„Záróvizsga kvíz - Hálók” változatai közötti eltérés
Nincs szerkesztési összefoglaló |
Nincs szerkesztési összefoglaló |
||
| 7. sor: | 7. sor: | ||
== Mi a neve annak a sokportos eszköznek, amely jellemzően azonos szabványú hálózatokat vagy gépeket köt össze a második rétegben, s a kereteket igyekszik csak a szükséges irányba továbbítani! == | == Mi a neve annak a sokportos eszköznek, amely jellemzően azonos szabványú hálózatokat vagy gépeket köt össze a második rétegben, s a kereteket igyekszik csak a szükséges irányba továbbítani! == | ||
{{Kvízkérdés|típus=több|válasz=4}} | {{Kvízkérdés|típus=több|válasz=4,}} | ||
# Router (útválasztó). | # Router (útválasztó). | ||
| 17. sor: | 17. sor: | ||
== Milyen szerepet játszanak az autonóm rendszerek (AS) az Internet útvonal-irányításában? == | == Milyen szerepet játszanak az autonóm rendszerek (AS) az Internet útvonal-irányításában? == | ||
{{Kvízkérdés|típus=több|válasz=2,4}} | {{Kvízkérdés|típus=több|válasz=2,4,}} | ||
# Megnehezítik az egységes (konzisztens) kép kialakítását a hálózatról, mert belsejükben szabadon dönthetnek az alkalmazott routing protokollról. | # Megnehezítik az egységes (konzisztens) kép kialakítását a hálózatról, mert belsejükben szabadon dönthetnek az alkalmazott routing protokollról. | ||
| 27. sor: | 27. sor: | ||
== Mit jelent tartalmában a Classless Inter-Domain Routing? == | == Mit jelent tartalmában a Classless Inter-Domain Routing? == | ||
{{Kvízkérdés|típus=több|válasz=2}} | {{Kvízkérdés|típus=több|válasz=2,}} | ||
# Osztálynélküli tartományközi útválasztást. | # Osztálynélküli tartományközi útválasztást. | ||
| 37. sor: | 37. sor: | ||
== Milyen szolgáltatás(oka)t nem nyújt az UDP protokoll? == | == Milyen szolgáltatás(oka)t nem nyújt az UDP protokoll? == | ||
{{Kvízkérdés|típus=több|válasz=1,3}} | {{Kvízkérdés|típus=több|válasz=1,3,}} | ||
# Sorrendhelyes átvitel | # Sorrendhelyes átvitel | ||
| 48. sor: | 48. sor: | ||
== Mely tevékenység(ek) jellemzi(k) a CSMA/CD-protokollt? == | == Mely tevékenység(ek) jellemzi(k) a CSMA/CD-protokollt? == | ||
{{Kvízkérdés|típus=több|válasz=1,2,3,4}} | {{Kvízkérdés|típus=több|válasz=1,2,3,4,}} | ||
# Az állomás figyeli a csatornát (,,vivőt”). | # Az állomás figyeli a csatornát (,,vivőt”). | ||
| 59. sor: | 59. sor: | ||
== Mely paraméterek szükségesek egy hálózaton elérhető távoli alkalmazás megcímzéséhez? == | == Mely paraméterek szükségesek egy hálózaton elérhető távoli alkalmazás megcímzéséhez? == | ||
{{Kvízkérdés|típus=több|válasz=3,4}} | {{Kvízkérdés|típus=több|válasz=3,4,}} | ||
# Az alkalmazás futtatható állományának fájlneve. | # Az alkalmazás futtatható állományának fájlneve. | ||
| 70. sor: | 70. sor: | ||
== Miért szükséges a TCP-összeköttetés létrehozásánál a ,,háromutas kézfogás” harmadik lépése? == | == Miért szükséges a TCP-összeköttetés létrehozásánál a ,,háromutas kézfogás” harmadik lépése? == | ||
{{Kvízkérdés|típus=több|válasz=1}} | {{Kvízkérdés|típus=több|válasz=1,}} | ||
# Mert így a ,,hívott” fél megtudja, hogy a válasza megérkezett a kezdeményezőhöz. | # Mert így a ,,hívott” fél megtudja, hogy a válasza megérkezett a kezdeményezőhöz. | ||
| 81. sor: | 81. sor: | ||
== Az otthoni felhasználásra szánt ADSL router megnevezéssel forgalomba kerülő eszközök tipikusan 192.168.1.x-es IP-címeket szoktak kiosztani az otthoni hálózaton található számítógépeknek. Mely technika teszi lehetővé, hogy ezek mégis tudnak internetezni? == | == Az otthoni felhasználásra szánt ADSL router megnevezéssel forgalomba kerülő eszközök tipikusan 192.168.1.x-es IP-címeket szoktak kiosztani az otthoni hálózaton található számítógépeknek. Mely technika teszi lehetővé, hogy ezek mégis tudnak internetezni? == | ||
{{Kvízkérdés|típus=több|válasz=4}} | {{Kvízkérdés|típus=több|válasz=4,}} | ||
# DNS | # DNS | ||
| 100. sor: | 100. sor: | ||
== Egészítse ki az alábbi mondatot: ,,Ha egy Ethernet hálózatban ütközés történt, egy ................................ jel kerül kisugárzásra, hogy minden állomás biztosan érzékelje az ütközést. Ezek után az állomás újra megkísérli az adást a backoff stratégia alkalmazásával.” == | == Egészítse ki az alábbi mondatot: ,,Ha egy Ethernet hálózatban ütközés történt, egy ................................ jel kerül kisugárzásra, hogy minden állomás biztosan érzékelje az ütközést. Ezek után az állomás újra megkísérli az adást a backoff stratégia alkalmazásával.” == | ||
{{Kvízkérdés|típus=több|válasz=2}} | {{Kvízkérdés|típus=több|válasz=2,}} | ||
# vége | # vége | ||
| 121. sor: | 121. sor: | ||
== Nevezze meg (magyarul vagy angolul) azt az eszközt, ami jellegzetesen alkalmazási rétegbeli protokollkonverziót is végez! == | == Nevezze meg (magyarul vagy angolul) azt az eszközt, ami jellegzetesen alkalmazási rétegbeli protokollkonverziót is végez! == | ||
{{Kvízkérdés|típus=több|válasz=6}} | {{Kvízkérdés|típus=több|válasz=6,}} | ||
# híd (bridge) | # híd (bridge) | ||
| 143. sor: | 143. sor: | ||
== Az alábbiak közül mely állítás(ok) igaz(ak) a HTTP-re? == | == Az alábbiak közül mely állítás(ok) igaz(ak) a HTTP-re? == | ||
{{Kvízkérdés|típus=több|válasz=1,3,4}} | {{Kvízkérdés|típus=több|válasz=1,3,4,}} | ||
# A webszerver a HTTP-kéréseket jellemzően a TCP 80-as porton figyeli. | # A webszerver a HTTP-kéréseket jellemzően a TCP 80-as porton figyeli. | ||
| 163. sor: | 163. sor: | ||
== Mi a feltétele annak, hogy a rétegezett protokollarchitektúra valamely rétegében a megvalósítást megváltoztassuk? == | == Mi a feltétele annak, hogy a rétegezett protokollarchitektúra valamely rétegében a megvalósítást megváltoztassuk? == | ||
{{Kvízkérdés|típus=több|válasz=5}} | {{Kvízkérdés|típus=több|válasz=5,}} | ||
# A szomszéd rétegek hozzájárulása szükséges. | # A szomszéd rétegek hozzájárulása szükséges. | ||
| 174. sor: | 174. sor: | ||
== Nevezze meg (magyarul vagy angolul) azt a jellemzően sokportos eszközt, amely a fizikai jeleket azok értelmezése nélkül továbbítja, és ezáltal több gép, illetve hálózat összekötését is lehetővé teszi! == | == Nevezze meg (magyarul vagy angolul) azt a jellemzően sokportos eszközt, amely a fizikai jeleket azok értelmezése nélkül továbbítja, és ezáltal több gép, illetve hálózat összekötését is lehetővé teszi! == | ||
{{Kvízkérdés|típus=több|válasz=4}} | {{Kvízkérdés|típus=több|válasz=4,}} | ||
# híd (bridge) | # híd (bridge) | ||
| 185. sor: | 185. sor: | ||
== Miért kell az IPv4 fejrész Header Checksum mezőjének a tartalmát minden továbbítási lépésben újraszámolni? == | == Miért kell az IPv4 fejrész Header Checksum mezőjének a tartalmát minden továbbítási lépésben újraszámolni? == | ||
{{Kvízkérdés|típus=több|válasz=3}} | {{Kvízkérdés|típus=több|válasz=3,}} | ||
# Egyáltalán nem kell, sőt az hibát okozhat. | # Egyáltalán nem kell, sőt az hibát okozhat. | ||
| 195. sor: | 195. sor: | ||
== Egészítse ki az alábbi állítást: ,,A TCP protokoll torlódásvezérlési mechanizmusában azt a technikát, amely a torlódásvezérlési ablakot minden időben megérkezett nyugta esetén a duplájára növeli, ............naknevezzük.” == | == Egészítse ki az alábbi állítást: ,,A TCP protokoll torlódásvezérlési mechanizmusában azt a technikát, amely a torlódásvezérlési ablakot minden időben megérkezett nyugta esetén a duplájára növeli, ............naknevezzük.” == | ||
{{Kvízkérdés|típus=több|válasz=3}} | {{Kvízkérdés|típus=több|válasz=3,}} | ||
# feedback | # feedback | ||
| 204. sor: | 204. sor: | ||
== Hány bit lenne rézvezetéken (ahol a jelterjedési sebesség 2 · 108 m/s) CSMA/CD esetén a minimális keretméret, ha tervezéskor 1000 m-es maximális kábelhosszt engedünk meg, 20 Mbit/s adatsebességű hálózaton? == | == Hány bit lenne rézvezetéken (ahol a jelterjedési sebesség 2 · 108 m/s) CSMA/CD esetén a minimális keretméret, ha tervezéskor 1000 m-es maximális kábelhosszt engedünk meg, 20 Mbit/s adatsebességű hálózaton? == | ||
{{Kvízkérdés|típus=több|válasz=3}} | {{Kvízkérdés|típus=több|válasz=3,}} | ||
# 50 | # 50 | ||
| 214. sor: | 214. sor: | ||
== Számolja ki a pillanatnyi adatsebességet Mbit/s-ban TCP átvitel során, ha 5 körbefordulási idő után tapasztalunk először csomagvesztést! Additive Increase Multiplicative Decrease (AIMD) torlódásvezérlési eljárást használunk, a kezdeti torlódási ablak (congestion window) 48 kByte volt, míg a körülfordulási idő 200 ms, a maximális szegmensméret (MSS) pedig 2.4 kByte! == | == Számolja ki a pillanatnyi adatsebességet Mbit/s-ban TCP átvitel során, ha 5 körbefordulási idő után tapasztalunk először csomagvesztést! Additive Increase Multiplicative Decrease (AIMD) torlódásvezérlési eljárást használunk, a kezdeti torlódási ablak (congestion window) 48 kByte volt, míg a körülfordulási idő 200 ms, a maximális szegmensméret (MSS) pedig 2.4 kByte! == | ||
{{Kvízkérdés|típus=több|válasz=2}} | {{Kvízkérdés|típus=több|válasz=2,}} | ||
# 0.6 | # 0.6 | ||
| 224. sor: | 224. sor: | ||
== Hány bit lenne rézvezetéken CSMA/CD esetén a minimális keretméret, ha tervezéskor 2000 m-es maximális szegmenshosszt engedünk meg, 5 Mbit/s adatsebességű hálózaton? A teljes pontszámhoz a számítás menetét is írja le! == | == Hány bit lenne rézvezetéken CSMA/CD esetén a minimális keretméret, ha tervezéskor 2000 m-es maximális szegmenshosszt engedünk meg, 5 Mbit/s adatsebességű hálózaton? A teljes pontszámhoz a számítás menetét is írja le! == | ||
{{Kvízkérdés|típus=több|válasz=2}} | {{Kvízkérdés|típus=több|válasz=2,}} | ||
# 50 | # 50 | ||
| 234. sor: | 234. sor: | ||
== Mi annak a protokollnak a neve, amelynek segítségével az IP-cím ismeretében meg lehet határozni az adatkapcsolati rétegbeli címet? == | == Mi annak a protokollnak a neve, amelynek segítségével az IP-cím ismeretében meg lehet határozni az adatkapcsolati rétegbeli címet? == | ||
{{Kvízkérdés|típus=több|válasz=3}} | {{Kvízkérdés|típus=több|válasz=3,}} | ||
# DNS | # DNS | ||
| 243. sor: | 243. sor: | ||
== Mit csinál egy IPv4 router, ha akkora töredékekben érkezik hozzá egy csomag, amelyek kicsit nagyobbak, mint a kimenő porton használt adatkapcsolati keret payloadjának mérete? == | == Mit csinál egy IPv4 router, ha akkora töredékekben érkezik hozzá egy csomag, amelyek kicsit nagyobbak, mint a kimenő porton használt adatkapcsolati keret payloadjának mérete? == | ||
{{Kvízkérdés|típus=több|válasz=4}} | {{Kvízkérdés|típus=több|válasz=4,}} | ||
# Megnöveli az adatkapcsolati réteg payloadjának méretét. | # Megnöveli az adatkapcsolati réteg payloadjának méretét. | ||
| 253. sor: | 253. sor: | ||
== Az alábbiak közül mely állítás(ok) igaz(ak) az Ethernet backoff stratégiájára? == | == Az alábbiak közül mely állítás(ok) igaz(ak) az Ethernet backoff stratégiájára? == | ||
{{Kvízkérdés|típus=több|válasz=3,4,5}} | {{Kvízkérdés|típus=több|válasz=3,4,5,}} | ||
# Tisztán exponenciális. | # Tisztán exponenciális. | ||
| 265. sor: | 265. sor: | ||
== Az alábbiak közül mely paraméter(ek) szükséges(ek) egy alkalmazás megcímzésre az IP-hálózaton keresztül? == | == Az alábbiak közül mely paraméter(ek) szükséges(ek) egy alkalmazás megcímzésre az IP-hálózaton keresztül? == | ||
{{Kvízkérdés|típus=több|válasz=1,2,6}} | {{Kvízkérdés|típus=több|válasz=1,2,6,}} | ||
# IP-verzió és IP-cím. | # IP-verzió és IP-cím. | ||
| 277. sor: | 277. sor: | ||
== Nevezze meg (magyarul vagy angolul) azt a jellemzően többportos eszközt, amely akár több különféle hálózat között is átjárást biztosíthat újrakeretezéssel anélkül, hogy a hordozott hálózati rétegbeli csomagot értelmezné, feldolgozná! == | == Nevezze meg (magyarul vagy angolul) azt a jellemzően többportos eszközt, amely akár több különféle hálózat között is átjárást biztosíthat újrakeretezéssel anélkül, hogy a hordozott hálózati rétegbeli csomagot értelmezné, feldolgozná! == | ||
{{Kvízkérdés|típus=több|válasz=3}} | {{Kvízkérdés|típus=több|válasz=3,}} | ||
# gateway | # gateway | ||
| 286. sor: | 286. sor: | ||
== Az A és B végpont közötti kommunikáció során A végpont utolsóként elküldött TCP PDU-jában a sorszám (sequence number) 4740, a hasznos adatrész 150 byte. B válaszként küldött TCP PDU-jában az ACK-szám 4350. Hány byte-nyi adatot küldhet még A a következő nyugta megérkezéséig, ha az ablakméret 600? == | == Az A és B végpont közötti kommunikáció során A végpont utolsóként elküldött TCP PDU-jában a sorszám (sequence number) 4740, a hasznos adatrész 150 byte. B válaszként küldött TCP PDU-jában az ACK-szám 4350. Hány byte-nyi adatot küldhet még A a következő nyugta megérkezéséig, ha az ablakméret 600? == | ||
{{Kvízkérdés|típus=több|válasz=1}} | {{Kvízkérdés|típus=több|válasz=1,}} | ||
# 60 | # 60 | ||
| 296. sor: | 296. sor: | ||
== Mely(ek) az adatkapcsolati rétegben működő, hálózatrészeket összekapcsoló átjátszó(k)? == | == Mely(ek) az adatkapcsolati rétegben működő, hálózatrészeket összekapcsoló átjátszó(k)? == | ||
{{Kvízkérdés|típus=több|válasz=1,2}} | {{Kvízkérdés|típus=több|válasz=1,2,}} | ||
# híd (bridge) | # híd (bridge) | ||
| 308. sor: | 308. sor: | ||
== Hányszorosára nő a bitsebesség, ha kétszintű ASK-ról BPSK-ra váltunk azonos szimbólumsebesség mellett? (A válasz egy szám, melyben szükség esetén tizedespont használható.) == | == Hányszorosára nő a bitsebesség, ha kétszintű ASK-ról BPSK-ra váltunk azonos szimbólumsebesség mellett? (A válasz egy szám, melyben szükség esetén tizedespont használható.) == | ||
{{Kvízkérdés|típus=több|válasz=2}} | {{Kvízkérdés|típus=több|válasz=2,}} | ||
# 0.5 | # 0.5 | ||
| 318. sor: | 318. sor: | ||
== Összehasonlítva az egyszerű Alohával, a réselt Alohára az alábbiak közül mely állítás(ok) igaz(ak)? == | == Összehasonlítva az egyszerű Alohával, a réselt Alohára az alábbiak közül mely állítás(ok) igaz(ak)? == | ||
{{Kvízkérdés|típus=több|válasz=1,4}} | {{Kvízkérdés|típus=több|válasz=1,4,}} | ||
# A kihasználtság javul az egyszerű Alohához képest. | # A kihasználtság javul az egyszerű Alohához képest. | ||
| 327. sor: | 327. sor: | ||
== Egészítse ki az alábbi állítást: "A 802.11 hálózatoknak azt a működési módját, amikor csak a kliensek vesznek részt a kommunikációban, peer-to-peermódon, ............ módnak nevezzük." == | == Egészítse ki az alábbi állítást: "A 802.11 hálózatoknak azt a működési módját, amikor csak a kliensek vesznek részt a kommunikációban, peer-to-peermódon, ............ módnak nevezzük." == | ||
{{Kvízkérdés|típus=több|válasz=2}} | {{Kvízkérdés|típus=több|válasz=2,}} | ||
# shared | # shared | ||
| 335. sor: | 335. sor: | ||
== Miért nem lehet minden esetben egyetlen adatkapcsolati rétegbeli keretben továbbítani egy IP csomagot? == | == Miért nem lehet minden esetben egyetlen adatkapcsolati rétegbeli keretben továbbítani egy IP csomagot? == | ||
{{Kvízkérdés|típus=több|válasz=4}} | {{Kvízkérdés|típus=több|válasz=4,}} | ||
# Mert biztonságosabb, ha részekben továbbítjuk. | # Mert biztonságosabb, ha részekben továbbítjuk. | ||
| 346. sor: | 346. sor: | ||
== Egészítse ki az alábbi állítást: "A névfeloldás az interneten a hálózati csomópont neve és annak .....(1)....... -címe között teremt egyértelmű kapcsolatot. Ennek megvalósítását egy hierarchikus név- és címrendszer, a .....(2)....... végzi. A terhelés csökkenthető másodlagos kiszolgálók (szerver-replikációk) segítségével, vagy .....(3)....... alkalmazásával. Utóbbi esetében, ha a végpont vagy ügynöke felold egy nevet, akkor ennek az eredménye tárolásra kerül az ismételt kérések kiszolgálásának felgyorsítása végett." == | == Egészítse ki az alábbi állítást: "A névfeloldás az interneten a hálózati csomópont neve és annak .....(1)....... -címe között teremt egyértelmű kapcsolatot. Ennek megvalósítását egy hierarchikus név- és címrendszer, a .....(2)....... végzi. A terhelés csökkenthető másodlagos kiszolgálók (szerver-replikációk) segítségével, vagy .....(3)....... alkalmazásával. Utóbbi esetében, ha a végpont vagy ügynöke felold egy nevet, akkor ennek az eredménye tárolásra kerül az ismételt kérések kiszolgálásának felgyorsítása végett." == | ||
{{Kvízkérdés|típus=több|válasz=3,4,8}} | {{Kvízkérdés|típus=több|válasz=3,4,8,}} | ||
# (1) = DNS | # (1) = DNS | ||
| 360. sor: | 360. sor: | ||
== Az A és B végpont közötti kommunikáció során A végpont által küldött utolsó 4 szegmens TCP PDU-jában a sorszám (sequence number) 178, 190, 222, 253. B válaszként küldött 3 szegmens TCP PDU-jában az ACK-szám 210, 210, 210. Erre válaszként az A terminal milyen szekvenciájú és hány bájtos szegmenst fog küldeni fast retransmit esetén, amennyiben nem járt még le a time-out idő? == | == Az A és B végpont közötti kommunikáció során A végpont által küldött utolsó 4 szegmens TCP PDU-jában a sorszám (sequence number) 178, 190, 222, 253. B válaszként küldött 3 szegmens TCP PDU-jában az ACK-szám 210, 210, 210. Erre válaszként az A terminal milyen szekvenciájú és hány bájtos szegmenst fog küldeni fast retransmit esetén, amennyiben nem járt még le a time-out idő? == | ||
{{Kvízkérdés|típus=több|válasz=2}} | {{Kvízkérdés|típus=több|válasz=2,}} | ||
# 111,31 byte | # 111,31 byte | ||
| 369. sor: | 369. sor: | ||
== Az alábbiak közül mely(ek) központilag vezérelt többszörös hozzáférési módszer(ek)? == | == Az alábbiak közül mely(ek) központilag vezérelt többszörös hozzáférési módszer(ek)? == | ||
{{Kvízkérdés|típus=több|válasz=3,5}} | {{Kvízkérdés|típus=több|válasz=3,5,}} | ||
# Réselt Aloha | # Réselt Aloha | ||
| 380. sor: | 380. sor: | ||
== Nevezze meg (magyarul vagy angolul) azt a jellemzően sokportos eszközt, ami a fizikai jeleket azok értelmezése nélkül továbbítja, és ezáltal több gép, illetve hálózat összekötését is lehetővé teszi! == | == Nevezze meg (magyarul vagy angolul) azt a jellemzően sokportos eszközt, ami a fizikai jeleket azok értelmezése nélkül továbbítja, és ezáltal több gép, illetve hálózat összekötését is lehetővé teszi! == | ||
{{Kvízkérdés|típus=több|válasz=4}} | {{Kvízkérdés|típus=több|válasz=4,}} | ||
# híd (bridge) | # híd (bridge) | ||
| 392. sor: | 392. sor: | ||
== Mit csinál egy IPv4 router, ha akkora töredékekben érkezik hozzá egy csomag, amelyek kicsit nagyobbak, mint a kimenő interfészen használt adatkapcsolati keret payloadjának (hasznos adatrészének) mérete? == | == Mit csinál egy IPv4 router, ha akkora töredékekben érkezik hozzá egy csomag, amelyek kicsit nagyobbak, mint a kimenő interfészen használt adatkapcsolati keret payloadjának (hasznos adatrészének) mérete? == | ||
{{Kvízkérdés|típus=több|válasz=4}} | {{Kvízkérdés|típus=több|válasz=4,}} | ||
# Megnöveli az adatkapcsolati réteg payloadjának méretét. | # Megnöveli az adatkapcsolati réteg payloadjának méretét. | ||
| 402. sor: | 402. sor: | ||
== Miért előnyös switchet (kapcsolót) használni az Ethernet hálózatban hub helyett? == | == Miért előnyös switchet (kapcsolót) használni az Ethernet hálózatban hub helyett? == | ||
{{Kvízkérdés|típus=több|válasz=3}} | {{Kvízkérdés|típus=több|válasz=3,}} | ||
# Egyáltalán nem előnyös, hiszen csak sokkal drágább. | # Egyáltalán nem előnyös, hiszen csak sokkal drágább. | ||
| 411. sor: | 411. sor: | ||
== Az alábbiak közül mi igaz a web proxy szerverre? == | == Az alábbiak közül mi igaz a web proxy szerverre? == | ||
{{Kvízkérdés|típus=több|válasz=1,2,4}} | {{Kvízkérdés|típus=több|válasz=1,2,4,}} | ||
# általában központi gyorsítótárazást (cache funkció) is végez. | # általában központi gyorsítótárazást (cache funkció) is végez. | ||
| 422. sor: | 422. sor: | ||
== Milyen szolgáltatás(oka)t nyújt az UDP? == | == Milyen szolgáltatás(oka)t nyújt az UDP? == | ||
{{Kvízkérdés|típus=több|válasz=2}} | {{Kvízkérdés|típus=több|válasz=2,}} | ||
# Sorrendhelyes átvitelt. | # Sorrendhelyes átvitelt. | ||
| 433. sor: | 433. sor: | ||
== Az A és B végpont közötti kommunikáció során A végpont utolsóként elküldött TCP PDU-jában a sorszám (sequence number) 5720, a hasznos adatrész 170 byte. B-nek A-hoz utoljára megérkező TCP PDU-jában az ACK-szám 5590. Hány byte-nyi adatot küldhet még A a következő nyugta megérkezéséig, ha az ablakméret 500? == | == Az A és B végpont közötti kommunikáció során A végpont utolsóként elküldött TCP PDU-jában a sorszám (sequence number) 5720, a hasznos adatrész 170 byte. B-nek A-hoz utoljára megérkező TCP PDU-jában az ACK-szám 5590. Hány byte-nyi adatot küldhet még A a következő nyugta megérkezéséig, ha az ablakméret 500? == | ||
{{Kvízkérdés|típus=több|válasz=2}} | {{Kvízkérdés|típus=több|válasz=2,}} | ||
# 100 | # 100 | ||
| 443. sor: | 443. sor: | ||
== A TCP/IP architektúrájú hálózatokban a csatlakozási pontok hálózati rétegbeli címeiként az IP címeket használjuk. Mi a szerepük az ilyen hálózatokban az adatkapcsolati rétegbeli címeknek (amelyeket sokszor MAC címeknek is nevezünk)? == | == A TCP/IP architektúrájú hálózatokban a csatlakozási pontok hálózati rétegbeli címeiként az IP címeket használjuk. Mi a szerepük az ilyen hálózatokban az adatkapcsolati rétegbeli címeknek (amelyeket sokszor MAC címeknek is nevezünk)? == | ||
{{Kvízkérdés|típus=több|válasz=3}} | {{Kvízkérdés|típus=több|válasz=3,}} | ||
# Lényegében nincs szerepük, elegendő lenne az IP cím, de biztonsági okokból adatkapcsolati azonosítót is használnak. | # Lényegében nincs szerepük, elegendő lenne az IP cím, de biztonsági okokból adatkapcsolati azonosítót is használnak. | ||
| 453. sor: | 453. sor: | ||
== A távolságvektor-módszert megvalósító Bellman-Ford-algoritmus alkalmazása során egy adott időpontban a hálózat A csomópontja a következő állapotvektort tartja nyilván: B,1 - C,2 - D,3 - E,4 - F,1 Megérkezik B-től a következő állapotvektor: A,1 - C,3 - D,2 - E,4 - H,2 Mely bejegyzéssel/bejegyzésekkel bővíti illetve módosítja A az állapotvektorát? == | == A távolságvektor-módszert megvalósító Bellman-Ford-algoritmus alkalmazása során egy adott időpontban a hálózat A csomópontja a következő állapotvektort tartja nyilván: B,1 - C,2 - D,3 - E,4 - F,1 Megérkezik B-től a következő állapotvektor: A,1 - C,3 - D,2 - E,4 - H,2 Mely bejegyzéssel/bejegyzésekkel bővíti illetve módosítja A az állapotvektorát? == | ||
{{Kvízkérdés|típus=több|válasz=2}} | {{Kvízkérdés|típus=több|válasz=2,}} | ||
# H, 2 | # H, 2 | ||
| 462. sor: | 462. sor: | ||
== A TCP/IP protokoll-architektúra ,,interfész” rétegének mely ISO OSI architektúra réteg(ek) felelnek meg? == | == A TCP/IP protokoll-architektúra ,,interfész” rétegének mely ISO OSI architektúra réteg(ek) felelnek meg? == | ||
{{Kvízkérdés|típus=több|válasz=4}} | {{Kvízkérdés|típus=több|válasz=4,}} | ||
# Hálózati réteg. | # Hálózati réteg. | ||
| 473. sor: | 473. sor: | ||
== Mit jelent az IEEE 802.11 szabványú WLAN-nál az ESS (Extended Service Set)? == | == Mit jelent az IEEE 802.11 szabványú WLAN-nál az ESS (Extended Service Set)? == | ||
{{Kvízkérdés|típus=több|válasz=4}} | {{Kvízkérdés|típus=több|válasz=4,}} | ||
# Egy ,,access point”-ot és az ahhoz kapcsolódó végpontokat. | # Egy ,,access point”-ot és az ahhoz kapcsolódó végpontokat. | ||
| 484. sor: | 484. sor: | ||
== Az alábbi állítások közül melyik nem igaz a vivőérzékeléses többszörös hozzáféréses eljárások tulajdonságai közül? == | == Az alábbi állítások közül melyik nem igaz a vivőérzékeléses többszörös hozzáféréses eljárások tulajdonságai közül? == | ||
{{Kvízkérdés|típus=több|válasz=1}} | {{Kvízkérdés|típus=több|válasz=1,}} | ||
# Vezetékes (kábeles) fizikai közegen igen bonyolult a vivő érzékelése. | # Vezetékes (kábeles) fizikai közegen igen bonyolult a vivő érzékelése. | ||
| 494. sor: | 494. sor: | ||
== Az alábbiak közül mely feladato(ka)t látja el az UDP? == | == Az alábbiak közül mely feladato(ka)t látja el az UDP? == | ||
{{Kvízkérdés|típus=több|válasz=2}} | {{Kvízkérdés|típus=több|válasz=2,}} | ||
# Sorrendhelyes átvitel. | # Sorrendhelyes átvitel. | ||