„Elektromágneses terek alapjai - Szóbeli feladatok” változatai közötti eltérés

David14 (vitalap | szerkesztései)
David14 (vitalap | szerkesztései)
aNincs szerkesztési összefoglaló
12. sor: 12. sor:


{{noautonum}}
{{noautonum}}
== Elektrosztatika ==
== Elektrosztatika ==


=== 1. Feladat: Két töltött fémgömb között az elektromos térerősség ===
=== 1. Feladat: Két töltött fémgömb között az elektromos térerősség ===
69. sor: 72. sor:


}}
}}


=== 3. Feladat: Elektromos térerősség egyenletesen töltött henger belsejében ===
=== 3. Feladat: Elektromos térerősség egyenletesen töltött henger belsejében ===
96. sor: 100. sor:
</math>
</math>
}}
}}


===11. Feladat: Ismert potenciálú és töltésű fémgömb sugarának meghatározása ===
===11. Feladat: Ismert potenciálú és töltésű fémgömb sugarának meghatározása ===
151. sor: 156. sor:
{8.85 \cdot 10^{-12} \cdot 3000 \over 10 \cdot 10^{-6}} \approx 2.655 \;mm</math>
{8.85 \cdot 10^{-12} \cdot 3000 \over 10 \cdot 10^{-6}} \approx 2.655 \;mm</math>
}}
}}


=== 22. Feladat: Elektródarendszer energiaváltozása széthúzás hatására ===
=== 22. Feladat: Elektródarendszer energiaváltozása széthúzás hatására ===
220. sor: 226. sor:
''Megjegyzés:'' Jelen esetben a képletbe pozitív számként helyettesítettük be az F erő nagyságát. Ezzel azt feltételeztük, hogy <math>Q_AQ_B</math> szorzat pozitív értékű, azaz a két gömb töltése azonos előjelű, tehát köztük taszítóerő lép fel. A kapott negatív eredmény ennek meg is felel, hiszen ha két gömb taszítja egymást és mi megnöveljük a köztük lévő távolságot, akkor energiát adnak le, miközben munkát végeznek a környezetükön.<br/> Ha azonban F helyére negatívan helyettesítenénk be az 5N értékét, akkor azt feltételezném, hogy a gömbök vonzzák egymást. Ekkor pozitív eredményt kapnánk, ami szintén megfelel a várakozásoknak, hiszen két egymást vonzó gömb közötti távolságot csakis úgy tudom megnövelni, ha rajtuk munkát végzek és ezáltal megnövelem az energiájukat.
''Megjegyzés:'' Jelen esetben a képletbe pozitív számként helyettesítettük be az F erő nagyságát. Ezzel azt feltételeztük, hogy <math>Q_AQ_B</math> szorzat pozitív értékű, azaz a két gömb töltése azonos előjelű, tehát köztük taszítóerő lép fel. A kapott negatív eredmény ennek meg is felel, hiszen ha két gömb taszítja egymást és mi megnöveljük a köztük lévő távolságot, akkor energiát adnak le, miközben munkát végeznek a környezetükön.<br/> Ha azonban F helyére negatívan helyettesítenénk be az 5N értékét, akkor azt feltételezném, hogy a gömbök vonzzák egymást. Ekkor pozitív eredményt kapnánk, ami szintén megfelel a várakozásoknak, hiszen két egymást vonzó gömb közötti távolságot csakis úgy tudom megnövelni, ha rajtuk munkát végzek és ezáltal megnövelem az energiájukat.
}}
}}


===26. Feladat: Fém gömbhéj felületi töltéssűrűségének meghatározása ===
===26. Feladat: Fém gömbhéj felületi töltéssűrűségének meghatározása ===
230. sor: 237. sor:


}}
}}


== Stacionárius áramlási tér ==
== Stacionárius áramlási tér ==


=== 36. Feladat: Pontszerű áramforrás környezetében a teljesítménysűrűség meghatározása ===
=== 36. Feladat: Pontszerű áramforrás környezetében a teljesítménysűrűség meghatározása ===
272. sor: 281. sor:


}}
}}


=== 38. Feladat: Koaxiális kábel szivárgási ellenállásából fajlagos vezetőképesség számítása ===
=== 38. Feladat: Koaxiális kábel szivárgási ellenállásából fajlagos vezetőképesség számítása ===
329. sor: 339. sor:
</math>
</math>
}}
}}


=== 42. Feladat: Áramsűrűségből megadott felületen átfolyó áram számítása ===
=== 42. Feladat: Áramsűrűségből megadott felületen átfolyó áram számítása ===
344. sor: 355. sor:


}}
}}


== Stacionárius mágneses tér ==
== Stacionárius mágneses tér ==


=== 50. Feladat: Két áramjárta vezető közötti erőhatás ===
=== 50. Feladat: Két áramjárta vezető közötti erőhatás ===
380. sor: 393. sor:
<math>F = 2 \cdot 10^{-7} N</math>
<math>F = 2 \cdot 10^{-7} N</math>
}}
}}


=== 52. Feladat: Két toroid tekercs kölcsönös indukciója===
=== 52. Feladat: Két toroid tekercs kölcsönös indukciója===
Egy toroidra két tekercs van csévélve, az egyik menetszáma <math>N_1</math>, a másiké <math>N_2</math>. A toroid közepes sugara <math>r</math>,  
Egy toroidra két tekercs van csévélve, az egyik menetszáma <math>N_1</math>, a másiké <math>N_2</math>. A toroid közepes sugara <math>r</math>,  
keresztmetszetének felülete <math>A</math>, relatív permeabilitása <math>\mu_r</math>.<br/>Határozza meg a két tekercs kölcsönös induktivitását!
keresztmetszetének felülete <math>A</math>, relatív permeabilitása <math>\mu_r</math>.<br/>Határozza meg a két tekercs kölcsönös induktivitását!
427. sor: 442. sor:


}}
}}


=== 57. Feladat: EM hullám elektromos térerősségvektorából mágneses térerősségvektor számítása ===
=== 57. Feladat: EM hullám elektromos térerősségvektorából mágneses térerősségvektor számítása ===
463. sor: 479. sor:


}}
}}


=== 58. Feladat: Toroid tekercs fluxusa és energiája===
=== 58. Feladat: Toroid tekercs fluxusa és energiája===
480. sor: 497. sor:
<math>\frac{W_2}{W_1}=\frac{\frac{1}{2}L \cdot I_2^2}{\frac{1}{2}L \cdot I_1^2}=\frac{I_2^2}{I_1^2}=2.5^2=6.25</math>
<math>\frac{W_2}{W_1}=\frac{\frac{1}{2}L \cdot I_2^2}{\frac{1}{2}L \cdot I_1^2}=\frac{I_2^2}{I_1^2}=2.5^2=6.25</math>
}}
}}


=== 59. Feladat: Kondenzátor dielektrikumában disszipált teljesítmény ===
=== 59. Feladat: Kondenzátor dielektrikumában disszipált teljesítmény ===
503. sor: 521. sor:


}}
}}


===61. Feladat: Toroid tekercs mágneses indukciója ===
===61. Feladat: Toroid tekercs mágneses indukciója ===
528. sor: 547. sor:


}}
}}


=== 64. Feladat: Hosszú egyenes vezető mágneses tere és a vezetőben tárolt mágneses energia ===
=== 64. Feladat: Hosszú egyenes vezető mágneses tere és a vezetőben tárolt mágneses energia ===
578. sor: 598. sor:


}}
}}


=== 65. Feladat: Koaxiális jellegű vezeték tengelyében a mágneses térerősség ===
=== 65. Feladat: Koaxiális jellegű vezeték tengelyében a mágneses térerősség ===
594. sor: 615. sor:
<math>H 2 d \pi = I \longrightarrow H = \frac{I}{2 d \pi}=\frac{5}{2  \cdot 0.03 \pi} \approx 26.53 \;{A \over m}</math>
<math>H 2 d \pi = I \longrightarrow H = \frac{I}{2 d \pi}=\frac{5}{2  \cdot 0.03 \pi} \approx 26.53 \;{A \over m}</math>
}}
}}


== Távvezetékek (TV) ==
== Távvezetékek (TV) ==


=== 68. Feladat: Mindkét végén nyitott ideális távvezeték rezonancia frekvenciája ===
=== 68. Feladat: Mindkét végén nyitott ideális távvezeték rezonancia frekvenciája ===
655. sor: 678. sor:


}}
}}


=== 78. Feladat: Ideális távvezeték állóhullámarányának számítása ===
=== 78. Feladat: Ideális távvezeték állóhullámarányának számítása ===
688. sor: 712. sor:


}}
}}


=== 81. Feladat: Egyenfeszültséggel gerjesztett TV megadott feszültségű pontjának meghatározása ===
=== 81. Feladat: Egyenfeszültséggel gerjesztett TV megadott feszültségű pontjának meghatározása ===
Adott egy végtelen hosszú távvezeték, melynek paraméterei az alábbiak: <math>R' = 20 {m \Omega \over m}</math> és <math>G' = 5 { \mu S \over m}</math>. Egy <math>U_0</math> egyenfeszültségű feszültségforrást kapcsolunk rá.
Adott egy végtelen hosszú távvezeték, melynek paraméterei az alábbiak: <math>R' = 20 {m \Omega \over m}</math> és <math>G' = 5 { \mu S \over m}</math>. Egy <math>U_0</math> egyenfeszültségű feszültségforrást kapcsolunk rá.


726. sor: 752. sor:
<math>-\alpha z=\ln 0.5 \longrightarrow z=-{\ln 0.5 \over \alpha}=-{\ln 0.5 \over 3.16 \cdot 10^{-4}} \approx 2.192 \;km</math>
<math>-\alpha z=\ln 0.5 \longrightarrow z=-{\ln 0.5 \over \alpha}=-{\ln 0.5 \over 3.16 \cdot 10^{-4}} \approx 2.192 \;km</math>
}}
}}


=== 82. Feladat: Ideális távvezeték bemeneti impedanciája ===
=== 82. Feladat: Ideális távvezeték bemeneti impedanciája ===
758. sor: 785. sor:


}}
}}


=== 86. Feladat: Számolás az ideális TV lánckarakterisztikájának I. egyenletével===
=== 86. Feladat: Számolás az ideális TV lánckarakterisztikájának I. egyenletével===
773. sor: 801. sor:


}}
}}


=== 87. Feladat: Számolás az ideális TV lánckarakterisztikájának II. egyenletével===
=== 87. Feladat: Számolás az ideális TV lánckarakterisztikájának II. egyenletével===
792. sor: 821. sor:


}}
}}


== Indukálási jelenségek ==
== Indukálási jelenségek ==


=== 94. Feladat: Zárt vezetőkeretben indukált áram effektív értéke ===
=== 94. Feladat: Zárt vezetőkeretben indukált áram effektív értéke ===
814. sor: 845. sor:
<math> I_{eff}={U_{eff} \over R}= {{30 \over \sqrt{2}} \over 5} = {6 \over \sqrt 2} \approx 4.24 \;A</math>
<math> I_{eff}={U_{eff} \over R}= {{30 \over \sqrt{2}} \over 5} = {6 \over \sqrt 2} \approx 4.24 \;A</math>
}}
}}


=== 95. Feladat: Zárt vezetőgyűrűben indukált áram időfüggvénye ===
=== 95. Feladat: Zárt vezetőgyűrűben indukált áram időfüggvénye ===
840. sor: 872. sor:


}}
}}


=== 98. Feladat: Zárt vezetőhurokban indukált feszültség ===
=== 98. Feladat: Zárt vezetőhurokban indukált feszültség ===
Az xy síkon helyezkedik el egy <math>r=3m</math> sugarú, kör alakú, zárt L görbe. A mágneses indukció a térben homogén és z irányú komponense <math>\Delta t=40ms</math> idő alatt <math>B=0.8T</math> értékről lineárisan zérusra csökken. Mekkora feszültség indukálódik eközben az L görbe mentén?
Az xy síkon helyezkedik el egy <math>r=3m</math> sugarú, kör alakú, zárt L görbe. A mágneses indukció a térben homogén és z irányú komponense <math>\Delta t=40ms</math> idő alatt <math>B=0.8T</math> értékről lineárisan zérusra csökken. Mekkora feszültség indukálódik eközben az L görbe mentén?


855. sor: 889. sor:


}}
}}


=== 100. Feladat: Hosszú egyenes vezető környezetében lévő zárt vezetőkeretben indukált feszültség ===
=== 100. Feladat: Hosszú egyenes vezető környezetében lévő zárt vezetőkeretben indukált feszültség ===
891. sor: 926. sor:


}}
}}


=== 101. Feladat: Zárt vezetőhurokban indukált feszültség===
=== 101. Feladat: Zárt vezetőhurokban indukált feszültség===
912. sor: 948. sor:


}}
}}


== Elektromágneses síkhullám jó vezetőben ==
== Elektromágneses síkhullám jó vezetőben ==