Laboratórium 2 - 6. Mérés ellenőrző kérdései

← Vissza az előző oldalra – Laboratórium 2

Ez az oldal egyelőre csonk. Segíts a szerkesztésében!

Ha nem tudod, hogyan állj neki, olvasd el az útmutatót!

1. Mit nevezünk bemeneti ofszet feszültségnek és ofszet áramnak?

Egy ideális műveleti erősítőnek vezéreletlen állapotban 0 V a kimeneti feszültsége. Ha egy valóságos erősítőt nem vezérelünk, akkor annak nullától különböző kimeneti jele van. Ezt a jelenséget nullpont eltolódásnak, vagy ofszetnek nevezzük. Azt a feszültséget/áramot, amit a valóságos erősítő bemenetére kell kapcsolnunk, hogy a kimenetén ténylegesen 0 V legyen, bemeneti ofszet feszültségnek/áramnak nevezzük.

A jelenség oka az erősítőn belüli munkapont eltolódások (pl: hőmérséklet ingadozások miatt).

2. Mit nevezünk munkaponti bemeneti áramnak?

Munkaponti bemeneti áramnak a teljes bemeneti áramok átlagát nevezzük.

$I_{b}={I_{b}^{+}+I_{b}^{-} \over 2}$

3. Mit nevezünk nyílthurkú feszültségerősítésnek?

Ha egy ponton felvágjuk az erősítőből és a visszacsatoló hálózatból álló hurkot, majd a felvágás helyén $U\neq 0$ vezérlő jelet adunk, akkor a felnyitott hurok kimenetén $A\cdot U$ nagyságú jel jelenik meg. Az $A$ paramétert hívjuk nyílthurkú erősítésnek.

5. Mit nevezünk közös feszültségelnyomási tényezőnek?

A szimmetrikus erősítővel szemben követelmény, hogy csak a földeletlen bemeneti pontok közé jutó feszültséget erősítse, a bemenetek közös jelre való erősítése pedig elhanyagolható legyen.(Érthetően: ha az egyik bemeneten pl. 5 V van, a másikon pedig 6 V akkor ugyan olyan feszültség jelenjen meg a kimeneten mintha 0 illetve 1 V-ot adtunk volna rá) A közös feszültségelnyomási tényező egy ennek a teljesülésére vonatkozó arányszám, melyet dB-ben szokás megadni.

E_ku=A_uss/A_usk [dB]

6. Mit nevezünk kivezérelhetőségnek?

A kivezérelhetőség az eszköz lineáris működésének határait jellemzi, a kimeneti feszültség/áram maximális értékével.

7. Hogyan függnek össze a műveleti erősítő A us , A uk és E ku paraméterei?

E_ku=A_us/A_uk

9. Mikor célszerű belső és mikor külső kompenzálású műveleti erősítőt használni?

Frekvenciakompenzálást akkor kell alkalmaznunk ha a visszacsatolt erősítő gerjed, nincs elég stabilitási tartaléka, vagy előírt az erősítés frekvenciamenete. A belső kompenzálás be van integrálva, így azon módosítani nem tudunk, amennyiben megfelel a céljainknak használhatjuk. Külső kompenzálásnál a megfelelő két láb közé egyetlen megfelelő kapacitást téve az erősítő frekvenciamenete a legkedvezőbbre állítható adott hurokerősítés mellett.

10. Mitől függ egy műveleti erősítő slew rate-je?

A slew rate az erősítőre jellemző maximális kimeneti jelváltozási sebesség. Ez fizikailag az erősítő belső kapacitásainak telítődésével van összefüggésben, így függ a bemenő jel amplitúdójától, frekvenciájától, az erősítő kialakításától és a tápfeszültségétől. Amennyiben egy bizonyos határfrekvenciát túllépünk az frekvencia további növekedésével fordítottan arányos lesz a kimeneten kivehető jel nagysága.

11. Mit nevezünk amplitúdó- és fázistartaléknak?

Amplitúdótartalék: Azon a frekvencián ahol a rendszer fázisa -180° , ott a Bode diagram 0 dB-es tengelye és a tényleges amplitúdómenet közötti távolság. Fázistartalék: A vágási frekvencián mért fázistartalék elmaradása -180°-hoz képest.

12. Hogyan módosítja egy erősítő frekvenciamenetét a negatív visszacsatolás?

Ez a visszacsatolástól függ (szerintem)

14. Milyen módszereket ismer visszacsatolt erősítők frekvenciakompenzálására?

Létezik:
-belső: az erősítőbe van beleépítve gyárilag
-külső: a megfelelő kivezetések közé tett kondenzátorral befolyásoljuk az erősítés frekvenciafüggését
-bemeneti kompenzálás: célja a béta frekvenciafüggővé tétele, a kompenzáló kétpólus (C, RC) a műveleti erősítő bemenetével párhuzamosan kapcsolódik