„Befektetések - 1. ZH feleletválasztós kvíz” változatai közötti eltérés
a /* Vegyük a kötési árra a következő egyszerű modellt: P_t = P_t^* + I_t {S \over 2}, ahol I 50% valószínűséggel +1, 50% valószínűséggel -1 értéket vesz fel, S pedig a bid-ask spread. Ekkor a két egymást követő hozam kovarianciája:… |
aNincs szerkesztési összefoglaló |
||
| 213. sor: | 213. sor: | ||
# <math>+{S^2 \over 2}</math> | # <math>+{S^2 \over 2}</math> | ||
# <math>-{S^2 \over 2}</math> | # <math>-{S^2 \over 2}</math> | ||
== A reál kamatláb ... == | |||
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=4|pontozás=+}} | |||
# pontosan a nominál kamatláb és az infláció különbsége. | |||
# pontosan a nominál kamatláb és az infláció összege. | |||
# jó közelítéssel a nominál kamatláb és az infláció összege. | |||
# jó közelítéssel a nominál kamatláb és az infláció különbsége. | |||
== A kiemelkedően nagy volumenű (top 10%) ajánlatok által okozott árelmozdulás az átlagos árelmozdulás ... == | |||
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=4|pontozás=+}} | |||
# -sal körülbelül megegyezik. | |||
# -t jelentősen meghaladja. | |||
# -hoz képest jelentősen alacsonyabb. | |||
# -nál jelentősen nagyobb és kisebb is lehet, de csak nagyon ritkán van az átlagoshoz közel. | |||
== Bizonytalan pénzügyi helyzet az, amikor ... == | |||
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=+}} | |||
# a kimenetek ismertek, de azok valószínűségei nem. | |||
# sem a kimenetek, sem azok valószínűségei nem ismertek. | |||
# mind a kimenetek, mind azok valószínűségei ismertek. | |||
# a kimenetek nem ismertek, de azok valószínűségei igen. | |||
== Egy pénzügyi döntésnél ... == | |||
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=4|pontozás=+}} | |||
# még ha ismertek is a kimenetek, ezek valószínűségeit nehéz becsülni, hiszen a jövőbeli viselkedés és a múltbeli viselkedés között semmi sem biztosítja a kapcsolatot. | |||
# a lehetséges kimenetek sosem ismertek. | |||
# mindig kockázatos helyzettel állunk szemben, melyet - jobb híján - bizonytalan helyzetként modellezünk. | |||
# a kimenetek mindig ismertek, a valószínűségek pedig a múltbéli adatokból jól becsülhetők. | |||
== A közömbösségi görbéket a ... == | |||
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=+}} | |||
# a szórás - várható hozam koordináta rendszerben értelmezzük. | |||
# a béta - várható hozam koordináta rendszerben értelmezzük. | |||
# a szórás - várható hasznosság koordináta rendszerben értelmezzük. | |||
# a béta - várható hasznosság koordináta rendszerben értelmezzük. | |||
== A portfólió szórása a diverzifikáció hatására annál inkább csökken, ... == | |||
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=3|pontozás=+}} | |||
# minél nagyobb az elemek közötti korreláció. | |||
# minél kevesebb elemű a portfólió. | |||
# minél kisebb az elemek közötti korreláció. | |||
# minél kockázatosabbak a portfólió elemei. | |||
== A közömbösségi görbéken jobb haladva ... == | |||
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=4|pontozás=+}} | |||
# az egyén számára egyre kívánatosabb befektetések találhatóak, hiszen a várható hozam nő. | |||
# az egyén számára egyre kevésbé kívánatos befektetések találhatóak, hiszen a hozam szórása nő. | |||
# az egyén számára egyre kevésbé kívánatos befektetések találhatóak, hiszen a várható hozam csökken. | |||
# egyik fenti sem igaz. | |||
== A Sharpe-féle modell tőkepiacra vonatkozó feltételezése, hogy ... == | |||
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=3|pontozás=+}} | |||
# bár sok befektető van, a legnagyobbak befolyásolhatják az árakat. | |||
# az adóknak komoly hatása van a befektetők preferenciáira. | |||
# az informáltság tökéletes. | |||
# tranzakciós költségek vannak, de csak ritkán jelentősek. | |||
== A homogén várakozások hipotézise ... == | |||
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=3|pontozás=+}} | |||
# következik a teljes informáltságból. | |||
# azt eredményezi, hogy mindenki szerint ugyanott vannak a részvények a szórás - várató hozam koordináta rendszerben. | |||
# azt jelenti, hogy mindenki a piaci portfóliót tartja. | |||
# több a teljes informáltságnál, azt jelenti, hogy a befektetők azt információkból különböző következtetéseket vonhatnak le. | |||
== A Sharpe-modellben a teljes kockázat ... == | |||
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=3|pontozás=+}} | |||
# diverzifikálható és egyedi kockázatra oszlik. | |||
# szisztematikus és piaci kockázatra oszlik. | |||
# egyedi és piaci kockázatra oszlik. | |||
# egyik fenti állítás sem helyes. | |||
== A tőkepiaci egyenest a ... == | |||
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=+}} | |||
# szórás - várható hozam koordináta rendszerben értelmezzük. | |||
# variancia - várható hozam hozam koordináta rendszerben értelmezzük. | |||
# béta - várható hozam koordináta rendszerben értelmezzük. | |||
# béta - szórás koordináta rendszerben értelmezzük. | |||
== A tőkepiaci egyenes a tojáshéjat ... == | |||
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=+}} | |||
# a hatékony portfóliónál érinti. | |||
# a piaci portfóliónál érinti. | |||
# a kockázatmentes befektetésnek megfelelő pontban érinti. | |||
# metszi. | |||
== Az értékpapírpiaci egyenest a ... == | |||
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=+}} | |||
# béta - szórás koordináta rendszerben értelmezzük. | |||
# béta - várható hozam koordináta rendszerben értelmezzük. | |||
# variancia - várható hozam koordináta rendszerben értelmezzük. | |||
# szórás - várható hozam koordináta rendszerben értelmezzük. | |||
== A béták egy-egy befektetési lehetőség esetén ... == | |||
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=4|pontozás=+}} | |||
# nagyon változékonyak, napról napra más értékeket mérhetünk ki. | |||
# teljesen állandóak és pontosan mérhetőek. | |||
# annyira változékonyak, hogy nem is mérhetőek. | |||
# bár nem állandóak, de időben stabilak, csak viszonylag lassan változnak. | |||