„Fizika 1 - Ellenőrző kérdések és válaszok” változatai közötti eltérés
| 512. sor: | 512. sor: | ||
==IX. Fejezet== | ==IX. Fejezet== | ||
=== | ===A01. A rugalmas ütközés definíciója.=== | ||
Rugalmas ütközés esetén a vizsgált részecskerendszer tagjainak összes kinetikus energiája az ütközés után és előtt megegyező. Tehát a mechanikai energia és a lendületmegmaradás is érvényes. | Rugalmas ütközés esetén a vizsgált részecskerendszer tagjainak összes kinetikus energiája az ütközés után és előtt megegyező. Tehát a mechanikai energia és a lendületmegmaradás is érvényes. | ||
=== | ===A02. A rugalmatlan ütközés definíciója.=== | ||
Ha az ütközés során a kinetikus energia egy része "elvész" (például hővé alakul, vagy deformálódik a test), akkor rugalmatlan ütközésről beszélünk. Itt tehát a mechanikai energia megmaradás nem érvényesül, csak a lendületmegmaradás. | Ha az ütközés során a kinetikus energia egy része "elvész" (például hővé alakul, vagy deformálódik a test), akkor rugalmatlan ütközésről beszélünk. Itt tehát a mechanikai energia megmaradás nem érvényesül, csak a lendületmegmaradás. | ||
=== | ===A03. A tömegközéppont definíciója két részecske esetén.=== | ||
<math> \frac{m_1 r_1 + m_2 r_2}{m_1 + m_2} </math> | <math> \frac{m_1 r_1 + m_2 r_2}{m_1 + m_2} </math> | ||
=== | ===A04. A tömegközéppont tétele két részecske esetén.=== | ||
A TKP úgy mozog, mintha oda összpontosulna a két részecske együttes tömege, és rá a külső erők vektori összege hatna. | A TKP úgy mozog, mintha oda összpontosulna a két részecske együttes tömege, és rá a külső erők vektori összege hatna. | ||
=== | ===A05. A tömegpontrendszer definíciója.=== | ||
Az <math> \vec{r_1} </math>, <math>\vec{r_2} </math>, <math> \vec{r_2} </math>... helyeken található <math> m_1 </math>, <math>m_2 </math>, <math> m_2 </math>... tömegű pontszerű testek pontrendszert alkotnak. | Az <math> \vec{r_1} </math>, <math>\vec{r_2} </math>, <math> \vec{r_2} </math>... helyeken található <math> m_1 </math>, <math>m_2 </math>, <math> m_2 </math>... tömegű pontszerű testek pontrendszert alkotnak. | ||
=== | ===B01. A tömegközéppont definíciója "N" db. részecskéből álló tömegpontrendszer esetén.=== | ||
<math> \vec{r}_{TKP}=\frac{\sum_{i} m_{i} r_{i}}{\sum_{i} m_{i}} </math> | <math> \vec{r}_{TKP}=\frac{\sum_{i} m_{i} r_{i}}{\sum_{i} m_{i}} </math> | ||
=== | ===B02. A tömegközéppont tétele "N" db. részecskéből álló tömegpontrendszer esetén.=== | ||
A TKP úgy mozog, mintha benne a rendszer teljes _M_ tömege egyesítve lenne, és rá a külső erők vektori összege hatna. | A TKP úgy mozog, mintha benne a rendszer teljes _M_ tömege egyesítve lenne, és rá a külső erők vektori összege hatna. | ||
=== | ===B03. Newton második törvénye "N" db. részecskéből álló tömegpontrendszer esetén.=== | ||
<math> \sum F_{k} = M\vec{a}_{TKP} </math> | <math> \sum F_{k} = M\vec{a}_{TKP} </math> | ||
=== | ===B04. A tömegpontrendszer impulzusa.=== | ||
<math> p_{TKP} = M\vec{v_{TKP}} </math> | <math> p_{TKP} = M\vec{v_{TKP}} </math> | ||
=== | ===B05. A tömegpontrendszer kinetikus energiája.=== | ||
<math> E_{k} = E_{K}^b + \frac{1}{2}Mv_{TKP}^2 </math> | <math> E_{k} = E_{K}^b + \frac{1}{2}Mv_{TKP}^2 </math> | ||
=== | ===B06. Kétrészecskés ütközések leírása tömegközépponti koordináta-rendszerben. === | ||
A TKP nem mozog >> p = 0 | A TKP nem mozog >> p = 0 | ||
<math> E_{k} = E_{K}^b </math> | <math> E_{k} = E_{K}^b </math> | ||
Így egyszerűbb a számítás. | Így egyszerűbb a számítás. | ||
=== | ===B07. Ütközések osztályzása: rugalmas, centrális, egyenes ütközések definíciója.=== | ||
* Rugalmas: a mechanikai energia és a lendület is megmarad. | * Rugalmas: a mechanikai energia és a lendület is megmarad. | ||
* Centrális: az ütközési ponton a két test felületének normál vektora a másik test tömegközéppontjába mutat. (Vagyis "telibe" kapják egymást, nem csak a szélük találkozik.) | * Centrális: az ütközési ponton a két test felületének normál vektora a másik test tömegközéppontjába mutat. (Vagyis "telibe" kapják egymást, nem csak a szélük találkozik.) | ||
* Egyenes: a sebességvektorok párhuzamosak. | * Egyenes: a sebességvektorok párhuzamosak. | ||
=== | ===B08. Az "ütközési paraméter" fogalma.=== | ||
Vegyünk merev, kiterjedt testeket, melyek közül az egyik mozdulatlan, a másik _v_ sebességgel halad felé. A mozgó test sebességvektora és az álló test tömegközéppontján áthaladó, a sebességvektorral párhuzamos egyenes távolsága az ütközési paraméter. Ha az ütközési paraméter zérus, akkor centrális ütközésről beszélünk. | Vegyünk merev, kiterjedt testeket, melyek közül az egyik mozdulatlan, a másik _v_ sebességgel halad felé. A mozgó test sebességvektora és az álló test tömegközéppontján áthaladó, a sebességvektorral párhuzamos egyenes távolsága az ütközési paraméter. Ha az ütközési paraméter zérus, akkor centrális ütközésről beszélünk. | ||
<math> \vec{R} = \vec{R_1} - \vec{R_2} = \vec{v_1} t + \vec{\rho_1} - \vec{v_2} t + \vec{\rho_2} = \vec{v}t + \vec{b} </math> | <math> \vec{R} = \vec{R_1} - \vec{R_2} = \vec{v_1} t + \vec{\rho_1} - \vec{v_2} t + \vec{\rho_2} = \vec{v}t + \vec{b} </math> | ||
| 561. sor: | 561. sor: | ||
* <math> \vec{\rho_1} </math> és <math> \vec{\rho_2} </math> a kezdeti koordináták | * <math> \vec{\rho_1} </math> és <math> \vec{\rho_2} </math> a kezdeti koordináták | ||
* <math> \vec{v} </math> a relatív sebesség | * <math> \vec{v} </math> a relatív sebesség | ||
==X. Fejezet== | ==X. Fejezet== | ||