„Fizika 1 vizsga, 2008.01.16.” változatai közötti eltérés
A VIK Wikiből
Új oldal, tartalma: „{{GlobalTemplate|Infoalap|Fizika1Vizsga20080116}} ==Kifejtős kérdések== max. 15 pont minden kérdés 3 pontot ér 1 Mondja ki a tömegpontrendszerek tömegközé…” |
Nincs szerkesztési összefoglaló |
||
1. sor: | 1. sor: | ||
A ketteshez az elméleti részből 12 pont, a feladatokból 7,5 pont kell. | |||
==Kifejtős kérdések== | ==Kifejtős kérdések== | ||
max. 15 pont | max. 15 pont, feladatonként 3 pont | ||
;# Mondja ki a tömegpontrendszerek tömegközéppont-tételét! | |||
;# Vezesse le a Doppler hatás frekvencia képleteit! | |||
;# Ideális gázok esetén vezesse le az adiabatikus folyamatokra jellemző <math>pV^\kappa</math> összefüggést! | |||
;# Mondja ki az elektrosztatika Gauss tételét! | |||
;# Adja meg és vezesse le a ponttöltés rendszer elektrosztatikus energiáját! | |||
==Igaz-hamis kérdések== | ==Igaz-hamis kérdések== | ||
max. 15 pont, jó: 1p, rossz: -1p | max. 15 pont, jó válasz: 1p, nincs válasz: 0p, rossz válasz: -1p | ||
;# A sebességnek soha sincs a pályára merőleges komponense, de a gyorsulásnak lehet. | |||
;# Ha egydimenziós mozgásnál a gyorsulás csökken, akkor a sebesség is mindig csökken. | |||
;# A körmozgás szögsebesség-vektora mindig merőleges egy adott pont ezen körmozgásából származó sebességére. | |||
;# A ferde hajítás vizsgálható a vízszintes és függőleges komponensek időbeli változásaként. | |||
;# A Földön a testre ható Coriolis erő, akkor a maximális, ha a Föld szögsebesség vektora és a test Földön mért sebessége párhuzamosak. | |||
;# Longitudinális hullám esetén a hullámfrontok síkok. | |||
;# A munkatétel nem érvényes, ha az erők között súrlódási erők is vannak. | |||
;# A levegőhöz képest nyugvó megfigyelő a mellette elhaladó mentőautó szirénájának hangját mélyülőnek hallja. | |||
;# Merev test perdülete állandó, ha a ráható erők eredő fogatónyomatéka nulla. | |||
;# Vékony lemez esetén (lemezre merőleges tengelyeket tekintve), párhuzamos tengelyek közül mindig a tömegközépponton átmenő tengelyhez tartozó tehetetlenségi nyomaték a legkisebb. | |||
;# A Carnot-féle körfolyamat két adiabatikus, és két izochor folyamatot tartalmaz. | |||
;# Az entrópia állapotfüggvény, azaz független attól, hogy reverzibilis vagy irreverzibilis változással jutott a gáz adott állapotába. | |||
;# Az elektrosztatikában a potenciál és a térerősség egyaránt nulla fémek felületén. | |||
;# Kondenzátorok energiája egyenesen arányos a rajtuk lévő feszültséggel. | |||
;# A termodinamika első főtétele az energia megmaradás legáltalánosabb formája. | |||
34. sor: | 33. sor: | ||
official | official | ||
<pre> | <pre> | ||
1 2 3 4 5 6 7 8 9 | 1 2 3 4 5 6 7 8 9 10 11 12 13 14 15 | ||
I H I I H I H I I I H H ? H I | I H I I H I H I I I H H ? H I | ||
</pre> | </pre> | ||
''Megjegyzés: 10. Steiner-tétel miatt biztos igaz (m*d<sup>2</sup> nem negatív).'' -- [[PeteR|P]] - 2009.01.07. | |||
10. Steiner-tétel miatt biztos igaz (m*d | |||
==Feladatok== | ==Feladatok== | ||
max. 20 pont, feladatonként 2,5 pont | |||
max. 20 pont, | |||
;1. Egy tömegpont egyenes vonalú mozgást végez az x tengely mentén. Mozgását az x(t)= -1 + 3t<sup>2</sup> - 2t<sup>3</sup> függvénnyel írhatjuk le. Mekkora a tömegpont átlagsebessége a t = 0 s indulástól az első megállásig tekintve? | |||
:A: 9 m/s | |||
:B: 1 m/s | |||
:C: 3 m/s | |||
:D: 5 m/s | |||
:E: egyik sem | |||
;2 Hány mól 1 m<sup>3</sup> normál állapotú kriptongáz? | |||
:A: ? | |||
:B: 23 | |||
:C: ? | |||
:D: 45 | |||
:E: egyik sem | |||
;3 Egy m<sub>1</sub> = 3 kg tömegű test rugalmatlanul ütközik egy m<sub>2</sub> = 7 kg tömegű testtel. Határozzuk meg, hány százaléka vész el együttes kinetikus energiájuknak az ütközés során, ha az m<sub>2</sub> tömegű test az ütközés előtt nyugalomban volt. | |||
:A: 70% | |||
:B: 59,5% | |||
:C: 53,2% | |||
:D: 24,5% | |||
:E: egyik sem | |||
;4. Az északi sarkon egyenesen megcélzott vízszintes irányú lövést adunk le egy 500 m-re lévő tárgyra, a lövedék sebessége 500 m/s. Milyen irányba és milyen eltéréssel csapódik be a lövedék a cél mellé - ha első közelítésben feltételezzük, hogy a lövedék rövid röpte alatt nem hagyja el a vízszintes síkot, és a rá ható eltérítő erő állandónak vehető? | |||
:A: balra 0,036 m | |||
:B: jobbra 0,056 m | |||
:C: jobbra 0,036 m | |||
:D: jobbra 0,016 m | |||
:E: egyik sem | |||
;5. 100 kPa nyomású és 200 m<sup>3</sup> térfogatú levegőt (2 atomos!) állandó térfogaton melegítünk amíg 300 kPa lesz a nyomása. Mennyivel változott meg a gáz belső energiája? | |||
:A: 10<sup>3</sup> J | |||
:B: 10<sup>2</sup> J | |||
:C: 10<sup>8</sup> J | |||
:D: 10<sup>6</sup> J | |||
:E: egyik sem | |||
;6. Egy mólnyi ideális gáz izoterm módon 10<sup>4</sup> Pa-ról 10 Pa-ra terjed ki. Mennyi az entrópia megváltozása? | |||
:A: 57 J/K | |||
:B: 255 J/K | |||
:C: 6523 J/K | |||
:D: 606 J/K | |||
:E: egyik sem | |||
;7. Mekkora munkát kell végeznünk ha egy 6·10<sup>-9</sup> C töltést egy 10<sup>-7</sup> C töltés kezdeti terében a kezdeti 15 cm-es távolságból 5 cm távolságra viszünk közelebb? | |||
:A: 2,4·10<sup>-4</sup> J | |||
:B: 7,2·10<sup>-5</sup> J | |||
:C: 1,2·10<sup>-5</sup> J | |||
:D: 9,6·10<sup>-7</sup> J | |||
:E: egyik sem | |||
;8. Egymástól 40 cm-re lévő végtelen kiterjedésű párhuzamos síkok felületi töltéssűrűsége 3·10<sup>-9</sup> C/m<sup>2</sup> és 7·10<sup>-9</sup> C/m<sup>2</sup>. Mekkora a síkok közötti potenciálkülönbség abszolút értéke? | |||
:A: 4,2 V | |||
:B: 22,6 V | |||
:C: 67,8 V | |||
:D: 90,4 V | |||
:E: egyik sem | |||
===Megoldás=== | ===Megoldás=== | ||
79. sor: | 96. sor: | ||
B D A C C A B D | B D A C C A B D | ||
</pre> | </pre> | ||
====6.==== | |||
(nem 100%)<br/> | |||
n = 1 mol<br /> | |||
p<sub>1</sub> = 10<sup>4</sup><br /> | |||
p<sub>2</sub> = 10<br /> | |||
(p<sub>1</sub>/p<sub>2</sub>)(V<sub>1</sub>/V<sub>2</sub>)=(n<sub>1</sub>/n<sub>2</sub>)(T<sub>1</sub>/T<sub>2</sub>)<br /> | |||
(n<sub>1</sub>/n<sub>2</sub>) = 1 (mivel nem változik a gáz mennyisége)<br /> | |||
(T<sub>1</sub>/T<sub>2</sub>) = 1 (mivel izoterm folyamat, nem változik a gáz hőmérséklete)<br /> | |||
(p<sub>1</sub>/p<sub>2</sub>)(V<sub>1</sub>/V<sub>2</sub>) = (10<sup>4</sup> / 10) (V<sub>1</sub>/V<sub>2</sub>) = 1<br/> | |||
(V<sub>1</sub>/V<sub>2</sub>) = 1/1000 <br/> | |||
ΔS = nRln(V<sub>2</sub>/V<sub>1</sub>) = 1 mól * R * ln 1000 = 1 mól * 8,315 J/(mol K) * 6,9 = 57,4 J/K <br/> | |||
-- [[SzivakAndras|flyerz]] - 2008.01.18. | -- [[SzivakAndras|flyerz]] - 2008.01.18. | ||
* A számolós feladatok nagy részének megoldása.: <br /> | * A számolós feladatok nagy részének megoldása.: <br /> | ||
{{InLineImageLink|Infoalap|Fizika1Vizsga20080116|2008.01.16.megoldas.jpg}} | {{InLineImageLink|Infoalap|Fizika1Vizsga20080116|2008.01.16.megoldas.jpg}} | ||
A lap 2013. január 24., 09:49-kori változata
A ketteshez az elméleti részből 12 pont, a feladatokból 7,5 pont kell.
Kifejtős kérdések
max. 15 pont, feladatonként 3 pont
- Mondja ki a tömegpontrendszerek tömegközéppont-tételét!
- Vezesse le a Doppler hatás frekvencia képleteit!
- Ideális gázok esetén vezesse le az adiabatikus folyamatokra jellemző összefüggést!
- Mondja ki az elektrosztatika Gauss tételét!
- Adja meg és vezesse le a ponttöltés rendszer elektrosztatikus energiáját!
Igaz-hamis kérdések
max. 15 pont, jó válasz: 1p, nincs válasz: 0p, rossz válasz: -1p
- A sebességnek soha sincs a pályára merőleges komponense, de a gyorsulásnak lehet.
- Ha egydimenziós mozgásnál a gyorsulás csökken, akkor a sebesség is mindig csökken.
- A körmozgás szögsebesség-vektora mindig merőleges egy adott pont ezen körmozgásából származó sebességére.
- A ferde hajítás vizsgálható a vízszintes és függőleges komponensek időbeli változásaként.
- A Földön a testre ható Coriolis erő, akkor a maximális, ha a Föld szögsebesség vektora és a test Földön mért sebessége párhuzamosak.
- Longitudinális hullám esetén a hullámfrontok síkok.
- A munkatétel nem érvényes, ha az erők között súrlódási erők is vannak.
- A levegőhöz képest nyugvó megfigyelő a mellette elhaladó mentőautó szirénájának hangját mélyülőnek hallja.
- Merev test perdülete állandó, ha a ráható erők eredő fogatónyomatéka nulla.
- Vékony lemez esetén (lemezre merőleges tengelyeket tekintve), párhuzamos tengelyek közül mindig a tömegközépponton átmenő tengelyhez tartozó tehetetlenségi nyomaték a legkisebb.
- A Carnot-féle körfolyamat két adiabatikus, és két izochor folyamatot tartalmaz.
- Az entrópia állapotfüggvény, azaz független attól, hogy reverzibilis vagy irreverzibilis változással jutott a gáz adott állapotába.
- Az elektrosztatikában a potenciál és a térerősség egyaránt nulla fémek felületén.
- Kondenzátorok energiája egyenesen arányos a rajtuk lévő feszültséggel.
- A termodinamika első főtétele az energia megmaradás legáltalánosabb formája.
Megoldás
official
1 2 3 4 5 6 7 8 9 10 11 12 13 14 15 I H I I H I H I I I H H ? H I
Megjegyzés: 10. Steiner-tétel miatt biztos igaz (m*d2 nem negatív). -- P - 2009.01.07.
Feladatok
max. 20 pont, feladatonként 2,5 pont
- 1. Egy tömegpont egyenes vonalú mozgást végez az x tengely mentén. Mozgását az x(t)= -1 + 3t2 - 2t3 függvénnyel írhatjuk le. Mekkora a tömegpont átlagsebessége a t = 0 s indulástól az első megállásig tekintve?
- A: 9 m/s
- B: 1 m/s
- C: 3 m/s
- D: 5 m/s
- E: egyik sem
- 2 Hány mól 1 m3 normál állapotú kriptongáz?
- A: ?
- B: 23
- C: ?
- D: 45
- E: egyik sem
- 3 Egy m1 = 3 kg tömegű test rugalmatlanul ütközik egy m2 = 7 kg tömegű testtel. Határozzuk meg, hány százaléka vész el együttes kinetikus energiájuknak az ütközés során, ha az m2 tömegű test az ütközés előtt nyugalomban volt.
- A: 70%
- B: 59,5%
- C: 53,2%
- D: 24,5%
- E: egyik sem
- 4. Az északi sarkon egyenesen megcélzott vízszintes irányú lövést adunk le egy 500 m-re lévő tárgyra, a lövedék sebessége 500 m/s. Milyen irányba és milyen eltéréssel csapódik be a lövedék a cél mellé - ha első közelítésben feltételezzük, hogy a lövedék rövid röpte alatt nem hagyja el a vízszintes síkot, és a rá ható eltérítő erő állandónak vehető?
- A: balra 0,036 m
- B: jobbra 0,056 m
- C: jobbra 0,036 m
- D: jobbra 0,016 m
- E: egyik sem
- 5. 100 kPa nyomású és 200 m3 térfogatú levegőt (2 atomos!) állandó térfogaton melegítünk amíg 300 kPa lesz a nyomása. Mennyivel változott meg a gáz belső energiája?
- A: 103 J
- B: 102 J
- C: 108 J
- D: 106 J
- E: egyik sem
- 6. Egy mólnyi ideális gáz izoterm módon 104 Pa-ról 10 Pa-ra terjed ki. Mennyi az entrópia megváltozása?
- A: 57 J/K
- B: 255 J/K
- C: 6523 J/K
- D: 606 J/K
- E: egyik sem
- 7. Mekkora munkát kell végeznünk ha egy 6·10-9 C töltést egy 10-7 C töltés kezdeti terében a kezdeti 15 cm-es távolságból 5 cm távolságra viszünk közelebb?
- A: 2,4·10-4 J
- B: 7,2·10-5 J
- C: 1,2·10-5 J
- D: 9,6·10-7 J
- E: egyik sem
- 8. Egymástól 40 cm-re lévő végtelen kiterjedésű párhuzamos síkok felületi töltéssűrűsége 3·10-9 C/m2 és 7·10-9 C/m2. Mekkora a síkok közötti potenciálkülönbség abszolút értéke?
- A: 4,2 V
- B: 22,6 V
- C: 67,8 V
- D: 90,4 V
- E: egyik sem
Megoldás
non-official
1 2 3 4 5 6 7 8 B D A C C A B D
6.
(nem 100%)
n = 1 mol
p1 = 104
p2 = 10
(p1/p2)(V1/V2)=(n1/n2)(T1/T2)
(n1/n2) = 1 (mivel nem változik a gáz mennyisége)
(T1/T2) = 1 (mivel izoterm folyamat, nem változik a gáz hőmérséklete)
(p1/p2)(V1/V2) = (104 / 10) (V1/V2) = 1
(V1/V2) = 1/1000
ΔS = nRln(V2/V1) = 1 mól * R * ln 1000 = 1 mól * 8,315 J/(mol K) * 6,9 = 57,4 J/K
-- flyerz - 2008.01.18.
- A számolós feladatok nagy részének megoldása.:
Ezen a helyen volt linkelve a 2008.01.16.megoldas.jpg nevű kép a régi wiki ezen oldaláról. (Kérlek hozd át ezt a képet ide, különben idővel el fog tűnni a régi wikivel együtt)