvény hozamai között pozitív autokorreláció. | |||
# pozitív keresztkorreláció két részvény hozamai között. | |||
# egyik fenti sem. |
A lap jelenlegi, 2018. június 1., 13:47-kori változata
Az eladási piaci ajánlat adója megadja ...
- az eladni kívánt mennyiséget és a piaci árat, amelyen kereskedni kíván.
- az eladni kívánt mennyiséget és egy minimális árat, amelyen hajlandó eladni.
- azt az árat, amelyen eladni kíván (a piaci ajánlattal eladható mennyiséget a tőzsde szabályozza, így azt nem kell megadni).
- az eladni kívánt mennyiséget. Az ajánlat a könyvben már jelentévő vételi ajánlatok által meghatározott áron teljesül.
Az vételi piaci ajánlat adója megadja ...
- a venni kívánt mennyiséget és a piaci árat, amelyen kereskedni kíván.
- az eladni kívánt mennyiséget és egy minimális árat, amelyen hajlandó vásárolni.
- azt az árat, amelyen vásárolni kíván (a piaci ajánlattal eladható mennyiséget a tőzsde szabályozza, így azt nem kell megadni).
- a vásárolni kívánt mennyiséget. Az ajánlat a könyvben már jelentévő vételi ajánlatok által meghatározott áron teljesül.
A tőzsdén a legmagasabb árú vételi limit ajánlat ára ...
- a bid ár.
- az ask ár.
- a spread.
- a tick.
A tőzsdén a legalacsonyabb árú eladási limit ajánlat ára ...
- a bid ár.
- az ask ár.
- a spread.
- a tick.
A tőzsdén a legalacsonyabb árú eladási limit ajánlat ára és a legmagasabb árú vételi limit ajánlat ára közötti különbség ...
- a bid ár.
- a spread.
- az ask ár.
- a tick.
A specialisták sosem felelnek ...
- a piac fair működéséért.
- egyes részvények likviditásáért (árjegyzés).
- az átláthatóságért.
- a részvények kibocsátásáért.
A határidő kötés esetén ...
- az eladó és a vevő megegyeznek abban, hogy adott áron, adott árúból, adott mennyiséget egy fix későbbi időpontban elcserélnek.
- az eladó és a vevő megegyeznek abban, hogy az akkor érvényes piaci áron, adott árúból, adott mennyiséget egy fix későbbi időpontban elcserélnek.
- az eladó és a vevő megegyeznek abban, hogy adott áron, adott árúból, később kialkudott mennyiséget egy fix későbbi időpontban elcserélnek.
- az eladó és a vevő megegyeznek abban, hogy adott áron, adott árúból, adott mennyiséget egy fix későbbi időpontban a vevő megvehet (de nem kötelezően megvesz).
A Flash Crash-t az utólagos vizsgálat szerint beindító nagy eladási ajánlatot a következő algoritmussal hajtották végre:
- Az algoritmus mindig az előző perces átlagár alapján döntött a következő percben eladandó mennyiségről.
- Az algoritmus mindig az előző perces átlagár és forgalom alapján döntött a következő percben eladandó mennyiségről.
- Az algoritmus mindig az előző perces forgalom alapján döntött a következő percben eladandó mennyiségről.
- Az algoritmus mindig az előző perces volatilitás alapján döntött a következő percben eladandó mennyiségről.
A bid-ask bounce jelenség lényege, hogy ...
- az ár a középár körül ide-oda ugrál aszerint, hogy épp a vevő vagy az eladó fizet az azonnaliságért.
- az ár növekszik, de eközben hol az ask, hol a bid oldalon történik kötés.
- az ár csökken, de eközben hol az ask, hl a bid oldalon történik kötés.
- a tőzsde a likviditás fenntartása érdekében 50%-50% valószínűséggel az ask és a bid oldalon szimulál.
A tranzakciókat teljes részletességgel tartalmazó adatsorokra jellemző ...
- az időben egyenletes eloszlás.
- a folytonos árak.
- hogy a nap elején és a végén több gyakoribbak a kötések, mint a nap közepén.
- hogy egy másodpercen belül legfeljebb egy tranzakció történik.
A tranzakciókat teljes részletességgel tartalmazó adatsorokra jellemző ...
- az időben egyenletes eloszlás.
- diszkrét árak.
- a napon belül egyenletes tranzakció eloszlás.
- hogy egy másodpercen belül legfeljebb egy tranzakció történik.
Egy vállalkozás gazdasági profitja adott évben ...
- az összes bevétel, mínusz a pénzbeli kiadások.
- tartalmazza a befektetett tőke költségét is.
- tartalmazza a tulajdonos munkabérét.
- egyik fenti sem igaz.
Kockázatos pénzügyi helyzet az, amikor ...
- sem a kimenetek, sem azok valószínűségei nem ismertek.
- mind a kimenetek, mint azok valószínűségei ismertek.
- a kimenetek nem ismertek, de ezek valószínűségeit ismerjük.
- a kimenetek ismertek de ezek valószínűségei nem.
A hasznosságfüggvény deriváltja ...
- csökkenő ütemben csökken, de sosem válik negatívvá.
- csökkenő ütemben csökken, és negatívvá is válhat (telítődés).
- állandó.
- csökkenő ütemben, nő.
A közömbösségi görbék alakja kockázat semleges egyének esetén:
- növekedő.
- vízszintes.
- csökkenő.
- változó, bármelyik lehet az egyéntől függően.
A közömbösségi görbék alakja kockázatkerülő egyének esetén:
- növekedő.
- vízszintes.
- csökkenő.
- változó, bármelyik lehet az egyéntől függően.
A közömbösségi görbék alakja kockázat kedvelő egyének esetén:
- növekedő.
- vízszintes.
- csökkenő.
- változó, bármelyik lehet az egyéntől függően.
Markowitz modelljének nem volt feltételezése:
- a racionális befektetők.
- a kockázatkerülés.
- a hasznosságmaximalizálás.
- a homogén várakozások.
A portfólió hozamának szórása az elemek teljes (=1) korreláltsága esetén:
- a portfólió elemei szórásainak súlyozott átlaga.
- a portfólió elemei szórásainak maximuma.
- a portfólió elemei szórásainak minimuma.
- zérus.
Az önkéntes csere ...
- nem termelőtevékenység, a jólétet nem növeli.
- is termelőtevékenység, a dolgok létezése ugyanis kevés, ezeknek jókor, jó kezekbe is kell kerülniük.
- csak kereskedő segítségével történhet meg.
- során egyenlő értékek cserélnek gazdát.
A kockázatmentes befektetésért is jár reálhozam ...
- hiszen ilyen nem is létezik, minden befektetés kockázatos kicsit.
- ha a gazdaság recesszióban van, hiszen ekkor mindenki a kockázatmentes eszközöket keresi.
- a pozitív időpreferencia miatt.
- és ennek a mértéke a jegybanki alapkamat.
Az emberek hasznosságfüggvénye egy termék fogyasztásának növelésével ...
- emelkedő ütemben, de azért nem exponenciálisan nő.
- csökkenő ütemben nő, telítődés után csökken.
- csökkenő ütemben nő, de sosem csökken.
- exponenciálisa nő.
Két k=1 korrelációjú elemből összeállított portfóliók a szórás-várható hozam koordináta rendszerben ...
- a kockázatmentes befektetés és a két elem által kifeszített háromszögön belül találhatóak.
- a két elemet összekötő szakaszon találhatóak.
- a két elem között húzódó, az őket összekötő szakasznál magasabban lévő görbén találhatóak.
- egyetlen pontban találhatóak, hiszen a teljesen korrelált elemek is azonos pontban vannak.
A Sharpe-féle modell tőkepiacra vonatkozó feltételezése, hogy ...
- sok befektető van akik árelfogadóak.
- az adóknak komoly hatása van a befektetők preferenciáira.
- az informáltság nem teljesen tökéletes.
- tranzakciós költségek vannak, de nem jelentősek.
Sharpe modelljében ...
- kockázatmentes befektetésre van, hitelfelvételre nincs lehetőség.
- kockázatmentes befektetésre nincs, de hitelfelvételre van lehetőség.
- kockázatmentes befektetésre és hitelfelvételre is van lehetőség, de ezek kamata különbözik (a különbözet a banki haszon).
- kockázatmentes befektetésre és hitelfelvételre is van lehetőség és ezek kamata megegyezik.
Sharpe modelljében ...
- minden befektető azonos portfóliót tart.
- minden befektető portfóliójának kockázatos része azonos, ez a piaci portfólió.
- a befektetők különböző portfóliókat tarthatnak.
- egyik fenti sem igaz.
Sharpe modelljében a teljes kockázat ...
- nem szisztematikus és egyedi kockázatra oszlik.
- nem diverzifikálható és piaci kockázatra oszlik.
- szisztematikus és diverzifikálható kockázatra oszlik.
- egyik fenti sem helyes.
Az értékpapírpiaci egyenesen található ...
- minden hatékony portfólió.
- a piaci portfólió.
- az Apple részvény.
- az a, b és c válaszok mindegyike igaz.
A béták ...
- folyamatosan és jelentősen változnak és csak nehezen mérhetőek.
- stabilak, de csak nehezen mérhetőek.
- stabilak, és a múltbeli hozamokból jól mérhetőek.
- folyamatosan és jelentősen változnak, de legalább jól mérhetőek.
A tőzsdén beérkező ajánlatok prioritása általában ...
- first come, first served.
- last come, first served.
- jobb árú ajánlatok (olcsóbb eladási és drágább vételi) prioritást élveznek, azonos árúak között first come, first served.
- jobb árú ajánlatok (olcsóbb eladási és drágább vételi) prioritást élveznek, azonos árúak között last come, first served.
X részvény piaci ára ma 100 dollár. Határidő ügylettel egy évvel későbbre szeretnénk rá eladási ügyletet kötni. A határidő ár ...
- attól függ, hogy az eladó és a vevő milyen véleményen van a részvény következő egy éves teljesítményéről.
- minden esetben 100 dollárnál kevesebb.
- szintén pontosan 100 dollár.
- a kockázatmentes hozam mértékétől függ.
Az NYSE-n ...
- kizárólag kizárólag hagyományos, személyes kapcsolatot igénylő kereskedés folyik.
- kizárólag elektronikus kereskedést használnak.
- vegyesen elektronikus és teljesen ajánlatvezérelt (fast) és hagyományos (slow) piac működik.
- egyik fenti állítás sem igaz.
Az E-Mini piacán kibontakozó áresés a ... tevékenysége nyomán tevődött át a NYSE-n kereskedett SPY árára.
- noise traderek
- high-frequency traderek
- fundamental traderek
- arbitrazsőrök
Vegyük a kötési árra a következő egyszerű modellt: , ahol változó 50% valószínűséggel +1, 50% valószínűséggel -1 értéket vesz fel, pedig a bid-ask spread. Ekkor a két egymást követő hozam kovarianciája:
A reál kamatláb ...
- pontosan a nominál kamatláb és az infláció különbsége.
- pontosan a nominál kamatláb és az infláció összege.
- jó közelítéssel a nominál kamatláb és az infláció összege.
- jó közelítéssel a nominál kamatláb és az infláció különbsége.
A kiemelkedően nagy volumenű (top 10%) ajánlatok által okozott árelmozdulás az átlagos árelmozdulás ...
- -sal körülbelül megegyezik.
- -t jelentősen meghaladja.
- -hoz képest jelentősen alacsonyabb.
- -nál jelentősen nagyobb és kisebb is lehet, de csak nagyon ritkán van az átlagoshoz közel.
Bizonytalan pénzügyi helyzet az, amikor ...
- a kimenetek ismertek, de azok valószínűségei nem.
- sem a kimenetek, sem azok valószínűségei nem ismertek.
- mind a kimenetek, mind azok valószínűségei ismertek.
- a kimenetek nem ismertek, de azok valószínűségei igen.
Egy pénzügyi döntésnél ...
- még ha ismertek is a kimenetek, ezek valószínűségeit nehéz becsülni, hiszen a jövőbeli viselkedés és a múltbeli viselkedés között semmi sem biztosítja a kapcsolatot.
- a lehetséges kimenetek sosem ismertek.
- mindig kockázatos helyzettel állunk szemben, melyet - jobb híján - bizonytalan helyzetként modellezünk.
- a kimenetek mindig ismertek, a valószínűségek pedig a múltbéli adatokból jól becsülhetők.
A közömbösségi görbéket a ...
- a szórás - várható hozam koordináta rendszerben értelmezzük.
- a béta - várható hozam koordináta rendszerben értelmezzük.
- a szórás - várható hasznosság koordináta rendszerben értelmezzük.
- a béta - várható hasznosság koordináta rendszerben értelmezzük.
A portfólió szórása a diverzifikáció hatására annál inkább csökken, ...
- minél nagyobb az elemek közötti korreláció.
- minél kevesebb elemű a portfólió.
- minél kisebb az elemek közötti korreláció.
- minél kockázatosabbak a portfólió elemei.
A közömbösségi görbéken jobb haladva ...
- az egyén számára egyre kívánatosabb befektetések találhatóak, hiszen a várható hozam nő.
- az egyén számára egyre kevésbé kívánatos befektetések találhatóak, hiszen a hozam szórása nő.
- az egyén számára egyre kevésbé kívánatos befektetések találhatóak, hiszen a várható hozam csökken.
- egyik fenti sem igaz.
A Sharpe-féle modell tőkepiacra vonatkozó feltételezése, hogy ...
- bár sok befektető van, a legnagyobbak befolyásolhatják az árakat.
- az adóknak komoly hatása van a befektetők preferenciáira.
- az informáltság tökéletes.
- tranzakciós költségek vannak, de csak ritkán jelentősek.
A homogén várakozások hipotézise ...
- következik a teljes informáltságból.
- azt eredményezi, hogy mindenki szerint ugyanott vannak a részvények a szórás - várató hozam koordináta rendszerben.
- azt jelenti, hogy mindenki a piaci portfóliót tartja.
- több a teljes informáltságnál, azt jelenti, hogy a befektetők azt információkból különböző következtetéseket vonhatnak le.
A Sharpe-modellben a teljes kockázat ...
- diverzifikálható és egyedi kockázatra oszlik.
- szisztematikus és piaci kockázatra oszlik.
- egyedi és piaci kockázatra oszlik.
- egyik fenti állítás sem helyes.
A tőkepiaci egyenesen található ...
- minden hatékony portfólió.
- a piaci portfólió.
- az Apple részvény.
- az a, b és c mindegyike igaz.
A tőkepiaci egyenest a ...
- szórás - várható hozam koordináta rendszerben értelmezzük.
- variancia - várható hozam hozam koordináta rendszerben értelmezzük.
- béta - várható hozam koordináta rendszerben értelmezzük.
- béta - szórás koordináta rendszerben értelmezzük.
A tőkepiaci egyenes a tojáshéjat ...
- a hatékony portfóliónál érinti.
- a piaci portfóliónál érinti.
- a kockázatmentes befektetésnek megfelelő pontban érinti.
- metszi.
Az értékpapírpiaci egyenest a ...
- béta - szórás koordináta rendszerben értelmezzük.
- béta - várható hozam koordináta rendszerben értelmezzük.
- variancia - várható hozam koordináta rendszerben értelmezzük.
- szórás - várható hozam koordináta rendszerben értelmezzük.
A béták egy-egy befektetési lehetőség esetén ...
- nagyon változékonyak, napról napra más értékeket mérhetünk ki.
- teljesen állandóak és pontosan mérhetőek.
- annyira változékonyak, hogy nem is mérhetőek.
- bár nem állandóak, de időben stabilak, csak viszonylag lassan változnak.
A NYSE-n ...
- közvetlenül csak a tőzsdetagok kereskedhetnek.
- követlenül csak a floor brokerek kereskedhetnek.
- közvetlenül csak a specialisták kereskedhetnek.
- egy egyszerű regisztráció után bárki közvetlenül kereskedhet.
Az immediate or candel (IOC) ajánlatok ...
- vagy teljes egészében azonnal teljesülnek, vagy egyáltalán nem teljesülnek.
- részben azonnal teljesülhetnek, de a fennmaradó, azonnal nem teljesíthető rész automatikusan visszavonásra kerül.
- is bekerülnek a könyvbe, de csak egyben teljesülhetnek.
- bekerülnek a könyvbe, de az első őket érintő (akár részleges) kötés után visszavonódnak.
Az SPY ...
- egy tőzsdén kereskedett határidő szerződés (futures constact)
- egy részvény.
- egy ETF
- egy kötvény.
A Sharpe-féle modell tőkepiacra vonatkozó feltételezése, hogy ...
- bár sok befektető van, a legnagyobbak befolyásolják az árakat.
- az adóknak és a törvényi szabályozóknak nincs hatása a befektetői preferenciákra.
- az informáltság nem teljesen tökéletes.
- tranzakciós költségek vannak, de csak ritkán jelentősek.
A hatékony portfóliók ...
- adott kockázati szinten a legnagyobb hozamot, míg adott hozamszinten a legkisebb kockázatot nyújtják.
- adott kockázati szinten a legkisebb hozamot, és adott hozamszinten a legkisebb kockázatot nyújtják.
- adott kockázati szinten a legnagyobb hozamot, és adott hozamszinten a legnagyobb kockázatot nyújtják.
- adott kockázati szinten a legkisebb hozamot, míg adott hozamszinten a legnagyobb kockázatot nyújtják.
Markowitz olyan befektetőknek állít össze portfóliókat, akik ...
- a várt hozamot kívánatosnak, a hozadék szórását nemkívánatosnak tartják.
- a várt hozamot nemkívánatosnak, a hozadék szórását kívánatosnak tartják.
- mind a várt hozamot, mind a hozadék szórását nemkívánatosnak tartják.
- mind a várt hozamot, mind a hozadék szórását kívánatosnak tartják.
Sharpe-modelljében a befektetők ...
- a várt hozamot kívánatosnak, a hozadék szórását nemkívánatosnak tartják.
- a várt hozamot nemkívánatosnak, a hozadék szórását kívánatosnak tartják.
- mind a várt hozamot, mind a hozadék szórását nemkívánatosnak tartják.
- egyik sem helyes Sharpe-modelljére.
A Sharpe-modelljében a várható hozamok ...
- a szórással arányosak.
- a varianciával arányosak.
- a bétával arányosak.
- a diverzifikálható kockázattal arányosak.
A béta azt méri, hogy ...
- a befektetési lehetőségek hozamai mennyire mozognak együtt egymással.
- egy adott befektetési lehetőség hozamait mekkora mértékben magyarázzák a piaci portfólió teljesítmények.
- az adott befektetési lehetőség hozamai mennyire nagyok.
- egyik fenti sem igaz.
Két, kockázatos elemből álló portfólió elemei között a korreláció értéke -1. Ekkor ...
- biztosan összeállítható (megfelelő súlyokkal) kockázatmentes portfólió.
- gyakran összeállítható (megfelelő súlyokkal) kockázatmentes portfólió, de ehhez még más feltételek teljesülése is szükséges.
- sem állítható össze kockázatmentes portfólió.
- a portfólió kockázata nagyobb lesz, mint az elemeké külön-külön.
Az egyenetlen kereskedés egyik lehetséges hatása ...
- portfólión belüli autokorreláció.
- egy részvény hozamai között pozitív autokorreláció.
- pozitív keresztkorreláció két részvény hozamai között.
- egyik fenti sem.