|
|
| 1. sor: |
1. sor: |
| {{vissza|Befektetések}}
| |
|
| |
|
| {{Kvízoldal
| |
| |cím=Befektetések - 1. ZH<br/>Feleletválasztás
| |
| |pontozás=+
| |
| }}
| |
|
| |
| == Az eladási piaci ajánlat adója megadja ... ==
| |
|
| |
| {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=4|pontozás=+}}
| |
| # az eladni kívánt mennyiséget és a piaci árat, amelyen kereskedni kíván.
| |
| # az eladni kívánt mennyiséget és egy minimális árat, amelyen hajlandó eladni.
| |
| # azt az árat, amelyen eladni kíván (a piaci ajánlattal eladható mennyiséget a tőzsde szabályozza, így azt nem kell megadni).
| |
| # az eladni kívánt mennyiséget. Az ajánlat a könyvben már jelentévő vételi ajánlatok által meghatározott áron teljesül.
| |
|
| |
| == Az vételi piaci ajánlat adója megadja ... ==
| |
|
| |
| {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=4|pontozás=+}}
| |
| # a venni kívánt mennyiséget és a piaci árat, amelyen kereskedni kíván.
| |
| # az eladni kívánt mennyiséget és egy minimális árat, amelyen hajlandó vásárolni.
| |
| # azt az árat, amelyen vásárolni kíván (a piaci ajánlattal eladható mennyiséget a tőzsde szabályozza, így azt nem kell megadni).
| |
| # a vásárolni kívánt mennyiséget. Az ajánlat a könyvben már jelentévő vételi ajánlatok által meghatározott áron teljesül.
| |
|
| |
| == A tőzsdén a legmagasabb árú vételi limit ajánlat ára ... ==
| |
|
| |
| {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=+}}
| |
| # a bid ár.
| |
| # az ask ár.
| |
| # a spread.
| |
| # a tick.
| |
|
| |
| == A tőzsdén a legalacsonyabb árú eladási limit ajánlat ára ... ==
| |
|
| |
| {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=+}}
| |
| # a bid ár.
| |
| # az ask ár.
| |
| # a spread.
| |
| # a tick.
| |
|
| |
| == A tőzsdén a legalacsonyabb árú eladási limit ajánlat ára és a legmagasabb árú vételi limit ajánlat ára közötti különbség ... ==
| |
|
| |
| {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=+}}
| |
| # a bid ár.
| |
| # a spread.
| |
| # az ask ár.
| |
| # a tick.
| |
|
| |
| == A specialisták sosem felelnek ... ==
| |
|
| |
| {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=4|pontozás=+}}
| |
| # a piac fair működéséért.
| |
| # egyes részvények likviditásáért (árjegyzés).
| |
| # az átláthatóságért.
| |
| # a részvények kibocsátásáért.
| |
|
| |
| == A határidő kötés esetén ... ==
| |
|
| |
| {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=+}}
| |
| # az eladó és a vevő megegyeznek abban, hogy adott áron, adott árúból, adott mennyiséget egy fix későbbi időpontban elcserélnek.
| |
| # az eladó és a vevő megegyeznek abban, hogy az akkor érvényes piaci áron, adott árúból, adott mennyiséget egy fix későbbi időpontban elcserélnek.
| |
| # az eladó és a vevő megegyeznek abban, hogy adott áron, adott árúból, később kialkudott mennyiséget egy fix későbbi időpontban elcserélnek.
| |
| # az eladó és a vevő megegyeznek abban, hogy adott áron, adott árúból, adott mennyiséget egy fix későbbi időpontban a vevő megvehet (de nem kötelezően megvesz).
| |
|
| |
| == A Flash Crash-t az utólagos vizsgálat szerint beindító nagy eladási ajánlatot a következő algoritmussal hajtották végre: ==
| |
|
| |
| {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=3|pontozás=+}}
| |
| # Az algoritmus mindig az előző perces átlagár alapján döntött a következő percben eladandó mennyiségről.
| |
| # Az algoritmus mindig az előző perces átlagár és forgalom alapján döntött a következő percben eladandó mennyiségről.
| |
| # Az algoritmus mindig az előző perces forgalom alapján döntött a következő percben eladandó mennyiségről.
| |
| # Az algoritmus mindig az előző perces volatilitás alapján döntött a következő percben eladandó mennyiségről.
| |
|
| |
| == A bid-ask bounce jelenség lényege, hogy ... ==
| |
|
| |
| {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=+}}
| |
| # az ár a középár körül ide-oda ugrál aszerint, hogy épp a vevő vagy az eladó fizet az azonnaliságért.
| |
| # az ár növekszik, de eközben hol az ask, hol a bid oldalon történik kötés.
| |
| # az ár csökken, de eközben hol az ask, hl a bid oldalon történik kötés.
| |
| # a tőzsde a likviditás fenntartása érdekében 50%-50% valószínűséggel az ask és a bid oldalon szimulál.
| |
|
| |
| == A tranzakciókat teljes részletességgel tartalmazó adatsorokra jellemző ... ==
| |
|
| |
| {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=3|pontozás=+}}
| |
| # az időben egyenletes eloszlás.
| |
| # a folytonos árak.
| |
| # hogy a nap elején és a végén több gyakoribbak a kötések, mint a nap közepén.
| |
| # hogy egy másodpercen belül legfeljebb egy tranzakció történik.
| |
|
| |
| == A tranzakciókat teljes részletességgel tartalmazó adatsorokra jellemző ... ==
| |
|
| |
| {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=+}}
| |
| # az időben egyenletes eloszlás.
| |
| # diszkrét árak.
| |
| # a napon belül egyenletes tranzakció eloszlás.
| |
| # hogy egy másodpercen belül legfeljebb egy tranzakció történik.
| |
|
| |
| == Egy vállalkozás gazdasági profitja adott évben ... ==
| |
|
| |
| {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=4|pontozás=+}}
| |
| # az összes bevétel, mínusz a pénzbeli kiadások.
| |
| # tartalmazza a befektetett tőke költségét is.
| |
| # tartalmazza a tulajdonos munkabérét.
| |
| # egyik fenti sem igaz.
| |
|
| |
| == Kockázatos pénzügyi helyzet az, amikor ... ==
| |
|
| |
| {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=+}}
| |
| # sem a kimenetek, sem azok valószínűségei nem ismertek.
| |
| # mind a kimenetek, mint azok valószínűségei ismertek.
| |
| # a kimenetek nem ismertek, de ezek valószínűségeit ismerjük.
| |
| # a kimenetek ismertek de ezek valószínűségei nem.
| |
|
| |
| == A hasznosságfüggvény deriváltja ... ==
| |
|
| |
| {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=+}}
| |
| # csökkenő ütemben csökken, de sosem válik negatívvá.
| |
| # csökkenő ütemben csökken, és negatívvá is válhat (telítődés).
| |
| # állandó.
| |
| # csökkenő ütemben, nő.
| |
|
| |
| == A közömbösségi görbék alakja kockázat semleges egyének esetén: ==
| |
|
| |
| {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=+}}
| |
| # növekedő.
| |
| # vízszintes.
| |
| # csökkenő.
| |
| # változó, bármelyik lehet az egyéntől függően.
| |
|
| |
| == A közömbösségi görbék alakja kockázatkerülő egyének esetén: ==
| |
|
| |
| {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=+}}
| |
| # növekedő.
| |
| # vízszintes.
| |
| # csökkenő.
| |
| # változó, bármelyik lehet az egyéntől függően.
| |
|
| |
| == A közömbösségi görbék alakja kockázat kedvelő egyének esetén: ==
| |
|
| |
| {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=3|pontozás=+}}
| |
| # növekedő.
| |
| # vízszintes.
| |
| # csökkenő.
| |
| # változó, bármelyik lehet az egyéntől függően.
| |
|
| |
| == Markowitz modelljének nem volt feltételezése: ==
| |
|
| |
| {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=4|pontozás=+}}
| |
| # a racionális befektetők.
| |
| # a kockázatkerülés.
| |
| # a hasznosságmaximalizálás.
| |
| # a homogén várakozások.
| |
|
| |
| == A portfólió hozamának szórása az elemek teljes (=1) korreláltsága esetén: ==
| |
|
| |
| {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=+}}
| |
| # a portfólió elemei szórásainak súlyozott átlaga.
| |
| # a portfólió elemei szórásainak maximuma.
| |
| # a portfólió elemei szórásainak minimuma.
| |
| # zérus.
| |
|
| |
| == Az önkéntes csere ... ==
| |
|
| |
| {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=+}}
| |
| # nem termelőtevékenység, a jólétet nem növeli.
| |
| # is termelőtevékenység, a dolgok létezése ugyanis kevés, ezeknek jókor, jó kezekbe is kell kerülniük.
| |
| # csak kereskedő segítségével történhet meg.
| |
| # során egyenlő értékek cserélnek gazdát.
| |
|
| |
| == A kockázatmentes befektetésért is jár reálhozam ... ==
| |
|
| |
| {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=3|pontozás=+}}
| |
| # hiszen ilyen nem is létezik, minden befektetés kockázatos kicsit.
| |
| # ha a gazdaság recesszióban van, hiszen ekkor mindenki a kockázatmentes eszközöket keresi.
| |
| # a pozitív időpreferencia miatt.
| |
| # és ennek a mértéke a jegybanki alapkamat.
| |
|
| |
| == Az emberek hasznosságfüggvénye egy termék fogyasztásának növelésével ... ==
| |
|
| |
| {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=+}}
| |
| # emelkedő ütemben, de azért nem exponenciálisan nő.
| |
| # csökkenő ütemben nő, telítődés után csökken.
| |
| # csökkenő ütemben nő, de sosem csökken.
| |
| # exponenciálisa nő.
| |
|
| |
| == Két k=1 korrelációjú elemből összeállított portfóliók a szórás-várható hozam koordináta rendszerben ... ==
| |
|
| |
| {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=+}}
| |
| # a kockázatmentes befektetés és a két elem által kifeszített háromszögön belül találhatóak.
| |
| # a két elemet összekötő szakaszon találhatóak.
| |
| # a két elem között húzódó, az őket összekötő szakasznál magasabban lévő görbén találhatóak.
| |
| # egyetlen pontban találhatóak, hiszen a teljesen korrelált elemek is azonos pontban vannak.
| |
|
| |
| == A Sharpe-féle modell tőkepiacra vonatkozó feltételezése, hogy ... ==
| |
|
| |
| {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=+}}
| |
| # sok befektető van akik árelfogadóak.
| |
| # az adóknak komoly hatása van a befektetők preferenciáira.
| |
| # az informáltság nem teljesen tökéletes.
| |
| # tranzakciós költségek vannak, de nem jelentősek.
| |
|
| |
| == Sharpe modelljében ... ==
| |
|
| |
| {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=4|pontozás=+}}
| |
| # kockázatmentes befektetésre van, hitelfelvételre nincs lehetőség.
| |
| # kockázatmentes befektetésre nincs, de hitelfelvételre van lehetőség.
| |
| # kockázatmentes befektetésre és hitelfelvételre is van lehetőség, de ezek kamata különbözik (a különbözet a banki haszon).
| |
| # kockázatmentes befektetésre és hitelfelvételre is van lehetőség és ezek kamata megegyezik.
| |
|
| |
| == Sharpe modelljében ... ==
| |
|
| |
| {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=+}}
| |
| # minden befektető azonos portfóliót tart.
| |
| # minden befektető portfóliójának kockázatos része azonos, ez a piaci portfólió.
| |
| # a befektetők különböző portfóliókat tarthatnak.
| |
| # egyik fenti sem igaz.
| |
|
| |
| == Sharpe modelljében a teljes kockázat ... ==
| |
|
| |
| {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=3|pontozás=+}}
| |
| # nem szisztematikus és egyedi kockázatra oszlik.
| |
| # nem diverzifikálható és piaci kockázatra oszlik.
| |
| # szisztematikus és diverzifikálható kockázatra oszlik.
| |
| # egyik fenti sem helyes.
| |
|
| |
| == Az értékpapírpiaci egyenesen található ... ==
| |
|
| |
| {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=4|pontozás=+}}
| |
| # minden hatékony portfólió.
| |
| # a piaci portfólió.
| |
| # az Apple részvény.
| |
| # az a, b és c válaszok mindegyike igaz.
| |
|
| |
| == A béták ... ==
| |
|
| |
| {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=3|pontozás=+}}
| |
| # folyamatosan és jelentősen változnak és csak nehezen mérhetőek.
| |
| # stabilak, de csak nehezen mérhetőek.
| |
| # stabilak, és a múltbeli hozamokból jól mérhetőek.
| |
| # folyamatosan és jelentősen változnak, de legalább jól mérhetőek.
| |
|
| |
| == A tőzsdén beérkező ajánlatok prioritása általában ... ==
| |
|
| |
| {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=3|pontozás=+}}
| |
| # first come, first served.
| |
| # last come, first served.
| |
| # jobb árú ajánlatok (olcsóbb eladási és drágább vételi) prioritást élveznek, azonos árúak között first come, first served.
| |
| # jobb árú ajánlatok (olcsóbb eladási és drágább vételi) prioritást élveznek, azonos árúak között last come, first served.
| |
|
| |
| == X részvény piaci ára ma 100 dollár. Határidő ügylettel egy évvel későbbre szeretnénk rá eladási ügyletet kötni. A határidő ár ... ==
| |
|
| |
| {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=4|pontozás=+}}
| |
| # attól függ, hogy az eladó és a vevő milyen véleményen van a részvény következő egy éves teljesítményéről.
| |
| # minden esetben 100 dollárnál kevesebb.
| |
| # szintén pontosan 100 dollár.
| |
| # a kockázatmentes hozam mértékétől függ.
| |
|
| |
| == Az NYSE-n ... ==
| |
|
| |
| {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=4|pontozás=+}}
| |
| # kizárólag kizárólag hagyományos, személyes kapcsolatot igénylő kereskedés folyik.
| |
| # kizárólag elektronikus kereskedést használnak.
| |
| # vegyesen elektronikus és teljesen ajánlatvezérelt (fast) és hagyományos (slow) piac működik.
| |
| # egyik fenti állítás sem igaz.
| |
|
| |
| == Az E-Mini piacán kibontakozó áresés a ... tevékenysége nyomán tevődött át a NYSE-n kereskedett SPY árára. ==
| |
|
| |
| {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=4|pontozás=+}}
| |
| # noise traderek
| |
| # high-frequency traderek
| |
| # fundamental traderek
| |
| # arbitrazsőrök
| |
|
| |
| == Vegyük a kötési árra a következő egyszerű modellt: <math>P_t = P_t^* + I_t {S \over 2}</math>, ahol <math>I_t</math> változó 50% valószínűséggel +1, 50% valószínűséggel -1 értéket vesz fel, <math>S</math> pedig a bid-ask spread. Ekkor a két egymást követő hozam kovarianciája: ==
| |
|
| |
| {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=+}}
| |
| # <math>+{S^2 \over 4}</math>
| |
| # <math>-{S^2 \over 4}</math>
| |
| # <math>+{S^2 \over 2}</math>
| |
| # <math>-{S^2 \over 2}</math>
| |
|
| |
| == A reál kamatláb ... ==
| |
|
| |
| {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=4|pontozás=+}}
| |
| # pontosan a nominál kamatláb és az infláció különbsége.
| |
| # pontosan a nominál kamatláb és az infláció összege.
| |
| # jó közelítéssel a nominál kamatláb és az infláció összege.
| |
| # jó közelítéssel a nominál kamatláb és az infláció különbsége.
| |
|
| |
| == A kiemelkedően nagy volumenű (top 10%) ajánlatok által okozott árelmozdulás az átlagos árelmozdulás ... ==
| |
|
| |
| {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=+}}
| |
| # -sal körülbelül megegyezik.
| |
| # -t jelentősen meghaladja.
| |
| # -hoz képest jelentősen alacsonyabb.
| |
| # -nál jelentősen nagyobb és kisebb is lehet, de csak nagyon ritkán van az átlagoshoz közel.
| |
|
| |
| == Bizonytalan pénzügyi helyzet az, amikor ... ==
| |
|
| |
| {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=+}}
| |
| # a kimenetek ismertek, de azok valószínűségei nem.
| |
| # sem a kimenetek, sem azok valószínűségei nem ismertek.
| |
| # mind a kimenetek, mind azok valószínűségei ismertek.
| |
| # a kimenetek nem ismertek, de azok valószínűségei igen.
| |
|
| |
| == Egy pénzügyi döntésnél ... ==
| |
|
| |
| {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=+}}
| |
| # még ha ismertek is a kimenetek, ezek valószínűségeit nehéz becsülni, hiszen a jövőbeli viselkedés és a múltbeli viselkedés között semmi sem biztosítja a kapcsolatot.
| |
| # a lehetséges kimenetek sosem ismertek.
| |
| # mindig kockázatos helyzettel állunk szemben, melyet - jobb híján - bizonytalan helyzetként modellezünk.
| |
| # a kimenetek mindig ismertek, a valószínűségek pedig a múltbéli adatokból jól becsülhetők.
| |
|
| |
| == A közömbösségi görbéket a ... ==
| |
|
| |
| {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=+}}
| |
| # a szórás - várható hozam koordináta rendszerben értelmezzük.
| |
| # a béta - várható hozam koordináta rendszerben értelmezzük.
| |
| # a szórás - várható hasznosság koordináta rendszerben értelmezzük.
| |
| # a béta - várható hasznosság koordináta rendszerben értelmezzük.
| |
|
| |
| == A portfólió szórása a diverzifikáció hatására annál inkább csökken, ... ==
| |
|
| |
| {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=3|pontozás=+}}
| |
| # minél nagyobb az elemek közötti korreláció.
| |
| # minél kevesebb elemű a portfólió.
| |
| # minél kisebb az elemek közötti korreláció.
| |
| # minél kockázatosabbak a portfólió elemei.
| |
|
| |
| == A közömbösségi görbéken jobb haladva ... ==
| |
|
| |
| {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=4|pontozás=+}}
| |
| # az egyén számára egyre kívánatosabb befektetések találhatóak, hiszen a várható hozam nő.
| |
| # az egyén számára egyre kevésbé kívánatos befektetések találhatóak, hiszen a hozam szórása nő.
| |
| # az egyén számára egyre kevésbé kívánatos befektetések találhatóak, hiszen a várható hozam csökken.
| |
| # egyik fenti sem igaz.
| |
|
| |
| == A Sharpe-féle modell tőkepiacra vonatkozó feltételezése, hogy ... ==
| |
|
| |
| {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=3|pontozás=+}}
| |
| # bár sok befektető van, a legnagyobbak befolyásolhatják az árakat.
| |
| # az adóknak komoly hatása van a befektetők preferenciáira.
| |
| # az informáltság tökéletes.
| |
| # tranzakciós költségek vannak, de csak ritkán jelentősek.
| |
|
| |
| == A homogén várakozások hipotézise ... ==
| |
|
| |
| {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=3|pontozás=+}}
| |
| # következik a teljes informáltságból.
| |
| # azt eredményezi, hogy mindenki szerint ugyanott vannak a részvények a szórás - várató hozam koordináta rendszerben.
| |
| # azt jelenti, hogy mindenki a piaci portfóliót tartja.
| |
| # több a teljes informáltságnál, azt jelenti, hogy a befektetők azt információkból különböző következtetéseket vonhatnak le.
| |
|
| |
| == A Sharpe-modellben a teljes kockázat ... ==
| |
|
| |
| {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=3|pontozás=+}}
| |
| # diverzifikálható és egyedi kockázatra oszlik.
| |
| # szisztematikus és piaci kockázatra oszlik.
| |
| # egyedi és piaci kockázatra oszlik.
| |
| # egyik fenti állítás sem helyes.
| |
|
| |
| == A tőkepiaci egyenesen található ... ==
| |
|
| |
| {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=+}}
| |
| # minden hatékony portfólió.
| |
| # a piaci portfólió.
| |
| # az Apple részvény.
| |
| # az a, b és c mindegyike igaz.
| |
|
| |
| == A tőkepiaci egyenest a ... ==
| |
|
| |
| {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=+}}
| |
| # szórás - várható hozam koordináta rendszerben értelmezzük.
| |
| # variancia - várható hozam hozam koordináta rendszerben értelmezzük.
| |
| # béta - várható hozam koordináta rendszerben értelmezzük.
| |
| # béta - szórás koordináta rendszerben értelmezzük.
| |
|
| |
| == A tőkepiaci egyenes a tojáshéjat ... ==
| |
|
| |
| {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=+}}
| |
| # a hatékony portfóliónál érinti.
| |
| # a piaci portfóliónál érinti.
| |
| # a kockázatmentes befektetésnek megfelelő pontban érinti.
| |
| # metszi.
| |
|
| |
| == Az értékpapírpiaci egyenest a ... ==
| |
|
| |
| {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=+}}
| |
| # béta - szórás koordináta rendszerben értelmezzük.
| |
| # béta - várható hozam koordináta rendszerben értelmezzük.
| |
| # variancia - várható hozam koordináta rendszerben értelmezzük.
| |
| # szórás - várható hozam koordináta rendszerben értelmezzük.
| |
|
| |
| == A béták egy-egy befektetési lehetőség esetén ... ==
| |
|
| |
| {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=4|pontozás=+}}
| |
| # nagyon változékonyak, napról napra más értékeket mérhetünk ki.
| |
| # teljesen állandóak és pontosan mérhetőek.
| |
| # annyira változékonyak, hogy nem is mérhetőek.
| |
| # bár nem állandóak, de időben stabilak, csak viszonylag lassan változnak.
| |
|
| |
| == A NYSE-n ... ==
| |
|
| |
| {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=+}}
| |
| # közvetlenül csak a tőzsdetagok kereskedhetnek.
| |
| # követlenül csak a floor brokerek kereskedhetnek.
| |
| # közvetlenül csak a specialisták kereskedhetnek.
| |
| # egy egyszerű regisztráció után bárki közvetlenül kereskedhet.
| |
|
| |
| == Az immediate or candel (IOC) ajánlatok ... ==
| |
|
| |
| {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=+}}
| |
| # vagy teljes egészében azonnal teljesülnek, vagy egyáltalán nem teljesülnek.
| |
| # részben azonnal teljesülhetnek, de a fennmaradó, azonnal nem teljesíthető rész automatikusan visszavonásra kerül.
| |
| # is bekerülnek a könyvbe, de csak egyben teljesülhetnek.
| |
| # bekerülnek a könyvbe, de az első őket érintő (akár részleges) kötés után visszavonódnak.
| |
|
| |
| == Az SPY ... ==
| |
|
| |
| {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=3|pontozás=+}}
| |
| # egy tőzsdén kereskedett határidő szerződés (futures constact)
| |
| # egy részvény.
| |
| # egy ETF
| |
| # egy kötvény.
| |
|
| |
| == A Sharpe-féle modell tőkepiacra vonatkozó feltételezése, hogy ... ==
| |
|
| |
| {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=+}}
| |
| # bár sok befektető van, a legnagyobbak befolyásolják az árakat.
| |
| # az adóknak és a törvényi szabályozóknak nincs hatása a befektetői preferenciákra.
| |
| # az informáltság nem teljesen tökéletes.
| |
| # tranzakciós költségek vannak, de csak ritkán jelentősek.
| |
|
| |
| == A hatékony portfóliók ... ==
| |
|
| |
| {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=+}}
| |
| # adott kockázati szinten a legnagyobb hozamot, míg adott hozamszinten a legkisebb kockázatot nyújtják.
| |
| # adott kockázati szinten a legkisebb hozamot, és adott hozamszinten a legkisebb kockázatot nyújtják.
| |
| # adott kockázati szinten a legnagyobb hozamot, és adott hozamszinten a legnagyobb kockázatot nyújtják.
| |
| # adott kockázati szinten a legkisebb hozamot, míg adott hozamszinten a legnagyobb kockázatot nyújtják.
| |
|
| |
| == Markowitz olyan befektetőknek állít össze portfóliókat, akik ... ==
| |
|
| |
| {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=+}}
| |
| # a várt hozamot kívánatosnak, a hozadék szórását nemkívánatosnak tartják.
| |
| # a várt hozamot nemkívánatosnak, a hozadék szórását kívánatosnak tartják.
| |
| # mind a várt hozamot, mind a hozadék szórását nemkívánatosnak tartják.
| |
| # mind a várt hozamot, mind a hozadék szórását kívánatosnak tartják.
| |
|
| |
| == Sharpe-modelljében a befektetők ... ==
| |
|
| |
| {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=+}}
| |
| # a várt hozamot kívánatosnak, a hozadék szórását nemkívánatosnak tartják.
| |
| # a várt hozamot nemkívánatosnak, a hozadék szórását kívánatosnak tartják.
| |
| # mind a várt hozamot, mind a hozadék szórását nemkívánatosnak tartják.
| |
| # egyik sem helyes Sharpe-modelljére.
| |
|
| |
| == A Sharpe-modelljében a várható hozamok ... ==
| |
|
| |
| {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=3|pontozás=+}}
| |
| # a szórással arányosak.
| |
| # a varianciával arányosak.
| |
| # a bétával arányosak.
| |
| # a diverzifikálható kockázattal arányosak.
| |
|
| |
| == A béta azt méri, hogy ... ==
| |
|
| |
| {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=+}}
| |
| # a befektetési lehetőségek hozamai mennyire mozognak együtt egymással.
| |
| # egy adott befektetési lehetőség hozamait mekkora mértékben magyarázzák a piaci portfólió teljesítmények.
| |
| # az adott befektetési lehetőség hozamai mennyire nagyok.
| |
| # egyik fenti sem igaz.
| |
|
| |
| == Két, kockázatos elemből álló portfólió elemei között a korreláció értéke -1. Ekkor ... ==
| |
|
| |
| {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=+}}
| |
| # biztosan összeállítható (megfelelő súlyokkal) kockázatmentes portfólió.
| |
| # gyakran összeállítható (megfelelő súlyokkal) kockázatmentes portfólió, de ehhez még más feltételek teljesülése is szükséges.
| |
| # sem állítható össze kockázatmentes portfólió.
| |
| # a portfólió kockázata nagyobb lesz, mint az elemeké külön-külön.
| |
|
| |
| == Az egyenetlen kereskedés egyik lehetséges hatása ... ==
| |
|
| |
| {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=3|pontozás=+}}
| |
| # portfólión belüli autokorreláció.
| |
| # egy részvény hozamai között pozitív autokorreláció.
| |
| # pozitív keresztkorreláció két részvény hozamai között.
| |
| # egyik fenti sem.
| |
