„Fizika 2 - Ellenőrző kérdések és válaszok” változatai közötti eltérés
a David14 átnevezte a(z) Ellenőrző Kérdések és Válaszok lapot a következő névre: Fizika 2 - Ellenőrző kérdések és válaszok: Pontos cím |
|||
| 14. sor: | 14. sor: | ||
==XXIV. Fejezet== | ==XXIV. Fejezet== | ||
===A01. A Coulomb törvény.=== | |||
=== | |||
Két, <math> q_1 </math> és <math> q_2 </math> töltésű, egymástól <math> r </math> távolságra lévő pontszerű test között ható erő: | Két, <math> q_1 </math> és <math> q_2 </math> töltésű, egymástól <math> r </math> távolságra lévő pontszerű test között ható erő: | ||
| 25. sor: | 23. sor: | ||
ahol <math>\varepsilon_0=8,854\cdot10^{-12}\frac{As}{Vm}</math>, a vákuum permittivitása. | ahol <math>\varepsilon_0=8,854\cdot10^{-12}\frac{As}{Vm}</math>, a vákuum permittivitása. | ||
=== | ===A02. A vezető és szigetelő fogalma.=== | ||
* '''Vezető''' anyagokban az elektromos töltések szabadon mozoghatnak. | * '''Vezető''' anyagokban az elektromos töltések szabadon mozoghatnak. | ||
| 31. sor: | 29. sor: | ||
* '''Félvezető''' anyagok vezetőképessége minimális szennyezőanyag hatására lényegesen megváltozik. | * '''Félvezető''' anyagok vezetőképessége minimális szennyezőanyag hatására lényegesen megváltozik. | ||
=== | ===A03. Az elektromos térerősség definíciója és mértékegysége.=== | ||
Az erőteret létrehozó <math> q </math> töltés és a <math> q_0 </math> egységnyi próbatöltés közötti erőt adja meg az elektromos térerősség: | Az erőteret létrehozó <math> q </math> töltés és a <math> q_0 </math> egységnyi próbatöltés közötti erőt adja meg az elektromos térerősség: | ||
| 41. sor: | 39. sor: | ||
<math>[E]=\frac{V}{m}</math> | <math>[E]=\frac{V}{m}</math> | ||
=== | ===A04. Az elektromos erővonalak definíciója.=== | ||
Az elektromos erővonalak olyan elképzelt görbék, melyek segítségével szemléltetni lehet az elektromos tér szerkezetét. Tulajdonságok: | Az elektromos erővonalak olyan elképzelt görbék, melyek segítségével szemléltetni lehet az elektromos tér szerkezetét. Tulajdonságok: | ||
# Egy kis ''dV'' térfogatba rajzolt erővonalak sűrűsége megadja, hogy ott mekkora az _E_ térerősség-vektor nagysága. | # Egy kis ''dV'' térfogatba rajzolt erővonalak sűrűsége megadja, hogy ott mekkora az _E_ térerősség-vektor nagysága. | ||
| 47. sor: | 45. sor: | ||
# Az erővonalak pozitív töltésekből indulnak ki és negatív töltésekben végződnek. | # Az erővonalak pozitív töltésekből indulnak ki és negatív töltésekben végződnek. | ||
=== | ===A05. Az elektromos dipólus definíciója.=== | ||
Két azonos nagyságú de ellentétes előjelű, egymástól a térben elválasztott pontszerű töltés. | Két azonos nagyságú de ellentétes előjelű, egymástól a térben elválasztott pontszerű töltés. | ||
=== | ===A06. Homogén elektromos tér hatása az elektromos dipólusra.=== | ||
Homogén elektromos térbe helyezve a dipólusra _M_ forgatónyomaték hat, annak a függvényében, hogy a pozitív és negatív töltést összekötő, a pozitív töltés felé mutató _p_ elektromos dipólmomentum-vektor és az _E_ térerősség-vektorok mekkora <math> \theta </math> szöget zárnak be. | Homogén elektromos térbe helyezve a dipólusra _M_ forgatónyomaték hat, annak a függvényében, hogy a pozitív és negatív töltést összekötő, a pozitív töltés felé mutató _p_ elektromos dipólmomentum-vektor és az _E_ térerősség-vektorok mekkora <math> \theta </math> szöget zárnak be. | ||
| 67. sor: | 65. sor: | ||
=== | ===B01. Elektromos dipólus terének számítása a tér speciális pontjaiban.=== | ||
==== | ====Közeli tér==== | ||
Az _y_ tengelyen fekvő dipólus által keltett térerősség a dipólustól _x_ távolságban, az _x_ tengely irányában: | Az _y_ tengelyen fekvő dipólus által keltett térerősség a dipólustól _x_ távolságban, az _x_ tengely irányában: | ||
| 77. sor: | 75. sor: | ||
http://www-antenna.ee.titech.ac.jp/~hira/hobby/edu/em/dipole2/near.gif | http://www-antenna.ee.titech.ac.jp/~hira/hobby/edu/em/dipole2/near.gif | ||
==== | ====Távoli tér==== | ||
<math>E\propto\frac{ql}{r^3}</math> | <math>E\propto\frac{ql}{r^3}</math> | ||
| 85. sor: | 83. sor: | ||
http://www-antenna.ee.titech.ac.jp/~hira/hobby/edu/em/dipole2/far.gif | http://www-antenna.ee.titech.ac.jp/~hira/hobby/edu/em/dipole2/far.gif | ||
=== | ===B02. Homogén erőtérbe helyezett elektromos dipólus (potenciális) energiája.=== | ||
Potenciális energia-különbség azon állapotok között, amikor a dipólmomentum a külső erőtérrel <math> \alpha </math> illetve <math> \beta </math> szöget zár be: | Potenciális energia-különbség azon állapotok között, amikor a dipólmomentum a külső erőtérrel <math> \alpha </math> illetve <math> \beta </math> szöget zár be: | ||
| 96. sor: | 94. sor: | ||
=== | ===B03. Dipólus inhomogén erőtérben.=== | ||
* Inhomogén erőtérben a dipólus töltéseire ható erő nem egyenlő. | * Inhomogén erőtérben a dipólus töltéseire ható erő nem egyenlő. | ||
* A dipólusra nem csak forgatónyomaték hat, hanem azt az eredő erő nagyobb térerősségű helyek irányába mozgatja. | * A dipólusra nem csak forgatónyomaték hat, hanem azt az eredő erő nagyobb térerősségű helyek irányába mozgatja. | ||
| 102. sor: | 100. sor: | ||
* A pozitív töltések kis mértékben ez elektromos erőtér irányában (<math> +\rightarrow- </math>), a negatív töltések ezzel ellentétes irányban mozdulnak el. | * A pozitív töltések kis mértékben ez elektromos erőtér irányában (<math> +\rightarrow- </math>), a negatív töltések ezzel ellentétes irányban mozdulnak el. | ||
=== | ===B04. Egyenletesen töltéseloszlású, véges hosszú "vonaltöltés" tere.=== | ||
Az _E_ térerősség kiszámítását úgy végezzük, hogy az egyes ''dq'' töltéselemek által a _P_ pontban létrehozott ''dE'' térerősségvonalakat összegezzük. | Az _E_ térerősség kiszámítását úgy végezzük, hogy az egyes ''dq'' töltéselemek által a _P_ pontban létrehozott ''dE'' térerősségvonalakat összegezzük. | ||
| 112. sor: | 110. sor: | ||
<math> E = \frac{1}{4 \pi \varepsilon_0} \int \frac{dq}{r^2} \vec{r} </math> | <math> E = \frac{1}{4 \pi \varepsilon_0} \int \frac{dq}{r^2} \vec{r} </math> | ||
=== | ===B05. Egyenletes töltéseloszlású gyűrű tere (a forgástengely mentén).=== | ||
'''Hudson-Nelson 586. o. 24-10 példa''' ''Csak a végeredményt írom le, de szerintem a vizsgában le kell írni a levezetést is!'' | '''Hudson-Nelson 586. o. 24-10 példa''' ''Csak a végeredményt írom le, de szerintem a vizsgában le kell írni a levezetést is!'' | ||
| 132. sor: | 130. sor: | ||
* <math> Q </math> a gyűrű teljes töltése. | * <math> Q </math> a gyűrű teljes töltése. | ||
=== | ===B06. Egyenletes felületi töltéseloszlású korong tere (a forgástengely mentén).=== | ||
'''Hudson-Nelson 587.o 24-11 példa''' ''Csak a végeredményt írom le, de szerintem a vizsgában le kell írni a levezetést is'' | '''Hudson-Nelson 587.o 24-11 példa''' ''Csak a végeredményt írom le, de szerintem a vizsgában le kell írni a levezetést is'' | ||
| 152. sor: | 150. sor: | ||
* <math> \sigma </math> a korong felületi töltéssűrűsége. | * <math> \sigma </math> a korong felületi töltéssűrűsége. | ||
=== | ===B07. A térerősség meghatározása egyenletes töltéseloszlású körív centrumában. === | ||
'''Hudson-Nelson 587.o 24B-20 példa''' ''Csak a végeredményt írom le, de szerintem a vizsgában le kell írni a levezetést is'' | '''Hudson-Nelson 587.o 24B-20 példa''' ''Csak a végeredményt írom le, de szerintem a vizsgában le kell írni a levezetést is'' | ||
| 163. sor: | 161. sor: | ||
* <math> \lambda </math> a körív vonalmenti töltéssűrűsége, | * <math> \lambda </math> a körív vonalmenti töltéssűrűsége, | ||
* <math> \Theta </math> a körív nyílásszöge. | * <math> \Theta </math> a körív nyílásszöge. | ||
==XXV. Fejezet== | ==XXV. Fejezet== | ||