„Informatika 1 - Ellenőrző kérdések kidolgozása” változatai közötti eltérés

David14 (vitalap | szerkesztései)
aNincs szerkesztési összefoglaló
David14 (vitalap | szerkesztései)
aNincs szerkesztési összefoglaló
144. sor: 144. sor:
#Pascalnál a hívott program feladata
#Pascalnál a hívott program feladata
#A hívott szubrutin által használt lokális változóknak foglalt helyet jelöli ki.
#A hívott szubrutin által használt lokális változóknak foglalt helyet jelöli ki.
==== 3. Kérdés: ====
{|class="wikitable"
! 1.
| style="text-align:left"|Az eredeti Neumann modellnél a BE -és KI meneti egység különálló volt és a memóriával nem, csak az ALU-val tudott közvetlenül információt cserélni.
| style="text-align:center"|'''Igaz'''
|-
! 2.
| style="text-align:left"|Az utasítást és az adatot külön memóriában tárolja, az utasítást és az adatot a memóriában a tárolás formátuma különbözteti meg.
| style="text-align:center"|'''Hamis'''
|-
! 3.
| style="text-align:left"|A CISC elvű számítógépekben az utasítások nem azonos méretűek és rendszerint több óraciklus alatt hajthatók végre, s ez előnyös a pipe line alkalmazásánál.
| style="text-align:center"|'''Hamis'''
|-
! 4.
| style="text-align:left"|Az ENTER és a LEAVE utasítás az x86-os processzornál a verem keret (stack frame) alkalmazását támogatja.
| style="text-align:center"|'''Igaz'''
|-
! 5.
| style="text-align:left"A RISC processzoroknál az aritmetikai utasítások operandusai vagy regiszterben, vagy a memóriában találhatók.
| style="text-align:center"|'''Hamis'''
|-
! 6.
| style="text-align:left"|A térbeli és az időbeli lokalitási elvek miatt gyorsító tárakat (cache) csak az utasítások tárolására használhatnak.
| style="text-align:center"|'''Hamis'''
|}
'''Magyarázat:'''
#Lásd első oldal első feladat.
#Mindent egy közös memóriában tárol.
#A RISC előnyös a pipe-line alkalmazásához.
#ENTER x,y az y-adik szubrutinba (szintre) lép be, x Byte helyet foglal le (a globális veremből) a lokális változóknak. A LEAVE lebontja a lefoglalt helyet.
#RISC-nél kizárólag regiszterekben, memóriában sosem.
#Adat esetén is használnak.
==== 4. Kérdés: ====
{|class="wikitable"
! 1.
| style="text-align:left"|Az utasításokat memóriában tárolja, az adatokat perifériából kapja.
| style="text-align:center"|'''Hamis'''
|-
! 2.
| style="text-align:left"|Az utasításokat és az adatokat bináris formában tárolja.
| style="text-align:center"|'''Igaz'''
|-
! 3.
| style="text-align:left"|Az utasításokat és az adatokat a memóriában csak a program algoritmusa különbözteti meg.
| style="text-align:center"|'''Igaz'''
|-
! 4.
| style="text-align:left"|Az utasításhoz és az adathoz külön-külön cím- és adatbusz tartozik.
| style="text-align:center"|'''Hamis'''
|}
'''Magyarázat:'''
#Mindent egy közös memóriában tárol.
#Lásd első oldal első kérdés.
#Lásd első oldal első kérdés.
#Ez a harward architektúrára igaz, a Neumann-ra nem.
== 4. oldal kérdései ==