„Számítógép-hálózatok - Vizsga, 2014.06.10.” változatai közötti eltérés
Nincs szerkesztési összefoglaló |
|||
| 3. sor: | 3. sor: | ||
==1. turnus== | ==1. turnus== | ||
===Elmélet=== | ===Elmélet=== | ||
1) Hálózati réteg két legfontosabb feladata | ====1) Hálózati réteg két legfontosabb feladata==== | ||
* 1.megoldás<br /> | * 1.megoldás<br /> | ||
Logikai címek alapján routing<br /> | Logikai címek alapján routing<br /> | ||
| 11. sor: | 11. sor: | ||
** Útvonalválasztás, forgalomszabályozás | ** Útvonalválasztás, forgalomszabályozás | ||
2) TCP Rec.Win és Cong.Win közötti különbség részletsen<br /> | ==== 2) TCP Rec.Win és Cong.Win közötti különbség részletsen<br /> ==== | ||
RecieveWindow <br /> | RecieveWindow <br /> | ||
* a fogadó oldalon menedzselik | * a fogadó oldalon menedzselik | ||
| 20. sor: | 20. sor: | ||
* attól függően, hogy a múltban mennyire volt megbízható a csatorna, az esetleges csomagvesztések elkerülése érdekében | * attól függően, hogy a múltban mennyire volt megbízható a csatorna, az esetleges csomagvesztések elkerülése érdekében | ||
3) HTTP perzisztens és nem perzisztens mód között különbség<br /> | ==== 3) HTTP perzisztens és nem perzisztens mód között különbség<br /> ==== | ||
Nem perzisztens módban egy kérés/válasz pár külön TCP kapcsolatot épít fel majd bont le. 2 RTT/objektum, HTTP/1.0 | Nem perzisztens módban egy kérés/válasz pár külön TCP kapcsolatot épít fel majd bont le. 2 RTT/objektum, HTTP/1.0 | ||
Perzisztens módban egy TCP kapcsolaton belül akár több kérést is lehet indítani, a szerver nyitva hagyja a kapcsolatot. (pipline-nal(default) vagy pipline nélkül), HTTP/1.1 | Perzisztens módban egy TCP kapcsolaton belül akár több kérést is lehet indítani, a szerver nyitva hagyja a kapcsolatot. (pipline-nal(default) vagy pipline nélkül), HTTP/1.1 | ||
4) Mi az az exponált terminál <br /> | ==== 4) Mi az az exponált terminál <br /> ==== | ||
Wireless hálózatokban minden adóállomásnak megvan a saját hatótávja. Legyen A terminál, neki exponált (~rejtett) terminálnak nevezzük azt a terminált, amit közvetlenül nem tud elérni A, de közvetetten átlapolódik egy számára elérhető terminállal B-vel. Ekkor, ha A kommunikál valaki mással, addig a rejtett terminál és B nem tud kommunikálni, mert akkor ütközést okozna. | Wireless hálózatokban minden adóállomásnak megvan a saját hatótávja. Legyen A terminál, neki exponált (~rejtett) terminálnak nevezzük azt a terminált, amit közvetlenül nem tud elérni A, de közvetetten átlapolódik egy számára elérhető terminállal B-vel. Ekkor, ha A kommunikál valaki mással, addig a rejtett terminál és B nem tud kommunikálni, mert akkor ütközést okozna. | ||
5) a RIP (Routing Information Protocol) két hátránya | ==== 5) a RIP (Routing Information Protocol) két hátránya ==== | ||
* lassan konvergál | * lassan konvergál | ||
* nem jól skálázódik | * nem jól skálázódik | ||
| 48. sor: | 48. sor: | ||
==2. turnus== | ==2. turnus== | ||
===Elmélet=== | ===Elmélet=== | ||
1) DNS névfeloldásnál mi a különbség autoritatív és nem autoritatív válasz között | ==== 1) DNS névfeloldásnál mi a különbség autoritatív és nem autoritatív válasz között ==== | ||
* a válasz forrása, AA bit 1, ha autoratív | * a válasz forrása, AA bit 1, ha autoratív | ||
*Autoratív: A rekordért felelős szerverek egyikétől származik a válasz | *Autoratív: A rekordért felelős szerverek egyikétől származik a válasz | ||
*Nem-autoratív: A gyorsítótárból származik a válasz (böngésző, OS, proxy) | *Nem-autoratív: A gyorsítótárból származik a válasz (böngésző, OS, proxy) | ||
2) GET és HEAD HTTP parancsok közti különbség <br /> | ==== 2) GET és HEAD HTTP parancsok közti különbség <br /> ==== | ||
GET: az adott URL tartalmának lekérése | GET: az adott URL tartalmának lekérése | ||
HEAD: majdnem ugyanaz, mint a GET, de csak metaadatokat adja vissza | HEAD: majdnem ugyanaz, mint a GET, de csak metaadatokat adja vissza | ||
3) Ethernetnek miért van minimum keretmérete (CSMA/CD), és hogy számoljuk <br /> | ==== 3) Ethernetnek miért van minimum keretmérete (CSMA/CD), és hogy számoljuk <br /> ==== | ||
R - adatátviteli sebesség<br /> | R - adatátviteli sebesség<br /> | ||
l - link fizikai hossza<br /> | l - link fizikai hossza<br /> | ||
| 67. sor: | 67. sor: | ||
Azért van szükésg minimális csomagméretre, hogy tudjunk ütközést detektálni. Ha addig adunk amíg odaér és visszaér a jelünk a linken, akkor beletudunk hallgatni, hogy történt-e ütközés (az adó közben nem kezdett-e el adni).<br /> | Azért van szükésg minimális csomagméretre, hogy tudjunk ütközést detektálni. Ha addig adunk amíg odaér és visszaér a jelünk a linken, akkor beletudunk hallgatni, hogy történt-e ütközés (az adó közben nem kezdett-e el adni).<br /> | ||
4) mire jó a 6to4 és mikor nem jó (nem tuti) | ==== 4) mire jó a 6to4 és mikor nem jó (nem tuti) ==== | ||
IPv6 képes eszköz IPv4-only környezetben, IPv6 protokollal egy másik IPv6-os eszközt szeretne elérni. | IPv6 képes eszköz IPv4-only környezetben, IPv6 protokollal egy másik IPv6-os eszközt szeretne elérni. | ||
5) wifinél mi a különbség DCF és PCF között <br /> | ==== 5) wifinél mi a különbség DCF és PCF között <br /> ==== | ||
PCF: | PCF: | ||
* van QoS, de nem elterjedt | * van QoS, de nem elterjedt | ||