„Fizika 2 - Ellenőrző kérdések és válaszok” változatai közötti eltérés
| 659. sor: | 659. sor: | ||
==XXXVII. Fejezet== | ==XXXVII. Fejezet== | ||
===A01. A törésmutató fogalma=== | |||
=== | |||
törésmutató: n | törésmutató: n | ||
<math> n = \frac{c}{v} </math> | <math> n = \frac{c}{v} </math> | ||
=== | ===A02. A diszperzió fogalma=== | ||
A törésmutató hullámhossztól való függését diszperziónak nevezzük. | A törésmutató hullámhossztól való függését diszperziónak nevezzük. | ||
=== | ===A03. A Snellius-Descartes törvény=== | ||
<math> n_1 sin \Theta_1 = n_2 sin \Theta_2 </math> | <math> n_1 sin \Theta_1 = n_2 sin \Theta_2 </math> | ||
=== | ===A04. A teljes fényvisszaverõdés határszöge=== | ||
könnyen megkapható, ha a Snellius-Descartes törvénybe <math> \Theta_2 </math> helyére <math> \frac{\Pi}{2} </math>-t helyettesítünk: <br /> | könnyen megkapható, ha a Snellius-Descartes törvénybe <math> \Theta_2 </math> helyére <math> \frac{\Pi}{2} </math>-t helyettesítünk: <br /> | ||
<math> sin \Theta_{hatar} = \frac{n_2}{n_1} </math> | <math> sin \Theta_{hatar} = \frac{n_2}{n_1} </math> | ||
=== | ===A05. Vékony lencsék leképzési törvénye=== | ||
<math> \frac{1}{t} + \frac{1}{k} = \frac{1}{f} </math> | <math> \frac{1}{t} + \frac{1}{k} = \frac{1}{f} </math> | ||
=== | ===A06. Képalkotás gyûjtõ lencsével=== | ||
Ha a tárgy távolsága a lencsétől nagyobb, mint a fókusztávolság, akkor fordított állású, valódi kép jön létre | Ha a tárgy távolsága a lencsétől nagyobb, mint a fókusztávolság, akkor fordított állású, valódi kép jön létre | ||
Ha a tárgy távolsága a lencsétől kisebb, mint a fókusztávolság, akkor azonos állású, virtuális kép jön létre | Ha a tárgy távolsága a lencsétől kisebb, mint a fókusztávolság, akkor azonos állású, virtuális kép jön létre | ||
=== | ===A07. Képalkotás szóró lencsével=== | ||
Szóró lencsével mindig csak virtuális képet hozhatun létre. | Szóró lencsével mindig csak virtuális képet hozhatun létre. | ||
=== | ===A08. A Fresnel lencsék=== | ||
Az úgynevezett Fresnel-lencse egy speciális kialakítású gyűjtőlencse. | Az úgynevezett Fresnel-lencse egy speciális kialakítású gyűjtőlencse. | ||
Jellemzője, hogy a koncentrikusan elhelyezkedő lencsemetszetek gyújtótávolságai a lencse fénytani középpontjától azonos távolságra vannak. | Jellemzője, hogy a koncentrikusan elhelyezkedő lencsemetszetek gyújtótávolságai a lencse fénytani középpontjától azonos távolságra vannak. | ||
| 692. sor: | 690. sor: | ||
http://www.freeweb.hu/hmika/Lexikon/Kepek/FresnLen.gif | http://www.freeweb.hu/hmika/Lexikon/Kepek/FresnLen.gif | ||
=== | ===A09. Lencsehibák=== | ||
Minden konkrét lencse mutat valamilyen lencsehibát, törvénytől való eltérést, aberrációt a képalkotásban. | Minden konkrét lencse mutat valamilyen lencsehibát, törvénytől való eltérést, aberrációt a képalkotásban. | ||
Pl szférikus aberráció: | Pl szférikus aberráció: | ||
http://titan.physx.u-szeged.hu/~fureszg/mtech/I-02/to-26-45.jpg | http://titan.physx.u-szeged.hu/~fureszg/mtech/I-02/to-26-45.jpg | ||
===B01. A fehér fény diszperziója prizmán, sugármenet.=== | |||
=== | |||
{{InLineImageLink|Villanyalap|EllenorzoKerdesek2|diszperzi.jpg}} | {{InLineImageLink|Villanyalap|EllenorzoKerdesek2|diszperzi.jpg}} | ||
=== | ===B02. A szivárvány kialakulása=== | ||
A szivárvány olyan optikai jelenség, melyet az eső vagy páracseppek okoznak, mikor a fény prizmaszerűen megtörik rajtuk, és spektrumára bomlik. | A szivárvány olyan optikai jelenség, melyet az eső vagy páracseppek okoznak, mikor a fény prizmaszerűen megtörik rajtuk, és spektrumára bomlik. | ||
http://upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/0/03/Rainbow1.png | http://upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/0/03/Rainbow1.png | ||
=== | ===B02. Az üvegszál fényvezetésének kvalitatív magyarázata=== | ||
=== | ===B03. Vékony lencsék fókusztávolsága=== | ||
<math> \frac{1}{f} = (n-1)(\frac{1}{R_1}+ \frac{1}{R_2}) </math> | <math> \frac{1}{f} = (n-1)(\frac{1}{R_1}+ \frac{1}{R_2}) </math> | ||
==XXXVIII. Fejezet== | ==XXXVIII. Fejezet== | ||