„Fizika 2 - Ellenőrző kérdések és válaszok” változatai közötti eltérés
| 744. sor: | 744. sor: | ||
==XXXIX. Fejezet== | ==XXXIX. Fejezet== | ||
===A01. A Fresnel-féle diffrakció definíciója=== | |||
=== | |||
A Fresnel-féle diffrakcióról akkor beszélünk, ha a fényforrás és az ernyő véges távolságban van az elhajlást okozó nyílástól vagy akadálytól. | A Fresnel-féle diffrakcióról akkor beszélünk, ha a fényforrás és az ernyő véges távolságban van az elhajlást okozó nyílástól vagy akadálytól. | ||
=== | ===A02. A Fraunhofer-féle diffrakció definíciója=== | ||
Fraunhofer-féle diffrakcióról akkor beszélünk, amikor a fényforrás és az ernyő távolsága az elhajlást okozó nyílástól vagy akadálytól végtelen távolságúnak tekinthető, így a fénysugarak gyakorlatilag párhuzamosnak tekinthetőek. | Fraunhofer-féle diffrakcióról akkor beszélünk, amikor a fényforrás és az ernyő távolsága az elhajlást okozó nyílástól vagy akadálytól végtelen távolságúnak tekinthető, így a fénysugarak gyakorlatilag párhuzamosnak tekinthetőek. | ||
=== | ===A03. Az egyréses Fraunhofer-elhajlás minimumhelyei=== | ||
<math> m\lambda = a sin \Theta </math> | <math> m\lambda = a sin \Theta </math> | ||
=== | ===A04. A fázisvektor (fazor) fogalma=== | ||
=== | ===A05. Egyetlen rés (Fraunhofer) diffrakciójának intenzitás görbéje (rajz).=== | ||
[[Fájl:Fizika2 segédlet Egyreses intenzitas.jpg]] | |||
=== | ===A06. A felbontóképesség Rayleigh-féle kritériuma.=== | ||
Két azonos intenzitású pontforrás megkülönböztetéséhez arra van szükség, hogy a egyik elhajlási képének középső csúcsa a másik elhajlási képében a maximális értékhez ne essen közelebb az első minimumnál. | Két azonos intenzitású pontforrás megkülönböztetéséhez arra van szükség, hogy a egyik elhajlási képének középső csúcsa a másik elhajlási képében a maximális értékhez ne essen közelebb az első minimumnál. | ||
=== | ===A07. Többréses interferencia fõmaximumainak meghatározása.=== | ||
<math> m\lambda = d sin \Theta </math> | <math> m\lambda = d sin \Theta </math> | ||
=== | ===A08. A diszperzió definíciója=== | ||
A diszperzió a rácsok vagy prizmák azon tulajdonságát méri, hogy a <math> d\lambda </math> hullámhossztartományt milyen széles <math> d\Theta </math> szögtartományra szórja szét: | A diszperzió a rácsok vagy prizmák azon tulajdonságát méri, hogy a <math> d\lambda </math> hullámhossztartományt milyen széles <math> d\Theta </math> szögtartományra szórja szét: | ||
<math> D = \frac{d\Theta}{d\lambda} </math> | <math> D = \frac{d\Theta}{d\lambda} </math> | ||
=== | ===A09. A felbontóképesség definíciója.=== | ||
Megmutatja, hogy a rács mennyire közeli hullámhosszúságú színeket tud szétválasztani. | Megmutatja, hogy a rács mennyire közeli hullámhosszúságú színeket tud szétválasztani. | ||
=== | ===A10. A Bragg-féle szórási feltétel=== | ||
m = 1,2,3... | m = 1,2,3... | ||
<math> \Phi </math> = beeső sugár iránya az atomsíkhoz képest | <math> \Phi </math> = beeső sugár iránya az atomsíkhoz képest | ||
| 779. sor: | 777. sor: | ||
<math> m\lambda = 2d sin \Phi </math> | <math> m\lambda = 2d sin \Phi </math> | ||
=== | ===A11. A rácssík fogalma=== | ||
=== | ===A12. A hologram készítésének alapvetõ (vázlatos) elrendezése.=== | ||
TK 952. oldal 39-36 ábra | TK 952. oldal 39-36 ábra | ||
=== | ===A13. A holografikus kép keletkezésének alapvetõ (vázlatos) elrendezése.=== | ||
TK 952. oldal 39-36 ábra | TK 952. oldal 39-36 ábra | ||
=== | ===B01. A Fresnel zónák fogalma=== | ||
párhuzamos fénnyaláb köralakú lyukon áthaladva diffrakciós képet hoz létre egy ernyőn. Osszuk ezt a képet koncentrikus köralakú zónákra a következő képpen: A középső zonába olyan elemi hullámok érkeznek, melyek fáziskülönbsége 0 és <math> \Pi </math> közé esik, a következő zónába <math> 2\Pi </math> és <math> 3\Pi </math> közé esők, stb... | párhuzamos fénnyaláb köralakú lyukon áthaladva diffrakciós képet hoz létre egy ernyőn. Osszuk ezt a képet koncentrikus köralakú zónákra a következő képpen: A középső zonába olyan elemi hullámok érkeznek, melyek fáziskülönbsége 0 és <math> \Pi </math> közé esik, a következő zónába <math> 2\Pi </math> és <math> 3\Pi </math> közé esők, stb... | ||
Ezek a Fresnel-zónák | Ezek a Fresnel-zónák | ||
=== | ===B02. Az elektromos térerõsség amplitudó (grafikus) meghatározása fazor-összeadás segítségével (ábra). === | ||
Tk. 950. oldal, 39-30 ábra | Tk. 950. oldal, 39-30 ábra | ||
=== | ===B02. Egyetlen rés Fraunhofer diffrakciójának intenzitás eloszlása (formula).=== | ||
<math> I = I_0 (\frac{sin\alpha}{\alpha})^2 </math> | <math> I = I_0 (\frac{sin\alpha}{\alpha})^2 </math> | ||
=== | ===B03. Köralakú apertura felbontóképessége (minimális felbontási szög meghatározása).=== | ||
<math> \Theta_R = 1.22 \frac{\lambda}{D} </math> | <math> \Theta_R = 1.22 \frac{\lambda}{D} </math> | ||
=== | ===B04. Rács diszperziója=== | ||
<math> D = \frac{m}{d cos\Theta} </math> | <math> D = \frac{m}{d cos\Theta} </math> | ||
=== | ===B05. Rács felbontóképessége=== | ||
ahol N a rések száma | ahol N a rések száma | ||
<math> R = \frac{\lambda}{\Delta \lambda} = Nm </math> | <math> R = \frac{\lambda}{\Delta \lambda} = Nm </math> | ||
=== | ===B06. A Fresnel-féle zónalemez=== | ||
Ha egy átlátszó filmen minden második Fresnel-zónát (ld. B01) átlátszatlanná teszünk, akkor Fresnel zónalemezhez jutunk. | Ha egy átlátszó filmen minden második Fresnel-zónát (ld. B01) átlátszatlanná teszünk, akkor Fresnel zónalemezhez jutunk. | ||
==XL. Fejezet== | ==XL. Fejezet== | ||