„Laboratórium 2 - 4. Mérés ellenőrző kérdései” változatai közötti eltérés
aNincs szerkesztési összefoglaló |
|||
6. sor: | 6. sor: | ||
*[[Media:Labor2_mérés4_ellkérdések.doc|Kérdések kidolgozva]] - Nagyrészt megegyezik azzal ami itt van. Akinek van egy kis ideje, vagy vigye fel ide a wikire az ebben lévő hasznos infókat! | *[[Media:Labor2_mérés4_ellkérdések.doc|Kérdések kidolgozva]] - Nagyrészt megegyezik azzal ami itt van. Akinek van egy kis ideje, vagy vigye fel ide a wikire az ebben lévő hasznos infókat! | ||
==1. Hogyan számoljuk ki a pillanatnyi teljesítményt?== | |||
A pillanatnyi teljesítmény az áram és feszültség pillanatértékeinek szorzata: <math> p(t)=u(t)i(t) </math> | |||
Ha tudjuk, hogy a feszültségünk és az áramunk időfüggvénye is szinuszos, azaz: | |||
<math>u(t) = U \cdot \cos ( \omega t + \rho )</math> | |||
<math>i(t) = I \cdot \cos ( \omega t + \rho - \varphi )</math> | |||
Ahol <math>\varphi</math> a feszültség és az áram közötti fáziskülönbség, <math> \rho</math> pedig a kezdőfázis. | |||
<math>p(t) = {1 \over 2} UI \cos(\varphi) + {1 \over 2} UI \cos( 2 \omega t + 2 \rho + \varphi)</math> | |||
Felhasználva a hatásos és a meddő teljesítmény képletét: | |||
<math>P={1 \over 2} UI \cos(\varphi)=U_{eff}I_{eff} \cos(\varphi )</math> | |||
<math>Q={1 \over 2} UI \sin(\varphi)= U_{eff}I_{eff} \sin(\varphi )</math> | |||
A pillanatnyi teljesítmény az alábbi alakban is felírható: | |||
<math>p(t) = P \cdot \left[ 1 + \cos( 2 \omega t + 2 \varphi ) \right]\; + \; Q \cdot \sin( 2 \omega t + 2 \varphi )</math> | |||
====2. Megállapodás szerint mit jelent az egyenáramú teljesítmény pozitív vagy negatív előjele?==== | ====2. Megállapodás szerint mit jelent az egyenáramú teljesítmény pozitív vagy negatív előjele?==== |
A lap 2014. február 4., 00:30-kori változata
- Kérdések kidolgozva - Nagyrészt megegyezik azzal ami itt van. Akinek van egy kis ideje, vagy vigye fel ide a wikire az ebben lévő hasznos infókat!
1. Hogyan számoljuk ki a pillanatnyi teljesítményt?
A pillanatnyi teljesítmény az áram és feszültség pillanatértékeinek szorzata:
Ha tudjuk, hogy a feszültségünk és az áramunk időfüggvénye is szinuszos, azaz:
Ahol a feszültség és az áram közötti fáziskülönbség, pedig a kezdőfázis.
Felhasználva a hatásos és a meddő teljesítmény képletét:
A pillanatnyi teljesítmény az alábbi alakban is felírható:
2. Megállapodás szerint mit jelent az egyenáramú teljesítmény pozitív vagy negatív előjele?
Pozitív előjel a fogyasztói, negatív a termelői teljesítményt jelenti.
3. Egy váltakozó áramú áramkörben valamely két-póluson mért feszültség és áram effektív értéke U, illetve I. a feszültség és az áram közötti fázisszög fí (a feszültség siet az áramhoz képest, ha fí pozitív). Hogyan számítható ki a két-pólus hatásos, meddő és látszólagos teljesítménye? Hogyan változnak ezek az értékek, ha a fí fázisszög előjelet vált?
A hatásos teljesítmény: , a meddő teljesítmény: , a látszólagos teljesítmény: . Ezek közül ugye azok váltanak előjelet, amik érzékenyek re. Vagyis csak a Q. (színusz páratlan függvény)
4. Hogyan definiáljuk a hatásos és meddő teljesítményt, ha periodikus, de nem szinuszos jelekről van szó? (Legyen U0 és I0 a feszültség és az áram egyenáramú összetevője, Ui és Ii a feszültség, illetve az áram i-edik felharmonikusának effektív értéke és fíi ezen felhamronikusok közti fázisszög (a feszültség siet az áramhoz képest, ha fí pozitív).
Ilyenkor csak az azonos frekvenciájú összetevők hoznak létre teljesítményt, vagyis: , .
5. Hogyan számítja ki a hatásos teljesítményt olyan áramkörben, ahol a feszültség görbealakja tisztán szinuszos, de az áramé (az áramkör nemlineritásai miatt) azonos periódusidővel nem szinuszos.
Idő szerint kiintegrálom a feszültség és az áram időfüggvényének szorzatát. , ahol T a periódusidő.
6. Mi a definíciója a villamos energiának (munkának, fogyasztásnak)?
A pillanatnyi teljesítmény idő szerinti integrálja: , ahol T itt a vizsgált időtartam.
7. Milyen megvalósítási lehetőségei vannak két villamos teljesítmény szorzásának?
Ez a kérdés kb az, mint a kövi...
- Hall generátor (a segédáram és a mágneses indukció szorzatával arányos Hall feszültséget szolgáltat)
- vezérelt áramosztó elvén működő analóg szorzó (a kimeneti jel arányos a bemeneti jelek szorzatával)
- elektromechanikus szorzó
- kvadratikus szorzó
- időosztásos szorzó
- digitális szorzó
8. Ismertesse az elektromechnakius, kvadratikus, időosztásos és digitális szorzók elvét!
- Elektromechanikus: a műszer a két jel szorzatával arányos nyomatékot (emiatt kitérést) hoz létre. , ahol k a (nemlineáris, tehát kitéréstől függő) skálatényező, a műszer állótekercsébe vezetett áram, pedig a lengőtekercsbe vezetett (a feszültséggel arányos) áram.
- Kvadratikus: Az alábbi azonosságra építünk: . Ebből látható, hogy a szorzás visszavezethető összeadásra és négyzetre emelésre, amik bizonyos korlátokkal megvalósíthatók.
- Időosztásos: Lásd (egyelőre beillesztésre váró) ábra. A kimenet a kövi lesz: , ahol a háromszögjel csúcsértéke.
- Digitális: jeleket digitalizáljuk és processzorral összeszorozzuk.