„Digitális technika 1 - HT partíciók” változatai közötti eltérés

Újabb szerkesztés →

VizuálisWikiszöveges

@@ 1. sor: / 1. sor: @@
-{{GlobalTemplate|Villanyalap|Htpart}}
 -- [[GyurjanIstvan|ANewsEE]] - 2008.12.03.
 ==HT partíciók - egy példán keresztül==
@@ 23. sor: / 21. sor: @@
 # Töltse ki a kódolt állapottáblát
 ====Megoldás====
 .
-** A triviális HT partíciók: 2 ilyen van
+A triviális HT partíciók: 2 ilyen van
-### minden állapot külön blokkban: azaz esetünkben <math> \prod_{1} (A)(B)(C)(D) </math>
+minden állapot külön blokkban: azaz esetünkben <math> \prod_{1} (A)(B)(C)(D) </math>
-### minden állapot egy blokkban: esetünkben <math> \prod_{2} (ABCD) </math><br />
+minden állapot egy blokkban: esetünkben <math> \prod_{2} (ABCD) </math><br />
-** Keressünk 2 triviálistól eltérőt:
+Keressünk 2 triviálistól eltérőt:
-### vizsgáljuk meg például a következő partíciót: (AB)(CD)
+vizsgáljuk meg például a következő partíciót: (AB)(CD)
-**** AB egy csoportba tartozásának feltétele: BC, AC, DC egy csoportba tartozása. Mivel ezek nem tartoznak azonos csoportba - hiszen a mostani 2 csoportunk AB és CD -, így (AB)(CD) nem HT partíció.<br />
+AB egy csoportba tartozásának feltétele: BC, AC, DC egy csoportba tartozása. Mivel ezek nem tartoznak azonos csoportba - hiszen a mostani 2 csoportunk AB és CD -, így (AB)(CD) nem HT partíció.<br />
-### vizsgáljuk meg ezután a következő partíciót: (AC)(BD)
+vizsgáljuk meg ezután a következő partíciót: (AC)(BD)
-**** AC egy csoportba tartozásának feltétele BD egy csoportba tartozása, BD pedig egy csoportba tartozik. Tehát <math> \prod_{3} (AC)(BD) </math> HT partíció.
+AC egy csoportba tartozásának feltétele BD egy csoportba tartozása, BD pedig egy csoportba tartozik. Tehát <math> \prod_{3} (AC)(BD) </math> HT partíció.
-### az algoritmus tehát, hogy minden lehetséges csoportosításra megvizsgáljuk, hogy az HT partíció-e. Most azonban csak 2-t kell keresnünk. Jelen esetben például jó lesz a következő csoportosítás: (BCD)(A)
+az algoritmus tehát, hogy minden lehetséges csoportosításra megvizsgáljuk, hogy az HT partíció-e. Most azonban csak 2-t kell keresnünk. Jelen esetben például jó lesz a következő csoportosítás: (BCD)(A)
-**** BCD egy csoportba tartozik, ha a benne lévő állapotok közül bármelyik 2 egy csoportba tartozik. Vegyük sorba:
+BCD egy csoportba tartozik, ha a benne lévő állapotok közül bármelyik 2 egy csoportba tartozik. Vegyük sorba:
-***** BC egy csoportba tartozik -> OK
+BC egy csoportba tartozik -> OK
-***** BD is egy csoportba tartozik -> OK
+BD is egy csoportba tartozik -> OK
-***** CD egy csoportba tartozik, ha BC egy csoportba tartozik, ami igaz. -> OK
+CD egy csoportba tartozik, ha BC egy csoportba tartozik, ami igaz. -> OK
-**** Láthatjuk, hogy BC, BD, CD mind a BCD csoportba vannak, tehát <math> \prod_{4} (BCD)(A) </math> is HT partíció.
+Láthatjuk, hogy BC, BD, CD mind a BCD csoportba vannak, tehát <math> \prod_{4} (BCD)(A) </math> is HT partíció.
 .
-** Mivel 4 állapotunk van, ezért minimum 2 szekunder változóra van szükségünk(<math> 2^2 = 4 </math>).
+Mivel 4 állapotunk van, ezért minimum 2 szekunder változóra van szükségünk(<math> 2^2 = 4 </math>).
-** Azt, hogy egy adott HT partíció szerinti kódoláshoz hány szekunder változóra van szükség, a következő összefüggés határozza meg: <math> p = \lceil\log_{2}B\rceil + \lceil\log_{2}A\rceil </math>, ahol <math>\lceil	 \rceil</math> jelölés az értéknek a legközelebbi egész számra történő felkerekítésére utal. *A* az egy blokkban előforduló állapotok legnagyobb száma, *B* pedig a blokkok száma
+Azt, hogy egy adott HT partíció szerinti kódoláshoz hány szekunder változóra van szükség, a következő összefüggés határozza meg: <math> p = \lceil\log_{2}B\rceil + \lceil\log_{2}A\rceil </math>, ahol <math>\lceil	 \rceil</math> jelölés az értéknek a legközelebbi egész számra történő felkerekítésére utal. *A* az egy blokkban előforduló állapotok legnagyobb száma, *B* pedig a blokkok száma
-** Nézzük meg p értékét a nem triviális partícióinkra:
+Nézzük meg p értékét a nem triviális partícióinkra:
 		  |*HT*||*B*||*A*||*p*
 |}
@@ 49. sor: / 47. sor: @@
 |}
 		  Tehát <math>\prod_{3}</math> minimális.
-** kódolás:
+kódolás:
 		  |* *||*y1*||*y2*
 |}
@@ 61. sor: / 59. sor: @@
 |}
 		  Így Y1 lesz önfüggő, azaz <math>Y1={f}(X1,X2,y1)</math> és <math>Y2={f}(X1,X2,y1,y2)</math>. Ami jól látszik, ha felrajzoljuk Y1 és Y2 Karnaugh tábláját(ügyelve a peremezésre) és abból felírjuk a logikai függvényüket.
-# Ezek után a kódolt állapottábla kitöltése gyerekjáték, csak be kell másolni az állapotok betűi helyére a nekik megfelelő kódokat.
+Ezek után a kódolt állapottábla kitöltése gyerekjáték, csak be kell másolni az állapotok betűi helyére a nekik megfelelő kódokat.
 		  |*y1y2 \ X1X2 *|| '''00''' || '''01''' || '''11''' || '''10'''
 |}