A Duna

A Duna

Tárgykód	EOVVAV30
Általános infók
Kredit	2
Tanszék	EMK-VIT
Követelmények
Jelenlét	ajánlott
Minimális munka	4-6 óra
KisZH	nincs
NagyZH	nincs
Házi feladat	esettanulmány + szóbeli
Vizsga	nincs
Elérhetőségek
Tantárgyi adatlap
Tárgyhonlap

Az Építőmérnöki Kar tárgya. Úgynevezett választható törzsanyag a Neptun szerint.

A tantárgy Európa második legnagyobb folyójának jelentőségével, kialakulásával, szabályozásának történetével foglalkozik, bemutatva az emberi beavatkozások hatásait a folyó emberi és természeti környezetére.

Előadó: Dr. Mészáros Csaba

Követelmények

• Jelenlét: Minden előadáson szigorú katalógus van, ennek ellenére NEM kötelező a bejárás, de ajánlott.
• NagyZH: A tárgyból nincs egyetlen zárthelyi sem.
• Házi feladat: Félév végén egy esettanulmányt kell leadni, egy a Dunával kapcsolatos BÁRMILYEN témában. Követelmények:
  • 5-10 oldal egy szabadon választott témában, aminek legalább egy kis köze van a Dunához.
  • Cím, oldalszám, képek, képaláírások, irodalomjegyzék és áttekinthető, rendezett külalak.
  • Beadás a félév végén, személyesen - A tanszéki honlapra a félév vége felé ki fog kerülni jópár leadási időpont!
  • Az esettanulmány leadásakor az előadó BELEKÉRDEZHET a tanulmányba!
• Végső jegy: Az elégtelentől különböző osztályzat megszerzésének előfeltétele egy elfogadható szintű tanulmány leadása. A jegyet az alábbi tényezők felfelé módosítják:
  • Esettanulmány (ha megfelel a formai követelményeknek): 3-asról indul
  • Jelen voltál az órák nagy (70%+) részén: +1 jegy
  • Jelen voltál a Bős-Nagymarosi vízlépcsőrendszerről szóló MINDHÁROM (első három) kiemelt előadáson: +1 jegy
  • A tanulmány leadásakor az előadó kérdéseket tesz fel a Dunával, a Bős-Nagymarosi vízlépcsővel és a tanulmány témájával kapcsolatban. Általában alapadatokra kérdez rá (a Duna N legbővizűbb, leghosszabb, legnagyobb vízgyűjtő területű mellékfolyója), de előszeretettel kér meg, hogy mutasd meg egy vaktérképen a Bős-Nagymarosi vízlépcsőrendszerhez kötődő fontosabb településeket. Ha ezekre tudod a választ: +1 jegy
  • A tanulmány leadása után e-mailben kérhetsz kérdéseket, kikeresed a válaszokat a lenti gyűjteményből és elküldöd neki e-mailben. FIGYELEM: NE szó szerint másoljatok!!! Ha elsőre voltak rossz válaszaid, akkor válaszban megküldi, hogy mik voltak rosszak és addig levelezgettek, amíg minden kérdésre helyes választ nem adsz: +1 jegy
  • A póthéten-vizsgadőszak elején az előadó meghirdet 1-3 rövid (1 órás) pótelőadást. Ha részt veszel ezek közül az EGYIKEN: +1 jegy

Vélemények

2012/13

• Én 2013 tavaszán hallgattam a tárgyat. Akit érdekel a téma, annak mindenképpen érdemes bejárni az órákra, mert az előadó nagy szaktekintély a témában és elég érdekes dolgokra világít rá. Ingyenkreditnek is tökéletes. Az előadó tisztában van vele, hogy miért veszik fel a tárgyát ennyien. Maximálisan azon van, hogy mindenkinek ötöst tudjon adni, de cserébe elvárja, hogy legalább a Duna és a Bős-Nagymarosi Vízlépcsőrendszer pár LEGALAPABB adatával tisztában legyél - Ez amúgy szerintem egyáltalán nem nagy elvárás. Nulla bejárással, egy pár óra alatt összerakott tanulmánnyal, a pótelődáson való részvétellel és az e-mailben kapok kérdések megválaszolásával simán meglett az ötös. - ED, 2013 tavasz

E-mailben kapott kérdések válaszai

Fontos: Ne szó szerint másoljátok le a válaszokat, mert az előadó mindegyiket végigolvassa (hibás válaszokra javítást kér), és nem lenne jó ha feltűnne neki, hogy mindenki innét másol!

1. Kérdés

Milyen hosszúak a Duna XYZ mellékfolyói, hol torkollnak a Dunába, s mekkora a vízgyűjtő-területük és a közepes vízhozamuk?
Összefoglaló táblázat a mellékfolyók adatairól

• Prut: 953 km hosszú, Románián és Moldován folyik át, majd a Dunába ömlik. A folyó a román Galați és az ukrán Reni városok közelében ömlik a Dunába. Vízgyűjtő területe 27 500 km^2. Vízhozam 110 m^3/s
• Enns: Enns városánál ömlik Dunába, 254 km-es hosszal. Átlagos vízhozam 201 m^3/s. Vízgyűjtő területe 6,000 km^2.
• Inn: 517 km hosszú és Passunál ömlik Dunába. Vízhozam 730 m^3/s, Vízgyűjtő területe 25.700 km^2.
• Vág: 398 km hosszú, 18.296 km^2 vízgyűjtő területű, 161 m^3/s átlagos vízhozamú. A folyó Komárom városánál ömlik a Dunába.
• Rába: 311 km hosszú, 10.113 km^2 vízgyűjtő területű, 88 m^3/s átlagos vízhozamú. A folyó Győrnél ömlik a Dunába.
• Naab: 165 km hosszú, Regensburgnál ömlik a Dunába, vízgyűjtő területe 5225 km^2, a vízhozam pedig 115 m^3/s.
• Isar: 295 km hosszú, Deggendorfnál ömlik a Dunába, vízgyűjtő területe 9000 km^2, a közepes vízhozam pedig 175 m^3/s.

2. Kérdés

Hol rendeztek téli olimpiát a Duna vízgyűjtőjén (hatot rendeztek)?

• Innsbruck: 1964-es IX. téli olimpia és 1976-os XII. téli olimpia.
• Szarajevó: 1984-es XIV. téli olimpia.
• St. Moritz: 1928-as II. téli olimpia és 1948-as V. téli olimpia.
• Garmisch-Partenkirchen: 1936-os IV. téli olimpia és a végül ELMARADT 1940-es V. téli olimpia.

3. Kérdés

Milyen magas a legmagasabb hegy a Duna vízgyűjtőjén Svájcban, Szlovéniában, a Dunántúlon és Németországban, mi a nevük és mely vízfolyások szállítják a vizet a hegytől a Duna felé?

• Németország: Zugspitze, 2963 méter - Isar (és Lech)
• Szlovénia: Triglav csúcs, 2864 méter - Száva
• Svájc: Piz Bernina, 4052 méter - Inn
• Dunántúl: Írott-kő, 882 méter - Rába
• Ausztria: Grossglockner, 3798 méter - Inn és Dráva
• Szlovákia: Kriván, 2494 méter - Vág

4. Kérdés

Hol építettek Ausztriában vízlépcsőt, amelyet népszavazással erősítettek meg/Sorolja fel az osztrák/német vízlépcsőket!

• 1991 májusában, a bécsiek népszavazással döntöttek a bécsi Freudenau-i vízlépcső megépítéséről.
• Az osztrák szakaszon elhelyezkedő vízlépcsők:

1. Aschach
2. Ottensheim-Wilhering
3. Abwinden-Asten
4. Wallsee-Mittelskirchen
5. Ybbs-Persenbeug
6. Melk
7. Altenwörth
8. Greifenstein
9. Freudenau

5. Kérdés

Mi a „C” variáns? Miért azt valósították meg a szlovákok?

• A „C” variáns lényege az volt, hogy Dunakiliti helyett Dunacsúny-nál, tehát csehszlovák területen épülne gát, mely segítene az Öreg-Duna vizét a bősi erőmű üzemcsatornájába terelni. Ez kevésbé volt nyereséges megoldás, mint az eredeti változat, viszont Magyarországtól függetlenül megépíthető volt.

6. Kérdés

Melyik a legmagasabb hegy a Duna közvetlen vízgyűjtőjén, Magyarországon (a Tisza magyarországi vízgyűjtője (pl. Kékes) nem számít!)?

• A Duna közvetlen vízgyűjtőjén Csóványos (938 m) a legmagasabb hegycsúcs, mindemellett ez a Börzsöny legmagasabb pontja is egyben.

7. Kérdés

Soroljon fel legalább 10 olyan vízfolyást, amely a Dunába torkollik Magyarországon (pl. Rákos-patak)!

• Inkább nézzetek Google Maps-en Dunába torkolló folyókat, ne az összeset írjátok ki ebből, mert feltűnő lesz, hogy mindenkinek ugyanazok válaszai!

1. Lajta
2. Rábca
3. Rába
4. Sió
5. Ipoly
6. Tekeresi-vízfolyás
7. Bikol-patak
8. Bajóti-patak
9. Únyi-patak
10. Kenyérmezői-patak
11. Szentléleki-patak

8. Kérdés

Milyen létesítmények épültek volna eredetileg a Bős-Nagymarosi Vízlépcsőrendszerben. Mi épült meg és mi nem?

• Bősi (Gabcikovo-i) vízlépcső – Üzemel
• Dunakiliti duzzasztómű – Nem üzemel (csak az árvízi levezetést és a szigetközi vízpótlást segíti, mert egy ostoba 1991-es parlamenti határozat tiltja az üzembe helyezését)
• Üzemvízcsatorna (Dunacsúny és Szap között) - Üzemel (ezen bonyolódik le a dunai hajóforgalom, s ez vezeti a vizet a Bősi vízerőműhöz)
• Dunacsúnyi vízlépcső – Üzemel (nem szerepelt az eredeti tervekben, de azért építették fel a szlovákok, mert a magyar fél nem helyezte üzembe a Dunakiliti duzzasztót)
• Nagymarosi vízlépcső - Nem üzemel

9. Kérdés

A Nagymarosnál tervezett vízlépcsőn kívül, még hova terveztek vízlépcsőket a Duna magyarországi szakaszán? Milyen teljesítményű lett volna a nagymarosi vízerőmű?

• Adony – kapacitás: 150 MW
• Fajsz – kapacitás: 145 MW
• Nagymaros – kapacitás: 158 MW