„ZH felkészítést segítő kvíz” változatai közötti eltérés
aNincs szerkesztési összefoglaló |
deduped |
||
| 1. sor: | 1. sor: | ||
{{Vissza|Beszéd-információs_rendszerek}} | {{Vissza|Beszéd-információs_rendszerek}} | ||
{{kvízoldal|cím=ZH felkészítő|pontozás=-}} | |||
== 10 dB-es hangnyomásszintet mértünk. Mi lehetett a hangforrás? == | |||
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=4|pontozás=-}} | |||
# Benzinmotoros fűnyíró 1,5m-ről. | |||
# Normál beszéd 1m-ről. | |||
# Sugárhajtású repülő hajtóműve 15m-ről. | |||
# Suttogó beszéd 10m-ről. | |||
# Elhaladó vonat 2m-ről. | |||
# Erős közúti forgalom 1m-ről. | |||
== 16 kHz-en mintavételezek 8 kHz-es ideális aluláteresztő szűrővel egy beszédjelet. Mi lesz a jellel? == | |||
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=6|pontozás=-}} | |||
# Érthetetlen lesz az átlapolódás miatt. | |||
# Csak a mássalhangzók maradnak meg. | |||
# Veszteségmentesen tárolható. | |||
# Alig érhető marad a beszéd. | |||
# Csak az alapfrekvencia marad meg. | |||
# Majdnem tökéletesen megmarad a beszéd. | |||
== 60 dB-es hangnyomásszintet mértünk. Mi lehetett a hangforrás? == | |||
{{kvízkérdés|típus=több|válasz=2|pontozás=-}} | |||
# Benzinmotoros fűnyíró 1,5m-ről. | |||
# Normál beszéd 1m-ről. | |||
# Sugárhajtású repülő hajtóműve 15m-ről. | |||
# Suttogó beszéd 10m-ről. | |||
# Elhaladó vonat 2m-ről. | |||
# Erős közúti forgalom 1m-ről. | |||
== A "Novemberben havazott." mondatot szeretnénk elemösszefűzéses szövegefelolvasóval előállítani. Hány diád és/vagy CVC triád elem felhasználásával valósítható ez meg? == | |||
{{kvízkérdés|típus=több|válasz=3,4|pontozás=-}} | |||
# 7 triád | |||
# 15 diád | |||
# 19 diád | |||
# 5 diád + 7 triád | |||
# 10 diád + 10 triád | |||
# 3 diád + 8 triád | |||
== A "képpont" szó átlagos köznyelvi kiejtésben a "p" hangra milyen tulajdonságok jellemzőek? == | |||
{{kvízkérdés|típus=több|válasz=1,4|pontozás=-}} | |||
# A "p" hang megváltozik a szó közepén a rövid verzióhoz képest. | |||
# Nagy energiájú hang lesz. | |||
# Felpattanás a hang elejére kerül. | |||
# Több mint 100 ms hosszú a "p" hang. | |||
# A némafázisa nem hosszabb mint 100 μs. | |||
# Fojtott zönge legalább 100 ms lesz. | |||
{{ | == A "kéttannyelvű" szó átlagos köznyelvi kiejtésben a "t" hangra milyen tulajdonságok jellemzőek? == | ||
| | {{kvízkérdés|típus=több|válasz=4|pontozás=-}} | ||
|pontozás=-}} | # A "t" hang nem változik meg a szó közepén a rövid verzióhoz képest. | ||
# Nagy energiájú hang lesz. | |||
# Felpattanás a hang elejére kerül. | |||
# Több mint 100 ms hosszú a "t" hang. | |||
# A némafázisa nem hosszabb mint 100 μs. | |||
# Fojtott zönge legalább 100 ms lesz. | |||
== A Viterbi-algoritmus… == | |||
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=4|pontozás=-}} | |||
# A GMM paraméterek gyors közelítő számítására használható. | |||
# A HMM paraméterek gyors közelítő számítására használható. | |||
# Adja meg a beszédfelismerésnél a helyes eredményt. | |||
# A HMM legjobb illeszkedésű útvonalát mindig megtalálja. | |||
== A felharmonikusok definíció szerint… == | |||
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}} | |||
# Megegyeznek a formánsok középfrekvenciáival. | |||
# Az alapfrekvencia egész számú többszörösei. | |||
# A rezonátorüreg által felerősített felhangnyalábok. | |||
# Az alapfrekvencia páratlan, egészszámú többszörösei. | |||
== A felharmonikusok és az alapfrekvencia között milyen összefüggés van? == | == A felharmonikusok és az alapfrekvencia között milyen összefüggés van? == | ||
| 15. sor: | 77. sor: | ||
# Az alapfrekvencia (mely 100 vagy 200 Hz), 3-mal szorozva kapjuk meg az első felharmonikust. | # Az alapfrekvencia (mely 100 vagy 200 Hz), 3-mal szorozva kapjuk meg az első felharmonikust. | ||
== A | == A formáns paramétereket milyen modell alapján lehet beszédszintézisre használni? == | ||
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}} | {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}} | ||
# t | # Forrás-szűrő. | ||
# | # Jel-szűrő. | ||
# | # Frekvencia-szűrő. | ||
# | # Intenzitás-szűrő. | ||
== A hangkapcsolatok spektrális illeszkedése mely beszédhangokban lényeges az egymás után fűzött elemeknél? == | |||
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}} | |||
# C-k | |||
# V-k | |||
# Nazálisok | |||
# Zárhangok | |||
== A kvantálás(t)... == | |||
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}} | |||
# Lépésköze függ a mintavételi frekvenciától. | |||
# Lépésköze nem függ a mintavételi frekvenciától. | |||
# Veszteségmentesen visszaállítható. | |||
# Lépésköze nem befolyásolja a hangminőséget. | |||
# Csak egyenletes közökkel használják beszédre. | |||
# Függ a beszéd alapfrekvenciájától. | |||
== A magyar beszéd dallamformáira bemutatott modellben milyen frekvencián van a kijelentés végén az alapfrekvencia, ha a beszélő egy átlagos hangmagasságú nő? == | |||
{{kvízkérdés|típus=több|válasz=1,7|pontozás=-}} | |||
# Kb. 135 Hz | |||
# Kb. 320 Hz | |||
# Kb. 65 Hz | |||
# Kb. 200 Hz | |||
# Kb. 220 Hz | |||
# Kb. 35 Hz | |||
# Kb. 140 Hz | |||
# Kb. 70 Hz | |||
== A rejtett Markov modelleket (HMM)... == | |||
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=3|pontozás=-}} | |||
# Minden esetben helyettesíthetjük Markov láncokkal. | |||
# A Viterbi-algoritmussal taníthatjuk be. | |||
# A GMM-ekkel együtt lehet beszédfelismerésre használni. | |||
# Csak a GMM-mel kiegészítésben használhatjuk bármi is. | |||
== A súrlódási zörej időtartama szerint hallott hangok alapján egy affrikáta: == | == A súrlódási zörej időtartama szerint hallott hangok alapján egy affrikáta: == | ||
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=3|pontozás=-}} | {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=3|pontozás=-}} | ||
# | # T < 50 ms | ||
# | # T = 50 ms | ||
# 50 < t < 100 ms | # 50 < t < 100 ms | ||
# 100 ms < t | # 100 ms < t | ||
| 31. sor: | 127. sor: | ||
== A súrlódási zörej időtartama szerint hallott hangok alapján egy réshang: == | == A súrlódási zörej időtartama szerint hallott hangok alapján egy réshang: == | ||
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=4|pontozás=-}} | {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=4|pontozás=-}} | ||
# | # T < 50 ms | ||
# | # T = 50 ms | ||
# 50 < t < 100 ms | # 50 < t < 100 ms | ||
# 100 ms < t | # 100 ms < t | ||
== | == A súrlódási zörej időtartama szerint hallott hangok alapján egy zárhang: == | ||
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}} | {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}} | ||
# | # T < 50 ms | ||
# | # T = 50 ms | ||
# 50 < t < 100 ms | |||
# 100 ms < t | |||
== | == A “hasát” szóban milyen hang található? == | ||
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz= | {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=3|pontozás=-}} | ||
# | # Pergő rész | ||
# | # Nazális | ||
# | # Réshang | ||
# | # Zöngés zárhang | ||
== A “sás” szót kiejtve milyen rész található a beszédjelben? == | |||
== A | |||
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=3|pontozás=-}} | {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=3|pontozás=-}} | ||
# | # Pergő rész | ||
# | # Nazális | ||
# | # Zöngés rész | ||
# | # Zöngés zárhang | ||
== | == A „Hajókázunk?” kérdő mondat melyik hangjában a legmagasabb az alapfrekvencia? == | ||
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}} | {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}} | ||
# | # á | ||
# | # Záró „k” | ||
# | # U | ||
# | # A | ||
== | == A „baba” szóból hogyan lehet hangsebészettel papa szót készíteni? == | ||
{{kvízkérdés|típus= | {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=3|pontozás=-}} | ||
# | # A b felpattanás elé szünetet kell beiktatni. | ||
# | # A zöngés zár + a felpattanás részt is cserélni kell egy másik minta alapján. | ||
# A b előtti zár szakaszt csendre kell cserélni. | |||
# Nem megvalósítható. | |||
# | |||
# | |||
== Adja meg egy beszédadatbázis elkészítési műveletsorának lépéseit Korpuszos beszédszintetizátorhoz! == | == Adja meg egy beszédadatbázis elkészítési műveletsorának lépéseit Korpuszos beszédszintetizátorhoz! == | ||
| 114. sor: | 174. sor: | ||
# Fonetikai átirat és hanghatár bejelölése minden mondatra. | # Fonetikai átirat és hanghatár bejelölése minden mondatra. | ||
== | == Az alábbi fogalompárok közül melyik kapcsolható közvetlenül beszédadatbázisok feldolgozásához? == | ||
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz= | {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}} | ||
# | # Annotálás és szegmentálás. | ||
# | # Szupraszegmentálás és koartikuláció. | ||
# | # Koartikuláció és annotálás. | ||
# | # Egyik sem. | ||
== Az alábbi hangok közül melyiknél fordul elő fojtott zönge képzése? == | |||
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=4|pontozás=-}} | |||
# Sz | |||
# K | |||
# T | |||
# D | |||
== | == Az alábbiak közül melyik segít a beszédhangok határainak jelölésében? == | ||
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=4|pontozás=-}} | {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=4|pontozás=-}} | ||
# | # Spektogram. | ||
# | # Intenzitás-idő függvény. | ||
# | # Felvétel meghallgatása. | ||
# | # Mindegyik segít benne. | ||
== Az annotálás... == | |||
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}} | |||
# A hangfelvétel tartalmával kapcsolatos általános információkat adunk meg, melyeket egy fix gyűjtési szempont szerinti hanganyag tartalmaz. | |||
# A hangfelvétel tartalmával kapcsolatos általános információkat adunk meg, melyeket egy címkefájl tartalmaz. | |||
# A kérdéses részek elkülönítése jelzésekkel/eseményhatárokkal a beszéd időfüggvényében, ahol a gyűjtési szempont szerinti jellemzés a hanganyagban megváltozik. | |||
# A kérdéses részek összekapcsolása jelzésekkel a beszéd időfüggvényében, ahol a gyűjtési szempont szerinti jellemzés a hanganyagban megváltozik. | |||
== | == Beszédet tömörítünk LPC-10 kódolóval: ehhez az F0 értékeket 10 biten, a maradékjel energiáját és az LP együtthatókat 10-10 biten tároljuk 25 ms-os szegmensenként. Mekkora lesz a bitsebesség? == | ||
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=3|pontozás=-}} | {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=3|pontozás=-}} | ||
# | # 10 000 bsp | ||
# | # 480 bps | ||
# | # 4800 bps | ||
# | # 1000 bps | ||
# 48 bps | |||
# 48 000 bps | |||
== Egy 100 Hz-es alapfrekvenciájú férfi beszélő esetén melyek NEM lehetnek az első két formáns értékei? == | |||
{{kvízkérdés|típus=több|válasz=3,6|pontozás=-}} | |||
# 1670 Hz | |||
# 600 Hz | |||
# 2980 Hz | |||
# 500 Hz | |||
# 550 Hz | |||
# 100 Hz | |||
== | == Egy 3 kHz-es szinuszt szűrés nélkül mintavételezünk 5 kHz-en. Mi lesz a mintavételezett jel? == | ||
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=3|pontozás=-}} | {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=3|pontozás=-}} | ||
# | # 0,5 kHz-es szinuszjel. | ||
# | # 2 kHz-es szinuszjel. | ||
# | # 3 kHz-es szinuszjel. | ||
# | # 1 kHz-es szinuszjel. | ||
== Egy 3,1 kHz-es szinuszt anti-alias szűrés nélkül mintavételezünk 4,8 kHz-en. A kimeneten 100-3400 Hz sávszűrő. Mi lesz a kimenő jel? == | |||
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=4|pontozás=-}} | |||
# 3,1 kHz-es szinuszjel. | |||
# 1,7 kHz-es szinuszjel. | |||
# 3 kHz-es szinuszjel. | |||
# 1,7 és 3,1 kHz-es szinuszjel. | |||
== Egy 60 dB intenzitású hangforrást megkettőzünk. Mennyi lesz az eredő intenzitás? == | == Egy 60 dB intenzitású hangforrást megkettőzünk. Mennyi lesz az eredő intenzitás? == | ||
| 147. sor: | 239. sor: | ||
# 63 dB | # 63 dB | ||
# 60 dB | # 60 dB | ||
# 90 | # 90 dB | ||
== Egy 60 dB-es hangnyomásszintet mértünk. Mi lehetett a hangforrás? == | == Egy 60 dB-es hangnyomásszintet mértünk. Mi lehetett a hangforrás? == | ||
| 191. sor: | 248. sor: | ||
# Papírlap susogása 1 m-ről. | # Papírlap susogása 1 m-ről. | ||
== | == Egy 7 kHz-es szinusz jelet szűrés nélkül mintavételezünk 16 kHz-en. A mintavett jelben hol jelenik meg a bemeneti szinusz jel? == | ||
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz= | {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=4|pontozás=-}} | ||
# | # 8 kHZ-en | ||
# | # 4 kHz-en | ||
# | # 3,5 kHz-en | ||
# | # 7 kHz-en | ||
# 1 kHz-en | |||
# Sehol, mert kiszűrésre kerül. | |||
== | == Egy 9 kHz-es szinusz jelet szűrés nélkül mintavételezünk 16 kHz-en. A mintavett jelben hol jelenik meg a bemeneti szinusz jel? == | ||
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz= | {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=4|pontozás=-}} | ||
# | # 8 kHZ-en | ||
# | # 4 kHz-en | ||
# | # 3,5 kHz-en | ||
# | # 7 kHz-en | ||
# 1 kHz-en | |||
# Sehol, mert kiszűrésre kerül. | |||
== | == Egy akusztikus jellemzővektor… == | ||
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}} | {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}} | ||
# | # Egy adott hosszúságú hangrészletet jellemez. | ||
# | # Egy teljes bemondást jellemez. | ||
# | # Egy teljes hangot jellemez. | ||
# | # Egy teljes szót jellemez. | ||
== | == Egy beszédhullám nyomás-amplitúdóját felezzük. Ez dB-ben mennyi növekedést jelent? == | ||
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}} | {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}} | ||
# | # 6 dB | ||
# | # -6 dB | ||
# | # 3 dB | ||
# | # -3 dB | ||
== | == Egy beszédrészlet elemzésekor vonalas spektrumot látunk. Melyik állítás(ok) lehet(nek) biztosan igaz(ak)? == | ||
{{kvízkérdés|típus= | {{kvízkérdés|típus=több|válasz=6|pontozás=-}} | ||
# | # Magánhangzót látunk. | ||
# | # Zajt látunk. | ||
# | # Zöngétlen hangot látunk. | ||
# | # Zárhangot látunk. | ||
# Mássalhangzót látunk. | |||
# Zöngés hangot látunk. | |||
== | == Egy beszédrészlet spektogrammját látjuk, aminek egy szakaszán 1 kHz alatt nincs komponens. Miért lehet ez? (*) == | ||
{{kvízkérdés|típus= | {{kvízkérdés|típus=több|válasz=2|pontozás=-}} | ||
# | # Fojtott zöngét látunk. | ||
# | # Egy réshang részletét látjuk. | ||
# | # Túl kvantálási szint van. | ||
# | # A zaj kimaszkolta a jelet. | ||
# MP3 kódolás hibája. | |||
# Mivel női beszélő esetén nincs a beszédnek itt frekvenciakomponense. | |||
== | == Egy beszédrészlet spektogrammját látjuk, aminek egy szakaszán 3 kHz alatt nincs komponens. Miért lehet ez? (*) == | ||
{{kvízkérdés|típus= | {{kvízkérdés|típus=több|válasz=2, 5|pontozás=-}} | ||
# | # MP3 kódolás. | ||
# | # Egy réshang részletét látjuk. | ||
# Fojtott zöngét látunk. | |||
# A zaj kimaszkolta a jelet. | |||
# Hibás frekvenciája vagy nincs bemeneti szűrő a mintavételnél. | |||
# Mivel női beszélő esetén nincs a beszédnek itt frekvenciakomponense. | |||
# | |||
# | |||
# | |||
# | |||
== Egy beszédszintetizáló rendszerhez milyen adatbázist érdemes használni? == | == Egy beszédszintetizáló rendszerhez milyen adatbázist érdemes használni? == | ||
| 268. sor: | 314. sor: | ||
# Egyik sem. | # Egyik sem. | ||
== | == Egy magánhangzó hangnyomás-idő függvényének amplitúdóját egységesen felére csökkenti a számítógéppel. Hány dB-lel fog változni a hang intenzitása? == | ||
{{kvízkérdés|típus= | {{kvízkérdés|típus=több|válasz=3|pontozás=-}} | ||
# | # -1 | ||
# | # -2 | ||
# | # -6 | ||
# | # -3 | ||
# -4 | |||
# -5 | |||
== | == Egy másodpercnyi beszéd mennyi helyet foglal 44 kHz, 16 bites tömörítetlen tárolás esetén? == | ||
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz= | {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=4|pontozás=-}} | ||
# | # 88 Byte | ||
# | # 44 kByte | ||
# | # 176 kByte | ||
# | # 88 kByte | ||
== | == Egy másodpercnyi beszéd mennyi helyet foglal 44 kHz, 23 bites tömörítetlen tárolás esetén? == | ||
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz= | {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=4|pontozás=-}} | ||
# | # 88 Byte | ||
# | # 44 kByte | ||
# | # 88 kByte | ||
# | # 132 kByte | ||
== | == Egy nyelv ábécéje 24 hangot (6 magánhangzó és 18 mássalhangzó) tartalmaz. Minimum hány diád és CVC triád elem kell a nyelv minden hangkapcsolatának lefedéséhez? == | ||
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz= | {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=6|pontozás=-}} | ||
# | # 6 * 6 + 18 * 18 | ||
# | # 24 * 24 + 18 * 5 * 5 | ||
# | # 24 * 24 * 24 | ||
# | # 6 * 18 * 24 | ||
# 24 * 24 | |||
# 24 * 24 + 6 * 18 * 18 | |||
== | == Egy nyelv ábécéje 26 hangot (7 magánhangzó és 19 mássalhangzó) tartalmaz. Minimum hány diád kell a nyelv minden hangkapcsolatának lefedéséhez? == | ||
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz= | {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=3|pontozás=-}} | ||
# | # 7 * 19 * 26 | ||
# | # 19 * 19 * 19 + 7 * 7 * 7 | ||
# | # 26 * 26 | ||
# | # 26 * 26 + 7 * 19 * 19 | ||
# 26 * 26 + 26 * 26 * 26 | |||
# 26 * 26 * 26 | |||
== | == Egy nyelv ábécéje 36 hangot (10 magánhangzó és 26 mássalhangzó) tartalmaz. Minimum hány diád és CVC triád elem kell a nyelv minden hangkapcsolatának lefedéséhez? == | ||
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=3|pontozás=-}} | {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=3|pontozás=-}} | ||
# | # 26 * 26 * 26 + 10 * 10 * 10 | ||
# | # 36 * 36 + 26 * 10 * 10 | ||
# | # 36 * 36 + 10 * 26 * 26 | ||
# | # 36 * 36 * 36 | ||
# 36 * 36 | |||
# 10 * 10 + 26 * 26 | |||
== Egy telefonos jelnél 2400 Hz-es F2-őt mértünk. Mennyi az F0? == | |||
{{kvízkérdés|típus=több|válasz=6|pontozás=-}} | |||
# 2400 Hz | |||
# 200 kHz | |||
# 12 Hz | |||
# 120 Hz | |||
# 25 Hz | |||
# Nem tudjuk megállapítani. | |||
== | == Egy telefonos rendszerben a következő felharmonikusokat sikerült kimérnünk: 750 Hz, 1000 Hz, 1500 Hz. Mennyi lehet az alapfrekvencia? == | ||
{{kvízkérdés|típus= | {{kvízkérdés|típus=több|válasz=5,6|pontozás=-}} | ||
# | # 200 Hz | ||
# | # 25 Hz | ||
# | # 400 Hz | ||
# | # 100 Hz | ||
# 125 Hz | |||
# 250 Hz | |||
== | == Egy átlagos női beszélőnél hány zöngeperiódius mérhető meg egy hosszabb mondat "milyen" szavában? (*) == | ||
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz= | {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=|pontozás=-}} | ||
# | # 1000 | ||
# | # 5 | ||
# | # 13 | ||
# | # 200 | ||
# 16 000 | |||
# 80 | |||
== | == Folyamatos, nagyszótáras, beszélőfüggetlen beszédfelismerő betanításához készülő beszédadatbázist készítünk. Mi igaz ebben az esetben? == | ||
{{kvízkérdés|típus= | {{kvízkérdés|típus=több|válasz=3,5|pontozás=-}} | ||
# | # Csak CVC hangkapcsolatokat tartalmaz az adatbázis. | ||
# | # Azonos életkorú beszélőkkel készítjük a felvételeket. | ||
# | # Változatos körülmények (mikrofon, emberek) között rögzítjük a beszédadatbázist. | ||
# | # Kevés jól megválasztott szó felolvasása is elegendő. | ||
# Különböző korú és nemű emberrel is érdemes felvételt készíteni | |||
# Csak studió körülmények között felvett beszédet lehet használni. | |||
== Férfi bemondás esetén mennyi lehet az utolsó magánhangzó alapfrekvenciája: „Holnap érkezem.” == | == Férfi bemondás esetén mennyi lehet az utolsó magánhangzó alapfrekvenciája: „Holnap érkezem.” == | ||
| 338. sor: | 407. sor: | ||
# 70 Hz | # 70 Hz | ||
== | == Hogy hívják az egyenlő hangosság érzetű görbét? == | ||
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz= | {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}} | ||
# | # Phon | ||
# | # Phön | ||
# | # Schön | ||
# | # Decibel | ||
== | == Hogy viszonyulnak a formánsok középfrekvenciái a zöngeképzés során létrejövő alapfrekvenciákhoz? == | ||
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}} | {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}} | ||
# | # Személyfüggő kapcsolat van. | ||
# | # Függetlenek tőle. | ||
# | # Az alapfrekvencia egészszámú többszöröseinél vannak. | ||
# | # Az alapfrekvencia páratlan egészszámú többszöröseinél vannak. | ||
== | == Hogyan nevezzük a hangszalagok rezgése által keltett, a gégefőben létrejövő gerjesztőjelet? == | ||
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}} | {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}} | ||
# | # Zönge | ||
# | # Zengő | ||
# | # Vokál | ||
# | # Spektrál | ||
== | == Hogyan nevezzük a zöngés jel spektruma burkolójának csúcsait? == | ||
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz= | {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=3|pontozás=-}} | ||
# | # Felharmonikus | ||
# | # Alapfrekvencia | ||
# | # Formáns | ||
# | # Oktáv | ||
== | == Hogyan változik meg egy felpattanó zárhang nyújtáskor? == | ||
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz= | {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=3|pontozás=-}} | ||
# | # Az energiája megnő. | ||
# | # Megismétlődik a felpattanó rész. | ||
# | # Zárrész megnyúlik. | ||
# | # Megnő az alapfrekvenciája. | ||
== Hány bites a lineáris kvantáló, ha a max kivezérlésű jel és a kvantálási zaj viszonya | == Hány bites a lineáris kvantáló, ha a max kivezérlésű jel és a kvantálási zaj viszonya 48 dB? == | ||
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz= | {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}} | ||
# 8 bites | # 8 bites | ||
# 12 bites | # 12 bites | ||
| 401. sor: | 449. sor: | ||
# 16 bites | # 16 bites | ||
== Hány bites a lineáris kvantáló, ha a max kivezérlésű jel és a kvantálási zaj viszonya | == Hány bites a lineáris kvantáló, ha a max kivezérlésű jel és a kvantálási zaj viszonya 72 dB? == | ||
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz= | {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}} | ||
# 8 bites | # 8 bites | ||
# 12 bites | # 12 bites | ||
# 4 bites | # 4 bites | ||
# 16 bites | # 16 bites | ||
== Hány fajta diád kellhet egy magyar nyelvű gépi szövegfelolvasó működtetéséhez? == | == Hány fajta diád kellhet egy magyar nyelvű gépi szövegfelolvasó működtetéséhez? == | ||
{{kvízkérdés|típus= | {{kvízkérdés|típus=több|válasz=1,7|pontozás=-}} | ||
# 1600 | # 1600 | ||
# 10 000 | # 10 000 | ||
# 256 | # 256 | ||
# 64 | # 64 | ||
# 39 * 39 * 39 | # 39 * 39 * 39 | ||
# 25 + 14 | # 25 + 14 | ||
# 39 * 39 | # 39 * 39 | ||
# 25 * 25 * 14 + 25 * 25 | # 25 * 25 * 14 + 25 * 25 | ||
== Hány hullámforma elemmel készíthető ember szerű gépi számfelolvasó 1 milliárdig? == | == Hány hullámforma elemmel készíthető ember szerű gépi számfelolvasó 1 milliárdig? == | ||
| 457. sor: | 474. sor: | ||
# 250 | # 250 | ||
== Hány hullámforma elemmel készíthető ember szerű gépi telefonszám-felolvasó magyar nyelvre? | == Hány hullámforma elemmel készíthető ember szerű gépi telefonszám-felolvasó magyar nyelvre? Pl: +36-30-123-4567? == | ||
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=4|pontozás=-}} | {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=4|pontozás=-}} | ||
# 1000 | # 1000 | ||
| 464. sor: | 481. sor: | ||
# 250 | # 250 | ||
== | == Igaz vagy hamis? A szegmentálás a kérdéses részek elkülönítése jelzésekkel/eseményhatárokkal a beszéd időfüggvényében, ahol a gyűjtési szempont szerinti jellemzés a hanganyagban megváltozik. == | ||
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz= | {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}} | ||
# | # Igaz | ||
# Hamis | |||
# | |||
== | == Jelölje meg, hogy melyik hanghármasban van összetett szerkezetű beszédhang és ezzel egyidőben ugyanabban a hangban fojtott zönge? == | ||
{{kvízkérdés|típus= | {{kvízkérdés|típus=több|válasz=1|pontozás=-}} | ||
# | # Egó | ||
# | # Lás | ||
# | # Sen | ||
# | # átp | ||
# Csók | |||
# Rak | |||
== | == LPC analízisnél előállított maradékjelre mi jellemző? == | ||
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=4|pontozás=-}} | {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=4|pontozás=-}} | ||
# | # Kinyerhetők belőle a formánsfrekvencia értékek. | ||
# | # Több biten kvantálható, mint az eredeti jel. | ||
# | # Az a jel a maradékjel, ami nem fért bele az analízisablakba. | ||
# | # LPC szintézis megvalósítható az eredeti maradékjel nélkül is. | ||
# | # Eldobható az eredeti jel enélkül is visszaállítható. | ||
# Nagyobb az energiája az eredeti jelnél. | |||
== Legalább hány beszédhangot definiáljunk egy magyar diádos szövegfelolvasó fejlesztéséhez? == | == Legalább hány beszédhangot definiáljunk egy magyar diádos szövegfelolvasó fejlesztéséhez? == | ||
| 493. sor: | 511. sor: | ||
# 2 | # 2 | ||
== | == Mely beszélőszerv(ek) szükséges(ek) zönge képzéshez? == | ||
{{kvízkérdés|típus= | {{kvízkérdés|típus=több|válasz=1,5|pontozás=-}} | ||
# | # Hangszalagok | ||
# | # Szájüreg | ||
# | # Orrüreg | ||
# | # Garat | ||
# Tüdő | |||
# Nyelv | |||
== Mely hang(ok) zöngétlen(ek)? == | |||
{{kvízkérdés|típus=több|válasz=2,9|pontozás=-}} | |||
# D | |||
# Cs | |||
# L | |||
# Dz | |||
# V | |||
# G | |||
# Zs | |||
# Z | |||
# K | |||
== | == Mely állítás(ok) igaz(ak) a kvantálási zajra? == | ||
{{kvízkérdés|típus= | {{kvízkérdés|típus=több|válasz=5,6|pontozás=-}} | ||
# | # Csak 6 bit alatti kvantálásnál létezik. | ||
# | # Értéke nem meghatározható, mert a használt mikrofontól függ. | ||
# | # Függ a mintavételi frekvenciától. | ||
# | # Csak logaritmikus kvantálásnál jelentkezik. | ||
# Függ a kvantálási lépcsők számától. | |||
# Lineáris kvantálásnál is létezik. | |||
== | == Melyik TTS technológia használ beszédkódolót a szintetizált hullámforma előállításához? == | ||
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz= | {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}} | ||
# | # HMM statisztikai TTS. | ||
# | # WaveNet TTS. | ||
# | # Kempelen gépe. | ||
# | # Diád alapú hullámforma. | ||
== | == Melyik hang(ok)nak van periodikus szakasza? == | ||
{{kvízkérdés|típus= | {{kvízkérdés|típus=több|válasz=1,2,7,8|pontozás=-}} | ||
# | # L | ||
# | # M | ||
# | # Sz | ||
# | # F | ||
# S | |||
# H | |||
# J | |||
# Ny | |||
== | == Melyik hangnak a legmagasabb az F2 értéke? == | ||
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz= | {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}} | ||
# | # I | ||
# | # A | ||
# | # U | ||
# | # E | ||
== Melyik komponenseit érdemes megtartani az amplitudóspektrumnak, ha az ablak hossza 256 minta? == | == Melyik komponenseit érdemes megtartani az amplitudóspektrumnak, ha az ablak hossza 256 minta? == | ||
| 534. sor: | 572. sor: | ||
# Az első 256 komponensét. | # Az első 256 komponensét. | ||
# Az első 512 komponensét. | # Az első 512 komponensét. | ||
== Melyik koszinusz jelnek a legkisebb az intenzitása? == | == Melyik koszinusz jelnek a legkisebb az intenzitása? == | ||
| 599. sor: | 582. sor: | ||
# 18 kHz / 99 dB | # 18 kHz / 99 dB | ||
== | == Melyik mai módszerhez áll legközelebb a Bánó Miklós tetszőleges szöveg reprodukálására alkalmas beszélőgépe? == | ||
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}} | |||
# Korpusz alapú elem összefűzős rendszer. | |||
# Diád építőelemes beszédszintetizáló rendszer. | |||
# Formás szintézis. | |||
# Beszédhang adaptáló rendszer (HMM alapú adaptálásos TTS). | |||
== Melyik mai módszerhez áll legközelebb a Kempelen Farkas beszédkeltő gépe? == | |||
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=3|pontozás=-}} | |||
# Korpusz alapú elem összefűzős rendszer. | |||
# Diád építőelemes beszédszintetizáló rendszer. | |||
# Formás szintézis. | |||
# Beszéddetektáló rendszer. | |||
== Melyik módszert alkalmazná egy jó minőségű gépi hang előállításához, ha kevés hanganyag áll rendelkezésre, korábbi bemondó meg nem elérhető, továbbfejlesztett rendszernek hasonló hangúnak kell lennie? == | |||
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=4|pontozás=-}} | {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=4|pontozás=-}} | ||
# | # Korpusz alapú elem összefűzős rendszer. | ||
# | # Diád építőelemes beszédszintetizáló rendszer. | ||
# | # Formás szintézis. | ||
# | # Beszédhang adaptáló rendszer (HMM alapú adaptálásos TTS). | ||
# | |||
# | == Melyik módszert alkalmazná egy kellemes női hang pályaudvaron használandó utastájékoztató rendszerhez? == | ||
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}} | |||
# Korpusz alapú elem összefűzős rendszer. | |||
# Diád építőelemes beszédszintetizáló rendszer. | |||
# Formás szintézis. | |||
# Beszéddetektáló rendszer. | |||
== | == Melyik nem játszik közvetlen szerepet a hallásban? == | ||
{{kvízkérdés|típus=több|válasz= | {{kvízkérdés|típus=több|válasz=3,5|pontozás=-}} | ||
# | # Eustach-kürt | ||
# | # Kalapács | ||
# | # Patkó | ||
# | # Dobhártya | ||
# | # Kasza | ||
# | # Üllő | ||
== | == Melyik szinusz jelet halljuk a leghangosabbnak? == | ||
{{kvízkérdés|típus= | {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}} | ||
# | # 40 Hz-es 45 dB | ||
# | # 1 kHz-es 50 dB | ||
# | # 2 kHz-es 49 dB | ||
# | # 10 kHz-es 51 dB | ||
== | == Melyik szinusz jelnek a legnagyobb az intenzitása? == | ||
{{kvízkérdés|típus= | {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=4|pontozás=-}} | ||
# - | # 40 Hz-es 45 dB | ||
# - | # 1 kHz-es 50 dB | ||
# - | # 2 kHz-es 49 dB | ||
# - | # 10 kHz-es 51 dB | ||
== | == Melyik szinusz jelnek legkisebb az intenzitása? == | ||
{{kvízkérdés|típus= | {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}} | ||
# | # 40 Hz-es 45 dB | ||
# | # 1 kHz-es 50 dB | ||
# | # 2 kHz-es 49 dB | ||
# | # 10 kHz-es 51 dB | ||
== | == Melyik állítás igaz az alábbiakból a dinamikus idővetemítésre (DTW)? == | ||
{{kvízkérdés|típus= | {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=5|pontozás=-}} | ||
# | # Két, egymásnak megfelelő összesített bemondás összehasonlítására szolgál kizárólagosan, azaz vagy az "alma" és "alma" vagy a "körte" és "körte" bemondáspárok hasonlósága számítható, de ezek nem keverhetőek. | ||
# | # A beszéd gépi generálásánál a természetes beszédritmikát állítja elő. | ||
# | # Az einsteini általános relativitás elméletének megfelelően a gyorsabb beszélők számára lassabban telik az idő. | ||
# | # Ha már tudjuk, mi a helyes beszédfelismerési eredmény, csak akkor használható az időbeli illesztés elvégzésére. | ||
# | # Két tetszőleges hangszakasz közötti összesített távolságminimum meghatározására szolgál, azaz pl. Az "alma" és a "körte" bemondások hasonlósága számítható. | ||
== Melyik állítás(ok) igaz(ak) a PSOLA algoritmusra? == | |||
{{kvízkérdés|típus=több|válasz=1,3|pontozás=-}} | |||
# Módosíthatja a hangidőtartamot. | |||
# MFCC paramétereket számolunk vele. | |||
# Pitch Synchronous Overlap and Add-nek a rövidítése. | |||
# Megszünteti a frekvenciaelfedés jelenséget. | |||
# Módosítható vele a mintavételi frekvencia. | |||
# Beszédfelismerésben használt. | |||
== | == Melyik állítás(ok) igaz(ak)? == | ||
{{kvízkérdés|típus= | {{kvízkérdés|típus=több|válasz=5|pontozás=-}} | ||
# | # Beszédre csak lineáris kvantálást használunk. | ||
# | # LPC-10 kódoló csak a zöngés részt kódolja. | ||
# | # MP3 kódolás veszteségmentesen visszaállítható beszéd esetén. | ||
# | # A-törvényű (A-law) kvantálás lineáris. | ||
# | # A beszédkódolók minősége nem csak a bitsebességtől függ. | ||
# | # Logaritmikus kvantálás veszteségmentesen visszaállítható. | ||
== | == Melyiket használjuk az alábbiak közül betű-hang átalakításra? == | ||
{{kvízkérdés|típus= | {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}} | ||
# | # PAMPA | ||
# SAMPA | |||
# PUMPA | |||
# | # SAMBA | ||
# | |||
# | |||
== | == Mennyi a magyar magánhangzók formánsainak jellemző frekvencia tartománya? == | ||
{{kvízkérdés|típus= | {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=4|pontozás=-}} | ||
# | # 20 – 20 000 Hz | ||
# | # 30 – 3400 Hz | ||
# | # 6000 – 10 000 Hz | ||
# | # 300 – 4000 Hz | ||
# | # 1000 – 7000 Hz | ||
== Mi a Tacotron 2? == | == Mi a Tacotron 2? == | ||
| 698. sor: | 698. sor: | ||
# Egy HMM alapú hullámforma generáló rendszer. | # Egy HMM alapú hullámforma generáló rendszer. | ||
# End-to-end rendszer. | # End-to-end rendszer. | ||
== Mi a WaveNet? == | == Mi a WaveNet? == | ||
| 808. sor: | 709. sor: | ||
# Egy mély neurális háló alapú hullámforma generáló rendszer. | # Egy mély neurális háló alapú hullámforma generáló rendszer. | ||
== | == Mi az akusztikai dB mértékegysége? == | ||
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz= | {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=4|pontozás=-}} | ||
# | # W/m2 | ||
# | # N/m2 | ||
# | # M/s2 | ||
# | # Mértékegység nélküli. | ||
# | |||
# | == Mi hangnyomás mértékegysége? == | ||
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}} | |||
# W/m2 | |||
# N/m2 | |||
# M/s2 | |||
# Mértékegység nélküli. | |||
== | == Mi idézhet elő átlapolódást (aliasing) a digitálisan feldolgozott beszédjelben? == | ||
{{kvízkérdés|típus= | {{kvízkérdés|típus=több|válasz=1,6|pontozás=-}} | ||
# | # A jel tulajdonságaihoz képest alacsony mintavételi frekvencia. | ||
# | # A jel tulajdonságaihoz képest alacsony bitmélységű kvantálás. | ||
# | # Lineáris predikciós kódolás. | ||
# | # Erős háttérzaj a beszéd felvétele közben. | ||
# | # A jel tulajdonságaihoz képest túl magas mintavételi frekvencia. | ||
# | # A bemeneti aluláteresztő szűrő hiánya. | ||
== | == Mi igaz az F0, F1, F2 értékekre? == | ||
{{kvízkérdés|típus= | {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}} | ||
# | # F1 és F2 gyakorlatilag független F0-tól. | ||
# | # F1 kétszerese az F0 értéknek. F2 háromszorosa F0 értékének. | ||
# | # F0-t Hz-ben, F1-et és F2-őt meg dB-ben mérjük. | ||
# | # F0 a nulladik formáns, F1 az első, F2 pedig a második. | ||
== | == Mi jellemző a "p" hangra? == | ||
{{kvízkérdés|típus=több|válasz= | {{kvízkérdés|típus=több|válasz=2|pontozás=-}} | ||
# | # Zöngés. | ||
# | # Zárhang. | ||
# Felpattanás a hang | # Felpattanás a hang elején található. | ||
# | # F2 értéke magas. | ||
# | # Nazális. | ||
# Fojtott | # Fojtott zöngét tartalmaz. | ||
== Mi jellemző a formánsokra? == | == Mi jellemző a formánsokra? == | ||
{{kvízkérdés|típus=több|válasz=3,4|pontozás=-}} | {{kvízkérdés|típus=több|válasz=3,4,8,10|pontozás=-}} | ||
# A néma fázisoknál is megmérhető. | # A néma fázisoknál is megmérhető. | ||
# Értékük független a beszélő nemétől. | # Értékük független a beszélő nemétől. | ||
| 852. sor: | 756. sor: | ||
# A magánhangzóknak 1440 db formánsa van. | # A magánhangzóknak 1440 db formánsa van. | ||
# Vonalas spektrum esetén nem meghatározható. | # Vonalas spektrum esetén nem meghatározható. | ||
# Női beszélőknél jellemzően alacsonyabb értékeket vesz fel. | # Női beszélőknél jellemzően alacsonyabb értékeket vesz fel. | ||
# Nem csak az F0 egész számú többszöröse lehet. | # Nem csak az F0 egész számú többszöröse lehet. | ||
| 860. sor: | 761. sor: | ||
# A hang spektrumából meghatározható. | # A hang spektrumából meghatározható. | ||
# Nem függ a beszédhangtól. | # Nem függ a beszédhangtól. | ||
== | == Mi jellemző a μ-law kódolásra? == | ||
{{kvízkérdés|típus= | {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=5|pontozás=-}} | ||
# | # A HMM beszédfelismerés előfeldolgozója. | ||
# | # μ meredekségű lineáris kvantálás. | ||
# | # Négyzetes kvantálású. | ||
# | # 8 bites lineáris kvantálás. | ||
# | # Nagy amplitúdó esetén ritkább a kvantálás. | ||
# | # MFCC paraméterei. | ||
== | == Mi történik tipikusan egy kijelentő mondat végén lévő zöngés hanggal? == | ||
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}} | {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}} | ||
# | # Alapfrekvenciája alacsonyabb lesz, mint a mondat kezdetén. | ||
# | # Alapfrekvenciája magasabb lesz, mint a mondat kezdetén. | ||
# | # A zöngés hang zöngétlenedik. | ||
# | # A zöngés hang felhangosodik. | ||
== | == Miben különbözik egy mondat kiejtése, ha kérdőjel van a végén, vagy ha pont? == | ||
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz= | {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}} | ||
# | # Más lesz a felharmonikusok menete a mondat közepén. | ||
# | # Más az alapfrekvencia menete. | ||
# | # Változatlan marad. | ||
# | # Formánsok megváltoznak. | ||
== | == Miben tér el a 'b' hang a 'p' hang akusztikai megjelenésétől? == | ||
{{kvízkérdés|típus= | {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}} | ||
# | # A 'p' zöngétlen hang, a 'b' zöngés. | ||
# | # Csak a ’p’-nek vannak zajkomponensei. | ||
# A ’b’ időben összetett szerkezetű, a ’p’ nem. | |||
# | # Csak a zajkomponensek frekvenciahelyei térnek el. | ||
# | |||
== | == Mik a jellemzők a HMM alapú beszédhang adaptálásos TTS rendszerre? == | ||
{{kvízkérdés|típus=több|válasz= | {{kvízkérdés|típus=több|válasz=3,4|pontozás=-}} | ||
# | # Szép, természetes hangzás. | ||
# | # Biztosítja a hanszínezet megtartását új hanfelvételnél. | ||
# | # Nagy szakértelmet kíván mind az elkészítéshez, mind a működtetéshez. | ||
# | # Minden hangkapcsolódást jó akusztikai formában elő tud állítani. | ||
== | == Mik a jellemzők a Korpusz alapú elem összefűzős rendszerre? == | ||
{{kvízkérdés|típus= | {{kvízkérdés|típus=több|válasz=1,2,3|pontozás=-}} | ||
# | # Szép, természetes hangzás. | ||
# | # Biztosítja a hanszínezet megtartását új hanfelvételnél. | ||
# | # Nagy szakértelmet kíván mind az elkészítéshez, mind a működtetéshez. | ||
# Minden hangkapcsolódást jó akusztikai formában elő tud állítani. | |||
# | |||
== | == Milyen alapon tervezzük meg a prozódiai modellt egy kötött szótáras beszédszintetizátornál? == | ||
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=3|pontozás=-}} | {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=3|pontozás=-}} | ||
# | # Jel-idő függvény alapon. | ||
# | # LPC alapú TTS-en. | ||
# | # Időtengely alapon. | ||
# | # Frekvencia-jel függvény alapon. | ||
# | |||
# | == Milyen aluláteresztő szűrő és mintavételi frekvencia kell a “sóstó” szó torzításmentes átviteléhez? == | ||
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}} | |||
# 5 kHz-es ideális szűrő, 9 kHz-es mintavételi frekvencia. | |||
# 9 kHz-es ideális szűrő, 18 kHz-es mintavételi frekvencia. | |||
# 18 kHz-es ideális szűrő, 9 kHz-es mintavételi frekvencia. | |||
# 9 kHz-es ideális szűrő, 4.5 kHz-es mintavételi frekvencia. | |||
== | == Milyen elvű TTS-ben működik jellemzően szabály alapú prozódia megvalósítás? == | ||
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz= | {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}} | ||
# | # HMM alapú statisztikai parametrikus TTS. | ||
# | # Diád alapú hullámforma összefűzéses TTS. | ||
# | # LPC alapú TTS. | ||
# | # Kempelen beszélő gépe. | ||
== | == Milyen frekvenciatartományban legintenzívebb az "sz" hang spektruma? == | ||
{{kvízkérdés|típus= | {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=4|pontozás=-}} | ||
# | # 20 Hz - 30 Hz | ||
# | # 20 kHz - 30 kHz | ||
# | # 10 Hz - 20 Hz | ||
# | # 3 kHz - 10 kHz | ||
# | # 50 Hz - 5 kHz | ||
# | # 5 kHz - 10 kHz | ||
== | == Milyen frekvenciatartományban legintenzívebb az "ő" hang spektruma? == | ||
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=5|pontozás=-}} | {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=5|pontozás=-}} | ||
# | # 20 Hz - 30 Hz | ||
# | # 20 kHz - 30 kHz | ||
# | # 10 Hz - 20 Hz | ||
# | # 15 kHz - 20 kHz | ||
# | # 50 Hz - 5 kHz | ||
# 5 kHz - 10 kHz | |||
== | == Milyen hosszú a következő mondat, ha egy átlagos beszédtempójú ember mondja ki? "A beszéd bonyolult jelenség, noha ezt nem érzékeljuk, hiszen mindannyian tudunk beszélni." == | ||
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=6|pontozás=-}} | {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=6|pontozás=-}} | ||
# | # 5900 μs | ||
# | # 900 ms | ||
# | # 2500 μs | ||
# | # 30 s | ||
# | # 45 s | ||
# | # 5800 ms | ||
== Milyen hosszú a következő mondat, ha egy átlagos beszédtempójú ember mondja ki? "A beszéd egy bonyolult jelenség." == | |||
{{kvízkérdés|típus=több|válasz=5|pontozás=-}} | |||
# 1800 μs | |||
# 45 s | |||
# 30 s | |||
# 900 ms | |||
# 2000 ms | |||
# 5800 μs | |||
== Milyen hosszú egy szó, amely egy diád, 2 triád és még egy diádból áll? A szüneteket nem számoljuk. == | == Milyen hosszú egy szó, amely egy diád, 2 triád és még egy diádból áll? A szüneteket nem számoljuk. == | ||
| 969. sor: | 872. sor: | ||
# 10 hang | # 10 hang | ||
== | == Milyen időközönként helyez el a PSOLA algoritmus zöngeszinkron jeleket az Én! Hangsorban, ha azt egy nő ejti ki? == | ||
{{kvízkérdés|típus=több|válasz= | {{kvízkérdés|típus=több|válasz=4|pontozás=-}} | ||
# | # 200 ms | ||
# | # 1 ms | ||
# | # 100 μs | ||
# | # 4 ms | ||
# | # 40 ms | ||
# | # 400 μs | ||
== Milyen intenzitással hallgatható zene tartósan és élvezhetően, halláskárosodás nélkül? == | |||
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}} | |||
# 78 dBA | |||
# 800 dBA | |||
# 18 dBA | |||
# 138 dBA | |||
# 8 dBA | |||
# -18 dBA | |||
== Milyen mintavételi frekvencia kell a „szekerce” szóhoz, hogy a szó hangjai jól érthetőek legyenek? == | |||
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}} | |||
# 16 kHz | |||
# 8 kHz | |||
# 1 kHz | |||
# 2 kHz | |||
== Milyen paraméterek kellenek egy formáns alapú beszédszintetizátor vezérléséhez? == | |||
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=3|pontozás=-}} | |||
# F0, F1, F2, F3 | |||
# B1, B2, B3, F0, F1, F2, F3 | |||
# Zönge, zörej, F0, F1, F2, F3, hangerő | |||
# Zönge, zörej, F1, F2, F3, F4, hangerő | |||
== | == Milyen paramétereket használnak a formánsokhoz definiált formánssávszélességhez? (Formánssávszélesség = a rezonenciafrekvencia-görbe maximumától visszaszámolt –3 dB-es pontok közötti frekvenciatávolság) == | ||
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=|pontozás=-}} | {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}} | ||
# | # F0, F1, F2, F3 | ||
# B1, B2, B3, B4, B5 | |||
# Zönge, zörej, F0, F1, F2, F3, hangerő | |||
# | # Zönge, zörej, F1, F2, F3, F4, hangerő | ||
# | |||
# | |||
== | == Milyen sáváteresztő szűrő és mintavételi frekvencia kell a „hószóró” szó kiváló minőségű átviteléhez férfi bemondásnál? == | ||
{{kvízkérdés|típus= | {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}} | ||
# | # 10 – 10 000 Hz-es ideális szűrő, 10 kHz-es mintavételi frekvencia. | ||
# | # 90 – 9 000 Hz-es ideális szűrő, 18 kHz-es mintavételi frekvencia. | ||
# | # 50 – 50 000 Hz-es ideális szűrő, 10 kHz-es mintavételi frekvencia. | ||
# | # 0,9 – 90 00 Hz-es ideális szűrő, 18 kHz-es mintavételi frekvencia. | ||
== | == Milyen típusú spektrumot figyelhetünk meg zöngés gerjesztésű hangok esetén? == | ||
{{kvízkérdés|típus= | {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}} | ||
# | # Folytonos | ||
# | # Vonalas | ||
# | # Elkent | ||
# | # Felkent | ||
== | == Minimum hány fajta paraméter kell egy formáns alapú beszédszintetizátor vezérléséhez? == | ||
{{kvízkérdés|típus= | {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=4|pontozás=-}} | ||
# | # 32 | ||
# | # 20 | ||
# | # 3 | ||
# | # 7 | ||
== | == Mire jó a Gaussian Mixture Model (GMM)? == | ||
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=4|pontozás=-}} | {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=4|pontozás=-}} | ||
# | # Mindenre, amire a HMM is. | ||
# | # Csak a HMM-mel kiegészítésben használható. | ||
# | # Időillesztésre. | ||
# | # Hasonlósági mérték számítására. | ||
# 1 | |||
# | == Miért fontos, hogy a hangok egymáshoz viszonyított intenzitása helyesen legyen beállítva? == | ||
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}} | |||
# Hogy a magánhangzók érthetőbbek legyenek. | |||
# Hogy ne legyen „huppogós” a beszéd. | |||
# Hogy a zárhangok érthetőbbek legyenek. | |||
# Hogy a réshangok érthetőbbek legyenek. | |||
== Nagyságrendileg hány felharmonikus komponens van egy férfi által előállított normálisan ejtett zöngehangban a 2000 Hz-es frekvenciáig? == | |||
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}} | |||
# 40 | |||
# 20 | |||
# 100 | |||
# 200 | |||
# 8 | |||
# 4 | |||
== Nagyságrendileg hány felharmonikus komponens van egy férfi által előállított normálisan ejtett zöngehangban a 4000 Hz-es frekvenciáig? == | |||
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}} | |||
# 40 | |||
# 20 | |||
# 100 | |||
# 200 | |||
# 8 | |||
# 4 | |||
== Nagyságrendileg hány felharmonikus komponens van egy nő által előállított normálisan ejtett zöngehangban a 4000 Hz-es frekvenciáig? == | |||
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}} | |||
# 40 | |||
# 20 | |||
# 100 | |||
# 200 | |||
# 8 | |||
# 4 | |||
== | == PSOLA eljárással módosítjuk a "túsz" szó alapfrekvenciáját 250 Hz-ről 200 Hz-re. A szó 100 + 100 + 100 = 300 ms hosszú. Mennyi lesz a módosított szó időtartama, ha az időváltozást nem kompenzáljuk? == | ||
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=4|pontozás=-}} | {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=4|pontozás=-}} | ||
# | # 375 ms | ||
# | # 280 ms | ||
# 3 | # 350 ms | ||
# | # 325 ms | ||
# | # 200 ms | ||
# | # 240 ms | ||
== Számfelolvasóhoz hány elemet készítünk, ha 1 milliárdig kell bármilyen számot felolvasni? == | |||
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=3|pontozás=-}} | |||
# 180 | |||
# 200 | |||
# 256 | |||
# 25 | |||
== | == Átalpolódásmentesítő szűrő nélkül 10 kHz-en mintavételezve a beszédjelet, majd a 4,5 kHz-es aluláteresztővel visszaállítva... == | ||
{{kvízkérdés|típus= | {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=4|pontozás=-}} | ||
# | # 9 kHz körüli beszédkomponens biztosan kiszűrthető. | ||
# | # átlapolódást (aliasing) kivédtük. | ||
# A hangminőség a telefonosnál biztosan jobb lesz. | |||
# A | # Többnyire érthető, de zajos lesz a jel. | ||
# | # Biztosan érthetetlen, használhatatlan lesz a kimenet. | ||
# | |||