„Elektromágneses terek alapjai - Szóbeli feladatok” változatai közötti eltérés

David14 (vitalap | szerkesztései)
David14 (vitalap | szerkesztései)
12. sor: 12. sor:
|mutatott='''Megoldás'''
|mutatott='''Megoldás'''
|szöveg=
|szöveg=
Először is vegyük fel a koaxiális kábel elektrosztatikai modelljét (hengerkondenzátor) és számoljuk ki a hosszegységre eső kapacitását. Ezt úgy tehetjük meg, hogy előbb kiszámoljuk a potenciálkülönséget az ér és a köpeny között, majd kifejezzük a kapacitást.
Először is vegyük fel a koaxiális kábel elektrosztatikai modelljét (hengerkondenzátor) és számoljuk ki a hosszegységre eső kapacitását. Ezt úgy tehetjük meg, hogy előbb kiszámoljuk a potenciálkülönséget az ér és a köpeny között, majd kifejezzük a kapacitást:


<math>
<math>
U = {q \over {2\pi \varepsilon }}\ln {{{r_2}} \over {{r_1}}} = {{ql} \over {2\pi \varepsilon }}\ln {{{r_2}} \over {{r_1}}}
U =- \int_{r_2}^{r_1} \vec{E}(r) d \vec{r} = - \int_{r_2}^{r_1} {q \over 2 \pi \varepsilon } * {1 \over r} dr = -{q \over 2 \pi \varepsilon }* \left[ ln(r) \right]_{r_2}^{r_1} = {q \over {2\pi \varepsilon }}\ln {{{r_2}} \over {{r_1}}}
</math>
</math>


29. sor: 29. sor:


<math>
<math>
C \buildrel \Delta \over = {Q \over U} = {{ql} \over U} \to C' = {C \over l} = {{{{ql} \over U}} \over l} = {q \over U} = {{U{{2\pi \varepsilon } \over {\ln {{{r_2}} \over {{r_1}}}}}} \over U} = {{2\pi \varepsilon } \over {\ln {{{r_2}} \over {{r_1}}}}}
C \buildrel \Delta \over = {Q \over U} = {{ql} \over U} \to C' = {C \over l} = {{{{ql} \over U}} \over l} = {q \over U} = { U {2 \pi \varepsilon \over ln{r_2 \over r_1}}} * {1 \over U } = {{2\pi \varepsilon } \over {\ln {{{r_2}} \over {{r_1}}}}}
</math>
</math>


Majd használjuk az elektrosztatika ill. az áramlási tér közötti analógiákat.
(Persze aki tudja fejből a koaxiális kábel hosszegységre eső kapacitását, az kezdheti kapásból innét is a feladatot)
 
Majd használjuk az elektrosztatika illetve az áramlási tér közötti betűcserés analógiákat:


<math>
<math>
42. sor: 44. sor:
</math>
</math>


Amit áthelyettesítve megkapjuk a hosszegységre eső konduktanciát.
Amit áthelyettesítve megkapjuk a hosszegységre eső konduktanciát:


<math>
<math>
48. sor: 50. sor:
</math>
</math>


Most kifejezzük a hosszegységre eső konduktanciát a szivárgási ellenállásből és a vezeték hosszából. Ha ez megvan akkor csak ki kell rendezni a fajlagos vezetőképességre az egyenletet.
Most kifejezzük a hosszegységre eső konduktanciát a szivárgási ellenállásból és a vezeték hosszából. Ha ez megvan akkor csak át kell rendezni a fajlagos vezetőképességre az egyenletet:


<math>
<math>
G = {1 \over R} = G'l \to G' = {1 \over R}{1 \over l}
G = G'l = {1 \over R} \to G' = {1 \over R}{1 \over l}
</math>
</math>


<math>
<math>
G' = {1 \over R}{1 \over l} = {{2\pi \sigma } \over {\ln {{{r_2}} \over {{r_1}}}}} \to \sigma  = {{\ln {{{r_2}} \over {{r_1}}}} \over {2\pi }}{1 \over R}{1 \over l}
G' = {{2\pi \sigma } \over {\ln {{{r_2}} \over {{r_1}}}}} = {1 \over R}{1 \over l} \to \sigma  = {{\ln {{{r_2}} \over {{r_1}}}} \over {2\pi }}{1 \over R}{1 \over l} = {ln {6 \over 2} \over 2 \pi} * {1 \over 4 * 10^6} * {1 \over 200} \approx 218.6 {pS \over m}
</math>
</math>
}}
}}