„A programozás alapjai I. (régi)” változatai közötti eltérés

A VIK Wikiből
← Régebbi szerkesztésÚjabb szerkesztés →
VizuálisWikiszöveges
Ferrero (vitalap | szerkesztései)
1 561 szerkesztés
Ferrero (vitalap | szerkesztései)
1 561 szerkesztés
Nincs szerkesztési összefoglaló
1. sor: 1. sor:
{{TODO}}
{{Tantargy|nev=A programozás alapjai I.|kredit=5|felev=1|kereszt=nincs|kiszh=5 db|vizsga=van|nagyzh=1 db|hf=nincs|szak=info|tad=https://www.vik.bme.hu/kepzes/targyak/VIEEA100/|targyhonlap=http://infoc.eet.bme.hu/|levlista=prog1ATsch.bme.hu }}
{{Tantargy|nev=A programozás alapjai I.|kredit=5|felev=1|kereszt=nincs|kiszh=5 db|vizsga=van|nagyzh=1 db|hf=nincs|szak=info|tad=https://www.vik.bme.hu/kepzes/targyak/VIEEA100/|targyhonlap=http://infoc.eet.bme.hu/|levlista=prog1ATsch.bme.hu }}


A lap 2013. január 31., 11:47-kori változata

Sablon:Tantargy

Követelmények

Minden pontszámmal kapcsolatos és hasonló kérdésben a tárgy adatlapja a mérvadó.

  • Az előadásokon a jelenlét kötelező; legalább 70%-ban. Ez alól mentesülnek a felsőbbévesek, és aláírással rendelkezőek. Erről nem hivatalosan itt.
  • A gyakorlati órákon is kötelező, ugyanígy. Jelenlétet pótolni nem lehet.
  • A tárgyból félév közben egy nagy zárthelyi lesz. Ezen legalább az elégséges szintet el kell érni, hogy valaki vizsgázhasson. A nagy zárthelyi pótolható az egy héttel utána lévő pótzárthelyin, és a pótlási héten lévő pótpótzárthelyin.
  • A gyakorlati órákon öt darab kis zárthelyi lesz. Ezek közül a három legjobban sikerült számít; azokon kell átlagosan 40%-ot teljesíteni. (Vagyis ha a kis ZH-k 10 pontosak, akkor a három legjobbon összesen 12 pontot kell elérni). Kis zárthelyit azokat pótolni nem lehet.
  • Vizsgaidőszakban írásbeli vizsgázni van, a vizsga eredménye a tárgy végleges jegye.
  • A nagy ZH-n és a vizsgán használható a két oldalas C puska. Ezt egy A4-es lap két oldalára kell kinyomtatni!
  • Kimagasló nagy ZH és kis ZH eredménnyel megajánlott jegyet lehet szerezni. Ezzel a vizsga kiváltható.

Megajánlott jegy

A programozás alapjai tárgyból 5 db kis ZH van, egyenként 10 pontért, valamint egy nagy ZH, 40 pontért. A féléves teljesítményt így összegezzük: 

össz = kzh1 + kzh2 + kzh3 + 2*kzh4 + 3*kzh5 + nzh;

Vagyis összesen 120 pont gyűjthető. Aki ≥110 pontot elér, az megajánlott ötöst kap, aki ≥100 pontot, az megajánlott négyest. Aki nem kap megajánlott jegyet, azok közül a legtöbb pontot gyűjtők jöhetnek elővizsgázni. Mindenki az admin portálon kap majd értesítést arról, hogy kap-e megajánlott jegyet, illetve jöhet-e elővizsgázni. Az ötös automatikus; a négyest viszont nem kötelező elfogadni, hanem vizsgán lehet javítani (és rontani is).

– https://infoc.eet.bme.hu/kovetelmenyek.php


Segédanyagok

Algoritmusok és adatszerkezetek

KisZH-k, beugrók

A 2010-es őszi félévtől az aláírás feltétele 5-ből 3 kisZH megírása 50%-osra. A megajánlott jegybe beleszámítanak a kisZH-k is, 10-10-10-20-30 ponttal.

ZH

Vizsga

A vizsgákra ne a régi sorok megoldásainak olvasgatásával készülj! Annak hasznossága nem közelítőleg nulla, hanem pontosan nulla. Lásd itt.

Tippek

A programozás inkább egy gondolkodásmód, mint egy bemagolandó vagy megtanulandó anyag. Ha eddig még nem programoztál akkor nem fog könnyen menni, viszont folyamatos készüléssel jól fel lehet készülni. Nekem tetszett, mert végre egy olyan tárgy, ahol a héten leadott anyagot nem leülni és megtanulni kellett, hanem a heti anyagot inkább csak kipróbáltam otthon és játszottam vele, hiszen a programozást játékként is fel lehet fogni. Azt tanácsolom hogy találj ki magadnak valamilyen programot amit meg akarsz csinálni (én például a Vaterás eladásaimat kezelő programot választottam) és próbálkozz és játssz vele. Ha ilyen szemlélettel programozol akkor nem szenvedés lesz, hanem inkább egy jó játék ahol a következő heti előadást várod, hogy délután mehess haza játszani = azaz belerakni a kis saját programodba az előadáson tanultakat.

Rá lehet menni típuspéldákra gyakorlására és hasonló dolgokra, de nem éri meg. Miért nem? Leírtam ide saját tapasztalataimat: Hogy tanuljunk meg programozni.

--Szabó Csaba (vita) 2012. december 16., 23:26 (CET)

Gyakvezérek

Balog Ábel Péter, Bein Márton, Berényi Richárd, Blázovics László, Borbély Máté, Börcs Attila, Czémán Arnold, Czirkos Zoltán, Dóbé Péter, Dudás Ákos, Dudás Zsolt, Farkas Balázs, Farkas Gábor, Fehér Marcell, Fiala Péter, Gazsi István, Gerencsér Péter, Goldschmidt Balázs, Gulyás Borbála, Győri Jenő, Iváncsy Renáta, Izsó Tamás, Kápolnai Richárd, Kaszó Márk, Kovács Tibor, Lipusz Marcell, Max Gyula, Dr. Mészáros Tamás, Nagy Gergely, Őry Máté, Pap Ákos, Pohl László, Simon Balázs, Simon Gábor, Sipos Márton Ákos, Sleisz Ádám, Stein Dániel, Szabó Alex, Szalai Albin, Szandi Lajos, Szeberényi Imre, Szegletes Luca, Török Alex, Török László, Vitéz András, Zsóka Zoltán

Vélemény a gyakorlatvezetőkről

  • Blázovics László: Az anyagot nagyon érti, szívesen segít, viszont nem tart túl izgalmas gyakorlatokat, könnyen elterelődik a figyelmed, könnyen bealszol.
  • Goldschmidt Balázs: Jó hangulatú órákat tart, jól magyaráz.
  • Simon Balázs: Jól magyaráz, viszont az előadói stílusa nem a legjobb.

Verseny

A félév során az előadáson több verseny is meg lesz hirdetve, érdemes gyakorolni az ilyen feladatok megoldásával is.

Kedvcsináló

  • Ahhoz, hogy megértsd a rekurziót, először meg kell értened a rekurziót.
  • Addig nyújtózkodj, amíg a mallocod ér!
A lap eredeti címe: „https://vik.wiki/index.php?title=A_programozás_alapjai_I._(régi)&oldid=156136”