„Mérés laboratórium 4. - 4. mérés” változatai közötti eltérés
Nincs szerkesztési összefoglaló |
Nincs szerkesztési összefoglaló |
||
| 90. sor: | 90. sor: | ||
* Tanúsítványok (Certificates) | * Tanúsítványok (Certificates) | ||
== | ==15. Mi az MMC? === | ||
A Microsoft és más szoftvergyártók által létrehozott felügyeleti eszközök a Microsoft Management Console (MMC) eszközben találhatók és jeleníthetők meg. Ezeket az eszközöket beépülő moduloknak hívják, és általában a Windows rendszer hardver, szoftver és hálózati összetevőinek kezelésére használhatók. A Felügyeleti eszközök mappában található eszközök többsége, például a Számítógép-kezelés elem, MMC beépülő modul. | A Microsoft és más szoftvergyártók által létrehozott felügyeleti eszközök a Microsoft Management Console (MMC) eszközben találhatók és jeleníthetők meg. Ezeket az eszközöket beépülő moduloknak hívják, és általában a Windows rendszer hardver, szoftver és hálózati összetevőinek kezelésére használhatók. A Felügyeleti eszközök mappában található eszközök többsége, például a Számítógép-kezelés elem, MMC beépülő modul. | ||
| 100. sor: | 100. sor: | ||
Források: Wikipedia, Microsoft TechNet (az angol fordításért felelősséget nem vállalok..) | Források: Wikipedia, Microsoft TechNet (az angol fordításért felelősséget nem vállalok..) | ||
-- [[BodaKaroly]] - 2010.04.18. | -- [[BodaKaroly]] - 2010.04.18. | ||
== | ==16. Mi az lsass.exe feladata?== | ||
Rendszerfolyamat. Local Security Authority Subsystem (lsass.exe): a főbb biztonsági feladatokat ez a folyamat végzi, úgymint felhasználók és jelszavak ellenőrzése, biztonsági naplózás, hozzáférések ellenőrzése. | Rendszerfolyamat. Local Security Authority Subsystem (lsass.exe): a főbb biztonsági feladatokat ez a folyamat végzi, úgymint felhasználók és jelszavak ellenőrzése, biztonsági naplózás, hozzáférések ellenőrzése. | ||
== | ==17. Hogyan férhet hozzá egy rendszergazda egy olyan könyvtárhoz, amire egy felhasználó beállította, hogy másnak ne legyen hozzáférése hozzá?== | ||
Saját tulajdonba kell venni az adott könyvtárt. Ezt mindig meg lehet tenni, nem tudja letiltani a felhasználó.<br> | Saját tulajdonba kell venni az adott könyvtárt. Ezt mindig meg lehet tenni, nem tudja letiltani a felhasználó.<br> | ||
jobb gomb könyvtáron->tulajdonságok->biztonság->speciális->tulajdonos | jobb gomb könyvtáron->tulajdonságok->biztonság->speciális->tulajdonos | ||
== | ==18. Milyen elemeket tartalmazhat a helyi biztonsági házirend (legalább 3)?== | ||
* Jelszóházirend: Megadható, hogy milyen gyakran kell cserélni a jelszavakat, azok bonyolultak legyenek-e, stb | * Jelszóházirend: Megadható, hogy milyen gyakran kell cserélni a jelszavakat, azok bonyolultak legyenek-e, stb | ||
* Fiókzárolási házirend: Mennyi sikertelen kísérlet után legyen letiltva az adott felhasználó | * Fiókzárolási házirend: Mennyi sikertelen kísérlet után legyen letiltva az adott felhasználó | ||
| 118. sor: | 116. sor: | ||
* Biztonsági beállítások: egyéb, általános biztonsági opciók | * Biztonsági beállítások: egyéb, általános biztonsági opciók | ||
== | ==19. Mi a User Account Control (UAC)?== | ||
A Vistában bevezetett egyik komoly biztonsági változás a felhasználói fiókok felügyelete (user account control, UAC).<br> | A Vistában bevezetett egyik komoly biztonsági változás a felhasználói fiókok felügyelete (user account control, UAC).<br> | ||
A módszer lényege, hogy a rendszergazdai jogokkal rendelkező felhasználó bejelentkezéskor kétféle hozzáférési tokent kap. Az egyik egy sima felhasználói token, amiben nincsenek benne a rendszergazdai jogosultságok, az általa indított programok általában ezt használják. Ha olyan műveletet akar végrehajtani, amihez magasabb jogosultság kell, akkor használja a rendszer a másik tokent, de ehhez a felületen először engedélyezni kell az adott műveletet. A módszer használható akkor is, ha egyáltalán nem rendszergazda felhasználóval vagyunk bejelentkezve, csak ilyenkor még jelszót is kér a rendszer. | A módszer lényege, hogy a rendszergazdai jogokkal rendelkező felhasználó bejelentkezéskor kétféle hozzáférési tokent kap. Az egyik egy sima felhasználói token, amiben nincsenek benne a rendszergazdai jogosultságok, az általa indított programok általában ezt használják. Ha olyan műveletet akar végrehajtani, amihez magasabb jogosultság kell, akkor használja a rendszer a másik tokent, de ehhez a felületen először engedélyezni kell az adott műveletet. A módszer használható akkor is, ha egyáltalán nem rendszergazda felhasználóval vagyunk bejelentkezve, csak ilyenkor még jelszót is kér a rendszer. | ||
== | ==20. Miért jó, hogy a beépített rendszerfiókok SIDje minden rendszeren ugyanaz?== | ||
Micskei Zoltán válasza alapján: | Micskei Zoltán válasza alapján: | ||
''"Egy lehetséges jó válasz a kérdésre: Mivel ezek minden gépen azonosak, ezért ezek segítségével lehet például egységes telepítő vagy menedzsment alkalmazásokat írni, amik előre nem ismerik a számítógép SID-jét (így nem tudják például az Administrator SID-jét se előre), de tudják ezeket a fix SID-eket használni például jogosultságok beállítására."'' | ''"Egy lehetséges jó válasz a kérdésre: Mivel ezek minden gépen azonosak, ezért ezek segítségével lehet például egységes telepítő vagy menedzsment alkalmazásokat írni, amik előre nem ismerik a számítógép SID-jét (így nem tudják például az Administrator SID-jét se előre), de tudják ezeket a fix SID-eket használni például jogosultságok beállítására."'' | ||
--[[Szerkesztő:Harapeti|Harapeti]] ([[Szerkesztővita:Harapeti|vita]]) 2013. március 7., 15:26 (CET) | --[[Szerkesztő:Harapeti|Harapeti]] ([[Szerkesztővita:Harapeti|vita]]) 2013. március 7., 15:26 (CET) | ||
== | ==21. Mit csinálnék akkor, ha egy driver telepítése után a rendszer nem jutna el a bejelentkező képernyőig sem, hanem mindig újraindulgat?== | ||
Csökkentett módban indítás, driver uninstall. | Csökkentett módban indítás, driver uninstall. | ||
== | ==22. Milyen módban fut az ablakozás és a grafika? Milyen előnyei és hátrányai vannak ennek?== | ||
Kernel módban fut. | Kernel módban fut. | ||
Előny: teljesítmény jobb, mert kevesebb módváltás kell. A rajzolás végén biztos kernelben lévő kódnak is kell futnia. | Előny: teljesítmény jobb, mert kevesebb módváltás kell. A rajzolás végén biztos kernelben lévő kódnak is kell futnia. | ||
Hátrány: Ha valami hiba van az ablakozásban, az egész rendszer crash-sel. | Hátrány: Ha valami hiba van az ablakozásban, az egész rendszer crash-sel. | ||
== | ==23. Mit tud a Program Data könyvtár?== | ||
Az alkalmazások közös, nem felhasználó specifikus adatai kerülnek ide. | Az alkalmazások közös, nem felhasználó specifikus adatai kerülnek ide. | ||