„Laboratórium 2 - 8. Mérés ellenőrző kérdései” változatai közötti eltérés

A VIK Wikiből
Szikszayl (vitalap | szerkesztései)
aNincs szerkesztési összefoglaló
Zeleik (vitalap | szerkesztései)
64. sor: 64. sor:
Aszimptotikus amplitúdó menete az <math>\omega_0</math> helyen törésfrekvenciával rendelkezik, rezonanciahelye és az amplitúdó értéke a rezonancia helyén <math>\xi</math>-től függ.
Aszimptotikus amplitúdó menete az <math>\omega_0</math> helyen törésfrekvenciával rendelkezik, rezonanciahelye és az amplitúdó értéke a rezonancia helyén <math>\xi</math>-től függ.


Nincs rezonancia, ha <math>\xi \geq {1 \over \sqrt{2} } \approx 0.0707</math>.
Nincs rezonancia, ha <math>\xi \geq {1 \over \sqrt{2} } \approx 0.707</math>.


A <math>v(t)</math> átmeneti függvénynek ezzel szemben <math>\Delta v > 0</math> túllövése van, ha <math>\xi <1</math>
A <math>v(t)</math> átmeneti függvénynek ezzel szemben <math>\Delta v > 0</math> túllövése van, ha <math>\xi <1</math>

A lap 2014. március 18., 12:53-kori változata



1. Milyen identifikációs rendszermodelleket ismer?

AR, ARX, IV, ARMAX stb. Ezek a modellek a MATLAB System Identification (röviden IDENT) toolboxa segítségével identifikálhatók. ARX modell a klasszikus LS (least squares) becsléssel is identifikálható. A módszerek érzékenyek a jel és zaj korreláltságára, amelyen segédváltozók (IV) alkalmazásával lehet javítani. Az ARMAX modell már általánosabb zajstruktúrát alkalmaz, de identifikációja numerikusan bonyolultabb módszert igényel, nevezetesen a kvázi Newton-módszert. Lásd elméleti alapok.

2. Miért van szükség identifikációra?

Az identifikáció célja dinamikus modell nyerése az ismeretlen rendszerről, a szabályozástechnikában a szabályozott szakaszról. Dinamikus modell hiányában csak kísérletezéssel tudnánk egyszerű szabályozók paraméterbeállítását megkeresni. A dinamikus modell ismerete lehetővé teszi elméletileg megalapozott szabályozások tervezését, amely minimálissá teszi a reális folyamaton való kísérletezést. A modell jó, ha azonos bemenő jel mellett a kimenetén hasonlóan válaszol, mint az ismeretlen rendszer. A modellel szemben pótlólagos elvárásaink is lehetnek, mint például az, hogy az identifikációval kapott diszkrétidejű modellnek legyen folytonosidejű megfelelője. Ez a negatív valós pólusokkal áll kapcsolatban a z-tartományban.

3. Mit értünk állapot-visszacsatolás alatt?

Állapot-visszacsatolás alatt azt értjük, hogy a szabályozó kimenő jelét (a beavatkozó jelet) az állapotokból állítjuk elő. Lineáris állapot-visszacsatolás esetén folytonos időben u(t)=Kx(t), diszkrét időben pedig u(iT)=Kx(it), vagy röviden ui=Kxi, ahol T a mintavételi idő. Egyváltozós (SISO) rendszer esetén K sorvektor.

4. Mi lesz állapot-visszacsatolás esetén a zárt rendszer karakterisztikus egyenlete?

Folytonos időben:

  • A szakasz állapotegyenlete: x˙=Ax+Bu
  • A zárt rendszer állapotegyenlete: x˙=(ABK)x
  • A zárt rendszer karakterisztikus egyenlete: φc(s)=det(sI(ABK))

Diszkrét időben:

  • A szakasz állapotegyenlete: xi+1=Φxi+Γui
  • A zárt rendszer állapotegyenlete: xi+1=(ΦΓK)xi
  • A zárt rendszer állapotegyenlete: φc(z)=det(zI(ΦΓK))

A pólusáthelyezési feladatban előírjuk a zárt rendszer karakterisztikus egyenletét (ami ekvivalens a zárt rendszer pólusainak, azaz a velük megegyező sajátértékeknek az előírásával), és keressük az ehhez szükséges állapot-visszacsatolást. Vegyük észre az algebrai hasonlóságot a folytonosidejű és diszkrétidejű feladat esetén.

5. Mik a fő problémák az egyszerű u=-Kx állapot-visszacsatolás esetén tipikus irányítási rendszerekben?

Az egyik probléma az, hogy az állapotvektornak az összes komponense általában nem mérhető, például SISO esetben csak a kimenő jelet méri egy érzékelő, ezért állapotmegfigyelőt célszerű alkalmazni a becslés előállítására és bevonásába a beavatkozó jel számításába. A másik probléma, hogy az egyszerű állapot-visszacsatolás nem veszi figyelembe az alapjelet (más néven referencia jelet), ezért pótlólagos figyelembevételéről külön kell gondoskodni, lásd Nx,Nu

6. Mi a domináns póluspár?

A szabályozási kör s1,2=σe±jωe póluspárját dominánsnak nevezzük, ha a zárt szabályozási kör dinamikus minőségi jellemzőit lényegében s1,2 határozza meg. Ennek feltétele, hogy a többi stabil pólusra teljesüljön |Re{si}|>3σe, mert ekkor a többi pólus okozta tranziens már lecseng az első maximumig terjedő időpont (Tm), a túllövés (Δv) és a beállási idő (T2%) számításakor. Ebben az esetben jó közelítéssel:

Tm=πωe

Δv=exp(πσeωe)=exp(πξ1ξ2)

T2%=ln(50)σe5σe

7. Mi a kapcsolat a kéttárolós lengő tag csillapítása és csillapítatlan sajátfrekvenciája valamint a hozzátartozó pólusok között?

A kéttárolós lengő tag átviteli függvénye:

W(s)=ω02s2+2ξω0s+ω02


Pólusai: s1,2=σe±jωe=ξω0±jω01ξ2


Csillapítás: 0<ξ<1

Csillapítatlan sajátfrekvencia: ω0=1T


Aszimptotikus amplitúdó menete az ω0 helyen törésfrekvenciával rendelkezik, rezonanciahelye és az amplitúdó értéke a rezonancia helyén ξ-től függ.

Nincs rezonancia, ha ξ120.707.

A v(t) átmeneti függvénynek ezzel szemben Δv>0 túllövése van, ha ξ<1

8. Mi biztosítja a konstans alapjel követését állapot-visszacsatolt rendszerekben?

Az r=y alapjel követést az Nxr és az Nur jelek biztosítják az állapot-visszacsatolt rendszerben, ahol Nxr=x és Nur=u.

Diszkrét időben ezeket a következő feltételből lehet meghatározni:

[NxNu]=[ΦIΓC0]1[0n×mIm×m]

9. Miért szükséges állapotmegfigyelő alkalmazása?

Az x állapotvektornak általában nem mérhető az összes komponense, például SISO esetben csak az kimenő jelet méri egy érzékelő, ezért állapotmegfigyelőt célszerű alkalmazni a becslés előállítására és bevonásába a beavatkozó jel számításába folytonos időben u=Kx^ , diszkrét időben pedig ui=kx^i alakban. Az állapotmegfigyelő egy dinamikus rendszer, amelynek kimenete a becsült állapot, bemenete pedig a szakasz kimenete és a beavatkozó jel.

10. Mi a kapcsolat a "terhelés" elnevezés és a zavaró jel között?

Terhelés alatt a szabályozott szakasz bemenetére redukált d zavaró jelet értjük.

11. Hogyan küszöbölhető ki a terhelés hatása?

Ha az állapotmegfigyelő becsülni tudja a bemenetre redukált d zavarást is, akkor jó becslés esetén a szabályozó kimenetéhez hozzáadva a terhelés x^d becslését, a d zavarást kompenzálja a x^d , és a rendszer úgy viselkedik, mintha nem is lenne zavarás.

12. Mit értünk diszkrétidejű aktuális megfigyelő alatt és mik az előnyei?

A diszkrétidejű aktuális állapotmegfigyelő állapotegyenlete:

x^i=Fx^i1+Gyi+Hui1


Ha x~=xx^ a becslési hiba, akkor F=ΦGCΦ,H=ΓGCΓ választás esetén, ha a gerjesztetlen x~i=Fx~i1 rendszer stabil és gyors, akkor rövid tranziens után a becslési hiba eltünik, és az állapot-visszacsatolásban x helyettesíthető a vele már megegyező x^ becsült állapottal.

Az aktuális megfigyelő előnye, hogy x^i számításakor már figyelembe veszi az aktuális yi kimenő jelet, és ezáltal egy mintavételi időnyi holtidőt eliminál az irányítási algoritmusban, ami gyorsabb működést eredményezhet.

Mivel φ0(z)=det(zIF)=det(zIFT)=det(zI(ΦTΦTCTGT)) , ezért az aktuális állapotmegfigyelő tervezése algebrailag hasonló a pólusáthelyezési feladathoz, azaz előírt φ0(z) esetén a fiktív (ΦT,ΦTCT)II rendszerhez kell KII=GT fiktív állapot-visszacsatolást tervezni.

13. Miért érdemes integrátort tenni a szabályozási körbe?

A szabályozási körbe integrátort helyezve javulnak az alapjel követési és zavaró jel elnyomási tulajdonságok, ha biztosítjuk a zárt rendszer stabilitását is. Az integrátor javítja a lassú paraméterváltozásokkal szembeni robusztusságot is mindaddig, amíg a paraméterváltozások ellenére a zárt rendszer stabil marad. Ennek oka, hogy az integrátor miatt a felnyitott kör erősítése alacsony frekvencián nagy (nulla frekvencián végtelen). Másrészt viszont alacsonyfrekvenciás pólus/zérus pár léphet fel a zárt rendszer átviteli függvényében, ami a dinamikus minőségi jellemzők romlásához vezethet.

14. Hogyan képződik le egy folytonos idejű pólus a diszkrétidejű tartományba?

A folytonosidejű si pólus a zi=exp(siT) helyre képződik le a pólusok számának és multiplicitásának megőrzése mellett.

Mivel si=(lnzi)/T , ezért páratlan multiplicitású negatív valós zi pólusú diszkrétidejű rendszernek nincs folytonosidejű megfelelője.

15. Mit okoznak a megfigyelő sajátértékei a zárt rendszer átviteli függvényében?

A megfigyelő sajátértékei a zárt rendszer átviteli függvényében pólus/zérus kiejtést okoznak.

A zárt rendszernek az egyszerűsítés után megmaradó pólusai a K állapot-visszacsatolás tervezésénél specifikált φc polinom gyökei lesznek, vagyis az állapotmegfigyelő alkalmazása nem módosítja a zárt rendszer megtervezett pólusait (feltéve, hogy a szabályozott szakasz modelljét pontosan ismerjük).