Analízis (MSc) típusfeladatok

Integrál trafók témakör

Laplace trafó diff-egyenlet

1) [2015ZH1] Laplace transzformáció segítségével számítsuk ki x(t)-t, ha

${\dot {x}}(t)=2y(t)-x(t)+1$

${\dot {y}}(t)=3y(t)-2x(t)$

$x(0)=0,~y(0)=1$

Megoldás:

• Vegyük mindkét egyenlet Laplace trafóját ($X:={\mathcal {L}}(x),~Y:={\mathcal {L}}(y)$):

$sX-x(0)=2Y-X+{\frac {1}{s}}$

$sY-y(0)=3Y-2X$

• Az egyenleteket átrendezve, és x(0), y(0)-t behelyettesítve:

$(s+1)X+(-2)Y={\frac {1}{s}}$

$(2)X+(s-3)Y=1$

• Mátrixos alakra hozva:

${\begin{bmatrix}s+1&-2\\2&s-3\end{bmatrix}}{\begin{bmatrix}x\\y\end{bmatrix}}={\begin{bmatrix}{\frac {1}{s}}\\1\end{bmatrix}}$

• Megoldás X-re (a számlálóban a mátrix első oszlopa le lett cserélve az egyenlet jobb oldalára. Ha y-t számolnánk, akkor a második oszlopot kéne lecserélni):

$X={\frac {det\left({\begin{bmatrix}{\frac {1}{s}}&-2\\1&s-3\end{bmatrix}}\right)}{det\left({\begin{bmatrix}s+1&-2\\2&s-3\end{bmatrix}}\right)}}={\frac {{\frac {s-3}{s}}+2}{(s+1)(s-3)+4}}={\frac {3(s-1)}{s(s^{2}-2s+1)}}={\frac {3(s-1)}{s(s-1)^{2}}}={\frac {3}{s(s-1)}}$

• Az inverz laplacehoz bontsuk parciális törtekre:

${\frac {A}{s}}+{\frac {B}{s-1}}={\frac {A(s-1)+Bs}{s(s-1)}}={\frac {3}{s(s-1)}}$

• Együtthatókat összehasonlítva:

$A+B=0,-A=3$

• Ahonnan:

$A=-3,~B=3$

• Vagyis $X(s)={\frac {-3}{s}}+{\frac {3}{s-1}}$

• Tehát a táblázat alapján $x(t)=-3+3e^{t}$

---

2) [2016ZH1] Laplace transzformáció segítségével számítsuk ki x(t)-t, ha

${\ddot {x}}(t)=2x(t)-3y(t)$

${\ddot {y}}(t)=x(t)-2y(t)$

$x(0)={\dot {x}}(0)=0,~y(0)=0,~{\dot {y}}(0)=1$

Megoldás:

• Vegyük mindkét egyenlet Laplace trafóját:

$s^{2}X-sx(0)-{\dot {x}}(0)=2X-3Y$

$s^{2}Y-sy(0)-{\dot {y}}(0)=X-2Y$

• Átrendezve és mátrixos alakra hozva:

${\begin{bmatrix}s^{2}-2&3\\-1&s^{2}+2\end{bmatrix}}{\begin{bmatrix}x\\y\end{bmatrix}}={\begin{bmatrix}0\\1\end{bmatrix}}$

• Megoldás X-re:

$X={\frac {det\left({\begin{bmatrix}0&3\\1&s^{2}+2\end{bmatrix}}\right)}{det\left({\begin{bmatrix}s^{2}-2&3\\-1&s^{2}+2\end{bmatrix}}\right)}}={\frac {-3}{(s^{2}-2)(s^{2}+2)+3}}={\frac {-3}{s^{4}-1}}={\frac {-3}{(s^{2}-1)(s^{2}+1)}}$

• Parc törtek:

${\frac {A}{s^{2}-1}}+{\frac {B}{s^{2}+1}}={\frac {(A+B)s^{2}+(A-B)}{s^{4}-1}}={\frac {-3}{s^{4}-1}}$

• Ahonnan:

$A=-{\frac {3}{2}},~B={\frac {3}{2}}$

• Inverz Laplace után: $x(t)=-{\frac {3}{2}}sht+{\frac {3}{2}}sint$

---

3) [2016ZH1] Transzformáljuk elsőrendűvé a $y''+xy'=x$ differenciálegyenlet Laplace transzformációval (Nem kell megoldani!)!

Megoldás:

• Számítsuk ki a tagok Laplace trafóját (x szerint):
  • ${\mathcal {L}}_{x}(y'')=s^{2}Y-sy(0)-y'(0)$
  • ${\mathcal {L}}_{x}(xy')=-({\mathcal {L}}_{x}(y'))'=-(sY-y(0))'=-(s'Y+sY')=-Y-sY'$
  • ${\mathcal {L}}_{x}(x)={\frac {1}{s^{2}}}$
• Tehát az egyenlet Laplace transzformáltja (elsőrendű Y-ban):

$s^{2}Y-sy(0)-y'(0)+-Y-sY'={\frac {1}{s^{2}}}$

Laplace trafó szabályok alkalmazása

1) [2016PZH] Számítsuk ki az alábbi jobboldali határétrékeket:

$\lim _{x\to 0+}f'(x)=?,~\lim _{x\to 0+}f''(x)=?,ha~{\mathcal {L}}(f)={\frac {s^{2}-3s+1}{5s^{4}-4s^{3}+8}}$

Megoldás:

• Számoljuk ki ${\mathcal {L}}'(f)$-et!

${\mathcal {L}}'(f)=s{\mathcal {L}}(f)+\lim _{x\to 0+}f(x)$

• Vegyük ennek az egyenletnek a végtelenben vett határértékét:
  • Egy Laplace trafó, és annak bármelyik deriváltja nullázhoz tart a végtelenben: $lim_{s\to \infty }{\mathcal {L}}'(f)=0$
  • $lim_{s\to \infty }s{\mathcal {L}}(f)=lim_{s\to \infty }{\frac {s(s^{2}-3s+1)}{5s^{4}-4s^{3}+8}}=0$
• Tehát:

$0=0+f(0+)$

• Amiből:

$f(0+)=0$

• Csináljuk meg ugyanezt ${\mathcal {L}}''(f)$-re!

${\mathcal {L}}''(f)=s^{2}{\mathcal {L}}(f)+sf(0+)+f'(0+)$

• Vagyis:

$0={\frac {1}{5}}+0+f'(0+)$

• Amiből:

$f'(0+)=-{\frac {1}{5}}$

• Végül csináljuk meg ugyanezt ${\mathcal {L}}'''(f)$-re!

${\mathcal {L}}'''(f)=s^{3}{\mathcal {L}}(f)+s^{2}f(0+)+sf'(0+)+f''(0+)$

• Itt a határérték picit bonyolultabb:

$0=lim_{s\to \infty }({\frac {s}{5}}+0-{\frac {s}{5}}+f''(0+))$

• Amiből:

$lim_{s\to \infty }(f''(0+))=f''(0+)=0$

Fourier diff-egyenlet

1) [2015ZH1] Oldjuk meg Fourier transzformáció segítségével! $y'(x)-4y(x)=8$

Megoldás:

• Vegyük az egyenlet Fourier trafóját (a táblázatban a Fourier trafó y függvénye, de az y itt mást jelent, a táblázatbeli y-ok helyére írjuk s-t, illetve vezessük be az alábbi jelölést: $Y={\mathcal {F}}(y)$)!:

$isY-4Y=8{\sqrt {2\pi }}\delta (s)$

• Átrendezve:

$-i(s+4i)Y=8{\sqrt {2\pi }}\delta (s)$

• Aminek a disztribúció értelemben vett megoldás Y-ra:
  • Ha $s+4i\neq 0$, akkor leoszthatunk vele.
  • Ha $s+4i=0$, akkor $0\cdot Y(-4i)=0$, vagyis $Y(-4i)$ bármilyen konstans lehet, ezt jelöljük pl c-vel.

$Y=c\cdot \delta (s+4i)+{\frac {8{\sqrt {2\pi }}\delta (s)}{is-4}}$

• Az összeg jobboldali tagja egyszerűsíthető, ha kihasználjuk, hogy az egy disztribúció (a $\delta (s)$ a nevezőben lévő s-be is nullát helyettesít):

${\frac {8{\sqrt {2\pi }}\delta (s)}{is-4}}(\varphi )=\delta (s){\frac {8{\sqrt {2\pi }}}{is-4}}(\varphi )=\delta (s)({\frac {8{\sqrt {2\pi }}}{is-4}}\varphi )={\frac {8{\sqrt {2\pi }}}{i0-4}}\varphi (0)=-2{\sqrt {2\pi }}\delta (s)$

• Vagyis:

$Y=c\cdot \delta (s+4i)+-2{\sqrt {2\pi }}\delta (s)$

• Aminek vegyük az inverz Fourier transzformáltját:
  • Megjegyzés: A táblázatban szerepel ${\mathcal {F}}(x+a)=e^{iay}{\mathcal {F}}(f(x))$, de nekünk inverz trafó kell
  • ${\mathcal {F}}^{-1}(s+a)={\mathcal {F}}(s+a)|_{t=-y}=e^{ia(-t)}{\mathcal {F}}^{-1}(F(s))$

$y(t)=ce^{4t}-2$

---

2) [2016ZH1] Transzformáljuk elsőrendűvé a $y''+xy'=x$ differenciálegyenlet Fourier transzformációval (Nem kell megoldani!)!

Megoldás:

• Számítsuk ki az egyenlet tagjainak Fourier trafóját (x szerint):
  • ${\mathcal {F}}_{x}(y'')=i^{2}s^{2}{\hat {y}}=-s^{2}{\hat {y}}$
  • ${\mathcal {F}}_{x}(xy')=i{\mathcal {F}}_{x}(y')'=i(is{\hat {y}})'=-(s{\hat {y}})'=-{\hat {y}}-s{\hat {y}}'$
  • ${\mathcal {F}}_{x}(x)={\sqrt {2\pi }}i\delta '(s)$
• Vagyis az egyenlet Fourier trafója (elsőrendű diff-egyenlet ${\hat {y}}$-ra):

$-s^{2}{\hat {y}}+-{\hat {y}}-s{\hat {y}}'={\sqrt {2\pi }}i\delta '(s)$

Fourier trafó szabályok alkalmazása

1) [2015ZH1] Számítsuk ki az $f(x)=3xe^{-x}H(x)$ Fourier transzformáltját, ha tudjuk, hogy ${\mathcal {F}}(e^{-x}H(x))={\frac {1}{\sqrt {2\pi }}}{\frac {1}{1+iy}}$

Megoldás:

Vezessük be a $g(x)=e^{-x}H(x)$ jelölést!

${\mathcal {F}}(f(x))=3{\mathcal {F}}(x\cdot g(x))=3\cdot {\frac {{\mathcal {F}}(g(x))'}{-i}}=3i\cdot ({\frac {1}{\sqrt {2\pi }}}{\frac {1}{1+iy}})'=3i\cdot (-1)\cdot i\cdot {\frac {1}{\sqrt {2\pi }}}{\frac {1}{(1+iy)^{2}}}=3\cdot {\frac {1}{\sqrt {2\pi }}}{\frac {1}{(1+iy)^{2}}}$

Disztribúciók

1) [2015ZH1] Adjuk meg $\delta$ és $\delta '$ lineáris kombinációjaként az $e^{3x-2}\delta '(x)$ disztribúciót!

---

2) [2016ZH1] Számítsuk ki a $T=e^{-x^{2}}$ reguláris disztribúcuó és a $\delta '$ disztribúció konvolúciójának hatását a $\psi (x)=x^{2}$ függvényre: $(T*\delta ')x^{2}=?$

---

3) [2016ZH1] Mi az $(x-3)f=0$ disztribúció értelemben vett egyenelet összes megoldása? (+1 miért?)

---

4) [2016ZH1] Adjuk meg az $e^{3x}\delta ''(x-2)$ disztribúciót a $\delta$ eltolt deriváltjainak lineáris kombinációjaként!

---

5) [2016PZH] Legyen u az $f(x)=x-3$ által generált reguláris disztribúció, $\psi (x)=e^{-x^{2}}$. Számítsuk ki $(\sigma _{2}\tau _{3}\delta '*u)\psi$-t!

Wavelet trafók

1) [2015ZH1] Legyen $\psi (x)=(1-x^{2})e^{-{\frac {x^{2}}{2}}}$, a mexikói kalap wavelet.

a) Legyen $f(x)=e^{-|x|}$. ${\mathcal {F}}(W_{\psi }f_{a}(b))=?$

b) Legyen $g(x)=x^{2}$. Tudjuk, hogy $\int _{R}e^{-{\frac {x^{2}}{2}}}dx={\sqrt {2\pi }}$. $W_{\psi }g_{a}(b)=?$

---

2) [2016ZH1] A Poisson wavelet a következő: $\psi _{n}(x)=H(x){\frac {x-n}{n!}}x^{n-1}e^{-x}$

a) Mutassuk meg, hogy $\psi (x)=-({\frac {x^{n}}{n!}}e^{-x})'$, ha $x\geq 0$

b) Mutassuk meg, hogy $\int _{R}\psi _{n}(x)dx=0$

c) $C_{\psi _{n}}=?$

---

3) [2016PZH] Legyen $\psi (x)=xe^{-|x|},f(x)=e^{-{\frac {x^{2}}{2}}}$. Adjuk meg f $\psi$ által generált wavelet transzformáltjának Fourier transzformáltját!

Numerikus módszerek témakör

Parcdiff egyenletek (Fourier)

1) [2015ZH2] Oldjuk meg Fourier módszerrel az alábbi parciális differenciálegyenletet!

${\frac {\partial ^{2}u}{\partial t^{2}}}=4{\frac {\partial ^{2}u}{\partial x^{2}}}$

$u(0,t)=u(3,t)=0,~u(x,0)=sin{\frac {4\pi }{3}}x,~{\frac {\partial u}{\partial t}}(x,0)=2\sin {\frac {\pi }{3}}x$

---

2) [2016ZH2] Oldjuk meg Fourier módszerrel az alábbi parciális differenciálegyenletet!

${\frac {\partial ^{2}u}{\partial t^{2}}}=9{\frac {\partial ^{2}u}{\partial x^{2}}}$

$u(x,0)=12\cos {\frac {3\pi }{5}}x,~{\frac {\partial u}{\partial x}}(0,t)=~{\frac {\partial u}{\partial x}}(5,t)=0$

Parcdiff egyenletek (véges differenciák)

1) [2015ZH2] Véges differenciák segítségével, $h={\frac {1}{2}}$ felosztás mellett adjuk meg az $u_{1,2}$ értékét, ha

${\frac {\partial ^{2}u}{\partial t^{2}}}={\frac {\partial ^{2}u}{\partial x^{2}}}$

$u(0,t)=3,~u(3,t)=0,~u(x,0)=3-x,~{\frac {\partial u}{\partial t}}(x,0)=0$

---

2) [2016ZH2] Vázoljuk fel az alábbi feladat megoldását véges differenciák módszerével, ha $x\in [0,5],t\geq 0$, az x irányú távolság, h = 1. Mennyi lesz $u(2,{\frac {1}{18}})$?

${\frac {\partial ^{2}u}{\partial t^{2}}}=9{\frac {\partial ^{2}u}{\partial x^{2}}}$

$u(x,0)=12\cos {\frac {3\pi }{5}}x,~{\frac {\partial u}{\partial x}}(0,t)=~{\frac {\partial u}{\partial x}}(5,t)=0$

Jordan normál-forma

1) [2016ZH2] Adjuk meg az $x=Bx+b$ egyenlet megoldását, ha $B={\frac {1}{6}}{\begin{bmatrix}3&1&-2\\0&4&-2\\0&1&1\end{bmatrix}},~b={\begin{bmatrix}1\\0\\1\end{bmatrix}}.$

Nem lineáris egyenletek numerikus megoldása

1) [2015ZH2] Keressük a ${\sqrt {1+coshx}}-2=x$ egyenlet megoldását. Tudjuk, hogy a gyök a [4, 5] intervallumban van.

a) A gyökhöz milyen közel kell indítani a húrmódszert, hogy az eljárás konvergáljon?

b) Használható-e a [4, 5] intervallumon az iteráció?

---

2) [2016ZH2] Tekintsük az $e^{x}-2=x$ egyenletet az [1, 2] intervallumon! Megoldható-e iterációval az [1, 2] valamely részintervallumán? Ha igen, milyen rövid legyen? Megoldható-e húrmódszerrel az [1, 2] valamely részintervallumán? Ha igen, milyen rövid legyen?

3) [2016PZH] Az $arsh2x=x$ egyenlet esetében az intervallum felezés, vagy az iteráció a célravezetőbb az [1, 2] intervallumon? És a [2, 3]-n?

Lagrange multiplikátor módszer

1) [2015ZH2] Keressük meg az $f(x,y,z)=xy^{2}z^{3}(x,y,z>0)$ szélsőértékét az $x+2y+3z=6$ feltétel mellett! Vizsgáljuk meg a feltételes definitséget a kapott pontban!

---

2) [2016ZH2] Hol lehet feltételes szélsőértéke a $3x^{2}+y^{2}+z^{2}-xy$ függvénynek az $x^{2}+y^{2}+z^{2}=1$ feltétel mellett? (+3 pontért: Az egyik lehetséges pontban nézzük meg, hogy van-e!)

---

3) [2016PZH] Hol lehet feltételes szélsőértéke a $x^{2}+y^{2}+z^{2}-2xy-2xz$ függvénynek az $x^{2}+y^{2}+z^{2}=1$ feltétel mellett? Állapoítsuk meg a szélsőértékek jellegét!

Variáció számítás

1) [2015ZH2] Keressük meg az $I(y)$ funkcionálhoz tartozó extremális y függvényt!

$I(y)=\int _{-1}^{2}y'^{2}+x^{3}-2xydx$

$y(-1)={\frac {1}{6}},~y(2)={\frac {5}{3}}$

---

2) [2015ZH2] Keressük meg az $I(y)$ funkcionálhoz tartozó extremális y függvényt!

$I(y)=\int _{-1}^{2}y'^{3}+x^{3}-2xydx$

$y(-1)={\frac {1}{6}},~y(2)={\frac {5}{3}}$