„Matematika A1 - Vizsga: 2007.06.07” változatai közötti eltérés

A VIK Wikiből
David14 (vitalap | szerkesztései)
aNincs szerkesztési összefoglaló
David14 (vitalap | szerkesztései)
19. sor: 19. sor:
|mutatott='''Megoldás'''
|mutatott='''Megoldás'''
|szöveg=
|szöveg=
<math>z^2 = \overline{z}^ 2</math>
Átírjuk másik alakba:
<math>(a+bj)^2</math>=<math>(a-bj)^2</math>
<math>a^2</math>+<math>2abj</math>+<math>b^2</math><math>i^2</math>=<math>a^2</math><math>-2abj</math>+<math>b^2</math><math>i^2</math>
"hosszas" rendezés után:
abj=0
Egy szorzat eredménye akkor és csak akkor zérus, ha valamely tagja a szoraztnak 0.
Tehát:
a=0 és "b" <math>\in</math> R
vagy
b=0 és "a" <math>\in</math> R
vagy
a és b is 0
(A tördelés kicsit csúnya, sajnos nem értek ehhez, kérlek ha nem fáradtság javítsd ki)
(*A megoldásomban nem vagyok biztos, senki sem ellenőrizte. Ha ellenőrizted, kérlek töröld ezt a sort.*)
-- [[GAbika]] -- 2009.01.15.
Nekem az előző megoldás nem jelent meg érthetően, itt az enyém:


<math> z^2 = \overline{z}^2 </math>
<math> z^2 = \overline{z}^2 </math>
64. sor: 34. sor:
<math> ab = -ab </math>
<math> ab = -ab </math>


Ez akkor lehetséges, ha <math> a = 0 \vee b = 0 </math>, az összes ilyen alakú szám megoldás.
Ez akkor lehetséges, ha <math> a = 0 \vee b = 0 </math> és <math>a,b \in \mathbb{R}</math>, az összes ilyen alakú szám megoldás.
 
-- [[mp9k1|MP]] - 2012.01.09.
 


}}
}}

A lap 2014. január 17., 23:26-kori változata

Sablon:Noautonum


1. Határozza meg a (0,2,0), (1,0,-1) és (0,-1,2) pontokat tartalmazó sík egyenletét.

Megoldás

Ehhez a feladathoz még nincs megoldás!

Ha tudod, írd le ide ;)

2. Oldja meg a egyenletet.

Megoldás

Írjuk ki z-t és z konjugáltat algebrai alakban:

Zárójelek felbontása után:

Kihúzzuk a közös tagokat, osztunk 2i-vel:

Ez akkor lehetséges, ha és , az összes ilyen alakú szám megoldás.

3. Határozza meg az alábbi sorozatok határértékét:

Megoldás

(a)

Először alkalmazzuk az OverLord féle algebrai trükköt, és a számlálót átalakítjuk:

A nevezőt alakítsuk úgy, hogy hasonlítson a kitevőhöz:

Felírjuk a kitevőt úgy, hogy nevezetes határértéket kapjunk, de ekkor persze még osztani is kell, hogy ne legyen csalás!

Látható, hogy a nevező 1-hez tart, így a határérték:

-- Gyurci - 2008.01.14.

(b)

Először vizsgáljuk meg az n-edik gyökjelen belüli törtet: Egyszerűsítsük a törtet -el: Azaz a gyökjelen belüli rész 2-höz tart végtelennél. Így pedig már egy nevezetes határértéket kapunk:

-- OverLord - 2008.01.14.

Troll vagyok, de ez a megoldás hibás. Nem szabad gyökjel alatt vizsgálni, ha a "gyök" művelet n-től függ! Tekintsük a nevezetes határértéket: Ha belül vizsgálom, a tört kinullázódik, 1 hatványa 1. Ott a hiba.

Rendőrelvvel (alias csendőrelv, közrefogási elv) oldjuk meg. Azt tudjuk, hogy az n. gyök szig. mon. növekvő függvény, tehát kisebb szám n. gyöke kisebb mint egy nagyobb számé. A gyökjel alatt végezzünk algebrai átalakítást, átrendezhető:

Látjuk, hogy mindegyik elem kisebb lesz, mint , ez remek felső becslés, mert 1-hez tart. Az alsó becslés valamivel nehezebb. Az első elemnél , ezzel a konstans értékkel alulról becsülhető, mármint a gyökön belüli rész, és így ezzel a függvénnyel alulról becsülhető a sorozatunk. Ennek is 1 a határértéke, sikeresen közrefogtuk. ^^


-- MP - 2012.01.09.

4. Legyen és .

a, Hol folytonos és hol deriválható ?

b, Hol folytonos ?

Megoldás

Ehhez a feladathoz még nincs megoldás!

Ha tudod, írd le ide ;)

5. Igaz vagy hamis? Válaszát indokolja!

a, Ha és , akkor

b, Ha akkor

c, Ha f korlátos [a,b]-n, akkor folytonos [a,b]-n

d, Ha f szigorúan monoton nő -en, akkor

Megoldás

Ehhez a feladathoz még nincs megoldás!

Ha tudod, írd le ide ;)

6. Számítsa ki a következő határozatlan integrálokat:

Megoldás

(a)

Parciális törtekre bontjuk az integrandust:

Így már könnyű integrálni:

-- OverLord - 2008.01.14.

(b)

Mi is a nevező deriváltja? Jéé, az majdnem a számláló! Ennek örülünk :)

-- OverLord - 2008.01.14.