„Fizika 2 - Ellenőrző kérdések és válaszok” változatai közötti eltérés
| 910. sor: | 910. sor: | ||
==XLIII. Fejezet== | ==XLIII. Fejezet== | ||
===A01. A Thoson-féle atommodell=== | |||
=== | |||
Az atom tömegének nagy részét egy Ze pozitív töltésű folyadékgömb tartalmazza. Az elektronok ennek a pozitív folyadéknak a belsejébe vannak beágyazva. "mazsolás puding" | Az atom tömegének nagy részét egy Ze pozitív töltésű folyadékgömb tartalmazza. Az elektronok ennek a pozitív folyadéknak a belsejébe vannak beágyazva. "mazsolás puding" | ||
=== | ===A02. A Rutherford-féle atommodell és hiányosságai=== | ||
Nagy tömegű központi töltés a központi régióban, az úgynevezett atommagban koncentrálódik. | Nagy tömegű központi töltés a központi régióban, az úgynevezett atommagban koncentrálódik. | ||
Mi tartja együtt a mag töltéseit? Mi tartja távol a negatív töltésű elektronokat a pozitívtöltésű atommagtól? | Mi tartja együtt a mag töltéseit? Mi tartja távol a negatív töltésű elektronokat a pozitívtöltésű atommagtól? | ||
=== | ===A03. A Bohr-féle atommodell és posztulátumai=== | ||
# Az elektron a proton körül körpályán mozog a klasszikus mechanika törvényei szerint. | # Az elektron a proton körül körpályán mozog a klasszikus mechanika törvényei szerint. | ||
# Az elektronok csak bizonyos megengedett r sugarú pályákon mozoghatnak, s ezeken nem sugároznak. Minthogy ezeken a pályákon az E energia állandó, az elektron ezeken a pályákon stacionárius állapotban van. | # Az elektronok csak bizonyos megengedett r sugarú pályákon mozoghatnak, s ezeken nem sugároznak. Minthogy ezeken a pályákon az E energia állandó, az elektron ezeken a pályákon stacionárius állapotban van. | ||
| 926. sor: | 924. sor: | ||
# stacionárius állapotom közti átmenetek úgy mennek végbe, hogy az elektron valahogyan átugrik egyik állapotból a másikba. Ekkor az atom elektromágneses hullámokat bocsát ki vagy nyel el. A két energia állapot energiája közti különbség egyenlő a kibocsátott sugárzás energiakvantumával. | # stacionárius állapotom közti átmenetek úgy mennek végbe, hogy az elektron valahogyan átugrik egyik állapotból a másikba. Ekkor az atom elektromágneses hullámokat bocsát ki vagy nyel el. A két energia állapot energiája közti különbség egyenlő a kibocsátott sugárzás energiakvantumával. | ||
===A04. A hidrogén atom energia szintjei [eV]-ban kifejezve === | |||
=== | |||
<math> E_n= \frac{13,6eV}{n^2} </math> | <math> E_n= \frac{13,6eV}{n^2} </math> | ||
=== | ===A05. A (Bohr-féle) „korrespondencia elv”=== | ||
Minden új elméletnek arra a klasszikus elméletre kell redukálódnia, amely megfelel a klasszikus helyzetre illő körülményekre alkalmazva. | Minden új elméletnek arra a klasszikus elméletre kell redukálódnia, amely megfelel a klasszikus helyzetre illő körülményekre alkalmazva. | ||
=== | ===A06. A de-Broglie féle hullámhossz definíciója === | ||
Az elektron az atommag körül állóhummálként van jelen, hullámhossza a De Brogli hullámhossz: | Az elektron az atommag körül állóhummálként van jelen, hullámhossza a De Brogli hullámhossz: | ||
<math> \lambda = \frac{h}{p} </math>, ahol p a részecske impulzusa. | <math> \lambda = \frac{h}{p} </math>, ahol p a részecske impulzusa. | ||
=== | ===A07. A de-Broglie féle (hidrogén) atom modell=== | ||
A hidrogén atommodell Bohr modelljében keringő elektronoknak megfelelő a de-Broglie hullámok állóhullámok. Csomópontok közti távolság lambda / 2. | A hidrogén atommodell Bohr modelljében keringő elektronoknak megfelelő a de-Broglie hullámok állóhullámok. Csomópontok közti távolság lambda / 2. | ||
=== | ===A08. A Davisson-Germer kísérlet és (kvalitatív) eredménye=== | ||
Az elektronok fémfelületekről történő visszaverődést tanulmányozták, ahelyett hogy az elektronok tetszőeges szögben egyenletesen szóródtak volna egyes irányokba több, másokba kevesebb elektron szóródott, a kísérlet eredménye hogy a szokatlan szórásért az anyaghullámok a felelősek. | Az elektronok fémfelületekről történő visszaverődést tanulmányozták, ahelyett hogy az elektronok tetszőeges szögben egyenletesen szóródtak volna egyes irányokba több, másokba kevesebb elektron szóródott, a kísérlet eredménye hogy a szokatlan szórásért az anyaghullámok a felelősek. | ||
=== | ===A09. Az idõtõl független Schrödinger egyenlet (egy dimenzióban)=== | ||
=== | ===A10. A hullámfüggvény Born-féle értelmezése=== | ||
Einstein feltevése, hogy E^2 legyen arányos annak a valószínűségével, hogy az adott hely környezetében egy fotont találunk. Born kiterjesztette a hullámfüggvény értelmezésére azt feltételezte, hogy <math> |\Psi|^2 </math> annak a valószínűsége, hogy a részecske az adott tartományban tartózkodik. P = <math> |\Psi|^2 </math> | Einstein feltevése, hogy E^2 legyen arányos annak a valószínűségével, hogy az adott hely környezetében egy fotont találunk. Born kiterjesztette a hullámfüggvény értelmezésére azt feltételezte, hogy <math> |\Psi|^2 </math> annak a valószínűsége, hogy a részecske az adott tartományban tartózkodik. P = <math> |\Psi|^2 </math> | ||
=== | ===A11. A (1D) dobozba zárt részecske állapotfüggvényeinek grafikus ábrázolása=== | ||
1060. oldal, 43-18 ábra. | 1060. oldal, 43-18 ábra. | ||
=== | ===A12. A (1D) dobozba zárt részecske "megtalálási valószínűség-sűrűség" függvényeinek grafikus ábrázolása=== | ||
43-19 ábra | 43-19 ábra | ||
=== | ===A13. (1D) Dobozba zárt részecske energiaszintjeinek a „n” kvantumszámtól === | ||
<math> E_n = (\frac{h^2}{SmD^2})n^2 </math> | <math> E_n = (\frac{h^2}{SmD^2})n^2 </math> | ||
=== | ===A14. Az alagút effektus jelensége=== | ||
Az elektron hullámfüggvénye be tud hatolni a falba és a fal túloldalán is a zérustól különböző értéket vehet fel. Ez azt jelenti, hogy esetleg úgy találjuk, hogy az elektron egy kvantummechanikai alagúton átjutott a potenciál gáton ahova a klasszikus elmélet szerint sosem juthatott volna. | Az elektron hullámfüggvénye be tud hatolni a falba és a fal túloldalán is a zérustól különböző értéket vehet fel. Ez azt jelenti, hogy esetleg úgy találjuk, hogy az elektron egy kvantummechanikai alagúton átjutott a potenciál gáton ahova a klasszikus elmélet szerint sosem juthatott volna. | ||
=== | ===A15. A Heisenberg-féle határozatlansági összefüggés=== | ||
Egy részecske helyének és impulzusának egyidejű mérésekor a határozatlanságok szorzata nagyobb vagy olyan nagyságrendű, mint a h/2*pi szám. | Egy részecske helyének és impulzusának egyidejű mérésekor a határozatlanságok szorzata nagyobb vagy olyan nagyságrendű, mint a h/2*pi szám. | ||
===B01. A Rutherford-féle szórási kísérlet és eredménye === | |||
===B02. A (Bohr-féle) korrespondencia elv érvényessége hidrogén atom esetén=== | |||
B02. A (Bohr-féle) korrespondencia elv érvényessége hidrogén atom esetén | |||
B02. Az állapotfüggvény normálása | ===B02. Az állapotfüggvény normálása=== | ||
B03. A (1D) dobozba zárt részecske normált állapotfüggvényei | ===B03. A (1D) dobozba zárt részecske normált állapotfüggvényei=== | ||
B04. Az „alagút mikroszkóp” mûködési elve | ===B04. Az „alagút mikroszkóp” mûködési elve=== | ||
B05. A Bohr-féle „komplementaritási elv” | ===B05. A Bohr-féle „komplementaritási elv”=== | ||
==XLIV. Fejezet== | ==XLIV. Fejezet== | ||