„Fizika 2 - Ellenőrző kérdések és válaszok” változatai közötti eltérés

David14 (vitalap | szerkesztései)
David14 (vitalap | szerkesztései)
501. sor: 501. sor:
==XXXIII. Fejezet==
==XXXIII. Fejezet==


===A01. Kis köráram (mágneses dipólus) mágneses terének (B) erõvonal szerkezete. ===
 
A dipólustól távol nagyon hasonlít az elektromos dipólus szerkezetéhez, a dipólus középpontjában és környezetében azonban ellentétes irányú azzal.
=====!!A01. Kis köráram (mágneses dipólus) mágneses terének (B) erõvonal szerkezete. =====
A dipólustól távol nagyon hasonlít az elektromos dipólus szerkezetéhez, a dipólus középpontjában és környezetében azonban ellentétes irányú azzal. <br />
http://img252.imageshack.us/img252/1142/koraramsx8.jpg
http://img252.imageshack.us/img252/1142/koraramsx8.jpg


=====!!A02. Inhomogén mágneses térbe helyezett paramágneses anyagra ható er&#245;. =====
===A02. Inhomogén mágneses térbe helyezett paramágneses anyagra ható erő. ===
Vonzó. Az atommag körül keringő elektronok elemi köráramokként foghatók fel, ami mágneses dipólustérrel együtt jár. Ezek az elemi mágneses momentumok paramágneses anyagokban nem semlegesítik egymást. Külső mágneses erőtér hatására az erőtér irányába rendeződnek, így eredő mágneses dipólmomentum alakul ki. Korábbi tanulmányainkból tudjuk, hogy mágneses dipólmomentumra olyan eredő erő hat, amely a nagyobb térerősség tartomány felé húzza.
Vonzó. Az atommag körül keringő elektronok elemi köráramokként foghatók fel, ami mágneses dipólustérrel együtt jár. Ezek az elemi mágneses momentumok paramágneses anyagokban nem semlegesítik egymást. Külső mágneses erőtér hatására az erőtér irányába rendeződnek, így eredő mágneses dipólmomentum alakul ki. Korábbi tanulmányainkból tudjuk, hogy mágneses dipólmomentumra olyan eredő erő hat, amely a nagyobb térerősség tartomány felé húzza.


=====!!A03. Inhomogén mágneses térbe helyezett diamágneses anyagra ható er&#245;.=====
===A03. Inhomogén mágneses térbe helyezett diamágneses anyagra ható erő.===
Taszító. Az elemi mágneses dipólmomentumok diamágneses anyagokban semlegesítik egymást, külső inhomogén mégneses erőtér hatására az elemi köráramok pályasugara változatlan marad, azonban a keringő elektronok sebessége megváltozik. Az egyik esetben a sebessége nő, emiatt B-vel ellentétes irányú, nagyobb mégneses momentuma lesz, a másik esetben kisebb, a B-vel egyező irányú mágneses momentum alakul ki. Mindkét effektus B fluxussűrűségű külső mégneses erőtérrel ellentétes irányú eredő dipólusmomentum kialakulásához vezet. Tehát a diamágneses anyagokra inhomogén erőtérben a csökkenő erőtér irányába mutató erő hat.
Taszító. Az elemi mágneses dipólmomentumok diamágneses anyagokban semlegesítik egymást, külső inhomogén mágneses erőtér hatására az elemi köráramok pályasugara változatlan marad, azonban a keringő elektronok sebessége megváltozik. Az egyik esetben a sebessége nő, emiatt B-vel ellentétes irányú, nagyobb mágneses momentuma lesz, a másik esetben kisebb, a B-vel egyező irányú mágneses momentum alakul ki. Mindkét effektus B fluxussűrűségű külső mágneses erőtérrel ellentétes irányú eredő dipólusmomentum kialakulásához vezet. Tehát a diamágneses anyagokra inhomogén erőtérben a csökkenő erőtér irányába mutató erő hat.


=====!!A04. A ferromágneses anyagok mágnesez&#245;dése=====
===A04. A ferromágneses anyagok mágneseződése===
A ferromágneses anyagokat mágneses domének alkotják. Egy doménen bellüli összes atom mágneses orientációja azonos irányú. Ezen domének default állapotban (mágneses orientációjukat terkintve) rendezetlenül helyezkednek el, így az eredő mégneses momentum zérus. Külső mégneses tér hatására azonban az erőtérrel egyező irányú domének nőni kezdenek, más orientációjú domének "átrendeződnek" az erőtér irányába, így a doménfalak eltolódnak. Az erőtér megszűnésével a mágneses momentum nagy része megmarad. Így mágnesezett lett az anyag.
A ferromágneses anyagokat mágneses domének alkotják. Egy doménen belüli összes atom mágneses orientációja azonos irányú. Ezen domének default állapotban (mágneses orientációjukat tekintve) rendezetlenül helyezkednek el, így az eredő mágneses momentum zérus. Külső mágneses tér hatására azonban az erőtérrel egyező irányú domének nőni kezdenek, más orientációjú domének "átrendeződnek" az erőtér irányába, így a doménfalak eltolódnak. Az erőtér megszűnésével a mágneses momentum nagy része megmarad. Így mágnesezett lett az anyag.


=====!!A05. A mágneses térer&#245;sség (&#8222;H&#8221; vektor) fogalma és mértékegysége.=====
===A05. A mágneses térerősség (&#8222;H&#8221; vektor) fogalma és mértékegysége.===
A mágneses térerősségnek nevezzük azt a fizikai mennyiséget, amellyel az ektromos áram által létrehozott mégneses erőteret jellemezzük. mértékegysége: amper/méter
A mágneses térerősségnek nevezzük azt a fizikai mennyiséget, amellyel az elektromos áram által létrehozott mágneses erőteret jellemezzük. mértékegysége: amper/méter


=====!!A06. A mágneses permeabilitás és mértékegysége.=====
===A06. A mágneses permeabilitás és mértékegysége.===
<math> \mu = \mu_0(1 + \chi) </math>
<math> \mu = \mu_0(1 + \chi) </math>


=====!!B01. A paramágnesség mikrofizikai magyarázata. =====
===B01. A paramágnesség mikrofizikai magyarázata. ===
ld. A2
ld. A2


=====!!B02. A diamágnesség mikrofizikai magyarázata=====
===B02. A diamágnesség mikrofizikai magyarázata===
ld. A3
ld. A3


=====!!B02. A ferromágnesesség mikrofizikai magyarázata=====
===B02. A ferromágnesesség mikrofizikai magyarázata===
ld. A4
ld. A4


=====!!B03. A Curie h&#245;mérséklet fogalma =====
===B03. A Curie h&#245;mérséklet fogalma ===
Amely felett a hőmozgás energiája elegendő ahhoz, hogy a doménrendszert megszűntesse.
Amely felett a hőmozgás energiája elegendő ahhoz, hogy a doménrendszert megszüntesse.


=====!!B04. A mágneses hiszterézis=====
===B04. A mágneses hiszterézis===
A mágneses és elektromos hiszterézis jellemzően ferromágneses anyagokban lép fel, a dipólusok beállásának késlekedése, illetve akadályoztatása miatt. A visszaállás a külső erőtér nélküli állapotnak megfelelő rendezetlen helyzetbe a térerősség csökkenésekor nem a beállással azonos mértékben történik.
A mágneses és elektromos hiszterézis jellemzően ferromágneses anyagokban lép fel, a dipólusok beállásának késlekedése, illetve akadályoztatása miatt. A visszaállás a külső erőtér nélküli állapotnak megfelelő rendezetlen helyzetbe a térerősség csökkenésekor nem a beállással azonos mértékben történik.


--------------
==XXXIV. Fejezet ==
==XXXIV. Fejezet ==