„Laboratórium 2 - 8. Mérés ellenőrző kérdései” változatai közötti eltérés

A VIK Wikiből
David14 (vitalap | szerkesztései)
David14 (vitalap | szerkesztései)
44. sor: 44. sor:


==7. Mi a kapcsolat a kéttárolós lengő tag csillapítása és csillapítatlan  sajátfrekvenciája valamint a hozzátartozó pólusok között? ==
==7. Mi a kapcsolat a kéttárolós lengő tag csillapítása és csillapítatlan  sajátfrekvenciája valamint a hozzátartozó pólusok között? ==
A kéttárolós lengő tag átviteli függvénye:
<math>W(s)={\omega_0^2 \over s^2 + 2 \xi \omega_0 s + \omega_0^2 }</math>
Pólusai: <math>s_{1,2}=-\sigma_e \pm j \omega_e= - \xi \omega_0 \pm j \omega_0 \sqrt{1 - \xi^2}</math>
Csillapítás: <math>0<\xi<1</math>
Csillapítatlan sajátfrekvencia: <math>\omega_0 = {1 \over T}</math>
Aszimptotikus amplitúdó menete az <math>\omega_0</math> helyen törésfrekvenciával rendelkezik, rezonanciahelye és az amplitúdó értéke a rezonancia helyén <math>\xi</math>-től függ.
Nincs rezonancia, ha <math>\xi \geq {1 \over \sqrt{2} } \approx 0.0707</math>.
A <math>v(t)</math> átmeneti függvénynek ezzel szemben <math>\Delta v > 0</math> túllövése van, ha <math>\xi <1</math>


==8. Mi biztosítja a konstans alapjel követését állapot-visszacsatolt rendszerekben? ==
==8. Mi biztosítja a konstans alapjel követését állapot-visszacsatolt rendszerekben? ==

A lap 2014. február 7., 00:24-kori változata


1. Milyen identifikációs rendszermodelleket ismer?

AR, ARX, IV, ARMAX stb. Ezek a modellek a MATLAB System Identification (röviden IDENT) toolboxa segítségével identifikálhatók. ARX modell a klasszikus LS (least squares) becsléssel is identifikálható. A módszerek érzékenyek a jel és zaj korreláltságára, amelyen segédváltozók (IV) alkalmazásával lehet javítani. Az ARMAX modell már általánosabb zajstruktúrát alkalmaz, de identifikációja numerikusan bonyolultabb módszert igényel, nevezetesen a kvázi Newton-módszert. Lásd elméleti alapok.

2. Miért van szükség identifikációra?

Az identifikáció célja dinamikus modell nyerése az ismeretlen rendszerről, a szabályozástechnikában a szabályozott szakaszról. Dinamikus modell hiányában csak kísérletezéssel tudnánk egyszerű szabályozók paraméterbeállítását megkeresni. A dinamikus modell ismerete lehetővé teszi elméletileg megalapozott szabályozások tervezését, amely minimálissá teszi a reális folyamaton való kísérletezést. A modell jó, ha azonos bemenő jel mellett a kimenetén hasonlóan válaszol, mint az ismeretlen rendszer. A modellel szemben pótlólagos elvárásaink is lehetnek, mint például az, hogy az identifikációval kapott diszkrétidejű modellnek legyen folytonosidejű megfelelője. Ez a negatív valós pólusokkal áll kapcsolatban a z-tartományban.

3. Mit értünk állapot-visszacsatolás alatt?

Állapot-visszacsatolás alatt azt értjük, hogy a szabályozó kimenő jelét (a beavatkozó jelet) az állapotokból állítjuk elő. Lineáris állapot-visszacsatolás esetén folytonos időben , diszkrét időben pedig , vagy röviden , ahol T a mintavételi idő. Egyváltozós (SISO) rendszer esetén K sorvektor.

4. Mi lesz állapot-visszacsatolás esetén a zárt rendszer karakterisztikus egyenlete?

Folytonos időben:

  • A szakasz állapotegyenlete:
  • A zárt rendszer állapotegyenlete:
  • A zárt rendszer karakterisztikus egyenlete:

Diszkrét időben:

  • A szakasz állapotegyenlete:
  • A zárt rendszer állapotegyenlete:
  • A zárt rendszer állapotegyenlete:

A pólusáthelyezési feladatban előírjuk a zárt rendszer karakterisztikus egyenletét (ami ekvivalens a zárt rendszer pólusainak, azaz a velük megegyező sajátértékeknek az előírásával), és keressük az ehhez szükséges állapot-visszacsatolást. Vegyük észre az algebrai hasonlóságot a folytonosidejű és diszkrétidejű feladat esetén.

5. Mik a fő problémák az egyszerű u=-Kx állapot-visszacsatolás esetén tipikus irányítási rendszerekben?

Az egyik probléma az, hogy az állapotvektornak az összes komponense általában nem mérhető, például SISO esetben csak a kimenő jelet méri egy érzékelő, ezért állapotmegfigyelőt célszerű alkalmazni a becslés előállítására és bevonásába a beavatkozó jel számításába. A másik probléma, hogy az egyszerű állapot-visszacsatolás nem veszi figyelembe az alapjelet (más néven referencia jelet), ezért pótlólagos figyelembevételéről külön kell gondoskodni, lásd

6. Mi a domináns póluspár?

A szabályozási kör póluspárját dominánsnak nevezzük, ha a zárt szabályozási kör dinamikus minőségi jellemzőit lényegében határozza meg. Ennek feltétele, hogy a többi stabil pólusra teljesüljön , mert ekkor a többi pólus okozta tranziens már lecseng az első maximumig terjedő időpont , a túllövés és a beállási idő számításakor. Ebben az esetben jó közelítéssel:

7. Mi a kapcsolat a kéttárolós lengő tag csillapítása és csillapítatlan sajátfrekvenciája valamint a hozzátartozó pólusok között?

A kéttárolós lengő tag átviteli függvénye:


Pólusai:


Csillapítás:

Csillapítatlan sajátfrekvencia:


Aszimptotikus amplitúdó menete az helyen törésfrekvenciával rendelkezik, rezonanciahelye és az amplitúdó értéke a rezonancia helyén -től függ.

Nincs rezonancia, ha .

A átmeneti függvénynek ezzel szemben túllövése van, ha

8. Mi biztosítja a konstans alapjel követését állapot-visszacsatolt rendszerekben?

9. Miért szükséges állapotmegfigyelő alkalmazása?

10. Mi a kapcsolat a "terhelés" elnevezés és a zavaró jel között?

11. Hogyan küszöbölhető ki a terhelés hatása?

12. Mit értünk diszkrétidejű aktuális megfigyelő alatt és mik az előnyei?

13. Miért érdemes integrátort tenni a szabályozási körbe?

14. Hogyan képződik le egy folytonos idejű pólus a diszkrétidejű tartományba?

15. Mit okoznak a megfigyelő sajátértékei a zárt rendszer átviteli függvényében?