„Digitális technika 1 - HT partíciók” változatai közötti eltérés
Nincs szerkesztési összefoglaló |
|||
| 44. sor: | 44. sor: | ||
=== Megoldás: === | === Megoldás: === | ||
==== 1. Feladat: ==== | |||
*A triviális HT partíciók: 2 ilyen van | |||
**Minden állapot külön blokkban: azaz esetünkben <math> \prod_{1} (A)(B)(C)(D) </math> | |||
**Minden állapot egy blokkban: esetünkben <math> \prod_{2} (ABCD) </math><br /> | |||
*Keressünk 2 triviálistól eltérőt: | |||
*#Vizsgáljuk meg például a következő partíciót: (AB)(CD) | |||
*#*AB egy csoportba tartozásának feltétele: BC, AC, DC egy csoportba tartozása. Mivel ezek nem tartoznak azonos csoportba (hiszen a mostani 2 csoportunk AB és CD), így (AB)(CD) nem HT partíció. | |||
*#Vizsgáljuk meg ezután a következő partíciót: (AC)(BD) | |||
*#*AC egy csoportba tartozásának feltétele BD egy csoportba tartozása, BD pedig egy csoportba tartozik. Tehát <math> \prod_{3} (AC)(BD) </math> HT partíció. | |||
*#Az algoritmus tehát az, hogy minden lehetséges csoportosításra megvizsgáljuk, hogy az HT partíció-e. Most azonban csak 2-t kell keresnünk. Jelen esetben például jó lesz a következő csoportosítás: (BCD)(A) | |||
*#*BCD egy csoportba tartozik, ha a benne lévő állapotok közül bármelyik 2 egy csoportba tartozik. Vegyük sorba: | |||
*#**BC egy csoportba tartozik -> OK | |||
*#**BD is egy csoportba tartozik -> OK | |||
*#**CD egy csoportba tartozik, ha BC egy csoportba tartozik, ami igaz -> OK | |||
*#*Láthatjuk, hogy BC, BD, CD mind a BCD csoportba vannak, tehát <math> \prod_{4} (BCD)(A) </math> is HT partíció. | |||
2. | ==== 2. Feladat: ==== | ||
Mivel 4 állapotunk van, ezért minimum 2 szekunder változóra van szükségünk | *Mivel 4 állapotunk van, ezért minimum 2 szekunder változóra van szükségünk <math> (2^2 = 4) </math>. | ||
Azt, hogy egy adott HT partíció szerinti kódoláshoz hány szekunder változóra van szükség, a következő összefüggés határozza meg: <math> p = \lceil\log_{2}B\rceil + \lceil\log_{2}A\rceil </math>, ahol <math>\lceil \rceil</math> jelölés az értéknek a legközelebbi egész számra történő felkerekítésére utal. | *Azt, hogy egy adott HT partíció szerinti kódoláshoz hány szekunder változóra van szükség, a következő összefüggés határozza meg: <math> p = \lceil\log_{2}B\rceil + \lceil\log_{2}A\rceil </math>, ahol <math>\lceil \rceil</math> jelölés az értéknek a legközelebbi egész számra történő felkerekítésére utal. '''A''' az egy blokkban előforduló állapotok legnagyobb száma, '''B''' pedig a blokkok száma | ||
Nézzük meg p értékét a nem triviális partícióinkra: | *Nézzük meg p értékét a nem triviális partícióinkra: | ||
{|class="wikitable" | |||
| | ! width="25%"|'''HT''' | ||
! width="10%"|'''B''' | |||
| | ! width="10%"|'''A''' | ||
! width="10%"|'''p''' | |||
|} | |- | ||
! '''<math>\prod_{3}</math>''' | |||
| style="text-align:center"|2 | |||
| style="text-align:center"|2 | |||
| style="text-align:center"|2 | |||
|- | |||
! '''<math>\prod_{4}</math>''' | |||
| style="text-align:center"|2 | |||
| style="text-align:center"|3 | |||
| style="text-align:center"|3 | |||
|} Tehát <math>\prod_{3}</math> minimális. | |||
*Kódolás: | |||
|* *||*y1*||*y2* | |* *||*y1*||*y2* | ||
|} | |} | ||