„Operációs rendszerek ZH kikérdező” változatai közötti eltérés
a Gyöngyösi Máté átnevezte a(z) Opre ZH kikérdező lapot a következő névre: Operációs rendszerek ZH kikérdező: A tárgy teljes nevének kiírása |
Kérdések: bizonytalanok ellenőrzése, duplikáltak eltávolítása, újak hozzáadása, meglévők javítása |
||
| 1. sor: | 1. sor: | ||
'' Megjegyzés: A (?) jelölt kérdésekre a válasz nem 100%-ig helyes | ''Megjegyzés: A (?)-lel jelölt kérdésekre a válasz nem 100%-ig helyes – amennyiben tudod rá a helyes választ, írd át arra, vagy épp szedd ki a ?-et a kérdésből, ha alapból jó a válasz, ezzel segítve a többiek, és az én munkámat! :)'' | ||
{{Vissza|Operációs rendszerek}} | {{Vissza|Operációs rendszerek}} | ||
| 8. sor: | 8. sor: | ||
== Egy feladatot mindig egy taszk old meg. == | == Egy feladatot mindig egy taszk old meg. == | ||
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}} | {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}} | ||
# Igaz | |||
# Hamis | |||
== Egy párhuzamos végrehajtást (több konkurens taszk együttműködését) igénylő feladat egyetlen folyamaton belül is megvalósítható. == | |||
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}} | |||
# Igaz | # Igaz | ||
# Hamis | # Hamis | ||
| 66. sor: | 71. sor: | ||
# Hamis | # Hamis | ||
== A UNIX cron középtávú ütemező. == | == A UNIX cron egy középtávú ütemező. == | ||
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}} | {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}} | ||
# Igaz | # Igaz | ||
# Hamis | # Hamis | ||
== | == Egy taszk futó állapotból futásra kész állapotba kooperatív ütemező esetén is átkerülhet. == | ||
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz= | {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}} | ||
# Igaz | # Igaz | ||
# Hamis | # Hamis | ||
| 101. sor: | 106. sor: | ||
# Hamis | # Hamis | ||
== Az MFQ ütemező | == Az MFQ ütemező lefelé lépteti a taszkokat a szintek között, ha azok az adott szinten kihasználják a rendelkezésükre álló CPU-időt (RR időszeletet). == | ||
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}} | {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}} | ||
# Igaz | # Igaz | ||
| 123. sor: | 128. sor: | ||
== Egy mikrokernel alapvetően elosztott rendszer felépítésű. == | == Egy mikrokernel alapvetően elosztott rendszer felépítésű. == | ||
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}} | {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}} | ||
# Igaz | |||
# Hamis | |||
== Ha egy felhasználói program kernel módba vált (pl. rendszerhívással), a CPU utasításkészlete akkor is korlátozott marad, hogy ne okozzon gondot a kernelben. == | |||
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}} | |||
# Igaz | # Igaz | ||
# Hamis | # Hamis | ||
| 128. sor: | 138. sor: | ||
== A rendszerkönyvtárak az operációs rendszer védett módban működő részei. == | == A rendszerkönyvtárak az operációs rendszer védett módban működő részei. == | ||
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}} | {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}} | ||
# Igaz | |||
# Hamis | |||
== A rendszerkönyvtárak olyan eljárásokat tartalmaznak, amelyek sokféle feladatban előfordulnak, így nem kell minden programban külön-külön megvalósítanunk azokat, hanem támaszkodhatunk egy közös implementációra. == | |||
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}} | |||
# Igaz | # Igaz | ||
# Hamis | # Hamis | ||
== Az operációs rendszer elszeparálja (védi) egymástól a taszkokat, ezért azok védett módban futnak. == | == Az operációs rendszer elszeparálja (védi) egymástól a taszkokat, ezért azok védett módban futnak. == | ||
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}} | |||
# Igaz | |||
# Hamis | |||
== A rendszerprogramok saját programkódja védett módban fut. == | |||
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}} | {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}} | ||
# Igaz | # Igaz | ||
| 237. sor: | 257. sor: | ||
== A körforgó ütemezés nem kooperatív, és elkerüli a kiéheztetést. == | == A körforgó ütemezés nem kooperatív, és elkerüli a kiéheztetést. == | ||
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}} | |||
# Igaz | |||
# Hamis | |||
== Egy statikus többszintű ütemező kimeneti szintválasztó algoritmusa lehet körforgó (round-robin) ütemező, ha azt az adott alkalmazási környezet megkívánja. == | |||
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}} | {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}} | ||
# Igaz | # Igaz | ||
| 242. sor: | 267. sor: | ||
== A legrövidebb löketidejű (SJF) algoritmus konstans komplexitású. == | == A legrövidebb löketidejű (SJF) algoritmus konstans komplexitású. == | ||
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}} | |||
# Igaz | |||
# Hamis | |||
== A taszkok löketidejét a gyakorlatban működő ütemezők előre ismerik. == | |||
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}} | {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}} | ||
# Igaz | # Igaz | ||
| 341. sor: | 371. sor: | ||
# Hamis | # Hamis | ||
== A hálózati kommunikáció (socket) egy | == A hálózati kommunikáció (socket) egy aszimmetrikus kommunikációs forma. == | ||
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}} | {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}} | ||
# Igaz | # Igaz | ||
| 371. sor: | 401. sor: | ||
# Hamis | # Hamis | ||
== Ha egy rendszerben kialakulhat holtpont, | == Ha egy rendszerben kialakulhat holtpont, akkor az az erőforrás-foglalások tetszőleges sorrendje esetén ki fog alakulni. == | ||
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}} | {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}} | ||
# Igaz | # Igaz | ||
| 441. sor: | 471. sor: | ||
# Hamis | # Hamis | ||
== RR használata optimális átlagos várakozási időt | == RR használata optimális átlagos várakozási időt eredményez. == | ||
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}} | {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}} | ||
# Igaz | # Igaz | ||
# Hamis | # Hamis | ||
== SJF adatműveletei konstans | == SJF adatműveletei konstans komplexitásúak. == | ||
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}} | {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}} | ||
# Igaz | # Igaz | ||
| 471. sor: | 501. sor: | ||
# Hamis | # Hamis | ||
== A szinkronizáció | == A szinkronizáció megvalósítása szükségképpen maga után vonja a taszkok várakozást. == | ||
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}} | {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}} | ||
# Igaz | # Igaz | ||
| 536. sor: | 566. sor: | ||
# Hamis | # Hamis | ||
== SJF esetén | == SJF esetén a futásra késszé vált taszk beillesztésének művelete O(I) konstans komplexitású. == | ||
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}} | {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}} | ||
# Igaz | # Igaz | ||
| 551. sor: | 581. sor: | ||
# Hamis | # Hamis | ||
== Heterogén, többprocesszoros ütemezésben a taszkok jellemzően nem | == Heterogén, többprocesszoros ütemezésben a taszkok jellemzően nem migrálhatóak szabadon a végrehajtó egységek között. == | ||
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}} | {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}} | ||
# Igaz | # Igaz | ||
| 571. sor: | 601. sor: | ||
# Hamis | # Hamis | ||
== A közös erőforrások használatakor kialakuló versenyhelyzeteket szinkronizációs eszközökkel | == A közös erőforrások használatakor kialakuló versenyhelyzeteket szinkronizációs eszközökkel kezelhetjük. == | ||
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}} | {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}} | ||
# Igaz | # Igaz | ||
| 636. sor: | 666. sor: | ||
# Hamis | # Hamis | ||
== | == Az operációs rendszer kernele felügyeli a felhasználói módban futó taszkok működését. == | ||
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}} | {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}} | ||
# Igaz | # Igaz | ||
# Hamis | # Hamis | ||
== Az időosztásos rendszerek egyben multiprogramozottak is. == | == Az időosztásos operációs rendszerek egyben multiprogramozottak is. == | ||
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}} | {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}} | ||
# Igaz | # Igaz | ||
| 656. sor: | 686. sor: | ||
# Hamis | # Hamis | ||
== A rendszerszolgáltatások védett üzemmódban működnek. == | |||
== A rendszerszolgáltatások védett üzemmódban működnek | |||
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}} | {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}} | ||
# Igaz | # Igaz | ||
| 693. sor: | 718. sor: | ||
== Az Apache webszerver szálalapú változata nagyobb teljesítményre (kérés / mp) képes, mint a folyamatalapú. == | == Az Apache webszerver szálalapú változata nagyobb teljesítményre (kérés / mp) képes, mint a folyamatalapú. == | ||
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}} | {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}} | ||
# Igaz | # Igaz | ||
# Hamis | # Hamis | ||
| 781. sor: | 801. sor: | ||
# Hamis | # Hamis | ||
== Kliens (PC, telefon, tablet) gépeken több Unix-alapú rendszer fut, mint Windows-alapú | == Kliens (PC, telefon, tablet) gépeken több Unix-alapú rendszer fut, mint Windows-alapú. == | ||
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}} | |||
# Igaz | |||
# Hamis | |||
== Van olyan operációs rendszer, amely részben hangutasításokkal is kezelhető. == | |||
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}} | {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}} | ||
# Igaz | # Igaz | ||
| 837. sor: | 862. sor: | ||
# Hamis | # Hamis | ||
== A mai operációs rendszerek | == A mai operációs rendszerek többprocesszoros ütemezései megoldásai jellemzően szimmetrikus rendszerek, azaz minden végrehajtó egység ellátja a saját ütemezését. == | ||
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}} | {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}} | ||
# Igaz | # Igaz | ||
| 967. sor: | 992. sor: | ||
# Hamis | # Hamis | ||
== A legrövidebb | == Egy taszk futó állapotból futásra kész állapotba kooperatív ütemező esetén is átkerülhet. == | ||
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}} | |||
# Igaz | |||
# Hamis | |||
== A legrövidebb löketidejűt előre (SJF) ütemező preemptív. == | |||
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}} | {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}} | ||
# Igaz | # Igaz | ||