„Hálózatok alapjai és üzemeltetése” változatai közötti eltérés

A VIK Wikiből
Csia Klaudia Kitti (vitalap | szerkesztései)
Nincs szerkesztési összefoglaló
Csia Klaudia Kitti (vitalap | szerkesztései)
Nincs szerkesztési összefoglaló
18. sor: 18. sor:
{{TODO BProf}}
{{TODO BProf}}


Ide szükség lenne pár mondat a tárgyról, csak úgy előszóként. Például, hogy miről szól, mire jó, mitől érdekes, ha valamire kiemelten figyelni kellene, stb...
Minden hallgató számára megadja a hálózatos és üzemeltetési alapokat, és megalapozza a részletesebb, mélyebb hálózatos ismereteket oktató specializációtárgyakat.
Célja, hogy a hallgatók a működést és a beállítások hatásait a gyakorlatban is lássák, illetve a kurzus végére egyszerűbb beállítási, hibakeresési feladatokat önállóan is el tudjanak végezni. A megismert eszközökre támaszkodva kisebb hálózatok egyes alapszintű üzemeltetői feladatainak ellátására is képesek lesznek.




32. sor: 33. sor:


*'''Pótlási lehetőségek:'''
*'''Pótlási lehetőségek:'''
**Se az önálló laborok, se az önálló laboros kiZH-k, se a vezett laborok nem pótolhatóak.
**Se az önálló laborok, se az önálló laboros kisZH-k, se a vezett laborok nem pótolhatóak.


=== A vizsgaidőszakban ===
=== A vizsgaidőszakban ===

A lap 2018. december 24., 18:43-kori változata

Hálózatok alapjai és üzemeltetése
Tárgykód
VIHIBA01
Általános infók
Szak
üzemmérnök
Kredit
6
Ajánlott félév
2
Tanszék
HIT
Követelmények
Labor
14 db
KisZH
5 db
NagyZH
nincs
Házi feladat
nincs
Vizsga
írásbeli
Elérhetőségek

link=‎ Ez a lap az újonnan indult Üzemmérnök-informatikus BProf képzéshez tartozik!

Kérlek, ha időd engedi, töltsd fel tartalommal, ezzel segítve több száz társad tanulmányait.


Hasznos forrás lehet a hasonló Mérnökinformatikus BSc tárgyak anyaga, a tárgyhoz tartozó tantárgyi adatlap, illetve a BProf mintatanterv.


Minden hallgató számára megadja a hálózatos és üzemeltetési alapokat, és megalapozza a részletesebb, mélyebb hálózatos ismereteket oktató specializációtárgyakat. Célja, hogy a hallgatók a működést és a beállítások hatásait a gyakorlatban is lássák, illetve a kurzus végére egyszerűbb beállítási, hibakeresési feladatokat önállóan is el tudjanak végezni. A megismert eszközökre támaszkodva kisebb hálózatok egyes alapszintű üzemeltetői feladatainak ellátására is képesek lesznek.


Követelmények

Előtanulmányi rend

A szorgalmi időszakban

  • Az aláírás feltételei:
    • A laborokon való részvétel, az elején írt röpZH-k 70%-ának sikeres megírása (ha késel 5-10 percet, már nem írhatsz beugrót/röpZH-t). Minden sikeres beugró 1 plusz pont, amely beleszámít az félévvégi jegybe. 14 labor van (munkaszünettől függ), ebből 5 labor önálló, maradék 9 vezetett labor. A
    • A kisZH-k sikeres megírása. Minden önálló laboron lesz egy kisZH. A kisZH-k közül 3-nak kell sikerülnie. Meg nem írt kisZH 0 pontot ér (max 10 pont).
  • Pótlási lehetőségek:
    • Se az önálló laborok, se az önálló laboros kisZH-k, se a vezett laborok nem pótolhatóak.

A vizsgaidőszakban

  • Az vizsga kritériuma az aláírás, amely minden esetben mindenből 40%-os szint elérése.
  • A vizsgán min. 28 pontot kell elérni az elégségeshez.

Félévvégi jegy

  • A félévközi teljesítmény 30%-ban, a vizsgán elért pont 70%-ban számít bele az félévvégi jegybe.
  • Ponthatárok:
Pont Jegy
0 - 39 1
40 - 54 2
55 - 69 3
70 - 84 4
85 - 100 5

Segédanyagok

TODO

Házi feladat

TODO

ZH

TODO

Vizsga

TODO

Tippek

TODO

Kedvcsináló

TODO