„Fizika 2 - Ellenőrző kérdések és válaszok” változatai közötti eltérés
| 164. sor: | 164. sor: | ||
==XXV. Fejezet== | ==XXV. Fejezet== | ||
=== | ===A01. Az elektromos fluxus (általános) definíciója.=== | ||
Egységnyi felületet metsző elektromos erővonalak száma. Számítása: az elektromos tér integrálja a kérdéses felületen. | Egységnyi felületet metsző elektromos erővonalak száma. Számítása: az elektromos tér integrálja a kérdéses felületen. | ||
| 172. sor: | 172. sor: | ||
<math> [\Phi_E] = Vm </math> | <math> [\Phi_E] = Vm </math> | ||
=== | ===A02. Az elektrosztatika Gauss törvénye.=== | ||
Az inhomogén elektromos mező fluxusa (forráserőssége) tehát az elektromos térerősségvektor zárt felületre vonatkozó felületi integrálja, és egyenesen arányos a zárt felületen belüli össztöltéssel. Ez az elektrosztatika I. alaptörvényének integrális alakja, amelyet Gauss-törvénynek és Maxwell I. törvényének is nevezzük. | Az inhomogén elektromos mező fluxusa (forráserőssége) tehát az elektromos térerősségvektor zárt felületre vonatkozó felületi integrálja, és egyenesen arányos a zárt felületen belüli össztöltéssel. Ez az elektrosztatika I. alaptörvényének integrális alakja, amelyet Gauss-törvénynek és Maxwell I. törvényének is nevezzük. | ||
| 178. sor: | 178. sor: | ||
<math> \oint \vec{E} d \vec{A} = \frac{1}{\varepsilon_0} \sum_i q_i </math> | <math> \oint \vec{E} d \vec{A} = \frac{1}{\varepsilon_0} \sum_i q_i </math> | ||
=== | ===A03. Ponttöltés terének a meghatározása a Gauss-törvény segítségével.=== | ||
A q pontszerű töltés teljes elektromos fluxusa: | A q pontszerű töltés teljes elektromos fluxusa: | ||
| 186. sor: | 186. sor: | ||
Ha egy zárt felület besejében (bárhol) _q_ töltés található, akkor a teljes felületre a <math> \oint E dA </math> integrál értéke mindig <math> \frac{q}{\varepsilon_0} </math> | Ha egy zárt felület besejében (bárhol) _q_ töltés található, akkor a teljes felületre a <math> \oint E dA </math> integrál értéke mindig <math> \frac{q}{\varepsilon_0} </math> | ||
=== | ===A04. A vákuum dielektromos állandójának az SI mértékegysége.=== | ||
<math> \varepsilon_0 = 8,854 \cdot 10^{-12} \frac{As}{Vm} </math> | <math> \varepsilon_0 = 8,854 \cdot 10^{-12} \frac{As}{Vm} </math> | ||
| 195. sor: | 195. sor: | ||
=== | ===B01. Egyenletesen töltött gömbfelület terének a meghatározása a Gauss törvény segítségével.=== | ||
=== | ===B02. Homogén töltéseloszlású tömör gömb elektromos terének a meghatározása a Gauss törvény segítségével=== | ||
'''Hudson-Nelson 604.oldal 25-7 példa''' | '''Hudson-Nelson 604.oldal 25-7 példa''' | ||
=== | ===B03. Végtelen hosszú egyenletes vonaltöltés terének meghatározása a Gauss törvény segítségével=== | ||
'''Hudson-Nelson 601.oldal 25-3 példa''' | '''Hudson-Nelson 601.oldal 25-3 példa''' | ||
=== | ===B04. Állandó töltéssűrűségű, végtelen hosszú henger terének a meghatározása a Gauss törvény segítségével=== | ||
'''Hudson-Nelson 602.oldal 25-4 példa''' | '''Hudson-Nelson 602.oldal 25-4 példa''' | ||
=== | ===B05. Egyenletesen töltött síkfelület terének a meghatározása a Gauss törvény segítségével=== | ||
'''Hudson-Nelson 603.oldal 25-5 példa''' | '''Hudson-Nelson 603.oldal 25-5 példa''' | ||
=== | ===B06. Tetszőleges alakú, töltött vezető elektromos terének jellegzetes tulajdonságai. === | ||
=== | ===B07. Véges vastagságú, üreges, vezető gömbhéj elektrosztatikus tulajdonságai. === | ||
'''Hudson-Nelson 608.oldal 25-9 példa''' | '''Hudson-Nelson 608.oldal 25-9 példa''' | ||
==XXVI. Fejezet== | ==XXVI. Fejezet== | ||