„Rendszermodellezés 2. ZH/Rendszermodellezés” változatai közötti eltérés
Nincs szerkesztési összefoglaló |
|||
| 1. sor: | 1. sor: | ||
{{Kvízoldal | {{Kvízoldal | ||
|cím=ReMo 2. ZH kikérdező | |cím=ReMo 2. ZH kikérdező|pontozás=- | ||
}} | }} | ||
| 100. sor: | 100. sor: | ||
#A képzés foka egy rendezett kategorikus változó. | #A képzés foka egy rendezett kategorikus változó. | ||
#A képzés foka numerikus változó. | #A képzés foka numerikus változó. | ||
==A specifikáció és az implementáció...== | |||
{{kvízkérdés|típus=több|válasz=1,3|pontozás=-}} | |||
#…egy fejlesztési lépés/lépéssorozat bemenete ill. kimenete. | |||
#…közül a specifikációban van több információtartalom, az a konkrétabb. | |||
#…lehet például egy szöveges leírás és egy azonos jelentésű állapotgép. | |||
#…kapcsolata mindig kölcsönösen egyértelmű, azaz egy specifikációhoz egy implementáció létezik, és fordítva. | |||
==Finomítással...== | |||
{{kvízkérdés|típus=több|válasz=1,2,3,4|pontozás=-}} | |||
#…részletezhetjük a modell működését. | |||
#…részletezhetjük a modell felépítését. | |||
#…részletezhetjük a modell által kezelt adatokat. | |||
#…eszköztől függően akár elkészíthetjük a specifikációnak szánt modell egy implementációját. | |||
==A tesztesetek megadásához szükséges...== | |||
{{kvízkérdés|típus=több|válasz=1,3|pontozás=-}} | |||
#…tesztbemenet. | |||
#…tesztfedettségi arány. | |||
#…elvárt kimenet vagy tesztorákulum. | |||
#…futásidejű monitor. | |||
==A holtpont...== | |||
{{kvízkérdés|típus=több|válasz=1,2,3|pontozás=-}} | |||
#…egy olyan állapot, amelyből a rendszer a modellezett inputok és események hatására nem képes kilépni, legfeljebb külső (a modellen túlmutató) segítséggel. | |||
#…előfordulhat úgy, hogy a rendszer folyamatai egymásra várakoznak. | |||
#…és a végtelen ciklus között fontos különbség, hogy a végtelen ciklusban történhet állapotváltozás, míg a holtpontban nem. | |||
#…determinisztikus folyamatban nem fordulhat elő. | |||
==Egy erőforrás kihasználtsága...== | |||
{{kvízkérdés|típus=több|válasz=1|pontozás=-}} | |||
#…nemnegatív. | |||
#…mindig nagyobb vagy egyenlő a vizitációs számnál. | |||
#…kisebb vagy egyenlő az átbocsátóképességnél. | |||
#…egyensúlyi helyzetben megegyezik az érkezési rátával. | |||
==Egy folyamat átbocsátási rátája...== | |||
{{kvízkérdés|típus=több|válasz=1,3,4|pontozás=-}} | |||
#…nemnegatív. | |||
#…mindig nagyobb vagy egyenlő a vizitációs számnál. | |||
#…kisebb vagy egyenlő az átbocsátóképességnél. | |||
#…egyensúlyi helyzetben megegyezik az érkezési rátával. | |||
==Egyensúlyi helyzetben lévő teljesítménymodell esetén...== | |||
{{kvízkérdés|típus=több|válasz=2,4|pontozás=-}} | |||
#…az érkezési ráta meghaladhatja az átbocsátóképességet. | |||
#…időegységenként ugyanannyi folyamatpéldány indul, mint ahány befejeződik | |||
#…az átbocsátási ráta és az átbocsátóképesség mindig megegyezik | |||
#…a Little-törvény mindenképpen fennáll | |||
==A folyamatszimuláció és a teljesítménymodellezés esetén...== | |||
{{kvízkérdés|típus=több|válasz=1,2,3|pontozás=-}} | |||
#…különbség, hogy a szimuláció az erőforrásfoglalások becslése alapján futási eseteket becsül meg, míg a teljesítménymodellen végzett számítások általános összefüggéseket állapítanak meg sok futási eset átlagáról. | |||
#…hasonlóság, hogy mindkét módszer figyelembe veszi az egy tevékenység elvégzésére alkalmas erőforrások számát. | |||
#…hasonlóság, hogy mindkettő támogatja a hierarchikus modelleket (tehát pl. egy összetett tevékenység takarhat több kisebb elemi lépést, különböző erőforrásigényekkel). | |||
#…a két kifejezés pontosan ugyanazt a rendszermodellezési lépést jelöli (az egyik az elérendő cél, a másik a felhasznált technika neve), és ugyanazokban az esetekben alkalmazhatóak. | |||
==Egy folytonos változó jellemző értékeit doboz diagrammal (boxplottal) és hisztogrammal is ábrázoljuk.== | |||
{{kvízkérdés|típus=több|válasz=1|pontozás=-}} | |||
#A boxplotról mindig könnyedén leolvasható az első kvartilis. | |||
#A boxplotról mindig könnyedén leolvasható a 40. percentilis | |||
#A boxplotról mindig könnyedén leolvasható a módusz. | |||
#…Minden információ, ami a doboz diagramról könnyen leolvasható, a hisztogramról is könnyen leolvasható, emiatt tekintjük a doboz diagramot a hisztogram egyfajta absztrakciójának. | |||
==1000 mért adatpontot összesítve...== | |||
{{kvízkérdés|típus=több|válasz=1,3|pontozás=-}} | |||
#…a módusz lehet kisebb a 0.1-es kvantilisnél. | |||
#…a medián lehet kisebb a 0.1-es kvantilisnél. | |||
#…az átlag lehet kisebb a 0.1-es kvantilisnél. | |||
#…az első kvartilis lehet kisebb a 0.1-es kvantilisnél. | |||
==Vizuális elemzésnél...== | |||
{{kvízkérdés|típus=több|válasz=1|pontozás=-}} | |||
#…két folytonos numerikus változó kapcsolatának vizsgálatára használhatunk párhuzamos koordináta diagramot. | |||
#…ha két változó doboz diagramjának (boxplotjának) alakja tökéletesen megegyezik, akkor a változók értékei egyenes arányosságban állnak egymással. | |||
#…a doboz diagramról a konkrét értékek előfordulási száma explicite leolvasható. | |||
#…egy folytonos változó minden hisztogramjáról ugyanaz az információ olvasható le. | |||
==Ha a rendszer felépítését vagy terhelését megváltoztatva az átbocsátása megnő...== | |||
{{kvízkérdés|típus=több|válasz=1,3|pontozás=-}} | |||
#…miközben egy adott tevékenységének átbocsátása nem változik, akkor a tevékenység vizitációs száma csökken. | |||
#…de az átbocsátóképessége változatlan, akkor a kihasználtság csökken. | |||
#…akkor (egyensúlyi helyzetet feltételezve) az érkezési ráta is megnőtt. | |||
#…akkor a rendszerben kiszolgálás alatt lévő kérések száma csökken, változatlan válaszidőt feltételezve. | |||
==Egy rendszer teljesítményének (kapacitásának) tervezésekor...== | |||
{{kvízkérdés|típus=több|válasz=2,3|pontozás=-}} | |||
#…benchmarkokból kiolvasható a vizsgált rendszer jövőben várható érkezési rátája. | |||
#…szimulációval megállapítható a különféle terheléseknél várható teljesítmény. | |||
#…felhasználhatjuk a Zipf törvényt cache méretezésére, mert segítségével megadható, mekkora terhelést jelent a leggyakoribb néhány kérés kiszolgálása. | |||
#…felhasználhatjuk a Zipf törvényt, mert egyenes arányosságot feltételez a válaszidő és a kihasználtság közt. | |||
==Adatfolyamháló finomításakor...== | |||
{{kvízkérdés|típus=több|válasz=1,2,3|pontozás=-}} | |||
#…halmazfinomítással bővíthetjük a kommunikációs csatornák tokenkészletét, a csatornára illeszkedő csomópontokat hozzáigazítva. | |||
#…a csomópontok (mint önálló viselkedésmodellek) belső működését finomíthatjuk. | |||
#…a csomópontokat kiválthatjuk egy összetett részhálóval. | |||
#…egy viselkedésmodellel leírt rendszerből származtathatjuk a specifikációját. | |||
==A jólstrukturált folyamatmodell...== | |||
{{kvízkérdés|típus=több|válasz=2,4|pontozás=-}} | |||
#…mindig determinisztikus, hiszen nem tartalmazhat elágazást. | |||
#…minden fork-ot szimmetrikusan lezár join-nal, így a folyamat ágai nem fognak két join-nál kölcsönösen egymásra várva deadlockba ragadni. | |||
#…mindig teljesen specifikált a jólstrukturált blokkokból való építkezés miatt. | |||
#…csak olyan ciklust tartalmazhat, amelynek egyetlen kilépési pontja van. | |||
==A követelmények...== | |||
{{kvízkérdés|típus=több|válasz=1,2,4|pontozás=-}} | |||
#…a megvalósítandó rendszerrel szembeni elvárások. | |||
#…néha többféleképpen értelmezhetőek, ha informálisan vannak megadva. | |||
#…nemfunkcionális jellegű állítások, míg funkcionális feltételek csak az alacsonyabb szintű specifikációkban fogalmazhatóak meg. | |||
#…a modellezés vagy fejlesztés során szerzett tapasztalatok alapján iteratíve pontosíthatóak. | |||
==A tesztelés során az orákulum és a referencia között...== | |||
{{kvízkérdés|típus=több|válasz=1,2,3|pontozás=-}} | |||
#…hasonlóság, hogy mindkettő a tesztelt rendszer kimenetének ellenőrzésére szolgál. | |||
#…különbség, hogy deklaratív követelmények esetén referencia nem mindig adható meg, csak tesztorákulum. | |||
#…kapcsolat, hogy a referenciából szükség szerint mindig készíthető vele azonos jelentésű orákulum, amely egyszerűen a referenciával való egyezőséget vizsgálja. | |||
#…különbség, hogy a referencia tesztbemenet nélkül ellenőrzi a működést, míg az orákulum mellé tesztbemenetet is meg kell adni. | |||
==A tesztfedettség...== | |||
{{kvízkérdés|típus=több|válasz=1,2,4|pontozás=-}} | |||
#…0 és 1 közötti érték. | |||
#…mérésének célja, hogy becslést kapjunk a tesztkészlet minőségéről, teljességéről. | |||
#…növelhető a tesztorákulum megengedőbbé tételével. | |||
#…növelhető új tesztek felvételével. | |||
==A modellellenőrzés...== | |||
{{kvízkérdés|típus=több|válasz=1,4|pontozás=-}} | |||
#…célja, hogy matematikai precizitással igazolja a specifikáció teljesülését. | |||
#…a rendszert futási időben figyelve detektálja, ha az eltér a specifikációtól. | |||
#…statikus elemzés, mivel (pl. a teszteléssel ellentétben) nem szükséges hozzá végrehajtani vagy szimulálni a modellt. | |||
#…a modell összes lehetséges viselkedését kimerítően elemzi. | |||