„Számítógépes grafika házi feladat tutorial” változatai közötti eltérés
Hozzáadtam az árnyaló normálok részt |
|||
| 1 557. sor: | 1 557. sor: | ||
A kis kitérő után a tesszellációhoz visszatérve, a primitívekre bontástól a legalapvetőbb elvárásunk, hogy visszaadja azt az alakot, amit ki akartunk rajzolni. | A kis kitérő után a tesszellációhoz visszatérve, a primitívekre bontástól a legalapvetőbb elvárásunk, hogy visszaadja azt az alakot, amit ki akartunk rajzolni. | ||
De ezen kívül is van pár fontos jellemzője | De ezen kívül is van pár fontos jellemzője a tesszellációknak, ami alapján az egyik primtívekre bontásra azt mondhatjuk, hogy jobb, mint a másik: | ||
* Például, hogy nagyjából azonos területű primitívekből épül-e fel. | * Például, hogy nagyjából azonos területű primitívekből épül-e fel. | ||
** Például a gömb tesszellációk tekintetében nagyon nagy különbség van az "UV sphere" és az "icosphere" között. | ** Például a gömb tesszellációk tekintetében nagyon nagy különbség van az "UV sphere" és az "icosphere" között. | ||
| 1 578. sor: | 1 578. sor: | ||
* Az UV sphere esetében a sarkoknál közel nulla területűek a négyszögek, ott teljesen fölöslegesen kell számolnia az OpenGL-nek. Az icosphere esetében viszont a polygonok egyenletesen vannak elhelyezve, és ugyanakkora területűek. Az icosphere tehát jobb tesszelációja a gömbnek, mint az UV sphere. De az UV sphere-t megírni sokkal egyszerűbb, és a házikhoz teljesen elegendő. | * Az UV sphere esetében a sarkoknál közel nulla területűek a négyszögek, ott teljesen fölöslegesen kell számolnia az OpenGL-nek. Az icosphere esetében viszont a polygonok egyenletesen vannak elhelyezve, és ugyanakkora területűek. Az icosphere tehát jobb tesszelációja a gömbnek, mint az UV sphere. De az UV sphere-t megírni sokkal egyszerűbb, és a házikhoz teljesen elegendő. | ||
* Két tesszelláció között nyilván különbség lehet, hogy mennyire jellegzetes pontokat ragad meg az eredeti objektumból. Például vegyünk egy síkot, amibe vannak keskeny kiugróan magas pontok. A tesszellációba a kiugró pontok elhagyása az alakzat összhatását teljesen el tudja rontani, míg ha ezeket is ugyan olyan súllyal vesszük be, mint a többi sík pontot, akkor összességébe az alakzatunk dimbes-dombos lesz, mind a sík volta, mind a kiugró pontok jellegzetessége elveszik. | * Két tesszelláció között nyilván különbség lehet, hogy mennyire jellegzetes pontokat ragad meg az eredeti objektumból. Például vegyünk egy síkot, amibe vannak keskeny kiugróan magas pontok. A tesszellációba a kiugró pontok elhagyása az alakzat összhatását teljesen el tudja rontani, míg ha ezeket is ugyan olyan súllyal vesszük be, mint a többi sík pontot, akkor összességébe az alakzatunk dimbes-dombos lesz, mind a sík volta, mind a kiugró pontok jellegzetessége elveszik. | ||
* Két tesszelláció között nagyon fontos különbséget okozhatnak az árnyaló normálok. De mielőtt ebbe beleszaladnánk, nézzük meg, hogy mik is azok. | * Két tesszelláció között nagyon fontos különbséget okozhatnak az árnyaló normálok. De mielőtt ebbe beleszaladnánk, nézzük meg, hogy mik is azok. | ||
=== Az árnyaló normálok === | === Az árnyaló normálok === | ||