„Mikroökonómia alapfogalmak” változatai közötti eltérés

1. sor:

~~{{GlobalTemplate|Infoalap|MikroAlapfogalmak}}~~

=Keresleti és kínálati függvény=

Egy mennyiség(Q, x tengely)-ár(p, y tengely) koordináta rendszerben ábrázolt (általában) lineáris függvény a keresleti és a kínálati függvény is. A keresleti függvény mindig csökkenő, jele D. A kínálati függvény mindig növekvő, jele S. Ha a két függvényt egyszerre ábárzoljuk egy közös koordináta rendszerben, akkor Marshall-keresztről beszélünk.

Például egy termék piaci keresleti függvénye: Q = 400-2p, a kínálati függvénye: Q = p-20

=Egyensúlyi ár=

Egyensúlyi árról beszélünk, ahol a keresleti és kínálati függvény metszi egymást. Az egyensúlyi árhoz tartozik egy egyensúlyi mennyiség is.

Például az előző Q=400-2p és Q=p-20 függvényekhez a p=140 egyensúlyi ár és Q=120 egyensúlyi mennyiség tartozik.

=Túlkínálat=

Egy adott pontban túlkínálat van, ha a kínálati függvény értéke nagyobb, mint a keresleti függvényé. (Azaz többet kínálnak, mint keresnek). A piaci ár csökkenni fog, amíg el nem éri az egyensúlyi árat.

=Túlkereslet=

Egy adott pontban túlkereslet van, ha a keresleti függvény értéke nagyobb, mint a kínálati függvényé. (Azaz többet keresnek, mint kínálnak). A piaci ár növekedni fog, amíg el nem éri az egyensúlyi árat.

=Fogyasztói többlet=

A fogyasztói többlet (FT) a keresleti függvény és az ár, mint konstans függvény közé eső terület. Mivel órán a keresleti függvény mindig lineáris függvény, ez egy egyszerű háromszög területszámítása.

Például az előző Q=400-2p keresleti függvény és p=140 illetve Q=120 egyensúlyi árral és mennyiséggel egy (200-140) és 120 befogókkal rendelkező háromszöget kapunk, így FT=60*120/2=3600

=Termelői többlet=

A termelői többlet (TT) az ár és a keresleti függvény közé eső terület. Ez megint egy lineáris és egy konstan függvény által meghatározott háromszög.

Például az előző Q=p-20 kínálati függvény és p=140, Q=120 adatokkal egy (140-20) és 120 befogókkal rendelkező háromszöget kapunk, így TT=120*120/2=7200

=Holtteher-veszteség=

Az árak minimalizálás, maximalizálása vagy adóztatás esetén jelenik meg.

=Árrugalmasság=

A kereslet árrugalmassága megmutatja, hogy hány %-kal változik a kereslet, ha az ár 1%-kal változik. Általában negatív érték az eredmény, ami azt jelenti, hogy az ár növekedésével kevesebbet fogunk fogyasztani.

* <0 paradox árhatás, Giffen javak

* =0 Tökéletesen rugalmatlan kereslet

* <1 Rugalmatlan kereslet (ár nő, összbevétel nő)

* =1 Egységnyi rugalmasság (maximális bevétel)

* >1 Rugalmas kereslet (ár nő, bevétel csökken)

=Giffen javak=

Abban az esetben, ha az árrugalmasság pozitív, Giffen javakról beszélünk.

Ilyen például a kenyér: ha drágul a kenyér, a szegényebb családok nem engedhetik meg maguknak a drágább ételeket, így kenyérből fognak többet fogyasztani

=Keresztár rugalmasság=

A számítása ugyanúgy működik, mint az árrugalmasságnak, de itt nem önmagához, hanem egy másik termékhez viszonyítjuk.

Ha pozitív, akkor a hét termék helyettesíti egymást. Ha negatív, akkor kiegészíti egymást.

=Jövedelemrugalmasság=

Hasonlóan az előzőekhez, csak itt nem az árat, hanem a jövedelmet kell figyelembe venni és arra ad egy számot, hogy nagyobb fizetéskor hogy fog fogyni egy termék.

Például nagyobb jövedelemnél a S-Budget májkrém helyett jobb minőségűt veszünk, tehát az S-Budget májkrém kereslete csökkenni fog.

=Termelési függvény=

A termelési függvény azt mondja meg, hogyha hatékonyan alkalmazzuk az erőforrásokat, akkor mennyit tudunk termelni.

Rövid távú termelési függvényeknél a munkát szoktuk változónak hagyni, és az összes többi erőforrást kixnek választunk.

Hosszabb távú termelési függvénynél minden több tényező is változhat.

=Átlagtermék=

Az átlagtermék (AP) megmutatja, hogy egy tényező mekkora mennyiséget állít elő átlagosan. A termelési függvényt egyszerűen leosztjuk a változóval.

=Határtermék=

A határtermék (MP) megmutatja, hogy az utolsó erőforrásváltozás mennyivel módosította a termelést. Itt a termelési függvény változását kell leosztani a tényező változásával.

=Isoquant=

Olyan görbe, ahol a termelési függvény értéke fix. Itt lehet jól kielemezni, hogy milyen tényezőből érdemes többet szerezni.

~~-- Main.kir27310id - 2011.03.12.~~

[[Category:Infoalap]]

@@ 1. sor: / 1. sor: @@
-{{GlobalTemplate|Infoalap|MikroAlapfogalmak}}
+=Keresleti és kínálati függvény=
+Egy mennyiség(Q, x tengely)-ár(p, y tengely) koordináta rendszerben ábrázolt (általában) lineáris függvény a keresleti és a kínálati függvény is. A keresleti függvény mindig csökkenő, jele D. A kínálati függvény mindig növekvő, jele S. Ha a két függvényt egyszerre ábárzoljuk egy közös koordináta rendszerben, akkor Marshall-keresztről beszélünk.
+Például egy termék piaci keresleti függvénye: Q = 400-2p, a kínálati függvénye: Q = p-20
+=Egyensúlyi ár=
+Egyensúlyi árról beszélünk, ahol a keresleti és kínálati függvény metszi egymást. Az egyensúlyi árhoz tartozik egy egyensúlyi mennyiség is.
+Például az előző Q=400-2p és Q=p-20 függvényekhez a p=140 egyensúlyi ár és Q=120 egyensúlyi mennyiség tartozik.
+=Túlkínálat=
+Egy adott pontban túlkínálat van, ha a kínálati függvény értéke nagyobb, mint a keresleti függvényé. (Azaz többet kínálnak, mint keresnek). A piaci ár csökkenni fog, amíg el nem éri az egyensúlyi árat.
+=Túlkereslet=
+Egy adott pontban túlkereslet van, ha a keresleti függvény értéke nagyobb, mint a kínálati függvényé. (Azaz többet keresnek, mint kínálnak). A piaci ár növekedni fog, amíg el nem éri az egyensúlyi árat.
+=Fogyasztói többlet=
+A fogyasztói többlet (FT) a keresleti függvény és az ár, mint konstans függvény közé eső terület. Mivel órán a keresleti függvény mindig lineáris függvény, ez egy egyszerű háromszög területszámítása.
+Például az előző Q=400-2p keresleti függvény és p=140 illetve Q=120 egyensúlyi árral és mennyiséggel egy (200-140) és 120 befogókkal rendelkező háromszöget kapunk, így FT=60*120/2=3600
+=Termelői többlet=
+A termelői többlet (TT) az ár és a keresleti függvény közé eső terület. Ez megint egy lineáris és egy konstan függvény által meghatározott háromszög.
+Például az előző Q=p-20 kínálati függvény és p=140, Q=120 adatokkal egy (140-20) és 120 befogókkal rendelkező háromszöget kapunk, így TT=120*120/2=7200
+=Holtteher-veszteség=
+Az árak minimalizálás, maximalizálása vagy adóztatás esetén jelenik meg.
+<!-- TODO: ábra kell ide, anélkül nem lehet -->
+=Árrugalmasság=
+A kereslet árrugalmassága megmutatja, hogy hány %-kal változik a kereslet, ha az ár 1%-kal változik. Általában negatív érték az eredmény, ami azt jelenti, hogy az ár növekedésével kevesebbet fogunk fogyasztani.
+<!-- TODO: képlet, értelmezés -->
+* <0 paradox árhatás, Giffen javak
+* =0 Tökéletesen rugalmatlan kereslet
+* <1 Rugalmatlan kereslet (ár nő, összbevétel nő)
+* =1 Egységnyi rugalmasság (maximális bevétel)
+* >1 Rugalmas kereslet (ár nő, bevétel csökken)
+=Giffen javak=
+Abban az esetben, ha az árrugalmasság pozitív, Giffen javakról beszélünk.
+Ilyen például a kenyér: ha drágul a kenyér, a szegényebb családok nem engedhetik meg maguknak a drágább ételeket, így kenyérből fognak többet fogyasztani
+=Keresztár rugalmasság=
+A számítása ugyanúgy működik, mint az árrugalmasságnak, de itt nem önmagához, hanem egy másik termékhez viszonyítjuk.
+Ha pozitív, akkor a hét termék helyettesíti egymást. Ha negatív, akkor kiegészíti egymást.
+=Jövedelemrugalmasság=
+Hasonlóan az előzőekhez, csak itt nem az árat, hanem a jövedelmet kell figyelembe venni és arra ad egy számot, hogy nagyobb fizetéskor hogy fog fogyni egy termék.
+Például nagyobb jövedelemnél a S-Budget májkrém helyett jobb minőségűt veszünk, tehát az S-Budget májkrém kereslete csökkenni fog.
+=Termelési függvény=
+A termelési függvény azt mondja meg, hogyha hatékonyan alkalmazzuk az erőforrásokat, akkor mennyit tudunk termelni.
+Rövid távú termelési függvényeknél a munkát szoktuk változónak hagyni, és az összes többi erőforrást kixnek választunk.
+Hosszabb távú termelési függvénynél minden több tényező is változhat.
+=Átlagtermék=
+Az átlagtermék (AP) megmutatja, hogy egy tényező mekkora mennyiséget állít elő átlagosan. A termelési függvényt egyszerűen leosztjuk a változóval.
+=Határtermék=
+A határtermék (MP) megmutatja, hogy az utolsó erőforrásváltozás mennyivel módosította a termelést. Itt a termelési függvény változását kell leosztani a tényező változásával.
+=Isoquant=
+Olyan görbe, ahol a termelési függvény értéke fix. Itt lehet jól kielemezni, hogy milyen tényezőből érdemes többet szerezni.
--- Main.kir27310id - 2011.03.12.
 [[Category:Infoalap]]