„Segítség:Latex” változatai közötti eltérés

A VIK Wikiből
Palotasb (vitalap | szerkesztései)
a tartalomjegyzék
Palotasb (vitalap | szerkesztései)
aNincs szerkesztési összefoglaló
1. sor: 1. sor:
__NOTOC__
__NOTOC__
{{:Segítség:Tatalomjegyzék}}
{{:Segítség:Tartalomjegyzék}}
Összetettebb matematikai képletek beszúrására Latex (ejtsd: latekh) nyelvű képletleírót használunk. Először minden képletet egy <code>&lt;math&gt;</code> és egy <code>&lt;/math&gt;</code> címke közé kell rakni, majd a két címke között már nem a wiki szintaxisa szerint, hanem Latex szintaxissal lehet képleteket írni.
Összetettebb matematikai képletek beszúrására Latex (ejtsd: latekh) nyelvű képletleírót használunk. Először minden képletet egy <code>&lt;math&gt;</code> és egy <code>&lt;/math&gt;</code> címke közé kell rakni, majd a két címke között már nem a wiki szintaxisa szerint, hanem Latex szintaxissal lehet képleteket írni.



A lap 2013. február 20., 23:28-kori változata

Összetettebb matematikai képletek beszúrására Latex (ejtsd: latekh) nyelvű képletleírót használunk. Először minden képletet egy <math> és egy </math> címke közé kell rakni, majd a két címke között már nem a wiki szintaxisa szerint, hanem Latex szintaxissal lehet képleteket írni.

A Latex-kel azért is érdemes külön foglalkozni, mert a legtöbb természettudományos és műszaki terület elterjedt szakcikkek, jegyzetek stb. írásakor, így későbbi tudományos pályánk során is gyakran találkozhatunk vele, egy de facto szabványról van szó. Ennek az oka elsősorban az, hogy képletek begépelésére egy rövid tanulási szakasz után könnyen használható (bár a vizuális képletszerkesztőkkel legfeljebb sebességben veszi fel a versenyt, ha gyorsan gépelünk, és a nyers kódot visszaolvasni, visszafejteni nem mindig könnyű).

Latex szintaxis

Az összes példábakódban azt kell feltételezni, hogy egy <math> címkén belül van.

Egy string (karakterlánc) általában közvetlenül jelenik meg, így beírhatunk pl. egyszerű képleteket.

1+1=2 vagy 1 + 1 = 2 (mindegy, hogy írunk-e szóközöket)
vagy

Bizonyos speciális karakterek automatikusan úgy formázzák a körülöttük lévő szöveget, ahogy azt a karakternek megfelelő operátor leírásakor papíron tennénk, pl. négyzetre emeléskor a ^ karakter.

a^2 + b^2 = c^2