„Számítógépes grafika házi feladat tutorial” változatai közötti eltérés
| 559. sor: | 559. sor: | ||
* Először gondoljuk át hogy a valóságban hogyan csinálnánk képet egy kockáról. Először is szükségünk van egy fényforrásra, enélkül garantáltan nem látnánk semmit, és szükségünk van egy ernyőre is (pl: retina), amin a képet felfoghatjuk. Továbbá nem árt, ha van egy kocka is, amit lefényképezhetünk. | * Először gondoljuk át hogy a valóságban hogyan csinálnánk képet egy kockáról. Először is szükségünk van egy fényforrásra, enélkül garantáltan nem látnánk semmit, és szükségünk van egy ernyőre is (pl: retina), amin a képet felfoghatjuk. Továbbá nem árt, ha van egy kocka is, amit lefényképezhetünk. | ||
* Ha pontosan azt akarnánk lemodellezni, ahogy a valóságban a kép keletkezik, akkor gondba lennénk, mert a számítógép teljesítményéhez képest gyakorlatilag végtelen fotonnal kéne dolgoznunk. És ráadásul a fényforrásból kiinduló fotonok döntő többsége még csak nem is megy az ernyőnek a közelébe se. Viszont, mint tudjuk a fotonok megfordíthatóak. | * Ha pontosan azt akarnánk lemodellezni, ahogy a valóságban a kép keletkezik, akkor gondba lennénk, mert a számítógép teljesítményéhez képest gyakorlatilag végtelen fotonnal kéne dolgoznunk. És ráadásul a fényforrásból kiinduló fotonok döntő többsége még csak nem is megy az ernyőnek a közelébe se. Viszont, mint tudjuk a fotonok megfordíthatóak. | ||
* A sugárkövetés egyik alapötlete, hogy az ernyőből induljuk ki ne a fényforrásból, így csak a releváns fotonokkal fogunk foglalkozni. | * A sugárkövetés egyik alapötlete, hogy az ernyőből induljuk ki, ne a fényforrásból, és megfordított irányú fotonokat kövessünk, így csak a releváns fotonokkal fogunk foglalkozni. | ||
* A másik alapötlet, hogy a fotonok olyan sokan vannak, hogy a Nagy Számok Törvénye alapján gyakorlatilag teljesen pontos becsléseket kaphatunk a fotonok viselkedéséről, anélkül, hogy azokkal egyesével foglalkoznunk kellene. Ezt felhasználva igazándiból nagy mennyiségű fotonból álló csomagok úgynevezett sugarak útját követjük, és nem fotonokét. Ez talán megmagyarázza, hogy miért hívjuk a technikát sugárkövetésnek. | * A másik alapötlet, hogy a fotonok olyan sokan vannak, hogy a Nagy Számok Törvénye alapján gyakorlatilag teljesen pontos becsléseket kaphatunk a fotonok viselkedéséről, anélkül, hogy azokkal egyesével foglalkoznunk kellene. Ezt felhasználva igazándiból nagy mennyiségű fotonból álló csomagok úgynevezett sugarak útját követjük, és nem fotonokét. Ez talán megmagyarázza, hogy miért hívjuk a technikát sugárkövetésnek. | ||
* A sugárkövetéshez szükségünk van egy képzeletbeli kamerára, és egy téglalapra (jelen esetben négyzetre). A téglalapot felosztjuk annyi egyenlő részre, ahány pixelből áll az ablakunk. Ezek után az ablak minden egyes pixelére azt a színt rajzoljuk ki, amit a képzeletbeli kamera látna a téglalapnak a pixelhez tartozó részén keresztül. | * A sugárkövetéshez szükségünk van egy képzeletbeli kamerára, és egy téglalapra (jelen esetben négyzetre). A téglalapot felosztjuk annyi egyenlő részre, ahány pixelből áll az ablakunk. Ezek után az ablak minden egyes pixelére azt a színt rajzoljuk ki, amit a képzeletbeli kamera látna a téglalapnak a pixelhez tartozó részén keresztül. | ||