„Fizika 2 - Ellenőrző kérdések és válaszok” változatai közötti eltérés
| 217. sor: | 217. sor: | ||
==XXVI. Fejezet== | ==XXVI. Fejezet== | ||
===A01. Az elektromos potenciál (általános) definíciója. === | |||
=== | |||
A potenciál a térerősség út szerinti integrálja. | A potenciál a térerősség út szerinti integrálja. | ||
<math> V_b - V_a = - \int_{a}^{b} E * dl </math> | <math> V_b - V_a = - \int_{a}^{b} E * dl </math> | ||
===A02. Az ekvipotenciális felületek fogalma.=== | |||
=== | |||
Az elektromos mezőt erővonalak mellett azonos potenciálú felületekkel, ún. ekvipotenciális (szint-, nívó-) felületekkel szokás szemléltetni. | Az elektromos mezőt erővonalak mellett azonos potenciálú felületekkel, ún. ekvipotenciális (szint-, nívó-) felületekkel szokás szemléltetni. | ||
===A03. Az erővonalak és az ekvipotenciális felületek kapcsolata. === | |||
=== | |||
Az erővonalak mindig merőlegesek az ekvipotenciális felületekre.<br> | Az erővonalak mindig merőlegesek az ekvipotenciális felületekre.<br> | ||
Az erővonalaknak töltéseken kell végződniük. | Az erővonalaknak töltéseken kell végződniük. | ||
=== | ===A04. Az elektromos potenciál meghatározása ponttöltés esetében. === | ||
<math> V\equiv0 </math>, ha <math> r\rightarrow\infty </math> | <math> V\equiv0 </math>, ha <math> r\rightarrow\infty </math> | ||
<math> V = k \frac{q}{r} </math> | <math> V = k \frac{q}{r} </math> | ||
=== | ===A05. A "csúcshatás" jelensége.=== | ||
A csúcsokban nagyobb a töltéssűrűség, mint az enyhe görbületű helyeken. A levegő molekulái dipólusokká válnak, melyeket a töltött csúcs magához vonzza vagy eltaszítja. Az eltaszított részecskék árama elhajlítja a gyertya lángját, vagy forgásba hozza a kereket. Csúccsal ellátott testek könnyen elveszítik töltésüket. <br> | A csúcsokban nagyobb a töltéssűrűség, mint az enyhe görbületű helyeken. A levegő molekulái dipólusokká válnak, melyeket a töltött csúcs magához vonzza vagy eltaszítja. Az eltaszított részecskék árama elhajlítja a gyertya lángját, vagy forgásba hozza a kereket. Csúccsal ellátott testek könnyen elveszítik töltésüket. <br> | ||
| 243. sor: | 238. sor: | ||
A feltöltött, vagy elektromosan megosztott vezető csúcsaiban felhalmozodó töltések a csúcsokban összesűrűsödnek, erős inhomogén mezőt hoznak létre. | A feltöltött, vagy elektromosan megosztott vezető csúcsaiban felhalmozodó töltések a csúcsokban összesűrűsödnek, erős inhomogén mezőt hoznak létre. | ||
===B01. Az elektromos potenciál meghatározása egyenletes töltéseloszlású gyűrű forgástengelye mentén.=== | |||
===B02. Az elektromos potenciál meghatározása egyenletes felületi töltéseloszlású korong forgástengely mentén.=== | |||
=== | |||
=== | ===B03. Az elektromos potenciál meghatározása egyenletes töltéseloszlású körív centrumában. === | ||
=== | ===B04. Az elektromos potenciál meghatározása egyenletesen töltött gömbfelület terében.=== | ||
=== | ===B05. Az elektromos potenciál meghatározása homogén töltéseloszlású tömör gömb elektromos terében.=== | ||
=== | ===B06. Az elektromos potenciál meghatározása végtelen hosszú egyenletes vonaltöltés terében.=== | ||
=== | ===B07. Az elektromos potenciál meghatározása pontszerű dipólus esetén.=== | ||
=== | ===B08. Az elektromos potenciál meghatározása egyenletesen töltött síkfelület terében.=== | ||
=== | ===B09. Az elektromos potenciál mint a térerősség "gradiense". === | ||
<math> \nabla V = - ( \frac{ \partial V}{ \partial x} \vec{x} + \frac{ \partial V}{ \partial y } \vec{y} + \frac{ \partial V}{ \partial z } \vec{z} ) </math> | <math> \nabla V = - ( \frac{ \partial V}{ \partial x} \vec{x} + \frac{ \partial V}{ \partial y } \vec{y} + \frac{ \partial V}{ \partial z } \vec{z} ) </math> | ||
===B10. A "gradiens" matematikai alakja Descartes és gömbi koordinátarendszerben. === | |||
=== | |||
<math> \nabla V = \frac{ \partial V}{ \partial r} \vec{r} + \frac{ \partial V}{r \partial \theta } \vec{ \theta } + \frac{ \partial V}{ r \sin \theta \partial \phi } \vec{ \phi } </math> | <math> \nabla V = \frac{ \partial V}{ \partial r} \vec{r} + \frac{ \partial V}{r \partial \theta } \vec{ \theta } + \frac{ \partial V}{ r \sin \theta \partial \phi } \vec{ \phi } </math> | ||
=== | ===B11. A "térion-mikroszkóp" működésének fizikai alapelve.=== | ||
'''Hudson-Nelson 630. oldal 26-16 ábra és szövege''' | '''Hudson-Nelson 630. oldal 26-16 ábra és szövege''' | ||
==XXVII. Fejezet== | ==XXVII. Fejezet== | ||