„Matematika A4 - 2003/04 ősz 2. ZH” változatai közötti eltérés
a David14 átnevezte a(z) A4 régi zh-k megoldásokkal lapot a következő névre: Matematika A4 - Régi ZH sorok megoldásokkal |
aNincs szerkesztési összefoglaló |
||
1. sor: | 1. sor: | ||
==2003/2004 ősz 2. ZH== | |||
#Mennyi a felezési ideje és átlagosan mennyi az élettartama annak az örökifjú tulajdonságú radioaktív részecskének, mely az első 2 évben 0.2 valószínűséggel nem bomlik el? | |||
#Az origó középpontú, egy sugarú körív felső felén egyenletes eloszlás szerint választunk egy pontot. Határozza meg a pont első koordinátájának a sűrűségfüggvényét! | |||
#Két, egymástól független véletlen számot generálunk 0 és 1 között. Mi a valószínűsége annak, hogy az elsőnek a négyzete nagyobb, mint a másodiknak a köbe, ha mindkettőt a) egyenletes b) az f(z)=2z (0<z<1) sűrűségfüggvényű eloszlás szerint választjuk? | |||
==2003/2004 ősz 2. ZH megoldások== | |||
===1. Feladat=== | |||
<math> X: </math> élettartam | <math> X: </math> élettartam | ||
55. sor: | 23. sor: | ||
<math> -\lambda 2=ln 0.2 </math> | <math> -\lambda 2=ln 0.2 </math> | ||
<math> | :::<math> \lambda=-\frac{ln 0.2}{2}\approx0.8 </math> | ||
\lambda=-\frac{ln 0.2}{2}\approx0.8 | |||
<math> | :::<math> m=\frac{1}{\lambda} </math> | ||
m=\frac{1}{\lambda} | |||
<math> 1-e^{-0.8x}=\frac{1}{2} </math> | <math> 1-e^{-0.8x}=\frac{1}{2} </math> | ||
69. sor: | 33. sor: | ||
<math> -0.8x=ln\frac{1}{2} </math> | <math> -0.8x=ln\frac{1}{2} </math> | ||
<math> | :::<math> x=\frac{-ln\frac{1}{2}}{0.8}=\frac{ln2}{0.8}=0.86 </math> | ||
x=\frac{-ln\frac{1}{2}}{0.8}=\frac{ln2}{0.8}=0.86 | |||
===2. Feladat=== | |||
<math> \varphi[-\frac{\pi}{2},\frac{\pi}{2}] </math> | <math> \varphi[-\frac{\pi}{2},\frac{\pi}{2}] </math> | ||
<math> | :::<math> X=\sin\varphi </math> | ||
X=\sin\varphi | |||
<math> F(x)=p(X<x) </math> | <math> F(x)=p(X<x) </math> | ||
<math> | :::<math> P(\sin\varphi<x)=P(\varphi<\arcsin x)=\frac{\arcsin x+\frac{\pi}{2}}{\pi} </math> | ||
P(\sin\varphi<x)=P(\varphi<\arcsin x)=\frac{\arcsin x+\frac{\pi}{2}}{\pi} | |||
<math> | :::<math> f(x)=F(x)'=\frac{\frac{1}{\sqrt{1-x^2}}}{\pi} </math> | ||
f(x)=F(x)'=\frac{\frac{1}{\sqrt{1-x^2}}}{\pi} | |||
===3. Feladat=== | |||
====a) Kérdés==== | |||
Kiszámoljuk a sűrűségfüggvényeket, képezzük a direktszorzatot, aztán intergálunk egy jót. | |||
<math> X: RND1^2 </math> | <math> X: RND1^2 </math> | ||
105. sor: | 57. sor: | ||
<math> Y: RND2^3 </math> | <math> Y: RND2^3 </math> | ||
:::<math> f1(x)=\frac{1}{2}\frac{1}{\sqrt{x}}\;\;\;\;\;0<x<1 </math> | |||
:::<math> f2(y)=\frac{1}{3}\frac{1}{\sqrt[3]{y^2}}\;\;\;\;\;0<y<1 </math> | |||
<math> | :::<math> f(x,y)=f1(x)f2(y)=\frac{1}{6}\frac{1}{\sqrt{x}}\frac{1}{\sqrt[3]{y^2}}\;\;\;\;\;0<x<1\;\;\;\;\;0<y<1 </math> | ||
f1(x)=\frac{1}{ | |||
\ | |||
<math> | ::: <math> P(X>Y)=\int_{0}^1\int_{0}^x \frac{1}{6}\frac{1}{\sqrt{x}}\frac{1}{\sqrt[3]{y^2}} \mathrm{d}y\mathrm{d}x </math> | ||
\ | |||
====a) Kérdés egyszerűbben==== | |||
<math> | :::<math> P(RND1^2>RND2^3)=P(RND1>RND2^{\frac{3}{2}})= </math> | ||
P(RND1^2>RND2^3)=P(RND1>RND2^{\frac{3}{2}})= | |||
Ez már egyenletes eloszlás, a feladat egyszerűsödik a | Ez már egyenletes eloszlás, a feladat egyszerűsödik a | ||
<math> | :::<math> y^{\frac{3}{2}} =x </math> | ||
y^{\frac{3}{2}} =x | |||
vagyis a | vagyis a | ||
<math> | :::<math> y=x^{\frac{2}{3}} </math> | ||
y=x^{\frac{2}{3}} | |||
görbe alatti terület számítására. | görbe alatti terület számítására. | ||
<math> | :::<math> =\int_{0}^1 x^{\frac{2}{3}} \mathrm{d}x=[\frac{x^{\frac{5}{3}}}{\frac{5}{3}}]_{0}^1=\frac{3}{5} </math> | ||
=\int_{0}^1 x^{\frac{2}{3}} \mathrm{d}x=[\frac{x^{\frac{5}{3}}}{\frac{5}{3}}]_{0}^1=\frac{3}{5} | |||
b | ====b) Kérdés==== | ||
<math> X: f1(x)=2x\;\;\;\;\;(0<x<1) </math> | <math> X: f1(x)=2x\;\;\;\;\;(0<x<1) </math> | ||
158. sor: | 87. sor: | ||
<math> Y: f2(y)=2y\;\;\;\;\;(0<y<1) </math> | <math> Y: f2(y)=2y\;\;\;\;\;(0<y<1) </math> | ||
:::<math> Y: f(x,y)=4xy\;\;\;\;\;(0<x<1)\;\;\;\;\;(0<y<1) </math> | |||
:::<math> P(X^2>Y^3)=P(X^{\frac{2}{3}}>Y)= </math> | |||
<math> | |||
P(X^2>Y^3)=P(X^{\frac{2}{3}}>Y)= | |||
:::<math> =\int\limits_{A}\int 4xy \;\;\mathrm{d}x\mathrm{d}y= </math> | |||
:::<math> =\int\limits_{0}^1\int\limits_{0}^{x^\frac{2}{3}} 4xy \;\;\mathrm{d}y\mathrm{d}x </math> | |||
==2005/2006 ősz 2. ZH== | |||
#Két pontot választunk 0 és 1 között egyenletes eloszlás szerint egymástól függetlenül. Ezek 3 szakaszra bontják az intervallumot. Mi a valószínűsége, hogy a szakaszok hosszai balról jobbra növekvő sorozatot alkotnak? | |||
#Határozza meg egy számítógép által generált, 0 és 1 között egyenletes eloszlású véletlen szám köbgyökének az eloszlás- és sűrűségfüggvényét, és a várható értékét! | |||
#Tegyük fel, hogy egy országban az embereknek kb. 40 %-a balkezes. 2400 embert véletlenszerűen kiválasztva mi a valószínűsége annak, hogy kiválasztottak között a balkezesek aránya 39% és 41%-a között van? (A standard normális eloszlás eloszlásfüggvénye segítségével adjon képletet a valószínűség közelítő értékére! A képletben az eloszlásfüggvény jelén kívül más betű nem szerepelhet.) | |||
== | ==2005/2006 ősz 2. ZH megoldások== | ||
===1. Feladat === | |||
<math> X: RND1 </math> | <math> X: RND1 </math> | ||
198. sor: | 111. sor: | ||
valószínűségi változók egyenletes eloszlást követnek | valószínűségi változók egyenletes eloszlást követnek | ||
* Két eset lehetséges | * Két eset lehetséges: | ||
<math> X<Y-X<1-Y\;\;\;\;\;\;\;\;ha\;\;Y>X </math> | <math> X<Y-X<1-Y\;\;\;\;\;\;\;\;ha\;\;Y>X </math> | ||
204. sor: | 118. sor: | ||
* Az első eset - <math> Y>X </math> | * Az első eset - <math> Y>X </math> | ||
<math> P[(X<Y-X)\cap(Y-X<1-Y)]=P[(Y>2X)\cap(Y<\frac{X}{2}+\frac{1}{2})]=ter(A) </math> | <math> P[(X<Y-X)\cap(Y-X<1-Y)]=P[(Y>2X)\cap(Y<\frac{X}{2}+\frac{1}{2})]=ter(A) </math> | ||
215. sor: | 127. sor: | ||
A szimmetria miatt az első esetben számított terület <math> x=y </math> tengelyre tükrözött képét kapjuk megoldásnak. | A szimmetria miatt az első esetben számított terület <math> x=y </math> tengelyre tükrözött képét kapjuk megoldásnak. | ||
Teljes megoldás: | Teljes megoldás: <math> P(...)=2*ter(A) </math> | ||
<math> P(...)=2*ter(A) </math> | |||
===2. Feladat=== | |||
<math> X: \sqrt[3]{RND} </math> | <math> X: \sqrt[3]{RND} </math> | ||
231. sor: | 142. sor: | ||
<math> E(x)=\int_{0}^1 x*3x^2 \mathrm{d}x=\frac{3}{4} </math> | <math> E(x)=\int_{0}^1 x*3x^2 \mathrm{d}x=\frac{3}{4} </math> | ||
Másik megoldás - Kitaláljuk az eloszlásfüggvényt, majd őt deriválva jutunk a sűrűségfüggvényhez: | Másik megoldás - Kitaláljuk az eloszlásfüggvényt, majd őt deriválva jutunk a sűrűségfüggvényhez: | ||
237. sor: | 149. sor: | ||
<math> f(x)=F'(x)=3x^2\;\;\;\;\;0<x<1 </math> | <math> f(x)=F'(x)=3x^2\;\;\;\;\;0<x<1 </math> | ||
===3. Feladat=== | |||
<math> X= </math> ahány balkezes | <math> X= </math> ahány balkezes |
A lap 2013. február 24., 00:55-kori változata
2003/2004 ősz 2. ZH
- Mennyi a felezési ideje és átlagosan mennyi az élettartama annak az örökifjú tulajdonságú radioaktív részecskének, mely az első 2 évben 0.2 valószínűséggel nem bomlik el?
- Az origó középpontú, egy sugarú körív felső felén egyenletes eloszlás szerint választunk egy pontot. Határozza meg a pont első koordinátájának a sűrűségfüggvényét!
- Két, egymástól független véletlen számot generálunk 0 és 1 között. Mi a valószínűsége annak, hogy az elsőnek a négyzete nagyobb, mint a másodiknak a köbe, ha mindkettőt a) egyenletes b) az f(z)=2z (0<z<1) sűrűségfüggvényű eloszlás szerint választjuk?
2003/2004 ősz 2. ZH megoldások
1. Feladat
élettartam
Ha örökifjú, akkor exponenciális eloszlás.
2. Feladat
3. Feladat
a) Kérdés
Kiszámoljuk a sűrűségfüggvényeket, képezzük a direktszorzatot, aztán intergálunk egy jót.
a) Kérdés egyszerűbben
Ez már egyenletes eloszlás, a feladat egyszerűsödik a
vagyis a
görbe alatti terület számítására.
b) Kérdés
2005/2006 ősz 2. ZH
- Két pontot választunk 0 és 1 között egyenletes eloszlás szerint egymástól függetlenül. Ezek 3 szakaszra bontják az intervallumot. Mi a valószínűsége, hogy a szakaszok hosszai balról jobbra növekvő sorozatot alkotnak?
- Határozza meg egy számítógép által generált, 0 és 1 között egyenletes eloszlású véletlen szám köbgyökének az eloszlás- és sűrűségfüggvényét, és a várható értékét!
- Tegyük fel, hogy egy országban az embereknek kb. 40 %-a balkezes. 2400 embert véletlenszerűen kiválasztva mi a valószínűsége annak, hogy kiválasztottak között a balkezesek aránya 39% és 41%-a között van? (A standard normális eloszlás eloszlásfüggvénye segítségével adjon képletet a valószínűség közelítő értékére! A képletben az eloszlásfüggvény jelén kívül más betű nem szerepelhet.)
2005/2006 ősz 2. ZH megoldások
1. Feladat
valószínűségi változók egyenletes eloszlást követnek
- Két eset lehetséges:
- Az első eset -
Mivel egyenletes eloszlásról van szó, a valószínűség számítható a két egyenes közötti terület kiszámításával (kedvező eset per összes, az összes az egységnyi négyzet, 1-el való osztásnak nincs jelentősége).
- Második eset -
A szimmetria miatt az első esetben számított terület tengelyre tükrözött képét kapjuk megoldásnak.
Teljes megoldás:
2. Feladat
- Várható érték = első momentum
Másik megoldás - Kitaláljuk az eloszlásfüggvényt, majd őt deriválva jutunk a sűrűségfüggvényhez:
3. Feladat
ahány balkezes
Binomiális eloszlás
Moivre-Laplace miatt közelíthető normális eloszlással.