„Befektetések - 1. ZH feleletválasztós kvíz” változatai közötti eltérés
A VIK Wikiből
a /* Vegyük a kötési árra a következő egyszerű modellt: P_t = P_t^* + I_t {S \over 2}, ahol I 50% valószínűséggel +1, 50% valószínűséggel -1 értéket vesz fel, S pedig a bid-ask spread. Ekkor a két egymást követő hozam kovarianciája:… |
aNincs szerkesztési összefoglaló |
||
213. sor: | 213. sor: | ||
# <math>+{S^2 \over 2}</math> | # <math>+{S^2 \over 2}</math> | ||
# <math>-{S^2 \over 2}</math> | # <math>-{S^2 \over 2}</math> | ||
== A reál kamatláb ... == | |||
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=4|pontozás=+}} | |||
# pontosan a nominál kamatláb és az infláció különbsége. | |||
# pontosan a nominál kamatláb és az infláció összege. | |||
# jó közelítéssel a nominál kamatláb és az infláció összege. | |||
# jó közelítéssel a nominál kamatláb és az infláció különbsége. | |||
== A kiemelkedően nagy volumenű (top 10%) ajánlatok által okozott árelmozdulás az átlagos árelmozdulás ... == | |||
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=4|pontozás=+}} | |||
# -sal körülbelül megegyezik. | |||
# -t jelentősen meghaladja. | |||
# -hoz képest jelentősen alacsonyabb. | |||
# -nál jelentősen nagyobb és kisebb is lehet, de csak nagyon ritkán van az átlagoshoz közel. | |||
== Bizonytalan pénzügyi helyzet az, amikor ... == | |||
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=+}} | |||
# a kimenetek ismertek, de azok valószínűségei nem. | |||
# sem a kimenetek, sem azok valószínűségei nem ismertek. | |||
# mind a kimenetek, mind azok valószínűségei ismertek. | |||
# a kimenetek nem ismertek, de azok valószínűségei igen. | |||
== Egy pénzügyi döntésnél ... == | |||
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=4|pontozás=+}} | |||
# még ha ismertek is a kimenetek, ezek valószínűségeit nehéz becsülni, hiszen a jövőbeli viselkedés és a múltbeli viselkedés között semmi sem biztosítja a kapcsolatot. | |||
# a lehetséges kimenetek sosem ismertek. | |||
# mindig kockázatos helyzettel állunk szemben, melyet - jobb híján - bizonytalan helyzetként modellezünk. | |||
# a kimenetek mindig ismertek, a valószínűségek pedig a múltbéli adatokból jól becsülhetők. | |||
== A közömbösségi görbéket a ... == | |||
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=+}} | |||
# a szórás - várható hozam koordináta rendszerben értelmezzük. | |||
# a béta - várható hozam koordináta rendszerben értelmezzük. | |||
# a szórás - várható hasznosság koordináta rendszerben értelmezzük. | |||
# a béta - várható hasznosság koordináta rendszerben értelmezzük. | |||
== A portfólió szórása a diverzifikáció hatására annál inkább csökken, ... == | |||
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=3|pontozás=+}} | |||
# minél nagyobb az elemek közötti korreláció. | |||
# minél kevesebb elemű a portfólió. | |||
# minél kisebb az elemek közötti korreláció. | |||
# minél kockázatosabbak a portfólió elemei. | |||
== A közömbösségi görbéken jobb haladva ... == | |||
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=4|pontozás=+}} | |||
# az egyén számára egyre kívánatosabb befektetések találhatóak, hiszen a várható hozam nő. | |||
# az egyén számára egyre kevésbé kívánatos befektetések találhatóak, hiszen a hozam szórása nő. | |||
# az egyén számára egyre kevésbé kívánatos befektetések találhatóak, hiszen a várható hozam csökken. | |||
# egyik fenti sem igaz. | |||
== A Sharpe-féle modell tőkepiacra vonatkozó feltételezése, hogy ... == | |||
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=3|pontozás=+}} | |||
# bár sok befektető van, a legnagyobbak befolyásolhatják az árakat. | |||
# az adóknak komoly hatása van a befektetők preferenciáira. | |||
# az informáltság tökéletes. | |||
# tranzakciós költségek vannak, de csak ritkán jelentősek. | |||
== A homogén várakozások hipotézise ... == | |||
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=3|pontozás=+}} | |||
# következik a teljes informáltságból. | |||
# azt eredményezi, hogy mindenki szerint ugyanott vannak a részvények a szórás - várató hozam koordináta rendszerben. | |||
# azt jelenti, hogy mindenki a piaci portfóliót tartja. | |||
# több a teljes informáltságnál, azt jelenti, hogy a befektetők azt információkból különböző következtetéseket vonhatnak le. | |||
== A Sharpe-modellben a teljes kockázat ... == | |||
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=3|pontozás=+}} | |||
# diverzifikálható és egyedi kockázatra oszlik. | |||
# szisztematikus és piaci kockázatra oszlik. | |||
# egyedi és piaci kockázatra oszlik. | |||
# egyik fenti állítás sem helyes. | |||
== A tőkepiaci egyenest a ... == | |||
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=+}} | |||
# szórás - várható hozam koordináta rendszerben értelmezzük. | |||
# variancia - várható hozam hozam koordináta rendszerben értelmezzük. | |||
# béta - várható hozam koordináta rendszerben értelmezzük. | |||
# béta - szórás koordináta rendszerben értelmezzük. | |||
== A tőkepiaci egyenes a tojáshéjat ... == | |||
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=+}} | |||
# a hatékony portfóliónál érinti. | |||
# a piaci portfóliónál érinti. | |||
# a kockázatmentes befektetésnek megfelelő pontban érinti. | |||
# metszi. | |||
== Az értékpapírpiaci egyenest a ... == | |||
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=+}} | |||
# béta - szórás koordináta rendszerben értelmezzük. | |||
# béta - várható hozam koordináta rendszerben értelmezzük. | |||
# variancia - várható hozam koordináta rendszerben értelmezzük. | |||
# szórás - várható hozam koordináta rendszerben értelmezzük. | |||
== A béták egy-egy befektetési lehetőség esetén ... == | |||
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=4|pontozás=+}} | |||
# nagyon változékonyak, napról napra más értékeket mérhetünk ki. | |||
# teljesen állandóak és pontosan mérhetőek. | |||
# annyira változékonyak, hogy nem is mérhetőek. | |||
# bár nem állandóak, de időben stabilak, csak viszonylag lassan változnak. |
A lap 2016. április 6., 01:09-kori változata
Az eladási piaci ajánlat adója megadja ...
- az eladni kívánt mennyiséget és a piaci árat, amelyen kereskedni kíván.
- az eladni kívánt mennyiséget és egy minimális árat, amelyen hajlandó eladni.
- azt az árat, amelyen eladni kíván (a piaci ajánlattal eladható mennyiséget a tőzsde szabályozza, így azt nem kell megadni).
- az eladni kívánt mennyiséget. Az ajánlat a könyvben már jelentévő vételi ajánlatok által meghatározott áron teljesül.
A tőzsdén a legmagasabb árú vételi limit ajánlat ára ...
- a bid ár.
- az ask ár.
- a spread.
- a tick.
A tőzsdén a legalacsonyabb árú eladási limit ajánlat ára és a legmagasabb árú vételi limit ajánlat ára közötti különbség ...
- a bid ár.
- a spread.
- az ask ár.
- a tick.
A specialisták sosem felelnek ...
- a piac fair működéséért.
- egyes részvények likviditásáért (árjegyzés).
- az átláthatóságért.
- a részvények kibocsátásáért.
A határidő kötés esetén ...
- az eladó és a vevő megegyeznek abban, hogy adott áron, adott árúból, adott mennyiséget egy fix későbbi időpontban elcserélnek.
- az eladó és a vevő megegyeznek abban, hogy az akkor érvényes piaci áron, adott árúból, adott mennyiséget egy fix későbbi időpontban elcserélnek.
- az eladó és a vevő megegyeznek abban, hogy adott áron, adott árúból, később kialkudott mennyiséget egy fix későbbi időpontban elcserélnek.
- az eladó és a vevő megegyeznek abban, hogy adott áron, adott árúból, adott mennyiséget egy fix későbbi időpontban a vevő megvehet (de nem kötelezően megvesz).
A Flash Crash-t az utólagos vizsgálat szerint beindító nagy eladási ajánlatot a következő algoritmussal hajtották végre:
- Az algoritmus mindig az előző perces átlagár alapján döntött a következő percben eladandó mennyiségről.
- Az algoritmus mindig az előző perces átlagár és forgalom alapján döntött a következő percben eladandó mennyiségről.
- Az algoritmus mindig az előző perces forgalom alapján döntött a következő percben eladandó mennyiségről.
- Az algoritmus mindig az előző perces volatilitás alapján döntött a következő percben eladandó mennyiségről.
A bid-ask bounce jelenség lényege, hogy ...
- az ár a középár körül ide-oda ugrál aszerint, hogy épp a vevő vagy az eladó fizet az azonnaliságért.
- az ár növekszik, de eközben hol az ask, hol a bid oldalon történik kötés.
- az ár csökken, de eközben hol az ask, hl a bid oldalon történik kötés.
- a tőzsde a likviditás fenntartása érdekében 50%-50% valószínűséggel az ask és a bid oldalon szimulál.
A tranzakciókat teljes részletességgel tartalmazó adatsorokra jellemző ...
- az időben egyenletes eloszlás.
- a folytonos árak.
- hogy a nap elején és a végén több gyakoribbak a kötések, mint a nap közepén.
- hogy egy másodpercen belül legfeljebb egy tranzakció történik.
Egy vállalkozás gazdasági profitja adott évben ...
- az összes bevétel, mínusz a pénzbeli kiadások.
- tartalmazza a befektetett tőke költségét is.
- tartalmazza a tulajdonos munkabérét.
- egyik fenti sem igaz.
Kockázatos pénzügyi helyzet az, amikor ...
- sem a kimenetek, sem azok valószínűségei nem ismertek.
- mind a kimenetek, mint azok valószínűségei ismertek.
- a kimenetek nem ismertek, de ezek valószínűségeit ismerjük.
- a kimenetek ismertek de ezek valószínűségei nem.
A hasznosságfüggvény deriváltja ...
- csökkenő ütemben csökken, de sosem válik negatívvá.
- csökkenő ütemben csökken, és negatívvá is válhat (telítődés).
- állandó.
- csökkenő ütemben, nő.
A közömbösségi görbék alapja kockázat semleges egyének esetén:
- növekedő.
- vízszintes.
- csökkenő.
- változó, bármelyik lehet az egyéntől függően.
Markowitz modelljének nem volt feltételezése:
- a racionális befektetők.
- a kockázatkerülés.
- a hasznosságmaximalizálás.
- a homogén várakozások.
A portfólió hozamának szórása az elemek teljes (=1) korreláltsága esetén:
- a portfólió elemei szórásainak súlyozott átlaga.
- a portfólió elemei szórásainak maximuma.
- a portfólió elemei szórásainak minimuma.
- zérus.
Két k=1 korrelációjú elemből összeállított portfóliók a szórás-várható hozam koordináta rendszerben ...
- a kockázatmentes befektetés és a két elem által kifeszített háromszögön belül találhatóak.
- a két elemet összekötő szakaszon találhatóak.
- a két elem között húzódó, az őket összekötő szakasznál magasabban lévő görbén találhatóak.
- egyetlen pontban találhatóak, hiszen a teljesen korrelált elemek is azonos pontban vannak.
A Sharpe-féle modell tőkepiacra vonatkozó feltételezése, hogy ...
- sok befektető van akik árelfogadóak.
- az adóknak komoly hatása van a befektetők preferenciáira.
- az informáltság nem teljesen tökéletes.
- tranzakciós költségek vannak, de nem jelentősek.
Sharpe modelljében ...
- kockázatmentes befektetésre van, hitelfelvételre nincs lehetőség.
- kockázatmentes befektetésre nincs, de hitelfelvételre van lehetőség.
- kockázatmentes befektetésre és hitelfelvételre is van lehetőség, de ezek kamata különbözik (a különbözet a banki haszon).
- kockázatmentes befektetésre és hitelfelvételre is van lehetőség és ezek kamata megegyezik.
Sharpe modelljében ...
- minden befektető azonos portfóliót tart.
- minden befektető portfóliójának kockázatos része azonos, ez a piaci portfólió.
- a befektetők különböző portfóliókat tarthatnak.
- egyik fenti sem igaz.
Sharpe modelljében a teljes kockázat ...
- nem szisztematikus és egyedi kockázatra oszlik.
- nem diverzifikálható és piaci kockázatra oszlik.
- szisztematikus és diverzifikálható kockázatra oszlik.
- egyik fenti sem helyes.
Az értékpapírpiaci egyenesen található ...
- minden hatékony portfólió.
- a piaci portfólió.
- az Apple részvény.
- az a, b és c válaszok mindegyike igaz.
A béták ...
- folyamatosan és jelentősen változnak és csak nehezen mérhetőek.
- stabilak, de csak nehezen mérhetőek.
- stabilak, és a múltbeli hozamokból jól mérhetőek.
- folyamatosan és jelentősen változnak, de legalább jól mérhetőek.
A tőzsdén beérkező ajánlatok prioritása általában ...
- first come, first served.
- last come, first served.
- jobb árú ajánlatok (olcsóbb eladási és drágább vételi) prioritást élveznek, azonos árúak között first come, first served.
- jobb árú ajánlatok (olcsóbb eladási és drágább vételi) prioritást élveznek, azonos árúak között last come, first served.
X részvény piaci ára ma 100 dollár. Határidő ügylettel egy évvel későbbre szeretnénk rá eladási ügyletet kötni. A határidő ár ...
- attól függ, hogy az eladó és a vevő milyen véleményen van a részvény következő egy éves teljesítményéről.
- minden esetben 100 dollárnál kevesebb.
- szintén pontosan 100 dollár.
- a kockázatmentes hozam mértékétől függ.
Az NYSE-n ...
- kizárólag kizárólag hagyományos, személyes kapcsolatot igénylő kereskedés folyik.
- kizárólag elektronikus kereskedést használnak.
- vegyesen elektronikus és teljesen ajánlatvezérelt (fast) és hagyományos (slow) piac működik.
- egyik fenti állítás sem igaz.
Az E-Mini piacán kibontakozó áresés a ... tevékenysége nyomán tevődött át a NYSE-n kereskedett SPY árára.
- noise traderek
- high-frequency traderek
- fundamental traderek
- arbitrazsőrök
Vegyük a kötési árra a következő egyszerű modellt: , ahol változó 50% valószínűséggel +1, 50% valószínűséggel -1 értéket vesz fel, pedig a bid-ask spread. Ekkor a két egymást követő hozam kovarianciája:
A reál kamatláb ...
- pontosan a nominál kamatláb és az infláció különbsége.
- pontosan a nominál kamatláb és az infláció összege.
- jó közelítéssel a nominál kamatláb és az infláció összege.
- jó közelítéssel a nominál kamatláb és az infláció különbsége.
A kiemelkedően nagy volumenű (top 10%) ajánlatok által okozott árelmozdulás az átlagos árelmozdulás ...
- -sal körülbelül megegyezik.
- -t jelentősen meghaladja.
- -hoz képest jelentősen alacsonyabb.
- -nál jelentősen nagyobb és kisebb is lehet, de csak nagyon ritkán van az átlagoshoz közel.
Bizonytalan pénzügyi helyzet az, amikor ...
- a kimenetek ismertek, de azok valószínűségei nem.
- sem a kimenetek, sem azok valószínűségei nem ismertek.
- mind a kimenetek, mind azok valószínűségei ismertek.
- a kimenetek nem ismertek, de azok valószínűségei igen.
Egy pénzügyi döntésnél ...
- még ha ismertek is a kimenetek, ezek valószínűségeit nehéz becsülni, hiszen a jövőbeli viselkedés és a múltbeli viselkedés között semmi sem biztosítja a kapcsolatot.
- a lehetséges kimenetek sosem ismertek.
- mindig kockázatos helyzettel állunk szemben, melyet - jobb híján - bizonytalan helyzetként modellezünk.
- a kimenetek mindig ismertek, a valószínűségek pedig a múltbéli adatokból jól becsülhetők.
A közömbösségi görbéket a ...
- a szórás - várható hozam koordináta rendszerben értelmezzük.
- a béta - várható hozam koordináta rendszerben értelmezzük.
- a szórás - várható hasznosság koordináta rendszerben értelmezzük.
- a béta - várható hasznosság koordináta rendszerben értelmezzük.
A portfólió szórása a diverzifikáció hatására annál inkább csökken, ...
- minél nagyobb az elemek közötti korreláció.
- minél kevesebb elemű a portfólió.
- minél kisebb az elemek közötti korreláció.
- minél kockázatosabbak a portfólió elemei.
A közömbösségi görbéken jobb haladva ...
- az egyén számára egyre kívánatosabb befektetések találhatóak, hiszen a várható hozam nő.
- az egyén számára egyre kevésbé kívánatos befektetések találhatóak, hiszen a hozam szórása nő.
- az egyén számára egyre kevésbé kívánatos befektetések találhatóak, hiszen a várható hozam csökken.
- egyik fenti sem igaz.
A Sharpe-féle modell tőkepiacra vonatkozó feltételezése, hogy ...
- bár sok befektető van, a legnagyobbak befolyásolhatják az árakat.
- az adóknak komoly hatása van a befektetők preferenciáira.
- az informáltság tökéletes.
- tranzakciós költségek vannak, de csak ritkán jelentősek.
A homogén várakozások hipotézise ...
- következik a teljes informáltságból.
- azt eredményezi, hogy mindenki szerint ugyanott vannak a részvények a szórás - várató hozam koordináta rendszerben.
- azt jelenti, hogy mindenki a piaci portfóliót tartja.
- több a teljes informáltságnál, azt jelenti, hogy a befektetők azt információkból különböző következtetéseket vonhatnak le.
A Sharpe-modellben a teljes kockázat ...
- diverzifikálható és egyedi kockázatra oszlik.
- szisztematikus és piaci kockázatra oszlik.
- egyedi és piaci kockázatra oszlik.
- egyik fenti állítás sem helyes.
A tőkepiaci egyenest a ...
- szórás - várható hozam koordináta rendszerben értelmezzük.
- variancia - várható hozam hozam koordináta rendszerben értelmezzük.
- béta - várható hozam koordináta rendszerben értelmezzük.
- béta - szórás koordináta rendszerben értelmezzük.
A tőkepiaci egyenes a tojáshéjat ...
- a hatékony portfóliónál érinti.
- a piaci portfóliónál érinti.
- a kockázatmentes befektetésnek megfelelő pontban érinti.
- metszi.
Az értékpapírpiaci egyenest a ...
- béta - szórás koordináta rendszerben értelmezzük.
- béta - várható hozam koordináta rendszerben értelmezzük.
- variancia - várható hozam koordináta rendszerben értelmezzük.
- szórás - várható hozam koordináta rendszerben értelmezzük.
A béták egy-egy befektetési lehetőség esetén ...
- nagyon változékonyak, napról napra más értékeket mérhetünk ki.
- teljesen állandóak és pontosan mérhetőek.
- annyira változékonyak, hogy nem is mérhetőek.
- bár nem állandóak, de időben stabilak, csak viszonylag lassan változnak.