„Üzemmérnök-informatikus záróvizsga kvíz” változatai közötti eltérés
2024. tavaszi próbakvíz maradék kérdéseinek hozzáadása; jegyzetek és kérdések deduplikációja; helyesírás és formázás javítása |
2024. tavaszi éles kvíz kérdéseinek hozzáadása, azonos utasítású kérdések csoportosítása, helyesírás és formázás javítása (az Adatkezelés tárgy kérdései előttig); felesleges pontozási paraméterek eltávolítása |
||
| 1. sor: | 1. sor: | ||
{{Vissza|Üzemmérnök-informatikus BProf záróvizsga}} | {{Vissza|Üzemmérnök-informatikus BProf záróvizsga}} | ||
{{Kvízoldal | {{Kvízoldal | ||
| 8. sor: | 6. sor: | ||
}} | }} | ||
'''A kvíz alábbi, külön nem jelölt kérdései a 2021. őszi<ref>A laptörténet alapján.</ref> próbavizsgából lettek átemelve.''' | |||
== Párosítsa össze az összetartozó fogalmakat! (Egy fogalomnak legfeljebb egy párja van, de nem biztos, hogy minden lehetőséget össze kell párosítani.) == | == Párosítsa össze az összetartozó fogalmakat! (Egy fogalomnak legfeljebb egy párja van, de nem biztos, hogy minden lehetőséget össze kell párosítani.) == | ||
| 43. sor: | 42. sor: | ||
#MSS | #MSS | ||
== Mi igaz a hálózati protokollokra? | == Mi igaz a hálózati protokollokra? == | ||
{{Kvízkérdés|típus=egy|válasz=2}} | {{Kvízkérdés|típus=egy|válasz=2}} | ||
| 123. sor: | 122. sor: | ||
#Csomagvesztés esetén a küldés sebességét multiplikatívan csökkenti. | #Csomagvesztés esetén a küldés sebességét multiplikatívan csökkenti. | ||
== Mi a szállítási rétegbeli protokollok esetén a demultiplexálás (nyalábbontás)? (A megoldás csak akkor ér pontot, ha csak az összes helyes válasz lett megjelölve.)<ref name="2024-tavasz-proba">A kérdés a 2024. tavaszi próbavizsgából lett átemelve.</ref> == | == Mi a szállítási rétegbeli protokollok esetén a demultiplexálás (nyalábbontás)? (A megoldás csak akkor ér pontot, ha csak az összes helyes válasz lett megjelölve.)<ref name="2021-tavasz-eles">A kérdés a 2021. tavaszi (valószínűleg) éles záróvizsgában is szerepelt.</ref><ref name="2024-tavasz-proba">A kérdés a 2024. tavaszi próbavizsgából lett átemelve.</ref> == | ||
{{Kvízkérdés|típus=egy|válasz=2}} | {{Kvízkérdés|típus=egy|válasz=2}} | ||
| 140. sor: | 139. sor: | ||
#101.254.252.256 | #101.254.252.256 | ||
== Rendezze a SOLID elveket a leginkább illő fogalomhoz! (Minden elv maximum egy fogalomhoz illik.) == | == Rendezze a SOLID elveket a leginkább illő fogalomhoz! (Minden elv maximum egy fogalomhoz illik.)<ref name="2024-tavasz-eles">A kérdés a 2024. tavaszi éles záróvizsgában is szerepelt.</ref> == | ||
nyitott-zárt viselkedés | nyitott-zárt viselkedés | ||
| 169. sor: | 168. sor: | ||
#D | #D | ||
== Az osztálydiagram | a függőségeket kívülről adjuk meg | ||
{{Kvízkérdés|típus=egy|válasz=5}} | |||
#O | |||
#L | |||
#I | |||
#S | |||
#D | |||
sok kis interfész | |||
{{Kvízkérdés|típus=egy|válasz=3}} | |||
#O | |||
#L | |||
#I | |||
#S | |||
#D | |||
leszármazás mentén behelyettesíthetőség | |||
{{Kvízkérdés|típus=egy|válasz=2}} | |||
#O | |||
#L | |||
#I | |||
#S | |||
#D | |||
== Az osztálydiagram vagy a szekvenciadiagram használja a következő elemet? <ref name="2024-tavasz-proba" /><ref name="2024-tavasz-eles" /> == | |||
villám | villám | ||
| 178. sor: | 204. sor: | ||
#csak osztálydiagram | #csak osztálydiagram | ||
#csak szekvenciadiagram | #csak szekvenciadiagram | ||
metódusok láthatósága | metódusok láthatósága | ||
| 189. sor: | 213. sor: | ||
#csak szekvenciadiagram | #csak szekvenciadiagram | ||
teli vonal, üres rombusz véggel | |||
{{Kvízkérdés|típus=egy|válasz=3}} | |||
#egyik sem | |||
#mindkettő | |||
#csak osztálydiagram | |||
#csak szekvenciadiagram | |||
abstract osztály | |||
{{Kvízkérdés|típus=egy|válasz=3}} | {{Kvízkérdés|típus=egy|válasz=3}} | ||
| 199. sor: | 229. sor: | ||
#csak szekvenciadiagram | #csak szekvenciadiagram | ||
teli vonal, teli (fekete) háromszög | |||
{{Kvízkérdés|típus=egy|válasz=4}} | |||
#egyik sem | |||
#mindkettő | |||
#csak osztálydiagram | |||
#csak szekvenciadiagram | |||
metódusdefiníció | |||
{{Kvízkérdés|típus=egy|válasz=3}} | |||
#egyik sem | |||
#mindkettő | |||
#csak osztálydiagram | |||
#csak szekvenciadiagram | |||
dependency él | |||
{{Kvízkérdés|típus=egy|válasz=3}} | {{Kvízkérdés|típus=egy|válasz=3}} | ||
| 209. sor: | 253. sor: | ||
#csak szekvenciadiagram | #csak szekvenciadiagram | ||
== | private sztereotípia | ||
{{Kvízkérdés|típus=egy|válasz=1}} | |||
#egyik sem | |||
#mindkettő | |||
#csak osztálydiagram | |||
#csak szekvenciadiagram | |||
metódushívás | |||
{{Kvízkérdés|típus=egy|válasz=4}} | |||
#egyik sem | |||
#mindkettő | |||
#csak osztálydiagram | |||
#csak szekvenciadiagram | |||
életvonal | |||
{{Kvízkérdés|típus=egy|válasz=4}} | {{Kvízkérdés|típus=egy|válasz=4}} | ||
| 543. sor: | 601. sor: | ||
#WHERE | #WHERE | ||
'''A kvíz alábbi, külön nem jelölt kérdései a 2021. őszi<ref>A laptörténet alapján, valószínűleg.</ref> éles vizsgából lettek átemelve.''' | |||
== Kösse össze az összetartozó fogalmakat! (Egy fogalomnak legfeljebb egy párja van, de nem biztos, hogy minden lehetőséget össze kell párosítani.) == | == Kösse össze az összetartozó fogalmakat! (Egy fogalomnak legfeljebb egy párja van, de nem biztos, hogy minden lehetőséget össze kell párosítani.) == | ||
| 549. sor: | 607. sor: | ||
ICMP | ICMP | ||
{{Kvízkérdés|típus=egy|válasz=2 | {{Kvízkérdés|típus=egy|válasz=2}} | ||
#kanonikus név | #kanonikus név | ||
#echo reply | #echo reply | ||
#split horizon | #split horizon | ||
#feszítőfa | #feszítőfa | ||
DNS | DNS | ||
{{Kvízkérdés|típus=egy|válasz=1 | {{Kvízkérdés|típus=egy|válasz=1}} | ||
#kanonikus név | #kanonikus név | ||
#echo reply | #echo reply | ||
#split horizon | #split horizon | ||
#feszítőfa | #feszítőfa | ||
távolság alapú routing | távolság alapú routing | ||
{{Kvízkérdés|típus=egy|válasz=3 | {{Kvízkérdés|típus=egy|válasz=3}} | ||
#kanonikus név | #kanonikus név | ||
#echo reply | #echo reply | ||
#split horizon | #split horizon | ||
#feszítőfa | #feszítőfa | ||
STP | STP | ||
{{Kvízkérdés|típus=egy|válasz=4 | {{Kvízkérdés|típus=egy|válasz=4}} | ||
#kanonikus név | #kanonikus név | ||
#echo reply | #echo reply | ||
| 587. sor: | 639. sor: | ||
== Milyen előnyei vannak a csomagkapcsolásnak az áramkörkapcsolással szemben? == | == Milyen előnyei vannak a csomagkapcsolásnak az áramkörkapcsolással szemben? == | ||
{{Kvízkérdés|típus=egy|válasz=3}} | |||
{{Kvízkérdés|típus=egy|válasz=3 | |||
#Nem fordulhat elő adatvesztés | #Nem fordulhat elő adatvesztés | ||
#Kevesebb fejlécadat átvitelét igényli (kisebb az overhead) | #Kevesebb fejlécadat átvitelét igényli (kisebb az overhead) | ||
#Jobban kihasználja a | #Jobban kihasználja a linkerőforrásokat ingadozó intenzitású forgalom esetén | ||
#Kevésbé terheli a kapcsolóeszközöket | #Kevésbé terheli a kapcsolóeszközöket | ||
== | == Mit jelent a gyors újraküldés (fast retransmit)? == | ||
{{Kvízkérdés|típus=egy|válasz=3}} | |||
{{Kvízkérdés|típus=egy|válasz=3 | |||
#Az UDP ezzel a mechanizmussal pótolja az elveszett szegmenseket. | #Az UDP ezzel a mechanizmussal pótolja az elveszett szegmenseket. | ||
#A TCP-nél adott időközönként felezzük a becsült RTT értéket. | #A TCP-nél adott időközönként felezzük a becsült RTT értéket. | ||
| 613. sor: | 654. sor: | ||
== Melyik állítás igaz a hálózati rétegben használt címzésre? == | == Melyik állítás igaz a hálózati rétegben használt címzésre? == | ||
{{Kvízkérdés|típus=egy|válasz=4}} | |||
{{Kvízkérdés|típus=egy|válasz=4 | |||
#A cím a hálózati kártyába fizikailag be van égetve. | #A cím a hálózati kártyába fizikailag be van égetve. | ||
#Az IPv5 szabványt használja | #Az IPv5 szabványt használja | ||
| 622. sor: | 662. sor: | ||
== Melyik állítás igaz a CIDR-ben (classless interdomain routing) használt hálózati maszkokra? == | == Melyik állítás igaz a CIDR-ben (classless interdomain routing) használt hálózati maszkokra? == | ||
{{Kvízkérdés|típus=egy|válasz=1}} | |||
{{Kvízkérdés|típus=egy|válasz=1 | |||
#Egyes bitek sorozatát nullás bitek sorozata követi. | #Egyes bitek sorozatát nullás bitek sorozata követi. | ||
#Egy cím beállításakor nem kötelező megadni ilyen maszkot. | #Egy cím beállításakor nem kötelező megadni ilyen maszkot. | ||
| 631. sor: | 670. sor: | ||
== Mikor kell az alapértelmezett átjáró (default gateway) felé küldeni egy datagramot? == | == Mikor kell az alapértelmezett átjáró (default gateway) felé küldeni egy datagramot? == | ||
{{Kvízkérdés|típus=egy|válasz=3}} | |||
{{Kvízkérdés|típus=egy|válasz=3 | |||
#Ha a célcímet lemaszkolva a küldő hoszt maszkjával, az alapértelmezett átjáró hálózati címét kapjuk . | #Ha a célcímet lemaszkolva a küldő hoszt maszkjával, az alapértelmezett átjáró hálózati címét kapjuk . | ||
#Mindig. Ha a hálózaton belül marad a forgalom, az alapértelmezett átjáró visszaküldi azt. | #Mindig. Ha a hálózaton belül marad a forgalom, az alapértelmezett átjáró visszaküldi azt. | ||
| 639. sor: | 677. sor: | ||
== Mi történik egy routernél, ha egy datagramhoz nem találunk illeszkedő bejegyzést a routing táblában? == | == Mi történik egy routernél, ha egy datagramhoz nem találunk illeszkedő bejegyzést a routing táblában? == | ||
{{Kvízkérdés|típus=egy|válasz=4}} | |||
{{Kvízkérdés|típus=egy|válasz=4 | |||
#A legközelebbi szomszédos router felé továbbítjuk a datagramot. | #A legközelebbi szomszédos router felé továbbítjuk a datagramot. | ||
#Ilyen eset nem lehetséges, mert mindig van alapértelmezett út. | #Ilyen eset nem lehetséges, mert mindig van alapértelmezett út. | ||
| 648. sor: | 685. sor: | ||
== Az alábbiak közül melyik az adatkapcsolati réteg feladata? == | == Az alábbiak közül melyik az adatkapcsolati réteg feladata? == | ||
{{Kvízkérdés|típus=egy|válasz=3}} | |||
{{Kvízkérdés|típus=egy|válasz=3 | |||
#titkosítás. | #titkosítás. | ||
#logikai címzés | #logikai címzés | ||
| 657. sor: | 693. sor: | ||
== Ma az első, interfésznek adható cím a 103.102.0.0 hálózatban, ha a netmask 255.255.0.0? == | == Ma az első, interfésznek adható cím a 103.102.0.0 hálózatban, ha a netmask 255.255.0.0? == | ||
{{Kvízkérdés|típus=egy|válasz=4 | (vizsgán szövegmegadás van) | ||
{{Kvízkérdés|típus=egy|válasz=4}} | |||
#103.102.1.0 | #103.102.1.0 | ||
#103.102.0.2 | #103.102.0.2 | ||
| 667. sor: | 704. sor: | ||
== Az alábbi alkalmazások közül melyik tolerálja az adatvesztést? (A megoldás csak akkor ér pontot ha csak az összes helyes válasz lett megjelölve) == | == Az alábbi alkalmazások közül melyik tolerálja az adatvesztést? (A megoldás csak akkor ér pontot ha csak az összes helyes válasz lett megjelölve) == | ||
{{Kvízkérdés|típus=több|válasz=2,4}} | |||
{{Kvízkérdés|típus=több|válasz=2,4 | |||
#E-mail | #E-mail | ||
#Internetes telefonálás | #Internetes telefonálás | ||
| 677. sor: | 713. sor: | ||
== Mi igaz a távolságvektor alapú routingra? (A megoldás csak akkor ér pontot ha csak az összes helyes válasz lett megjelölve) == | == Mi igaz a távolságvektor alapú routingra? (A megoldás csak akkor ér pontot ha csak az összes helyes válasz lett megjelölve) == | ||
{{Kvízkérdés|típus=több|válasz=1,2}} | |||
{{Kvízkérdés|típus=több|válasz=1,2 | |||
#A routerek a szomszédoktól kapott távolságvektorokat használják fel egy hálózati prefix távolságának számításához. | #A routerek a szomszédoktól kapott távolságvektorokat használják fel egy hálózati prefix távolságának számításához. | ||
#A távoli hálózatokról csak aggregált információt tárolnak a routerek. | #A távoli hálózatokról csak aggregált információt tárolnak a routerek. | ||
| 687. sor: | 722. sor: | ||
{{Kvízkérdés|típus=egy|válasz=2 | {{Kvízkérdés|típus=egy|válasz=2}} | ||
#Igaz | #Igaz | ||
#Hamis | #Hamis | ||
| 695. sor: | 730. sor: | ||
[[Fájl:BprofZV2.png|bélyegkép]] | [[Fájl:BprofZV2.png|bélyegkép]] | ||
{{Kvízkérdés|típus=egy|válasz=2 | {{Kvízkérdés|típus=egy|válasz=2}} | ||
#Az A állapotba lépve a B és a C állapotok párhuzamosan aktiválódnak (automatikusan), majd véget is érnek, de B ágon csak a D esemény beérkezésekor. | #Az A állapotba lépve a B és a C állapotok párhuzamosan aktiválódnak (automatikusan), majd véget is érnek, de B ágon csak a D esemény beérkezésekor. | ||
#Az A állapotba lépve a B és a C állapotok párhuzamosan aktiválódnak (automatikusan), majd ‘‚ véget is érnek. A B ágon egy D akciót is kiadunk közben. | #Az A állapotba lépve a B és a C állapotok párhuzamosan aktiválódnak (automatikusan), majd ‘‚ véget is érnek. A B ágon egy D akciót is kiadunk közben. | ||
| 705. sor: | 740. sor: | ||
== A SOLID elvek D betűje mögötti gondolat melyik minta alkalmazásánál jelenik meg szinte mindig | == A SOLID elvek D betűje mögötti gondolat melyik minta alkalmazásánál jelenik meg szinte mindig? == | ||
Composite | Composite | ||
{{Kvízkérdés|típus=egy|válasz=2 | {{Kvízkérdés|típus=egy|válasz=2}} | ||
#Igaz | #Igaz | ||
#Hamis | #Hamis | ||
Singleton | Singleton | ||
{{Kvízkérdés|típus=egy|válasz=2 | {{Kvízkérdés|típus=egy|válasz=2}} | ||
#Igaz | #Igaz | ||
#Hamis | #Hamis | ||
Memento | Memento | ||
{{Kvízkérdés|típus=egy|válasz=2 | {{Kvízkérdés|típus=egy|válasz=2}} | ||
#Igaz | #Igaz | ||
#Hamis | #Hamis | ||
Strategy | Strategy | ||
{{Kvízkérdés|típus=egy|válasz=1 | {{Kvízkérdés|típus=egy|válasz=1}} | ||
#Igaz | #Igaz | ||
#Hamis | #Hamis | ||
| 739. sor: | 768. sor: | ||
== A feladatunk egy olyan alkalmazás megtervezése, mely szervezetek osztályainak hierarchiáját képes egy diagramon megjeleníteni. Egy szervezeten belül lehetnek osztályok és személyek, az osztályokon belül további osztályok és személyek, tetszőleges mélységben. Mely tervezési mintát a legcélszerűbb választani a probléma modellezésére? == | == A feladatunk egy olyan alkalmazás megtervezése, mely szervezetek osztályainak hierarchiáját képes egy diagramon megjeleníteni. Egy szervezeten belül lehetnek osztályok és személyek, az osztályokon belül további osztályok és személyek, tetszőleges mélységben. Mely tervezési mintát a legcélszerűbb választani a probléma modellezésére? == | ||
{{Kvízkérdés|típus=egy|válasz=1}} | |||
{{Kvízkérdés|típus=egy|válasz=1 | |||
#Composite | #Composite | ||
#Egyik minta sem alkalmas a fenti feladat megoldására | #Egyik minta sem alkalmas a fenti feladat megoldására | ||
| 749. sor: | 777. sor: | ||
#Strategy | #Strategy | ||
== Mivel jelöljük az alábbi elemeket UML-ben? == | == Mivel jelöljük az alábbi elemeket UML-ben?<ref name="2024-tavasz-eles" /> == | ||
Kompozíció | Kompozíció | ||
{{Kvízkérdés|típus=egy|válasz=1 | {{Kvízkérdés|típus=egy|válasz=1}} | ||
#teli vonal, kitöltött rombusz | #teli vonal, kitöltött rombusz | ||
#szaggatott vonal, háromszög | #szaggatott vonal, háromszög | ||
#doboz a nyílon | #doboz a nyílon | ||
Interfészimplementáció | |||
{{Kvízkérdés|típus=egy|válasz=2}} | |||
#teli vonal, kitöltött rombusz | |||
#szaggatott vonal, háromszög | |||
#doboz a nyílon | |||
#teli vonal, háromszög | |||
#szaggatott vonal, nyíl | |||
{{Kvízkérdés|típus=egy|válasz= | Qualifier | ||
{{Kvízkérdés|típus=egy|válasz=3}} | |||
#teli vonal, kitöltött rombusz | #teli vonal, kitöltött rombusz | ||
#szaggatott vonal, háromszög | #szaggatott vonal, háromszög | ||
#doboz a nyílon | #doboz a nyílon | ||
Függőség | |||
== | {{Kvízkérdés|típus=egy|válasz=3}} | ||
#teli vonal, háromszög | |||
#szaggatott vonal, háromszög | |||
#szaggatott vonal, nyíl | |||
Általánosítás | |||
{{Kvízkérdés|típus=egy|válasz= | {{Kvízkérdés|típus=egy|válasz=1}} | ||
#teli vonal, | #teli vonal, háromszög | ||
#szaggatott vonal, háromszög | #szaggatott vonal, háromszög | ||
# | #szaggatott vonal, nyíl | ||
== Mely elemek szerepelhetnek ugyanazon a diagramon, mint egy mély történet (deep history) elem? | == Mely elemek szerepelhetnek ugyanazon a diagramon, mint egy mély történet (deep history) elem? == | ||
őrfeltétel | őrfeltétel | ||
{{Kvízkérdés|típus=egy|válasz=1 | {{Kvízkérdés|típus=egy|válasz=1}} | ||
#Igaz | #Igaz | ||
#Hamis | #Hamis | ||
egy x jel | egy x jel | ||
{{Kvízkérdés|típus=egy|válasz=1 | {{Kvízkérdés|típus=egy|válasz=1}} | ||
#Igaz | #Igaz | ||
#Hamis | #Hamis | ||
kilépési pont | kilépési pont | ||
{{Kvízkérdés|típus=egy|válasz=1 | {{Kvízkérdés|típus=egy|válasz=1}} | ||
#Igaz | #Igaz | ||
#Hamis | #Hamis | ||
egy kör és benne x | egy kör és benne x | ||
{{Kvízkérdés|típus=egy|válasz=1 | {{Kvízkérdés|típus=egy|válasz=1}} | ||
#Igaz | #Igaz | ||
#Hamis | #Hamis | ||
partíció | partíció | ||
{{Kvízkérdés|típus=egy|válasz=2 | {{Kvízkérdés|típus=egy|válasz=2}} | ||
#Igaz | #Igaz | ||
#Hamis | #Hamis | ||
régió | régió | ||
{{Kvízkérdés|típus=egy|válasz=1 | {{Kvízkérdés|típus=egy|válasz=1}} | ||
#Igaz | #Igaz | ||
#Hamis | #Hamis | ||
== Melyik minta használandó, ha egy interfészhez kell illesztenünk egy már meglévő, nem módosítható implementációt (ami nem illeszkedik az interfészhez)? | == Melyik minta használandó, ha egy interfészhez kell illesztenünk egy már meglévő, nem módosítható implementációt (ami nem illeszkedik az interfészhez)? == | ||
{{Kvízkérdés|típus=egy|válasz=4 | {{Kvízkérdés|típus=egy|válasz=4}} | ||
#Singleton | #Singleton | ||
#Composite | #Composite | ||
| 834. sor: | 864. sor: | ||
#Strategy | #Strategy | ||
== Egy játékprogram a működése során keletkezett hibákat naplózza. Az egységes logolás az ILogger interfész segítségével történik. Lefordított formában (a forráskódján nem tudunk változtatni!) egy könyvtárban rendelkezésünkre bocsátottak egy NetLogger osztályt is, mely adatokat képes hálózatra naplózni. Milyen mintát és hogyan alkalmazna? | == Egy játékprogram a működése során keletkezett hibákat naplózza. Az egységes logolás az ILogger interfész segítségével történik. Lefordított formában (a forráskódján nem tudunk változtatni!) egy könyvtárban rendelkezésünkre bocsátottak egy NetLogger osztályt is, mely adatokat képes hálózatra naplózni. Milyen mintát és hogyan alkalmazna? == | ||
{{Kvízkérdés|típus=egy|válasz=4 | {{Kvízkérdés|típus=egy|válasz=4}} | ||
#Singletont, hiszen minden hibakimenetnek el kell tudnia érni a játékprogramot. | #Singletont, hiszen minden hibakimenetnek el kell tudnia érni a játékprogramot. | ||
#Egyik megoldás sem helyes. | #Egyik megoldás sem helyes. | ||
| 842. sor: | 872. sor: | ||
#Adaptert, hogy illesszük a NetLogger osztályt az ILogger interfészhez. | #Adaptert, hogy illesszük a NetLogger osztályt az ILogger interfészhez. | ||
#Observer lenne a jó, de a játék változása nincs specifikálva, ezért a minta nem alkalmazható. | #Observer lenne a jó, de a játék változása nincs specifikálva, ezért a minta nem alkalmazható. | ||
== Válassza ki, hogy az alábbi jellemzők tipikusan melyik módszertanokhoz kapcsolódnak! == | == Válassza ki, hogy az alábbi jellemzők tipikusan melyik módszertanokhoz kapcsolódnak! == | ||
| 874. sor: | 877. sor: | ||
Jellemzően jól dokumentált | Jellemzően jól dokumentált | ||
{{Kvízkérdés|típus=egy|válasz=1 | {{Kvízkérdés|típus=egy|válasz=1}} | ||
#Vízesés | #Vízesés | ||
#Agilis | #Agilis | ||
A projekt részeredményei gyorsan látszanak | A projekt részeredményei gyorsan látszanak | ||
{{Kvízkérdés|típus=egy|válasz=2 | {{Kvízkérdés|típus=egy|válasz=2}} | ||
#Vízesés | #Vízesés | ||
#Agilis | #Agilis | ||
A tesztelés csak az implementáció után következik | A tesztelés csak az implementáció után következik | ||
{{Kvízkérdés|típus=egy|válasz=1 | {{Kvízkérdés|típus=egy|válasz=1}} | ||
#Vízesés | #Vízesés | ||
#Agilis | #Agilis | ||
A megrendelő jelenléte nem szükséges folyamatosan | A megrendelő jelenléte nem szükséges folyamatosan | ||
{{Kvízkérdés|típus=egy|válasz=1 | {{Kvízkérdés|típus=egy|válasz=1}} | ||
#Vízesés | #Vízesés | ||
#Agilis | #Agilis | ||
| 904. sor: | 901. sor: | ||
== A Singleton minta globális hozzáférést biztosít egy osztály egyetlen objektumához, és ezt az objektumot egy globális változóban tárolja. == | == A Singleton minta globális hozzáférést biztosít egy osztály egyetlen objektumához, és ezt az objektumot egy globális változóban tárolja. == | ||
{{Kvízkérdés|típus=egy|válasz=2 | {{Kvízkérdés|típus=egy|válasz=2}} | ||
#Igaz | #Igaz | ||
#Hamis | #Hamis | ||
== Melyik blokktípus nem létezik szekvenciadiagramnál == | == Melyik blokktípus nem létezik szekvenciadiagramnál? == | ||
{{Kvízkérdés|típus=egy|válasz=4 | {{Kvízkérdés|típus=egy|válasz=4}} | ||
#loop | #loop | ||
#opt | #opt | ||
| 917. sor: | 914. sor: | ||
== Képezzük le a fenti képen látható ER—modellt minimális számú relációs sémára az ER—modellben foglalt megkötések modellszintű megtartása mellett (tehát a tanult módszerrel), majd válaszoljunk a lenti kérdésekre. | == Képezzük le a fenti képen látható ER—modellt minimális számú relációs sémára az ER—modellben foglalt megkötések modellszintű megtartása mellett (tehát a tanult módszerrel), majd válaszoljunk a lenti kérdésekre. == | ||
[[Fájl:BprofZV7.png|bélyegkép]] | [[Fájl:BprofZV7.png|bélyegkép]] | ||
| 936. sor: | 933. sor: | ||
második kérdésre a válaszunk "26", a harmadikra p, m' és 'j' attribútumok" akkor a szövegmezőbe a | második kérdésre a válaszunk "26", a harmadikra p, m' és 'j' attribútumok" akkor a szövegmezőbe a | ||
következő karaktersorozat kerüljön: acszGjmp | következő karaktersorozat kerüljön: ''acszGjmp'' | ||
{{Kvízkérdés|típus=egy|válasz=2 | {{Kvízkérdés|típus=egy|válasz=2}} | ||
#bd1acb1 | #bd1acb1 | ||
#ac1abd1 | #ac1abd1 | ||
| 945. sor: | 942. sor: | ||
== Adott az r és s reláció. r sémája R, 5 sémája S. R attribútumainak száma 11, S attribútumainak száma 11. r elemeinek száma 2, s elemeinek száma 10 Hány elemből áll r és s uniója? == | == Adott az r és s reláció. r sémája R, 5 sémája S. R attribútumainak száma 11, S attribútumainak száma 11. r elemeinek száma 2, s elemeinek száma 10 Hány elemből áll r és s uniója? == | ||
{{Kvízkérdés|típus=egy|válasz=2 | {{Kvízkérdés|típus=egy|válasz=2}} | ||
#Legalább 12 | #Legalább 12 | ||
#Legfeljebb 12 | #Legfeljebb 12 | ||
| 953. sor: | 950. sor: | ||
== Adott az r reláció, R sémával. R attribútumainak száma 5, r elemeinek száma 18. r-t projektáljuk a kulcsára. Hány elemű lesz a végeredmény? == | == Adott az r reláció, R sémával. R attribútumainak száma 5, r elemeinek száma 18. r-t projektáljuk a kulcsára. Hány elemű lesz a végeredmény? == | ||
{{Kvízkérdés|típus=egy|válasz=4 | {{Kvízkérdés|típus=egy|válasz=4}} | ||
#18, vagy kevesebb | #18, vagy kevesebb | ||
#18, vagy több | #18, vagy több | ||
| 961. sor: | 958. sor: | ||
== Adott az r reláció, R sémával. R attribútumainak száma 5, r elemeinek száma 18. r-t projektáljuk a kulcsára. Hány attribútumból áll a végeredmény sémája? == | == Adott az r reláció, R sémával. R attribútumainak száma 5, r elemeinek száma 18. r-t projektáljuk a kulcsára. Hány attribútumból áll a végeredmény sémája? == | ||
{{Kvízkérdés|típus=egy|válasz=2 | {{Kvízkérdés|típus=egy|válasz=2}} | ||
#18 | #18 | ||
#5, vagy kevesebb | #5, vagy kevesebb | ||
| 969. sor: | 966. sor: | ||
== Adott az r reláció, R sémával. R attribútumainak száma 9, r elemeinek száma 17. r-t projektáljuk valamely olyan attribútumhalmazára, amely nem tartalmaz kulcsot. Hány attribútumból áll a végeredmény sémája? == | == Adott az r reláció, R sémával. R attribútumainak száma 9, r elemeinek száma 17. r-t projektáljuk valamely olyan attribútumhalmazára, amely nem tartalmaz kulcsot. Hány attribútumból áll a végeredmény sémája? == | ||
{{Kvízkérdés|típus=egy|válasz=4 | {{Kvízkérdés|típus=egy|válasz=4}} | ||
#17 | #17 | ||
#9, vagy több | #9, vagy több | ||
| 988. sor: | 985. sor: | ||
a válaszok 1,2,3,4 voltak rendre, a szövegmezőbe irt válasz legyen 1234 | a válaszok 1,2,3,4 voltak rendre, a szövegmezőbe irt válasz legyen 1234 | ||
{{Kvízkérdés|típus=egy|válasz=3 | {{Kvízkérdés|típus=egy|válasz=3}} | ||
#3235 | #3235 | ||
#2352 | #2352 | ||
| 1 007. sor: | 1 004. sor: | ||
a válaszok 1,2,3,4 voltak rendre, a szövegmezőbe irt válasz legyen 1234 | a válaszok 1,2,3,4 voltak rendre, a szövegmezőbe irt válasz legyen 1234 | ||
{{Kvízkérdés|típus=egy|válasz=4 | {{Kvízkérdés|típus=egy|válasz=4}} | ||
#1434 | #1434 | ||
#2421 | #2421 | ||
| 1 018. sor: | 1 015. sor: | ||
[[Fájl:BprofZV8.png|bélyegkép]] | [[Fájl:BprofZV8.png|bélyegkép]] | ||
{{Kvízkérdés|típus=egy|válasz=2 | {{Kvízkérdés|típus=egy|válasz=2}} | ||
#r\s | #r\s | ||
#r x s | #r x s | ||
| 1 032. sor: | 1 029. sor: | ||
[[Fájl:BprofZV9.png|bélyegkép]] | [[Fájl:BprofZV9.png|bélyegkép]] | ||
{{Kvízkérdés|típus=egy|válasz=1 | {{Kvízkérdés|típus=egy|válasz=1}} | ||
#e1 | #e1 | ||
#e2 | #e2 | ||
#e1e2 | #e1e2 | ||
'''A kvíz alábbi kérdései a 2024. tavaszi éles vizsgából lettek átemelve.''' | |||
== Melyik állítás igaz a hálózati rétegre? == | |||
{{Kvízkérdés|típus=egy|válasz=3}} | |||
#Csak a belső hálózati csomópontokban kell megvalósítani. | |||
#Többek között a torlódáskezelés is a feladatai közé tartozik. | |||
#Csomagok két távoli hoszt közti továbbítása a feladata. | |||
#A MAC-címek kiosztásáért is felel. | |||
== A protokolloknál a rétegszerkezet előnyei közé tartozik, hogy… == | |||
{{Kvízkérdés|típus=egy|válasz=2}} | |||
#…a funkciók többrétegbeli ismétlésével növelhető a megbízhatóság. | |||
#…a rendszer összetevői egymástól függetlenül korszerűsíthetők. | |||
#…segítségével nagyobb küldési sebesség érhető el | |||
#…monolitikus struktúrát eredményez. | |||
#…egy adott protokoll különböző rétegekbe tehető. | |||
== Párosítsa össze az összetartozó fogalmakat! (Egy fogalomnak legfeljebb egy párja van, de nem biztos, hogy minden lehetőséget össze kell párosítani.) == | |||
RIP | |||
{{Kvízkérdés|típus=egy|válasz=3}} | |||
#echo request | |||
#MTU | |||
#távolságvektor | |||
#SSID | |||
WiFi | |||
{{Kvízkérdés|típus=egy|válasz=4}} | |||
#echo request | |||
#MTU | |||
#távolságvektor | |||
#SSID | |||
ICMP | |||
{{Kvízkérdés|típus=egy|válasz=1}} | |||
#echo request | |||
#MTU | |||
#távolságvektor | |||
#SSID | |||
IP | |||
{{Kvízkérdés|típus=egy|válasz=2}} | |||
#echo request | |||
#MTU | |||
#távolságvektor | |||
#SSID | |||
== Mi igaz a TCP protokollra? == | |||
{{Kvízkérdés|típus=egy|válasz=1}} | |||
#Az időtúllépés megállapításához méri az RTT értékét. | |||
#Multicast küldési lehetőséget is tartalmaz. | |||
#Periodikus kézfogások segítségével éri el a megbízhatóságot. | |||
#Nem tartalmaz torlódáskezelést. | |||
== Melyik állítás igaz az útvonalak dinamikus konfigurációjára? == | |||
{{Kvízkérdés|típus=egy|válasz=4}} | |||
#Dinamikusan változtatja a hálózati topológiát | |||
#A routereknek kevesebb útvonalinformációt kell cserélniük, mint statikus routing esetén. | |||
#Csak kézzel lehet módosítani. | |||
#Könnyebb karbantartani, mint a statikus routingkonfigurációt. | |||
== Az alábbiak közül melyik állítás igaz a rézalapú kábelekre általában? == | |||
{{Kvízkérdés|típus=egy|válasz=4}} | |||
#Az optikai kábeleknél nagyobb távolságokat tudnak áthidalni. | |||
#Az optikai kábeleknél kisebb az érzékenységük rádiófrekvenciás zajokra. | |||
#Az optikai kábeleknél nehezebb őket telepíteni. | |||
#Az optikai kábeleknél kisebb sávszélességűek. | |||
== Melyik állítás igaz a levelezési protokollokra? == | |||
{{Kvízkérdés|típus=egy|válasz=4}} | |||
#A POP3 protokoll felel a levelek titkosításáért. | |||
#Az IMAP protokoll nem képes felhasználói állapotok munkamenetek közti megjegyzésére. | |||
#A POP3 protokollt szokták levelek küldésére is használni. | |||
#Az IMAP protokollt a levelek levelezőszerverről való letöltésére is szokták használni. | |||
== Az alábbiak közül melyik az osztályalapú címzés jellemzője? == | |||
{{Kvízkérdés|típus=egy|válasz=2}} | |||
#Az osztályokat a NAT határozza meg. | |||
#Pazarolja a hálózati címeket. | |||
#A létrehozott osztályok száma dinamikusan változtatható. | |||
#Csökkenti az irányítási (routing)táblák méretét. | |||
== Mi az első interfésznek adható cím a 102.166.140.40 hálózatban, ha a netmask 255.255.255.252? == | |||
{{Kvízkérdés|típus=egy|válasz=2}} | |||
#102.166.141.0 | |||
#102.166.140.41 | |||
#102.166.140.50 | |||
#102.166.140.43 | |||
== Az alábbi alkalmazások közül melyiknek rugalmas a sávszélességigénye? (A megoldás csak akkor ér pontot, ha az összes helyes válasz lett megjelölve.) == | |||
{{Kvízkérdés|típus=több|válasz=1,3,5}} | |||
#E-mail | |||
#Internetes telefonálás | |||
#Azonnali üzenetküldés | |||
#Videókonferencia | |||
#Fájlátvitel | |||
== Melyik állítás igaz a kapcsolókra (switchekre)? == | |||
{{Kvízkérdés|típus=egy|válasz=2}} | |||
# Az ismeretlen MAC-címmel rendelkező kereteket eldobja. | |||
# A tanult MAC-címeket egy idő után elfelejti. | |||
# A szomszédos eszközök MAC-címét lekérdezéssel tanulja meg. | |||
# A MAC–cím-táblában minden porthoz legfeljebb egy MAC-címet tart nyilván. | |||
== Az alábbiak közül melyik információ szükséges UDP esetén a nyalábbontáshoz (demultiplexáláshoz)? (A megoldás csak akkor ér pontot, ha csak az összes helyes válasz lett megjelölve.) == | |||
{{Kvízkérdés|típus=több|válasz=2,4}} | |||
#Forrásportszám | |||
#Célportszám | |||
#Forrás-IP–cím | |||
#Cél-IP–cím | |||
== Válaszza ki, hogy az alábbi jellemzők tipikusan melyik módszertanhoz kapcsolódnak! == | |||
A megvalósítandó funkciók előre nem ismertek. | |||
{{Kvízkérdés|típus=egy|válasz=2}} | |||
#Vízesés | |||
#Scrum | |||
Készítsünk teljes körű követelményelemzést. | |||
{{Kvízkérdés|típus=egy|válasz=1}} | |||
#Vízesés | |||
#Scrum | |||
A projekt során gyakran adunk ki új versziót. | |||
{{Kvízkérdés|típus=egy|válasz=2}} | |||
#Vízesés | |||
#Scrum | |||
A tesztelésre folyamatosan hangsúlyt fektetünk. | |||
{{Kvízkérdés|típus=egy|válasz=2}} | |||
#Vízesés | |||
#Scrum | |||
== Egy UML-osztálydiagramon A és B osztály között asszociáció van. Mikor írhatunk B-hez multiplicitást? == | |||
{{Kvízkérdés|típus=egy|válasz=2}} | |||
#Csak ha szerepnevet is adunk meg | |||
#Bármikor | |||
#Asszociációnál nem lehet multiplicitást megadni | |||
#Csak ha B felőli oldalon van nyíl | |||
#Csak ha A felőli oldalon van nyíl | |||
== Állapotgépnél az összetett állapotok egymásba ágyazásának van-e korlátja? == | |||
{{Kvízkérdés|típus=egy|válasz=4}} | |||
#Nem ágyazhatóak egymásba | |||
#Van, maximum két szint engedélyezett | |||
#Korlátlan, de csak ha hisztori elemet is használunk | |||
#Nincs | |||
== Melyek a főbb agilis irányelvek? == | |||
Inkább ________, mint egy terv követése. | |||
{{Kvízkérdés|típus=egy|válasz=4}} | |||
#Felhasználó bevonása | |||
#Működő szoftver | |||
#Egyének és interakció | |||
#Reagálás a változásokra | |||
Inkább ________, mint jól dokumentált szoftver. | |||
{{Kvízkérdés|típus=egy|válasz=2}} | |||
#Felhasználó bevonása | |||
#Működő szoftver | |||
#Egyének és interakció | |||
#Reagálás a változásokra | |||
Inkább ________, mint folyamatok és eszközök. | |||
{{Kvízkérdés|típus=egy|válasz=3}} | |||
#Felhasználó bevonása | |||
#Működő szoftver | |||
#Egyének és interakció | |||
#Reagálás a változásokra | |||
Inkább ________, mint szerződések tárgyalása | |||
{{Kvízkérdés|típus=egy|válasz=1}} | |||
#Felhasználó bevonása | |||
#Működő szoftver | |||
#Egyének és interakció | |||
#Reagálás a változásokra | |||
== Ha egy osztály működését több szempont szerint szeretnénk kiterjeszthetővé tenni, akkor erre jó választás a template method tervezési minta alkalmazása. == | |||
{{Kvízkérdés|típus=egy|válasz=1}} | |||
#Hamis | |||
#Igaz | |||
== Szekvencia diagramon az összetett blokkok mikor ágyazhatóak egymásba? == | |||
{{Kvízkérdés|típus=egy|válasz=3}} | |||
#Csak ha több objektum metódusait fogják össze | |||
#Csak ha különböző típusúak | |||
#Bármikor | |||
#Soha | |||
#Csak a záróvizsga alkalmával | |||
== Mivel jelöljük az alábbi elemeket UML-osztálydiagramon? == | |||
Öröklés | |||
{{Kvízkérdés|típus=egy|válasz=3}} | |||
#Szaggatott vonal, nyíl | |||
#Szaggatott vonal, üres háromszög | |||
#Teli vonal, üres háromszög | |||
Függőség | |||
{{Kvízkérdés|típus=egy|válasz=1}} | |||
#Szaggatott vonal, nyíl | |||
#Szaggatott vonal, üres háromszög | |||
#Teli vonal, üres háromszög | |||
Interfészimplementáció | |||
{{Kvízkérdés|típus=egy|válasz=2}} | |||
#Szaggatott vonal, nyíl | |||
#Szaggatott vonal, üres háromszög | |||
#Teli vonal, üres háromszög | |||
== Melyik tervezési mintát alkalmazná a következő feladat megoldására? == | |||
Egy képrajzoló alkalmazást készítünk. A felhasználó választ egy képet és egy megjelenítő eszközt, mi pedig kirajzoljuk a képet az adott eszközre. Az alkalmazás többféle képformátumot kell, hogy támogasson, és többféle monitorra kell tudni rajzolni (mindegyikre eltérő algoritmussal). A képformátumok dekódolása minden esetben különböző. | |||
{{Kvízkérdés|típus=egy|válasz=1}} | |||
#Strategy | |||
#Egyik minta sem alkalmas a fenti feladat megoldására | |||
#Observer | |||
#Template method | |||
#Adapter | |||
#Composite | |||
#Singleton | |||
== A singleton tervezési mintában az osztály egyetlen példányát az osztály egy statikus tagváltozója tárolja. == | |||
{{Kvízkérdés|típus=egy|válasz=2}} | |||
#Hamis | |||
#Igaz | |||
== Az adapter tervezési mintát akkor használjuk, ha egy algoritmus működését ki szeretnénk terjeszteni több szempont szerint. == | |||
{{Kvízkérdés|típus=egy|válasz=2}} | |||
#Igaz | |||
#Hamis | |||