VIK Wiki

„Infokommunikáció - Vizsga, 2014.01.07.” változatai közötti eltérés

Újabb szerkesztés →
VizuálisWikiszöveges
Hryghr (vitalap | szerkesztései)
1 168 szerkesztés
Új oldal, tartalma: „{{Vissza|Infokommunikáció}} {{TODO}} A 2014. január 7-i Infokommunikáció-vizsga feladatai és megoldásai. A 2. és 9. feladat három, a többi két pontot ér. =…”
 
Hryghr (vitalap | szerkesztései)
1 168 szerkesztés
aNincs szerkesztési összefoglaló
12. sor: 12. sor:
'''a) Adja meg a kód szisztematikus generátormátrixát! v=(01010) vett szó esetén melyik kódszó lett kiküldve a legnagyobb valószínűséggel?'''
'''a) Adja meg a kód szisztematikus generátormátrixát! v=(01010) vett szó esetén melyik kódszó lett kiküldve a legnagyobb valószínűséggel?'''
{{Rejtett
{{Rejtett
|mutat='''Megoldás'''
|mutatott='''Megoldás'''
|szöveg= k=2 (üzenethossz), n=5 (kódszóhossz)<br\>
|szöveg= k=2 (üzenethossz), n=5 (kódszóhossz)<br\>
A G szisztematikus generátormátrix azon két kódszóból áll, melyeknek első 2-2 bitjéből egységmátrix alakítható ki.
A G szisztematikus generátormátrix azon két kódszóból áll, melyeknek első 2-2 bitjéből egységmátrix alakítható ki.
21. sor: 21. sor:
'''b) Adja meg a paritásellenőrző mátrixot! A fenti v-re adja meg a szindrómát!'''
'''b) Adja meg a paritásellenőrző mátrixot! A fenti v-re adja meg a szindrómát!'''
{{Rejtett
{{Rejtett
|mutat='''Megoldás'''
|mutatott='''Megoldás'''
|szöveg=A paritásellenőrző mátrix B transzponáltjának és egy (n-k)-s egységmátrixnak egymás mellé rakásából alakul ki. <math>H=\left[ \begin{matrix}  
|szöveg=A paritásellenőrző mátrix B transzponáltjának és egy (n-k)-s egységmátrixnak egymás mellé rakásából alakul ki. <math>H=\left[ \begin{matrix}  
1 & 1 & 1 & 0 & 0\\0 & 1 & 0 & 1 & 0\\1 & 0 & 0 & 0 & 1 \end{matrix} \right] </math><br\>
1 & 1 & 1 & 0 & 0\\0 & 1 & 0 & 1 & 0\\1 & 0 & 0 & 0 & 1 \end{matrix} \right] </math><br\>
36. sor: 36. sor:
'''a) Hány dB-vel változik a teljesítmény, ha a vevőantennánk magasságát felére csökkentjük?'''
'''a) Hány dB-vel változik a teljesítmény, ha a vevőantennánk magasságát felére csökkentjük?'''
{{Rejtett
{{Rejtett
|mutat='''Megoldás'''
|mutatott='''Megoldás'''
|szöveg=<math>|E_r|=2*|E_0|*|\sin(\frac{2*h_t*h_r}{\lambda*r})|</math> Az interferenciazóna határán a szinusz argumentuma pontosan <math>\frac{\pi}{2}</math>, tehát <math>|E_{rmax}|=2*|E_0|</math>. Ha felére csökkentjük h<sub>r</sub> értékét, a szinusz argumentuma is feleződik. <math>|E_r|=2*|E_0|*\sin(\frac{\pi}{4})=2*|E_0|*\frac{\sqrt{2}}{2}=|E_{rmax}|*\frac{\sqrt{2}}{2}</math>
|szöveg=<math>|E_r|=2*|E_0|*|\sin(\frac{2*h_t*h_r}{\lambda*r})|</math> Az interferenciazóna határán a szinusz argumentuma pontosan <math>\frac{\pi}{2}</math>, tehát <math>|E_{rmax}|=2*|E_0|</math>. Ha felére csökkentjük h<sub>r</sub> értékét, a szinusz argumentuma is feleződik. <math>|E_r|=2*|E_0|*\sin(\frac{\pi}{4})=2*|E_0|*\frac{\sqrt{2}}{2}=|E_{rmax}|*\frac{\sqrt{2}}{2}</math>


44. sor: 44. sor:
'''b) Hány dB-vel változik a teljesítmény, ha a vevőantennánk magasságát kétszeresére növeljük?
'''b) Hány dB-vel változik a teljesítmény, ha a vevőantennánk magasságát kétszeresére növeljük?
{{Rejtett
{{Rejtett
|mutat='''Megoldás'''
|mutatott='''Megoldás'''
|szöveg=Az előbbi képletbe kétszeres h<sub>r</sub>-t helyettesítve a szinusz argumentuma <math>\pi</math> lesz. <math>|E_r|=2*|E_0|*\sin{\pi}=0 \frac{V}{m}</math>
|szöveg=Az előbbi képletbe kétszeres h<sub>r</sub>-t helyettesítve a szinusz argumentuma <math>\pi</math> lesz. <math>|E_r|=2*|E_0|*\sin{\pi}=0 \frac{V}{m}</math>


54. sor: 54. sor:
'''a) Rajzolja fel a jel egy legalább 50 mikroszekundum hosszú szakaszát!'''
'''a) Rajzolja fel a jel egy legalább 50 mikroszekundum hosszú szakaszát!'''
{{Rejtett
{{Rejtett
|mutat='''Megoldás'''
|mutatott='''Megoldás'''
|szöveg=
|szöveg=
}}
}}
60. sor: 60. sor:
'''b) Írja fel a modulált jel időfüggvényét! Milyen mértékegységben kell beírni az idő értékét? Milyen frekvenciájú összetevői vannak a modulált jelnek, és mennyi ezek amplitúdója?'''
'''b) Írja fel a modulált jel időfüggvényét! Milyen mértékegységben kell beírni az idő értékét? Milyen frekvenciájú összetevői vannak a modulált jelnek, és mennyi ezek amplitúdója?'''
{{Rejtett
{{Rejtett
|mutat='''Megoldás'''
|mutatott='''Megoldás'''
|szöveg=A frekvencia kHz-ben van megadva, az időt ezért ms-ban kell beírni.<br\>
|szöveg=A frekvencia kHz-ben van megadva, az időt ezért ms-ban kell beírni.<br\>
<math>S_{AM}(t)=(2+0.5*\sin(2\pi20t))*\cos(2\pi80t)</math><br\>
<math>S_{AM}(t)=(2+0.5*\sin(2\pi20t))*\cos(2\pi80t)</math><br\>
73. sor: 73. sor:
'''a) Felső keverést alkalmazva hova kell hangolnunk a vevő oszcillátorát, hogy a 107 MHz-es frekvenciájú adót hallgassuk?
'''a) Felső keverést alkalmazva hova kell hangolnunk a vevő oszcillátorát, hogy a 107 MHz-es frekvenciájú adót hallgassuk?
{{Rejtett
{{Rejtett
|mutat='''Megoldás'''
|mutatott='''Megoldás'''
|szöveg=Felső keverés: <math>F_o > F_v</math>, ahol F<sub>v</sub> az adó frekvenciája.<br\>
|szöveg=Felső keverés: <math>F_o > F_v</math>, ahol F<sub>v</sub> az adó frekvenciája.<br\>
<math>F_o=F_v+f_{KF}=107+10.7=108.7 MHz</math>
<math>F_o=F_v+f_{KF}=107+10.7=108.7 MHz</math>
80. sor: 80. sor:
'''b) Mekkora az előbbi adó tükörfrekvenciája?'''
'''b) Mekkora az előbbi adó tükörfrekvenciája?'''
{{Rejtett
{{Rejtett
|mutat='''Megoldás'''
|mutatott='''Megoldás'''
|szöveg=<math>F_t=F_v+2*f_{KF}=F_o+f_{KF}=107+21.4=128.4 MHz</math>
|szöveg=<math>F_t=F_v+2*f_{KF}=F_o+f_{KF}=107+21.4=128.4 MHz</math>
}}
}}
88. sor: 88. sor:
'''a) Mekkora lehetett a bemenő és a visszaállító szűrő sávszélessége?'''
'''a) Mekkora lehetett a bemenő és a visszaállító szűrő sávszélessége?'''
{{Rejtett
{{Rejtett
|mutat='''Megoldás'''
|mutatott='''Megoldás'''
|szöveg=*Nincs 5 kHz-es felharmonikus, de 3 kHz-es van, tehát a bemenő szűrő sávszélessége nagyobb, mint 3 kHz, de kisebb, mint 5 kHz.
|szöveg=*Nincs 5 kHz-es felharmonikus, de 3 kHz-es van, tehát a bemenő szűrő sávszélessége nagyobb, mint 3 kHz, de kisebb, mint 5 kHz.
*A legnagyobb komponens értéke 9 kHz, tehát a visszaállító szűrő sávszélessége nagyobb 9 kHz-nél.
*A legnagyobb komponens értéke 9 kHz, tehát a visszaállító szűrő sávszélessége nagyobb 9 kHz-nél.
95. sor: 95. sor:
'''b) A fenti adatok alapján adja meg a mintavételi frekvenciát!'''
'''b) A fenti adatok alapján adja meg a mintavételi frekvenciát!'''
{{Rejtett
{{Rejtett
|mutat='''Megoldás'''
|mutatott='''Megoldás'''
|szöveg=A mintavételezés során az bemenő szűrő által leszűrt jelünk spektruma f<sub>s</sub> egész számú többszörösei körül ugyanúgy megjelenik, ez hozza be a 7 és 9 kHz-es komponenseket a kimeneten (amiket a bemenő szűrő alapvetően levágott). A mintavételi frekvencia egész biztosan 2n MHz alakú, ahol n egész szám. Mivel a bemenő szűrő csak az alapharmonikust és a harmadik felharmonikust engedte át, a mintavételi frekvenciától plusz-mínusz 1 és 3 kHz-re jelennek meg komponensek. 2, 4, 6, 8 kHz-es mintavételezés esetén ez egészen biztosan behozna egy 5 kHz-es komponenst, olyan viszont nincs a kimeneten. A '''10 kHz-es mintavételi frekvencia''' viszont megfelel a követelményeknek: 10-1=9, 10-3=7, amennyiben a kimenő szűrő sávszélessége kisebb, mint 11 kHz (10+1=11, 10+3=13 kHz-es komponensek levágása miatt).
|szöveg=A mintavételezés során az bemenő szűrő által leszűrt jelünk spektruma f<sub>s</sub> egész számú többszörösei körül ugyanúgy megjelenik, ez hozza be a 7 és 9 kHz-es komponenseket a kimeneten (amiket a bemenő szűrő alapvetően levágott). A mintavételi frekvencia egész biztosan 2n MHz alakú, ahol n egész szám. Mivel a bemenő szűrő csak az alapharmonikust és a harmadik felharmonikust engedte át, a mintavételi frekvenciától plusz-mínusz 1 és 3 kHz-re jelennek meg komponensek. 2, 4, 6, 8 kHz-es mintavételezés esetén ez egészen biztosan behozna egy 5 kHz-es komponenst, olyan viszont nincs a kimeneten. A '''10 kHz-es mintavételi frekvencia''' viszont megfelel a követelményeknek: 10-1=9, 10-3=7, amennyiben a kimenő szűrő sávszélessége kisebb, mint 11 kHz (10+1=11, 10+3=13 kHz-es komponensek levágása miatt).
}}
}}
102. sor: 102. sor:
'''a) Mi a fair queuing előnye a szigorú prioritáskezeléssel szemben?'''
'''a) Mi a fair queuing előnye a szigorú prioritáskezeléssel szemben?'''
{{Rejtett
{{Rejtett
|mutat='''Megoldás'''
|mutatott='''Megoldás'''
|szöveg=Nincs éhezés a rendszerben.
|szöveg=Nincs éhezés a rendszerben.
}}
}}
108. sor: 108. sor:
'''b) Mi a WFQ algoritmus előnye a fair queuing-gal szemben?'''
'''b) Mi a WFQ algoritmus előnye a fair queuing-gal szemben?'''
{{Rejtett
{{Rejtett
|mutat='''Megoldás'''
|mutatott='''Megoldás'''
|szöveg= WFQ = weighted fair queuing, előnye, hogy súlyozott: a fontosabb folyamatok gyakrabban jutnak erőforrásokhoz, mint a kevésbé fontosak.
|szöveg= WFQ = weighted fair queuing, előnye, hogy súlyozott: a fontosabb folyamatok gyakrabban jutnak erőforrásokhoz, mint a kevésbé fontosak.
}}
}}
117. sor: 117. sor:
'''a) MS-A1 hívja MS-A2-t. Melyik VLR kerül lekérdezésre a HLR<sub>α</sub> által?'''
'''a) MS-A1 hívja MS-A2-t. Melyik VLR kerül lekérdezésre a HLR<sub>α</sub> által?'''
{{Rejtett
{{Rejtett
|mutat='''Megoldás'''
|mutatott='''Megoldás'''
|szöveg=VLR<sub>β</sub>
|szöveg=VLR<sub>β</sub>
}}
}}
123. sor: 123. sor:
'''b) Melyik MSC értesül erről?'''
'''b) Melyik MSC értesül erről?'''
{{Rejtett
{{Rejtett
|mutat='''Megoldás'''
|mutatott='''Megoldás'''
|szöveg=MSC<sub>α</sub>
|szöveg=MSC<sub>α</sub>
}}
}}
129. sor: 129. sor:
'''c) Mely hálózati elemek értesülnek MS-A2 beszélgetés közbeni hálózaton belüli mozgásáról?'''
'''c) Mely hálózati elemek értesülnek MS-A2 beszélgetés közbeni hálózaton belüli mozgásáról?'''
{{Rejtett
{{Rejtett
|mutat='''Megoldás'''
|mutatott='''Megoldás'''
|szöveg=HLR<sub>α</sub>, BTS<sub>β</sub>, BSC<sub>β</sub>, MSC<sub>β</sub>, VLR<sub>β</sub>
|szöveg=HLR<sub>α</sub>, BTS<sub>β</sub>, BSC<sub>β</sub>, MSC<sub>β</sub>, VLR<sub>β</sub>
}}
}}
135. sor: 135. sor:
'''d) A hívás bontása után MS-A2 SMS-t ír MS-A1-nek, aki a tengerbe dobta készülékét. Melyik hálózati elem tárolja az SMS-t annak kézbesítéséig/lejártáig?'''
'''d) A hívás bontása után MS-A2 SMS-t ír MS-A1-nek, aki a tengerbe dobta készülékét. Melyik hálózati elem tárolja az SMS-t annak kézbesítéséig/lejártáig?'''
{{Rejtett
{{Rejtett
|mutat='''Megoldás'''
|mutatott='''Megoldás'''
|szöveg=SMSC<sub>α</sub>
|szöveg=SMSC<sub>α</sub>
}}
}}
143. sor: 143. sor:
'''a) Mekkora a szimbólum- és a bitsebesség? Hány csatorna fér el a rendszerben, ha egy csatorna átlagos sávszélessége 1,5 Mbps?'''
'''a) Mekkora a szimbólum- és a bitsebesség? Hány csatorna fér el a rendszerben, ha egy csatorna átlagos sávszélessége 1,5 Mbps?'''
{{Rejtett
{{Rejtett
|mutat='''Megoldás'''
|mutatott='''Megoldás'''
|szöveg=<math>\alpha=\frac{1}{3}</math><br\>
|szöveg=<math>\alpha=\frac{1}{3}</math><br\>
Szimbólumsebesség: <math>8 MHz=2*\frac{1}{2T}*(1+\alpha) \Rightarrow \frac{1}{T}=8*10^6*\frac{3}{4}= 6 MBaud</math><br\>
Szimbólumsebesség: <math>8 MHz=2*\frac{1}{2T}*(1+\alpha) \Rightarrow \frac{1}{T}=8*10^6*\frac{3}{4}= 6 MBaud</math><br\>
152. sor: 152. sor:
'''b) Mik a 6 Mbps sebességű kódoló használatának előnyei ill. hátrányai?'''
'''b) Mik a 6 Mbps sebességű kódoló használatának előnyei ill. hátrányai?'''
{{Rejtett
{{Rejtett
|mutat='''Megoldás'''
|mutatott='''Megoldás'''
|szöveg=???
|szöveg=???
}}
}}
158. sor: 158. sor:
'''c) Mik az előnyei és hátrányai annak, ha 64QAM helyett 1024QAM-et használunk?'''
'''c) Mik az előnyei és hátrányai annak, ha 64QAM helyett 1024QAM-et használunk?'''
{{Rejtett
{{Rejtett
|mutat='''Megoldás'''
|mutatott='''Megoldás'''
|szöveg=*Előny: 6 helyett 10 bit átvitele egy jelzési időn belül, nagyobb bitsebesség.
|szöveg=*Előny: 6 helyett 10 bit átvitele egy jelzési időn belül, nagyobb bitsebesség.
*Hátrány: nagyobb teljesítményigény.
*Hátrány: nagyobb teljesítményigény.
166. sor: 166. sor:
'''a) A Kraft-egyenlőtlenség segítségével bizonyítsa be, hogy lehet-e egyértelműen megfejthető kódot készíteni a következő kódszóhosszakkal: 2,2,3,3,3,4,4,4,4!'''
'''a) A Kraft-egyenlőtlenség segítségével bizonyítsa be, hogy lehet-e egyértelműen megfejthető kódot készíteni a következő kódszóhosszakkal: 2,2,3,3,3,4,4,4,4!'''
{{Rejtett
{{Rejtett
|mutat='''Megoldás'''
|mutatott='''Megoldás'''
|szöveg=Ha teljesül a Kraft-egyenlőtlenség: <math>\sum_{i=1}^N 2^{-l_i} \leq 1</math>, ahol l<sub>i</sub> az i-edik kódszó hossza, akkor lehet egyértelműen megfejthető kódot készíteni.
|szöveg=Ha teljesül a Kraft-egyenlőtlenség: <math>\sum_{i=1}^N 2^{-l_i} \leq 1</math>, ahol l<sub>i</sub> az i-edik kódszó hossza, akkor lehet egyértelműen megfejthető kódot készíteni.


174. sor: 174. sor:
'''b) Készítsen prefixmentes kódot az alábbi kódszóhosszakkal: 2,2,3,3,3,5,5,5,5'''
'''b) Készítsen prefixmentes kódot az alábbi kódszóhosszakkal: 2,2,3,3,3,5,5,5,5'''
{{Rejtett
{{Rejtett
|mutat='''Megoldás'''
|mutatott='''Megoldás'''
|szöveg= Prefixmentes kód: egyik kódszó sem előtagja a másiknak. Jó megoldás például:
|szöveg= Prefixmentes kód: egyik kódszó sem előtagja a másiknak. Jó megoldás például:
*2 hosszúak:
*2 hosszúak:
190. sor: 190. sor:
}}
}}
{{Rejtett
{{Rejtett
|mutat='''Megoldás'''
|mutatott='''Megoldás'''
|szöveg=
|szöveg=
}}
}}


[[Kategória:Villanyalap]]
[[Kategória:Villanyalap]]
A lap eredeti címe: „https://vik.wiki/Infokommunikáció_-_Vizsga,_2014.01.07.”