„Segítség:Latex” változatai közötti eltérés

1. sor:

__NOTOC__

Összetettebb matematikai képletek beszúrására [http://hu.wikipedia.org/wiki/TeX Latex] (ejtsd: latekh) nyelvű képletleírót használunk.

Összetettebb matematikai képletek beszúrására [http://hu.wikipedia.org/wiki/TeX Latex] (ejtsd: latekh) nyelvű képletleírót használunk. Ennek az a lényege, hogy a cikkeken belül a folyó szövegbe könnyen tudunk képleteket beilleszteni, nem kell mondjuk képet készíteni egy képletről, és azt külön feltölteni.

A Latex-kel azért is érdemes külön foglalkozni, mert a legtöbb természettudományos és műszaki terület elterjedt szakcikkek, jegyzetek stb. írásakor, így későbbi tudományos pályánk során is gyakran találkozhatunk vele, egy ~~de facto szabványról van szó. Ennek az oka elsősorban az~~, hogy ~~képletek begépelésére egy rövid tanulási szakasz után könnyen használható~~ (~~bár a vizuális képletszerkesztőkkel legfeljebb sebességben veszi fel a versenyt, ha gyorsan gépelünk, és a nyers kódot visszaolvasni, visszafejteni nem mindig könnyű~~).

Itt egy példa arra, hogy milyen (elsőre ijesztőnek tűnő) kóddal kaphatunk egy szép képletet.

{| class="wikitable"

| <code><nowiki><math>\int_{-\infty}^\infty \mathrm{e}^{-\alpha x^2} \mathrm{d}x = \sqrt{\frac{\pi}{\alpha}}</math></nowiki></code>

| <math>\int_{-\infty}^\infty \mathrm{e}^{-\alpha x^2} \mathrm{d}x = \sqrt{\frac{\pi}{\alpha}}</math>

|}

~~== Latex szintaxis ==~~

Ha ezt az oldalt elolvasod, az egész érthetővé fog válni.

Minden képletet egy <code><math></code> és egy <code></math></code> címke közé kell rakni, majd a két címke között már nem a wiki szintaxisa szerint, hanem Latex szintaxissal lehet képleteket írni.

== Alapok ==

=== ~~Alapok~~ ===

=== <math> címke ===

: '''~~Az összes példakódban azt kell feltételezni, hogy~~ egy <code><math></code> ~~címkén belül van.~~'''

'''Minden képletet egy <code><math></code> és egy <code></math></code> címke közé kell rakni''', majd a két címke között már nem a wiki szintaxisa szerint, hanem Latex szintaxissal lehet képleteket írni.

~~Egy string (karakterlánc) általában közvetlenül jelenik meg, így beírhatunk pl. egyszerű képleteket.~~

: Példa <math> címke nélkül: <code>1+2=3</code> → 1+2=3

: Példa <math> címkével: <code><nowiki><math>1+2=3</math></nowiki></code> → <math>1+2=3</math>

~~: <code>1+1=2</code> vagy <code>1 + 1 = 2</code> (mindegy~~, hogy ~~írunk-e szóközöket)~~

Látszik, hogy az utóbbi példa kicsit máshogy néz ki, ez azért van, mert a wiki automatikusan egy képpé alakít minden <math> címkéne belüli képletet, és azt szúrja be az oldalra.

~~: <~~math~~>1+1=2</math> vagy <math>1 + 1 = 2</math>~~

~~Bizonyos speciális karakterek automatikusan~~ úgy ~~formázzák a körülöttük lévő szöveget~~, ~~ahogy azt~~ a ~~karakternek megfelelő operátor leírásakor papíron tennénk~~, ~~pl. négyzetre emeléskor a <code>^</code> karakter~~.

: ''Megjegyzés: innentől minden példában vegyük is úgy, hogy a kód az <math> címkén belül van, nem lesz mindig külön kiírva.

: <code>~~a^2 + b~~^~~2 = c^2~~</code>

Az is látszik, hogy egyszerű szöveget beírva, ugyanazt kapjuk vissza, amit beírtunk, de hát a képletleírót nem is egyszerű képletek leírására találták ki. Pár speciális karakter használható egyszerű és gyakran használt formázásra, például felső indexbe írásra (hatványozásra) a <code>^</code> karakter vagy alsó indexre a <code>_</code> karakter.

: <~~math~~>~~a^2 + b^2 = c^2~~</~~math~~>

~~További speciális jelentése van~~ a ~~következő karaktereknek, ezeket közvetlenül nem lehet~~ a ~~szövegbe beszúrni:~~

{| class="wikitable"

| <code>a^2 + b^2 = c^2</code>

| <math>a^2 + b^2 = c^2</math>

|-

| <code>a_i^2 + b_i^2 = c_i^2</code>

| <math>a_i^2 + b_i^2 = c_i^2</math>

|}

: <code>~~# $ %~~ ^ ~~& _ { } ~ \~~</code>

=== Speciális szimbólumok ===

~~: Helyettesíteni lehet néhányukat egy visszaperjel beszúrásával~~ a ~~karakter~~ (~~vagy a neve~~) ~~elé~~.

: <code>\# \$ \% \& \_ \{ \} \~~sim~~ \~~backslash~~</code>

Észrevehetjük, hogy a képletmegjelenítő minden karaktert dőlt betűsként jelenít meg, ami azt jelenti, hogy az egy ''matematikai változó'', de mi nem mindig matematikai változókat akarunk begépelni. Azt is észrevehetjük, hogy van pár olyan karakter, amit szívesen begépelnénk, de nincs ''alfa'' billentyű a klaviatúránkon.

: <math>\# \$ \% \& \_ \{ \} \~~sim~~ \~~backslash~~</math>

{| class="wikitable"

|+ Valami nem stimmel

|-

| <code>sin^2 alfa + cos^2 alfa = 1</code>

| <math>sin^2 alfa + cos^2 alfa = 1</math>

|}

A két probléma öszefügg. Mind a függvénynevek, mind a görög betűk (sok mással együtt) speciális szimbólumoknak számítanak Latex nyelven.

'''A speciális szimbólumok <code>\</code>-jellel kezdődnek.''' Vagyis egy visszaperjelet kell eléjük írni.

{| class="wikitable"

|+ Így mindjárt jobb

|-

| <code>\sin^2 \alpha + \cos^2 \alpha = 1</code>

| <math>\sin^2 \alpha + \cos^2 \alpha = 1</math>

|}

{| class="wikitable"

|+ Fontosabb speciális operátorok

|-

| <code>\sin \cos \tan \sinh \cosh</code>

| <math>\sin \cos \tan \sinh \cosh</math>

|-

| <code>\alpha \beta \gamma \pi \rho \varrho \phi \varphi \sigma \theta \vartheta</code>

| <math>\alpha \beta \gamma \pi \rho \varrho \phi \varphi \sigma \theta \vartheta</math>

|-

| <code>\Omega \Sigma \Pi \Theta</code>

| <math>\Omega \Sigma \Pi \Theta</math>

|}

Vigyázni kell, hogy a nevüket ne rontsuk el, vagy ne hivatkozzunk nem létező speciális szimbólumra, mert akkor egy csúnya hibaüzenett fog dobni a Latex. A következő történik, ha <code>\alpha</code> helyett <code>\alfa</code>-t írok.

: <div class="mv-collapsible mv-collapsed"><math>\sin^2 \alfa + \cos^2 \alfa = 1</math></div>

=== Operátorok ===

@@ 1. sor: / 1. sor: @@
 __NOTOC__
 {{:Segítség:Tartalomjegyzék}}
-Összetettebb matematikai képletek beszúrására [http://hu.wikipedia.org/wiki/TeX Latex] (ejtsd: latekh) nyelvű képletleírót használunk.
+Összetettebb matematikai képletek beszúrására [http://hu.wikipedia.org/wiki/TeX Latex] (ejtsd: latekh) nyelvű képletleírót használunk. Ennek az a lényege, hogy a cikkeken belül a folyó szövegbe könnyen tudunk képleteket beilleszteni, nem kell mondjuk képet készíteni egy képletről, és azt külön feltölteni.
-A Latex-kel azért is érdemes külön foglalkozni, mert a legtöbb természettudományos és műszaki terület elterjedt szakcikkek, jegyzetek stb. írásakor, így későbbi tudományos pályánk során is gyakran találkozhatunk vele, egy de facto szabványról van szó. Ennek az oka elsősorban az, hogy képletek begépelésére egy rövid tanulási szakasz után könnyen használható (bár a vizuális képletszerkesztőkkel legfeljebb sebességben veszi fel a versenyt, ha gyorsan gépelünk, és a nyers kódot visszaolvasni, visszafejteni nem mindig könnyű).
+Itt egy példa arra, hogy milyen (elsőre ijesztőnek tűnő) kóddal kaphatunk egy szép képletet.
+{| class="wikitable"
+| <code><nowiki><math>\int_{-\infty}^\infty \mathrm{e}^{-\alpha x^2} \mathrm{d}x = \sqrt{\frac{\pi}{\alpha}}</math></nowiki></code>
+| <math>\int_{-\infty}^\infty \mathrm{e}^{-\alpha x^2} \mathrm{d}x = \sqrt{\frac{\pi}{\alpha}}</math>
+|}
-== Latex szintaxis ==
+Ha ezt az oldalt elolvasod, az egész érthetővé fog válni.
-Minden képletet egy <code>&lt;math&gt;</code> és egy <code>&lt;/math&gt;</code> címke közé kell rakni, majd a két címke között már nem a wiki szintaxisa szerint, hanem Latex szintaxissal lehet képleteket írni.
+== Alapok ==
-=== Alapok ===
+=== &lt;math&gt; címke ===
-: '''Az összes példakódban azt kell feltételezni, hogy egy <code>&lt;math&gt;</code> címkén belül van.'''
+'''Minden képletet egy <code>&lt;math&gt;</code> és egy <code>&lt;/math&gt;</code> címke közé kell rakni''', majd a két címke között már nem a wiki szintaxisa szerint, hanem Latex szintaxissal lehet képleteket írni.
-Egy string (karakterlánc) általában közvetlenül jelenik meg, így beírhatunk pl. egyszerű képleteket.
+: Példa &lt;math&gt; címke nélkül: <code>1+2=3</code> &rarr; 1+2=3
+: Példa &lt;math&gt; címkével: <code><nowiki><math>1+2=3</math></nowiki></code> &rarr; <math>1+2=3</math>
-: <code>1+1=2</code> vagy <code>1 + 1 = 2</code> (mindegy, hogy írunk-e szóközöket)
+Látszik, hogy az utóbbi példa kicsit máshogy néz ki, ez azért van, mert a wiki automatikusan egy képpé alakít minden &lt;math&gt; címkéne belüli képletet, és azt szúrja be az oldalra.
-: <math>1+1=2</math> vagy <math>1 + 1 = 2</math>
-Bizonyos speciális karakterek automatikusan úgy formázzák a körülöttük lévő szöveget, ahogy azt a karakternek megfelelő operátor leírásakor papíron tennénk, pl. négyzetre emeléskor a <code>^</code> karakter.
+: ''Megjegyzés: innentől minden példában vegyük is úgy, hogy a kód az &lt;math&gt; címkén belül van, nem lesz mindig külön kiírva.
-: <code>a^2 + b^2 = c^2</code>
+Az is látszik, hogy egyszerű szöveget beírva, ugyanazt kapjuk vissza, amit beírtunk, de hát a képletleírót nem is egyszerű képletek leírására találták ki. Pár speciális karakter használható egyszerű és gyakran használt formázásra, például felső indexbe írásra (hatványozásra) a <code>^</code> karakter vagy alsó indexre a <code>_</code> karakter.
-: <math>a^2 + b^2 = c^2</math>
-További speciális jelentése van a következő karaktereknek, ezeket közvetlenül nem lehet a szövegbe beszúrni:
+{| class="wikitable"
+| <code>a^2 + b^2 = c^2</code>
+| <math>a^2 + b^2 = c^2</math>
+|-
+| <code>a_i^2 + b_i^2 = c_i^2</code>
+| <math>a_i^2 + b_i^2 = c_i^2</math>
+|}
-: <code># $ % ^ & _ { } ~ \</code>
+=== Speciális szimbólumok ===
-: Helyettesíteni lehet néhányukat egy visszaperjel beszúrásával a karakter (vagy a neve) elé.
-: <code>\# \$ \% \& \_ \{ \} \sim \backslash</code>
+Észrevehetjük, hogy a képletmegjelenítő minden karaktert dőlt betűsként jelenít meg, ami azt jelenti, hogy az egy ''matematikai változó'', de mi nem mindig matematikai változókat akarunk begépelni. Azt is észrevehetjük, hogy van pár olyan karakter, amit szívesen begépelnénk, de nincs ''alfa'' billentyű a klaviatúránkon.
-: <math>\# \$ \% \& \_ \{ \} \sim \backslash</math>
+{| class="wikitable"
+|+ Valami nem stimmel
+|-
+| <code>sin^2 alfa + cos^2 alfa = 1</code>
+| <math>sin^2 alfa + cos^2 alfa = 1</math>
+|}
+A két probléma öszefügg. Mind a függvénynevek, mind a görög betűk (sok mással együtt) speciális szimbólumoknak számítanak Latex nyelven.
+'''A speciális szimbólumok <code>\</code>-jellel kezdődnek.''' Vagyis egy visszaperjelet kell eléjük írni.
+{| class="wikitable"
+|+ Így mindjárt jobb
+|-
+| <code>\sin^2 \alpha + \cos^2 \alpha = 1</code>
+| <math>\sin^2 \alpha + \cos^2 \alpha = 1</math>
+|}
+{| class="wikitable"
+|+ Fontosabb speciális operátorok
+|-
+| <code>\sin \cos \tan \sinh \cosh</code>
+| <math>\sin \cos \tan \sinh \cosh</math>
+|-
+| <code>\alpha \beta \gamma \pi \rho \varrho \phi \varphi \sigma \theta \vartheta</code>
+| <math>\alpha \beta \gamma \pi \rho \varrho \phi \varphi \sigma \theta \vartheta</math>
+|-
+| <code>\Omega \Sigma \Pi \Theta</code>
+| <math>\Omega \Sigma \Pi \Theta</math>
+|}
+Vigyázni kell, hogy a nevüket ne rontsuk el, vagy ne hivatkozzunk nem létező speciális szimbólumra, mert akkor egy csúnya hibaüzenett fog dobni a Latex. A következő történik, ha <code>\alpha</code> helyett <code>\alfa</code>-t írok.
+: <div class="mv-collapsible mv-collapsed"><math>\sin^2 \alfa + \cos^2 \alfa = 1</math></div>
 === Operátorok ===