„Fizika 1 vizsga, 2008.01.16.” változatai közötti eltérés

1. sor:

~~{{GlobalTemplate|Infoalap|Fizika1Vizsga20080116}}~~

A ketteshez az elméleti részből 12 pont, a feladatokból 7,5 pont kell.

==Kifejtős kérdések==

max. 15 pont ~~minden kérdés~~ 3 ~~pontot ér~~

max. 15 pont, feladatonként 3 pont

1 Mondja ki a tömegpontrendszerek tömegközéppont-tételét!

;# Mondja ki a tömegpontrendszerek tömegközéppont-tételét!

2 Vezesse le a Doppler hatás frekvencia képleteit!

;# Vezesse le a Doppler hatás frekvencia képleteit!

3 Ideális gázok esetén vezesse le az adiabatikus folyamatokra jellemző <math>pV^\kappa</math> összefüggést!

;# Ideális gázok esetén vezesse le az adiabatikus folyamatokra jellemző <math>pV^\kappa</math> összefüggést!

4 Mondja ki az elektrosztatika Gauss tételét!

;# Mondja ki az elektrosztatika Gauss tételét!

5 Adja meg és vezesse le a ponttöltés rendszer elektrosztatikus energiáját!

;# Adja meg és vezesse le a ponttöltés rendszer elektrosztatikus energiáját!

==Igaz-hamis kérdések==

max. 15 pont, jó: 1p, rossz: -1p

max. 15 pont, jó válasz: 1p, nincs válasz: 0p, rossz válasz: -1p

1 A sebességnek soha sincs a pályára merőleges komponense, de a gyorsulásnak lehet.

;# A sebességnek soha sincs a pályára merőleges komponense, de a gyorsulásnak lehet.

2 Ha egydimenziós mozgásnál a gyorsulás csökken, akkor a sebesség is mindig csökken.

;# Ha egydimenziós mozgásnál a gyorsulás csökken, akkor a sebesség is mindig csökken.

3 A körmozgás szögsebesség-vektora mindig merőleges egy adott pont ezen körmozgásából származó sebességére.

;# A körmozgás szögsebesség-vektora mindig merőleges egy adott pont ezen körmozgásából származó sebességére.

4 A ferde hajítás vizsgálható a vízszintes és függőleges komponensek időbeli változásaként.

;# A ferde hajítás vizsgálható a vízszintes és függőleges komponensek időbeli változásaként.

5 A Földön a testre ható Coriolis erő, akkor a maximális, ha a Föld szögsebesség vektora és a test Földön mért sebessége párhuzamosak.

;# A Földön a testre ható Coriolis erő, akkor a maximális, ha a Föld szögsebesség vektora és a test Földön mért sebessége párhuzamosak.

6 Longitudinális hullám esetén a hullámfrontok síkok.

;# Longitudinális hullám esetén a hullámfrontok síkok.

7 A munkatétel nem érvényes, ha az erők között súrlódási erők is vannak.

;# A munkatétel nem érvényes, ha az erők között súrlódási erők is vannak.

8 A levegőhöz képest nyugvó megfigyelő a mellette elhaladó mentőautó szirénájának hangját mélyülőnek hallja.

;# A levegőhöz képest nyugvó megfigyelő a mellette elhaladó mentőautó szirénájának hangját mélyülőnek hallja.

9 Merev test perdülete állandó, ha a ráható erők eredő fogatónyomatéka nulla.

;# Merev test perdülete állandó, ha a ráható erők eredő fogatónyomatéka nulla.

10 Vékony lemez esetén (lemezre merőleges tengelyeket tekintve), párhuzamos tengelyek közül mindig a tömegközépponton átmenő tengelyhez tartozó tehetetlenségi nyomaték a legkisebb.

;# Vékony lemez esetén (lemezre merőleges tengelyeket tekintve), párhuzamos tengelyek közül mindig a tömegközépponton átmenő tengelyhez tartozó tehetetlenségi nyomaték a legkisebb.

11 A Carnot-féle körfolyamat két adiabatikus, és két izochor folyamatot tartalmaz.

;# A Carnot-féle körfolyamat két adiabatikus, és két izochor folyamatot tartalmaz.

12 Az entrópia állapotfüggvény, azaz független attól, hogy reverzibilis vagy irreverzibilis változással jutott a gáz adott állapotába.

;# Az entrópia állapotfüggvény, azaz független attól, hogy reverzibilis vagy irreverzibilis változással jutott a gáz adott állapotába.

13 Az elektrosztatikában a potenciál és a térerősség egyaránt nulla fémek felületén.

;# Az elektrosztatikában a potenciál és a térerősség egyaránt nulla fémek felületén.

14 Kondenzátorok energiája egyenesen arányos a rajtuk lévő feszültséggel.

;# Kondenzátorok energiája egyenesen arányos a rajtuk lévő feszültséggel.

15 A termodinamika első főtétele az energia megmaradás legáltalánosabb formája.

;# A termodinamika első főtétele az energia megmaradás legáltalánosabb formája.

34. sor:

33. sor:

official

<pre>

1 2 3 4 5 6 7 8 9 10 11 12 13 14 15

I H I I H I H I I I H H ? H I

</pre>

~~10. szerintem igaz.~~

''Megjegyzés: 10. Steiner-tétel miatt biztos igaz (m*d2 nem negatív).'' -- [[PeteR|P]] - 2009.01.07.

10. Steiner-tétel miatt biztos igaz (m*d^2 nem negatív).

==Feladatok==

~~A feladatsor az egyik tavalyi volt, kivéve a 2. feladatot és hogy a válaszok sorrendje változott. Csak a második feladatot írtam át a mostanira~~

max. 20 pont, feladatonként 2,5 pont

~~A tavalyi feladatsorért köszönet [[EgerIstvanTamas|Egeristi]]-nek!~~

max. 20 pont, ~~jó:~~ 2,5p

# Egy tömegpont egyenes vonalú mozgást végez az x tengely mentén. Mozgását az ~~alábbi függvénnyel írhatjuk le:~~ x = -1 + 3t2 - 2t3. Mekkora a tömegpont átlagsebessége a t = 0 s indulástól az első megállásig tekintve?

;1. Egy tömegpont egyenes vonalú mozgást végez az x tengely mentén. Mozgását az x(t)= -1 + 3t2 - 2t3 függvénnyel írhatjuk le. Mekkora a tömegpont átlagsebessége a t = 0 s indulástól az első megállásig tekintve?

~~<pre>~~A: 9 m/s B: 1 m/s C: 3 m/s D: 5 m/s E: egyik sem~~</pre>~~

:A: 9 m/s

# Hány mól 1 m3 normál állapotú kriptongáz?

:B: 1 m/s

~~<pre>~~A: ? B:23 C: ? D: 45 E: egyik sem~~</pre>~~

:C: 3 m/s

# Egy m1 = 3 kg tömegű test rugalmatlanul ütközik egy m2 = 7 kg tömegű testtel. Határozzuk meg, hány százaléka vész el együttes kinetikus energiájuknak az ütközés során, ha az m2 tömegű test az ütközés előtt nyugalomban volt.

:D: 5 m/s

~~<pre>~~A: 70% B: 59,5% C: 53,2% D: 24,5% E: egyik sem~~</pre>~~

:E: egyik sem

# Az északi sarkon egyenesen megcélzott vízszintes irányú lövést adunk le egy 500 m-re lévő tárgyra, a lövedék sebessége 500 m/s. Milyen irányba és milyen eltéréssel csapódik be a lövedék a cél mellé - ha első közelítésben feltételezzük, hogy a lövedék rövid röpte alatt nem hagyja el a vízszintes síkot, és a rá ható eltérítő erő állandónak vehető?

;2 Hány mól 1 m3 normál állapotú kriptongáz?

~~<pre>~~A: balra 0,036 m B: jobbra 0,056 m C: jobbra 0,036 m D: jobbra 0,016 m E: egyik sem~~</pre>~~

:A: ?

# 100 kPa nyomású és 200 m3 térfogatú levegőt (2 atomos!) állandó térfogaton melegítünk amíg 300 kPa lesz a nyomása. Mennyivel változott meg a gáz belső energiája?

:B: 23

~~<pre>~~A: 103 J B: 102 J C: 108 J D: 106 J E: egyik sem~~</pre>~~

:C: ?

# Egy mólnyi ideális gáz izoterm módon 104 Pa-ról 10 Pa-ra terjed ki. Mennyi az entrópia megváltozása?

:D: 45

~~<pre>~~A: 57 J/K B: 255 J/K C: 6523 J/K D: 606 J/K E: egyik sem~~</pre>~~

:E: egyik sem

~~Megoldás (nem 100%): ~~

;3 Egy m1 = 3 kg tömegű test rugalmatlanul ütközik egy m2 = 7 kg tömegű testtel. Határozzuk meg, hány százaléka vész el együttes kinetikus energiájuknak az ütközés során, ha az m2 tömegű test az ütközés előtt nyugalomban volt.

~~n = 1 mol ~~

:A: 70%

~~p1 = 104 ~~

:B: 59,5%

~~p2 = 10 ~~

:C: 53,2%

~~(p1/p2)(V1/V2)=(n1/n2)(T1/T2) ~~

:D: 24,5%

~~(n1/n2) = 1 (mivel nem változik a gáz mennyisége) ~~

:E: egyik sem

~~(T1/T2) = 1 (mivel izoterm folyamat, nem változik a gáz hőmérséklete) ~~

;4. Az északi sarkon egyenesen megcélzott vízszintes irányú lövést adunk le egy 500 m-re lévő tárgyra, a lövedék sebessége 500 m/s. Milyen irányba és milyen eltéréssel csapódik be a lövedék a cél mellé - ha első közelítésben feltételezzük, hogy a lövedék rövid röpte alatt nem hagyja el a vízszintes síkot, és a rá ható eltérítő erő állandónak vehető?

~~(p1/p2)(V1/V2) = (104 / 10) (V1/V2) = 1 ~~

:A: balra 0,036 m

~~(V1/V2) = 1/1000 ~~

:B: jobbra 0,056 m

~~&#916~~;~~S = nRln(V2/V1) = 1 mól * R * ln 1000 = 1 mól * 8,315 J/(mol K) * 6,9 = 57,4 J/K ~~

:C: jobbra 0,036 m

# Mekkora munkát kell végeznünk ha egy 6·10-9 C töltést egy 10-7 C töltés kezdeti terében a kezdeti 15 cm-es távolságból 5 cm távolságra viszünk közelebb?

:D: jobbra 0,016 m

~~<pre>~~A: 2,4·10-4 J B: 7,2·10-5 J C: 1,2·10-5 J D: 9,6·10-7 J E: egyik sem~~</pre>~~

:E: egyik sem

# Egymástól 40 cm-re lévő végtelen kiterjedésű párhuzamos síkok felületi töltéssűrűsége 3·10-9 C/m2 és 7·10-9 C/m2. Mekkora a síkok közötti potenciálkülönbség abszolút értéke?

;5. 100 kPa nyomású és 200 m3 térfogatú levegőt (2 atomos!) állandó térfogaton melegítünk amíg 300 kPa lesz a nyomása. Mennyivel változott meg a gáz belső energiája?

~~<pre>~~A: 4,2 V B: 22,6 V C: 67,8 V D: 90,4 V E: egyik sem~~</pre>~~

:A: 103 J

:B: 102 J

:C: 108 J

:D: 106 J

:E: egyik sem

;6. Egy mólnyi ideális gáz izoterm módon 104 Pa-ról 10 Pa-ra terjed ki. Mennyi az entrópia megváltozása?

:A: 57 J/K

:B: 255 J/K

:C: 6523 J/K

:D: 606 J/K

:E: egyik sem

;7. Mekkora munkát kell végeznünk ha egy 6·10-9 C töltést egy 10-7 C töltés kezdeti terében a kezdeti 15 cm-es távolságból 5 cm távolságra viszünk közelebb?

:A: 2,4·10-4 J

:B: 7,2·10-5 J

:C: 1,2·10-5 J

:D: 9,6·10-7 J

:E: egyik sem

;8. Egymástól 40 cm-re lévő végtelen kiterjedésű párhuzamos síkok felületi töltéssűrűsége 3·10-9 C/m2 és 7·10-9 C/m2. Mekkora a síkok közötti potenciálkülönbség abszolút értéke?

:A: 4,2 V

:B: 22,6 V

:C: 67,8 V

:D: 90,4 V

:E: egyik sem

===Megoldás===

79. sor:

96. sor:

B D A C C A B D

</pre>

====6.====

(nem 100%)

n = 1 mol

p1 = 104

p2 = 10

(p1/p2)(V1/V2)=(n1/n2)(T1/T2)

(n1/n2) = 1 (mivel nem változik a gáz mennyisége)

(T1/T2) = 1 (mivel izoterm folyamat, nem változik a gáz hőmérséklete)

(p1/p2)(V1/V2) = (104 / 10) (V1/V2) = 1

(V1/V2) = 1/1000

ΔS = nRln(V2/V1) = 1 mól * R * ln 1000 = 1 mól * 8,315 J/(mol K) * 6,9 = 57,4 J/K

-- [[SzivakAndras|flyerz]] - 2008.01.18.

~~-- [[PeteR|P]] - 2009.01.07. - igaz-hamis 10. indoklás~~

* A számolós feladatok nagy részének megoldása.:

{{InLineImageLink|Infoalap|Fizika1Vizsga20080116|2008.01.16.megoldas.jpg}}

~~[[Category:Infoalap]]~~

@@ 1. sor: / 1. sor: @@
-{{GlobalTemplate|Infoalap|Fizika1Vizsga20080116}}
+A ketteshez az elméleti részből 12 pont, a feladatokból 7,5 pont kell.
 ==Kifejtős kérdések==
-max. 15 pont minden kérdés 3 pontot ér
+max. 15 pont, feladatonként 3 pont
-Mondja ki a tömegpontrendszerek tömegközéppont-tételét!
+;# Mondja ki a tömegpontrendszerek tömegközéppont-tételét!
-Vezesse le a Doppler hatás frekvencia képleteit!
+;#  Vezesse le a Doppler hatás frekvencia képleteit!
-Ideális gázok esetén vezesse le az adiabatikus folyamatokra jellemző <math>pV^\kappa</math> összefüggést!
+;#  Ideális gázok esetén vezesse le az adiabatikus folyamatokra jellemző <math>pV^\kappa</math> összefüggést!
-Mondja ki az elektrosztatika Gauss tételét!
+;#  Mondja ki az elektrosztatika Gauss tételét!
-Adja meg és vezesse le a ponttöltés rendszer elektrosztatikus energiáját!
+;#  Adja meg és vezesse le a ponttöltés rendszer elektrosztatikus energiáját!
 ==Igaz-hamis kérdések==
-max. 15 pont, jó: 1p, rossz: -1p
+max. 15 pont, jó válasz: 1p, nincs válasz: 0p, rossz válasz: -1p
-A sebességnek soha sincs a pályára merőleges komponense, de a gyorsulásnak lehet.
+;# A sebességnek soha sincs a pályára merőleges komponense, de a gyorsulásnak lehet.
-Ha egydimenziós mozgásnál a gyorsulás csökken, akkor a sebesség is mindig csökken.
+;# Ha egydimenziós mozgásnál a gyorsulás csökken, akkor a sebesség is mindig csökken.
-A körmozgás szögsebesség-vektora mindig merőleges egy adott pont ezen körmozgásából származó sebességére.
+;# A körmozgás szögsebesség-vektora mindig merőleges egy adott pont ezen körmozgásából származó sebességére.
-A ferde hajítás vizsgálható a vízszintes és függőleges komponensek időbeli változásaként.
+;# A ferde hajítás vizsgálható a vízszintes és függőleges komponensek időbeli változásaként.
-A Földön a testre ható Coriolis erő, akkor a maximális, ha a Föld szögsebesség vektora és a test Földön mért sebessége párhuzamosak.
+;# A Földön a testre ható Coriolis erő, akkor a maximális, ha a Föld szögsebesség vektora és a test Földön mért sebessége párhuzamosak.
-Longitudinális hullám esetén a hullámfrontok síkok.
+;# Longitudinális hullám esetén a hullámfrontok síkok.
-A munkatétel nem érvényes, ha az erők között súrlódási erők is vannak.
+;# A munkatétel nem érvényes, ha az erők között súrlódási erők is vannak.
-A levegőhöz képest nyugvó megfigyelő a mellette elhaladó mentőautó szirénájának hangját mélyülőnek hallja.
+;# A levegőhöz képest nyugvó megfigyelő a mellette elhaladó mentőautó szirénájának hangját mélyülőnek hallja.
-Merev test perdülete állandó, ha a ráható erők eredő fogatónyomatéka nulla.
+;# Merev test perdülete állandó, ha a ráható erők eredő fogatónyomatéka nulla.
-Vékony lemez esetén (lemezre merőleges tengelyeket tekintve), párhuzamos tengelyek közül mindig a tömegközépponton átmenő tengelyhez tartozó tehetetlenségi nyomaték a legkisebb.
+;# Vékony lemez esetén (lemezre merőleges tengelyeket tekintve), párhuzamos tengelyek közül mindig a tömegközépponton átmenő tengelyhez tartozó tehetetlenségi nyomaték a legkisebb.
-A Carnot-féle körfolyamat két adiabatikus, és két izochor folyamatot tartalmaz.
+;# A Carnot-féle körfolyamat két adiabatikus, és két izochor folyamatot tartalmaz.
-Az entrópia állapotfüggvény, azaz független attól, hogy reverzibilis vagy irreverzibilis változással jutott a gáz adott állapotába.
+;# Az entrópia állapotfüggvény, azaz független attól, hogy reverzibilis vagy irreverzibilis változással jutott a gáz adott állapotába.
-Az elektrosztatikában a potenciál és a térerősség egyaránt nulla fémek felületén.
+;# Az elektrosztatikában a potenciál és a térerősség egyaránt nulla fémek felületén.
-Kondenzátorok energiája egyenesen arányos a rajtuk lévő feszültséggel.
+;# Kondenzátorok energiája egyenesen arányos a rajtuk lévő feszültséggel.
-A termodinamika első főtétele az energia megmaradás legáltalánosabb formája.
+;# A termodinamika első főtétele az energia megmaradás legáltalánosabb formája.
@@ 34. sor: / 33. sor: @@
 official
 <pre>
-	2	3	4	5	6	7	8	9  10  11  12  13  14  15
+	 2	3	4	5	6	7	8	9	10	11	12	13	14	15
-   I	H	I	I	H	I	H	I	I	I	H	H	?	H	I
+   I	 H	I	I	H	I	H	I	I	I	H	H	?	H	I
 </pre>
-. szerintem igaz.
+''Megjegyzés: 10. Steiner-tétel miatt biztos igaz (m*d<sup>2</sup> nem negatív).'' -- [[PeteR|P]] - 2009.01.07.
-. Steiner-tétel miatt biztos igaz (m*d^2 nem negatív).
 ==Feladatok==
-A feladatsor az egyik tavalyi volt, kivéve a 2. feladatot és hogy a válaszok sorrendje változott. Csak a második feladatot írtam át a mostanira
+max. 20 pont, feladatonként 2,5 pont
-A tavalyi feladatsorért köszönet [[EgerIstvanTamas|Egeristi]]-nek!
-max. 20 pont, jó: 2,5p
-# Egy tömegpont egyenes vonalú mozgást végez az x tengely mentén. Mozgását az alábbi függvénnyel írhatjuk le: x = -1 + 3t<sup>2</sup> - 2t<sup>3</sup>. Mekkora a tömegpont átlagsebessége a t = 0 s indulástól az első megállásig tekintve?
+;1. Egy tömegpont egyenes vonalú mozgást végez az x tengely mentén. Mozgását az x(t)= -1 + 3t<sup>2</sup> - 2t<sup>3</sup> függvénnyel írhatjuk le. Mekkora a tömegpont átlagsebessége a t = 0 s indulástól az első megállásig tekintve?
-	  <pre>A: 9 m/s			  B: 1 m/s			  C: 3 m/s			  D: 5 m/s			  E: egyik sem</pre>
+:A: 9 m/s
-# Hány mól 1 m<sup>3</sup> normál állapotú kriptongáz?
+:B: 1 m/s
-	  <pre>A: ?					B:23					C: ?					D: 45				  E: egyik sem</pre>
+:C: 3 m/s
-# Egy m<sub>1</sub> = 3 kg tömegű test rugalmatlanul ütközik egy m<sub>2</sub> = 7 kg tömegű testtel. Határozzuk meg, hány százaléka vész el együttes kinetikus energiájuknak az ütközés során, ha az m<sub>2</sub> tömegű test az ütközés előtt nyugalomban volt.
+:D: 5 m/s
-	  <pre>A: 70%				 B: 59,5%			  C: 53,2%			  D: 24,5%			  E: egyik sem</pre>
+:E: egyik sem
-# Az északi sarkon egyenesen megcélzott vízszintes irányú lövést adunk le egy 500 m-re lévő tárgyra, a lövedék sebessége 500 m/s. Milyen irányba és milyen eltéréssel csapódik be a lövedék a cél mellé - ha első közelítésben feltételezzük, hogy a lövedék rövid röpte alatt nem hagyja el a vízszintes síkot, és a rá ható eltérítő erő állandónak vehető?
+;2 Hány mól 1 m<sup>3</sup> normál állapotú kriptongáz?
-	  <pre>A: balra 0,036 m	B: jobbra 0,056 m  C: jobbra 0,036 m  D: jobbra 0,016 m  E: egyik sem</pre>
+:A: ?
-# 100 kPa nyomású és 200 m<sup>3</sup> térfogatú levegőt (2 atomos!) állandó térfogaton melegítünk amíg 300 kPa lesz a nyomása. Mennyivel változott meg a gáz belső energiája?
+:B: 23
-	  <pre>A: 10<sup>3</sup> J			  B: 10<sup>2</sup> J			  C: 10<sup>8</sup> J				D: 10<sup>6</sup> J			  E: egyik sem</pre>
+:C: ?
-# Egy mólnyi ideális gáz izoterm módon 10<sup>4</sup> Pa-ról 10 Pa-ra terjed ki. Mennyi az entrópia megváltozása?
+:D: 45
-	  <pre>A: 57 J/K			 B: 255 J/K			C: 6523 J/K		  D: 606 J/K			E: egyik sem</pre>
+:E: egyik sem
-		Megoldás (nem 100%):<br />
+;3 Egy m<sub>1</sub> = 3 kg tömegű test rugalmatlanul ütközik egy m<sub>2</sub> = 7 kg tömegű testtel. Határozzuk meg, hány százaléka vész el együttes kinetikus energiájuknak az ütközés során, ha az m<sub>2</sub> tömegű test az ütközés előtt nyugalomban volt.
-		n = 1 mol<br />
+:A: 70%
-		p<sub>1</sub> = 10<sup>4</sup><br />
+:B: 59,5%
-		p<sub>2</sub> = 10<br />
+:C: 53,2%
-		(p<sub>1</sub>/p<sub>2</sub>)(V<sub>1</sub>/V<sub>2</sub>)=(n<sub>1</sub>/n<sub>2</sub>)(T<sub>1</sub>/T<sub>2</sub>)<br />
+:D: 24,5%
-		(n<sub>1</sub>/n<sub>2</sub>) = 1 (mivel nem változik a gáz mennyisége)<br />
+:E: egyik sem
-		(T<sub>1</sub>/T<sub>2</sub>) = 1 (mivel izoterm folyamat, nem változik a gáz hőmérséklete)<br />
+;4. Az északi sarkon egyenesen megcélzott vízszintes irányú lövést adunk le egy 500 m-re lévő tárgyra, a lövedék sebessége 500 m/s. Milyen irányba és milyen eltéréssel csapódik be a lövedék a cél mellé - ha első közelítésben feltételezzük, hogy a lövedék rövid röpte alatt nem hagyja el a vízszintes síkot, és a rá ható eltérítő erő állandónak vehető?
-		(p<sub>1</sub>/p<sub>2</sub>)(V<sub>1</sub>/V<sub>2</sub>) = (10<sup>4</sup> / 10) (V<sub>1</sub>/V<sub>2</sub>) = 1<br/>
+:A: balra 0,036 m
-		(V<sub>1</sub>/V<sub>2</sub>) = 1/1000 <br/>
+:B: jobbra 0,056 m
-		&#916;S = nRln(V<sub>2</sub>/V<sub>1</sub>) = 1 mól * R * ln 1000 = 1 mól * 8,315 J/(mol K) * 6,9 = 57,4 J/K <br/>
+:C: jobbra 0,036 m
-# Mekkora munkát kell végeznünk ha egy 6&middot;10<sup>-9</sup> C töltést egy 10<sup>-7</sup> C töltés kezdeti terében a kezdeti 15 cm-es távolságból 5 cm távolságra viszünk közelebb?
+:D: jobbra 0,016 m
-	  <pre>A: 2,4&middot;10<sup>-4</sup> J		B: 7,2&middot;10<sup>-5</sup> J		 C: 1,2&middot;10<sup>-5</sup> J		D: 9,6&middot;10<sup>-7</sup> J		 E: egyik sem</pre>
+:E: egyik sem
-# Egymástól 40 cm-re lévő végtelen kiterjedésű párhuzamos síkok felületi töltéssűrűsége 3&middot;10<sup>-9</sup> C/m<sup>2</sup> és 7&middot;10<sup>-9</sup> C/m<sup>2</sup>. Mekkora a síkok közötti potenciálkülönbség abszolút értéke?
+;5. 100 kPa nyomású és 200 m<sup>3</sup> térfogatú levegőt (2 atomos!) állandó térfogaton melegítünk amíg 300 kPa lesz a nyomása. Mennyivel változott meg a gáz belső energiája?
-	  <pre>A: 4,2 V			  B: 22,6 V			 C: 67,8 V			 D: 90,4 V			 E: egyik sem</pre>
+:A: 10<sup>3</sup> J
+:B: 10<sup>2</sup> J
+:C: 10<sup>8</sup> J
+:D: 10<sup>6</sup> J
+:E: egyik sem
+;6. Egy mólnyi ideális gáz izoterm módon 10<sup>4</sup> Pa-ról 10 Pa-ra terjed ki. Mennyi az entrópia megváltozása?
+:A: 57 J/K
+:B: 255 J/K
+:C: 6523 J/K
+:D: 606 J/K
+:E: egyik sem
+;7. Mekkora munkát kell végeznünk ha egy 6&middot;10<sup>-9</sup> C töltést egy 10<sup>-7</sup> C töltés kezdeti terében a kezdeti 15 cm-es távolságból 5 cm távolságra viszünk közelebb?
+:A: 2,4&middot;10<sup>-4</sup> J
+:B: 7,2&middot;10<sup>-5</sup> J
+:C: 1,2&middot;10<sup>-5</sup> J
+:D: 9,6&middot;10<sup>-7</sup> J
+:E: egyik sem
+;8. Egymástól 40 cm-re lévő végtelen kiterjedésű párhuzamos síkok felületi töltéssűrűsége 3&middot;10<sup>-9</sup> C/m<sup>2</sup> és 7&middot;10<sup>-9</sup> C/m<sup>2</sup>. Mekkora a síkok közötti potenciálkülönbség abszolút értéke?
+:A: 4,2 V
+:B: 22,6 V
+:C: 67,8 V
+:D: 90,4 V
+:E: egyik sem
 ===Megoldás===
@@ 79. sor: / 96. sor: @@
   B  D  A  C  C  A  B  D
 </pre>
+====6.====
+(nem 100%)<br/>
+n = 1 mol<br />
+p<sub>1</sub> = 10<sup>4</sup><br />
+p<sub>2</sub> = 10<br />
+(p<sub>1</sub>/p<sub>2</sub>)(V<sub>1</sub>/V<sub>2</sub>)=(n<sub>1</sub>/n<sub>2</sub>)(T<sub>1</sub>/T<sub>2</sub>)<br />
+(n<sub>1</sub>/n<sub>2</sub>) = 1 (mivel nem változik a gáz mennyisége)<br />
+(T<sub>1</sub>/T<sub>2</sub>) = 1 (mivel izoterm folyamat, nem változik a gáz hőmérséklete)<br />
+(p<sub>1</sub>/p<sub>2</sub>)(V<sub>1</sub>/V<sub>2</sub>) = (10<sup>4</sup> / 10) (V<sub>1</sub>/V<sub>2</sub>) = 1<br/>
+(V<sub>1</sub>/V<sub>2</sub>) = 1/1000 <br/>
+&#916;S = nRln(V<sub>2</sub>/V<sub>1</sub>) = 1 mól * R * ln 1000 = 1 mól * 8,315 J/(mol K) * 6,9 = 57,4 J/K <br/>
 -- [[SzivakAndras|flyerz]] - 2008.01.18.
--- [[PeteR|P]] - 2009.01.07. - igaz-hamis 10. indoklás
 * A számolós feladatok nagy részének megoldása.: <br />
 	 {{InLineImageLink|Infoalap|Fizika1Vizsga20080116|2008.01.16.megoldas.jpg}}
-[[Category:Infoalap]]